Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-11-24 / 141. szám

988 november 24.

Komáromi Lauo*

7. oldal

A PALÁNKOK NYÖGNEK,

AZ ÚJSÁGOK HÍVNAK.

IRTA : KÖRNYEI ELEK.

Ma először gyuinak ki a iranszparensek villanykörtéi, amelyek hirdetik, hogy Komáromban reklámkiállltás van. A transzparens fénye megállítja ímjd a járókelőket, akiket feltétlenül be fog csalni a kultúrpalotába, hogy megtekintsék a reklámkiállitásf. Amint a transzparens arra fogja késztetni a ko máromiakat, hogy nézzék meg ezt a reklámkiállitást, amely a kitűnő Hormos mes er gazdag ötletviíágában született meg, tálán még nem is sejtve, hogy milyen nagyszerű eszmét igyekszik megvalósítani, olyan eszmét, amely ebben a határolt gondolkozásu városban valószínű nem is találhat elég méltányosságra, már ctak a városka méreteinél fogva sem, mondom, amint a transzparens figyelmezteti majd a köíönséget, hogy álljanak meg egy kicsit a kultúrpalota előtt, úgy most a reklámkiáilitá8 is, amely holnap nyiiik meg, kissé figyelmeztet arra, hogy felhívjam figyelmüket néhány megjegyzésre, ami ezzel összefügg.

Herbert George Wellsről akarok keveset szőlri.. korunknak erről az egyik legtisztább agyáról, az angolok nagyszerű írójáról, akinek kél évvel ezelőtt jelent meg életének mondhitnók legnagyobb szabátu müve, amely azóta már magyar nyelven is olvasható. „William Clissold világa“, ez Weils könyvének cime. mely íul? jdonképen önéledeirás, hä Wells nem tiltakoznék ellene. Wi üsm Clissold véleménye nagyon sokszor megegyezik Wells véleményével és később maga is elismeri soraiban, h~>gy ez a munka hű tükörképet sd mindenről, ahogyan az elméje tálja a dolgokat.

Wellsnek ez a könyve Angliában nägy társadalmi és politikai botrányt idézel! elő megjelenésével, mert Wells könyvében régi harcias kedvét is felül mu’óan támad meg sok mindent es sok mindenkit. Többek közi neki megy a szocialistáknak és a radikálisoknak és a marxisták épugy mint a kommunisták hiánytalanul kapják meg részüké?, ami igazán furcsa Wrllstől, akit az angot szocialista pirt hivatalosan jelölt képviselőnek a választásokon. Mr. Cássóid véleménye szerint a szocializmus alkonya akkor kezdődőit, amikor annak bibliájául Matx „májbssegsége által inspirált“ Kapitái-ját fogad ák el, ami csökkentette a szocializmus alkotó ereje és csupán a lerongyolódott törne gek szenvedélyének kifejezésére lett alkalmas. A kommunizmust a civilizáció szabotázsának nevezi és kíméletlenül megtagadja, mert nincs szükség piszkos fegyverekkel, társzekerek barrikádjai mögül, az u'cákon vásári pózokkal fenegyerekeskedő proletárhősökre. Wells, helyesebben C issold rokonízenvét még legjobban a lassalfe-i gondolkozás nyerte meg, amely a tudományt és szocializmust párosítva, iníeliektuális, liberális szocializmussal akarta megvalósítani az emberiség boldogságát a mai erőszakos szocializmussal szemben. Mr. Ciissold azonban mégis hangsúlyozza, hogy szocialista, sőt annál is több: anarchista forradalmár. Abban az értelemben, hogy a szociális viszonyok drasztikus ferdeségeit kizáróan forradalmát vérmérséklet egyének szüntet hetik meg, de nem a tömeg segítségévei, amely a legjobb vezeiés mellett is csak rombolni tud, építeni soha, hanem komoly intelligens emberekkel, a szellemi elit kisebbségével akarja ezt az arisztokratikus forradalmat megvalósítani.

A politikai és társadalmi botrány, melyet „William Clissold világa“ okozott az angol körökben, ám korántsem ezek miatt robbant ki. Wells könyvének legnagyobb pikantériája az volt, hogy alakjai a londoni társaságok legközismertebb tagjait ábrázolják és George királytól kezdve, aki „a plump, öreg Edwardnak tiszteletreméltó, lelkiismeretes, de teljesen jelentéktelen és érdekesség nélküli fia“, a szocialista, liberális, konzervatív politikusok egész serege részesül Mr. Clissold sokszor Őszinteségében is túlzott kritikájában és Mr. Clisso'd ezt megtehette, mert igen intelligens, gazdag, előkelő társadalmi állású ember, akinek elég alkalma volt

megismerni az angol közélet előkelőségeit. Mr. Clissold keserű szatírával megirt kritikája még aizal is hatásosabb, hogy alakjait saját nevükön jelzi regé nyeban és igv hirdeti, hogy Asquith, Bdfour és Grey minden nagyságuk ellenőre sem igazi emberek, akik L'oyd G.orge mellett szinte történelmi emlékekké zsugorodnak össze. De Lloyd George sem vehe i C issold dicséretét egy két alapos odamondás nélkül, aki egyébként — Mr. Clissold szerint — olyan okos mint hat róka és eszes, elsősorban eszes, hidegen, értelmesen számitó, tiszta agyvelő. de ezt az agyvelőt nem tudja mindig megfelelően a megfelelő időben használni. Mac- D maidról az a véleménye, hogy üres államféífi u ánzat, aki Géniben úgy viselkedett, min ha Viktoria korabeli hallgatóság élőit színésztedéit volna És nagyon sok olyan néviői van Mr C issoldnak rossz és kellemetlen véleménye, amely fogalmat jelent az angol politikai életben.

Csak egy emberről áradozik könyvében Wells és ez William Cissold bátyja. D erőn, akit a jövő emberének nevez. Wells pedig ezt a könyvet azért I irta meg, hogy megmu'asäa az utat a huszonegyedik század faié s igv nem érdektelen az, h t megismerjük Dickon portréját, amelyet a jövő század emberéről rajzolt meg Dickonnak volt egy rögeszméje, amelyről szeretett beszélni és ennek a rögeszmének szentelte éle- j tét, amely néki határtalan karriert je- j leniéit.

Ez a rögeszme a hirdetés volt.

És üt mar iöbbet nem én szólok j most, Wdlsnek adom át a szót, kivo- j natolva nagy könyvéből egynéhány pár- í beszéde’, amely Dickoi és William í Cüsso'd között h ingzik e!. Azért irom t le, hogy most a komáromi reklámkiái- j litással kapcsolásban igazán hassa át ; a közönséget a modern világ reklám j jelentőségének tudata, Wells igen okos ; ember, hrllgessák meg ő*, mint ő is j meghallgatta D.ckon rajongással telt \ beszedés a hirdetés pszihéjérői.

Egy alkalommal, mikor Dickon és j William Clissold elmentek a Találrná- j nyok Kiállítására, igy irta le közte és í bátyja közt lefolyt diszk u^s üst:

— „Egy találmány csak akkor érva- j lami*, hä rá is tudjuk szoktatni az em- I bereket! — szólalt meg Dickon hosstu ! tűnődés u’án.

— Bizony, — hagytam rá hanyagul, j

nem is sejtve, hogy Dickon rőgeszmé * jável lép most elő. j

— Pénzt csak akkor iehet keresni \ vele, ha mindenki tud róla, — folytatta j Dickon,

Most már láttam, hogy megint a j régi problémája foglalkoztatja, az előre- \ törés.

— Uj dolgoknak propaganda kell, í — felettem.

— Ugyebár? A propaganda pedig j

legyen meggyőző. Győzze meg az em- t bereket arról, hogy az illető dologra ! szükségük van. I

Hal’gaitam. j

— Ez a hirdetés célja,—kiáltott fel j Dickon. — A hirdetés ma még gye- l rekkorát éli, de Herkules lesz belőíe j rövidesen. Ebből fogok pénzt csinálni.“ j

Dickon ekkor elhatározta, hogy a j a hirdetésre adja a fejét. Egy hang I szólította őt, jöjjön, a palánkok nyög- j nek, az újságok hívnak, hogy segítsen I rajtuk. És elhatározta, hogy 6 lesz a | hirdetés Columbusa.

Egy másik alkalommal a kővetkező I diszkurzus folyt le közöttük:

„— A háború gyalázatos vérfürdő vol>, de megtanított bennünket a nagystiiüségre. Nagyszabású átalakulás lesz minden téren. A hirdetés eddig a mustár vagy a nadrágtartó népszerűsítésével foglalkozott, de nemsokára méltóbb feladathoz jut.

— Mi a hirdetés tulajdonképen ?

A tanítás modern formája, semmi egyéb. Mi ezerszer jobban tanítunk, mint a nagyképü rektorok és tanárok légiója.

— Tanítók! Hát mit gondoltok ti, mi a tanitác? Elavuit, régimódu, kezdetleges hirdetés. Egy zári szobában, néhány tucat hallgató előtt, szóbeli

módon csináljátok azt, amit mi nyomtatott betűk segitségével milliók számára csinálunk. Ma már annyi létjogosultságtok sincs, mint a dobos kisbirónak!

— Az iskola szerepe ma már csak az, hogy megtanítsa a gyerekeket az olvasásra ... a hirdetések elolvasására. Minden uj eszmét kinevetnek, ez az úttörő torsa.“

Dickon lelkesen tovább folytatta :

„— Mi volt a tizenkét apostol? Utazó ügynök. Egy uj cikkben utaztak, az üdvösségben Miért emelte fel Pál a hangját Athénben? Mert nem volt tölcséres megafónja. És mi volt a sok c?uda, amit csináltak? Mintakollekció. Mi az utszé i feazü’et ? A hi* plakátja. Mi a keresztény enyhéi? Egy nagy hirdető vállalat. Így van ez, öcsém, hiába botránkozol.

Még tovább ment a vakmerőségé ben, a bio’ógiát és az élet poézlsét is kisajátította a szakmája dicsőítésére:

— A mezei virág, Billykém, tarka hirdetés, amely a méhesei mézfogyasztás^a csibi'jä. No mit szólsz ehhez a teóriához?

— Borzasztóan közönségesnek tariom,

— Mert buta vagy. Bánt a hasonlat, mert ma még a hirdetések szappannal uborkával meg hashajtó piruláakal foglalkoznak. De ez csak átmeneti állapot.

— Nincs ember vagy vallás, vagy társadalmi osztály, 3me!y hirdetés nélkül meg tudja állni a helyét. H3 nem hirdet. menthetetlenül elpusztul. Ha nem hirdet, nem is érdemli meg a létezést, mert elárulja, hogy nem hisz ömagában Ha pedig valaki létezni akar és nem mer létezni, erre mondom én, hogy kö önséges.

— Ha a szappanfőzők csak annyit

A hideg láb

a rossz vérkeringés jele. Ezáltal elégedetlen az alvó végtagok tápláléka. Masszi ózza lábait naponként lefekvés előtt eredeti

menthol- sósborszesszel. Az Alpa bedörzsölés élénkíti a vérkeringést és kis idő múlva kellemes meleget áraszt. Kérjen kizárólag csak „Alpa“ sósborsze8zt.

923/VI.

f

tettek volna a szappan érdekében, mint az akadémia a tudomány érdekében, akkor ma még senki sem ismerné a mosakodást.*

Hogy Dickon milyen karriert csinált azzal a rögeszméjével, amit a hirdetés jelentett részére: érdemes megtudni Wells könyvéből, amit mindenkinek ajánlatos elolvasni, ki nem akar korával megállni.

A komáromi törvényszéken megkezdte munkáját a határszéli telekkönyvek kicserélésére kiküldött magyar bizottság.

— Saját tudósitónktól. —

Mint ismeretes, a békeszerződés Ma- j gyarország és Csehszlovákia között sok J elintézendő kérdést teremtett, amelyek közül igen fontos kérdés voit Magyar- Ország és az utódállamok területére vonatkozó a túloldalon lévő birtokok telekkönyveinek, a tagositási, síb. iratainak szétválasztása és kölcsönös kicserélése a két állam között. Ebben az ügyben, amely főként gazdasági szempontból rendkívül fontos a birtokosokra, miután telekkönyv nélkül nincsen kölcsön, már hosszabb idő óta folytak a két állam meghatalmazottjai közt a tárgyalások, amelyek megegyezésre vezettek. A tárgyalásokban Csehsilovákia részéről Vincze Aurél dr., a- komáromi törvényszék elnöke vett részt, aki még szeptember 17-től 19 ig Prágában volt ebből az ügyből kifolyólag, ahol az igazságügyi minisztériumban az érdekelt reszortminiszterek kiküldötteinek jelenlétében határoztak az iratok átadási ügyében. Egyúttal megbízták Vincze Aurél dr.-t, hogy az iratok kicserélését már a legközelebbi jövőben kezdjék meg. A tárgyalásokat magyar részről Balogh István dr. igazságügyminiszteri tanácsos vezette. A két áliam megbízottai közt a tárgyalások már olyan stádiumba jutottak, hogy tegnap a magyar bizottság részéről megjelentek a komáromi törvényszéken Göllner Frigyes budapesti ítélőtáblái biró és Révay Béla betétszerkesztő, telekkönyvvezetö s mivel Vincze Aurél dr., a csehszlovák kormány meghatalmazottja, felhatalmazása alapján intézkedéseket tett, hogy azonnal megkezdhessék működésüket, ennek következtében a mai nappal Ács, Szőny, Pusztamonostor és Magyar Komárom telekkönyveinek átvétele megkezdődött. Ezenkívül, ha ezt a munkát befejezték, a magyar bizottság a volt komáromi törvényszék területéből, a magyar oldalon maradt területre vonatakzó úrbéri iratok átvételét fogja foganatosítani.

A csehszlovák részről Vincéé Aurél dr. miniszteri meghatalmazott, Kaucky Vladimir elnöki titkár kíséretében jövő hét folyamán Balassagyarmatra és Szécsénbe utaznak a soronkivül sürgős iratok átvétele céljából és december

Komárom, —november 23-án.

3 val bevezetik az iratokat átvevő bizottságokat. Az egyik bizottság Vámosmikolán fog működni Markovich Béla, komáromi járásbíróság vezetőjének vezetése mellett, a másik bizottság pedig Dégel Ferenc ipolysági vezetőjárásbiró vezetése mellett Balassagyarmaton. A telekkönyvek kicserélése ugyanakkor fog megtörténni a kassai ítélőtáblái területen is.

A telekkönyvek kicserélésének eljárása által végre megoldást nyert egy igen fontos probléma, aminek sok gazdaember és birtokos fog örülni, mert rendezett viszonyba jut ezáltal. Köztudomású, hogy Csilizköz, amely azelőtt a győri járásbírósághoz tartozott, egész gazdasági élete megérezte az eddigi áldatlan állapotot, mert a telekkönyvek hiánya sok mindenben megakasztotta a tulajdonosokat és igy sokszor mérhetetlen károkat is okozott az a körülmény, hogy a határszéli telekkönyveket eddig nem cserélték ki kölcsönösen.

R-Á-D-I-Ó M-Ű-S-O-R

Vasárnap, november 25.

Budapest. 9: Hírek, kozmetika. 10: Egyházi zene és szentbeszéd a Belvárosi plébánia templomból. 11.30. Evangélikus istentisztelet a bécsikaputéri templomból 12.20 : A Temesváry—Kerpely—Polgár trió hangversenye. Rosier Ede a m. kir. Operaház tagjának közreműködésével Ezen hangverseny, szünetjében cca 13 05: Pontos időjelzés, időjárásjelentés. 15.30 r A m. kir. földmiv. miniszt. rádióelőadás sorozata. 16 16: Rádió Szabad Egyetem. 16 45: Pontos időjelzés időjárásjentés. 17,15: A székesfővárosi zenekar hangversenye a Vigadó nagyterméből. Verdi Requiem. 19.15: Sport és ügetőversenyeredmények. 19.30: „Húzd rá cigány“. Énekes, zenés jelenet. 20.45: Gramofonzenehangverseny. 21.45 : Pontos időjelzés, 21.50: A m. kir. I. honvéd gyalogezred zenekarának hangversenye. 23 : A Britannia-nagyszálóból Pertis Jenő és cigányzene-