Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-11-24 / 141. szám

e&yvenWl^noedik évfolyam 141. szám. Szombat, 1938, november 34. POLITIKAI LAP. Siifisetési ál ccebfnloTák értékbe«: í -.!-/bea ét TÜékie postai síétküláéssei! évre 80 K, léién# 40 I, nefjtMvt* 33 K. - Külföldön ISO Ki. «Fy*B »x£m ára t 80 HSSét, ALAPÍTOTTA í TUBA JANOS. Psíeiős főszerkesztő; GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAT JÓZSEF dr. A pártbontó magyarok. Komárom. — november 23. A kisebbségi sor.-ra ítélt ma­gyar nemzeti kisebbség már az államalakulat után, amikor katonai diktatúra, szólásszabadság,' sajtó- és gyülekezési jog egyaránt korlá­tozva vo'tak és a városok, fa'vak egymásról nem tud a, szétszórtan vegetativ életre vo'tak kárhoztatva, felismerte a-t a ptrancsoló szük­ségességet, amely feladatául tette, hogy lehetőleg egy politikai párt­ban helyezkedjék el. Ekkor szüle­tett meg Komáromban a magyar nemzeti párt, mely a mostani ha sonló cimü párttal egyáltalán nem azonos, de célul tűzte maga elé az itt élő magyarságnak nemzeti alapon osztály és valláskülönbsá­­gekre való tekintet nélkül vaó megszervezését és képviseletét. A párt megszervezésére azonban sor nem kerü t, mert a sz'oven­­szkói „teljhatalmú“ miniszter, Sro­­bár, annak megalakítását nem vette tudomásul és az itteni zsu­pánja utján feloszlatta, mivel iga­zolta azt i'\ hogyan képzeli el a kisebbség politikai demokráciájá­nak elvét gyakorlatban megvaló­sítani. Ekkor keletkezett Komárom­ban az országos magyar kisgazda, földműves és kisiparos párt, mely elnyerte a miciszter hozzájárulá­sát és ugyanebben az időben bon­totta ki zászlaját Pozsonyban az országos kereszlényszocialista párt is. Ezek a pártok mentek bele ak­kor a választási küzdelmekbe, ame­lyek a forradalmi nemzetgyűlés után választott tagokat lettek hi­vatottak a parlamentbe küldeni. A magyar kisgazdapárt az itt é'ő ma­gyarság zömére, a félmilliónál több magyar földműves rétegre alapí­totta jövőjét, a kisiparosokat csak később kapcsolták bele ebbe a pártba, mely akkor még csak egy társadalmi és gazdasági rétegnek lett politikai tényezőjévé. Az országos keresztényszocialista párt világnézeti alapon szervezte meg az őslakosok pártját és átfogó ereje sokkal nagyobb volt, mint a kisgazda párté, ami a választá­sokon is kifejezésre jutott. Ez a párt volt az, ahol hivatásra való tekintet és osztálykülömbség nélkül helyezkedhettek el a választó tö­megek. Kísérlet történt a jog­pártnak a megalakításával főleg a városok liberális tradicióju válasz­tóinak politikai elhelyezkedésére is, ez azonban csak egyes városok­ban öltölt testet és alapjában el­szigetelt jelenség maradt. Ugyan­ekkor kényszeritette a korminy a zsidóságot arra, hogy mint nem­zetiség külön politikai pártban kü­­lönü'jön el. Az 1926. évi választásokig na­gyobb eltolódások nem is voltak a pártok között, csak a kisgazda párt építette ki országos kereteit és a választások előtt szabadulni kí­vánván az osztálypárt szűkre el­határolt címétől, felvette a magyar nemzeti párt nevet, amely igen al­kalmasnak mutatkozott arra, hogy abban a magyar őslakosság vallás és világnézeti különbség nélkül elhelyezkedjék. A lefolyt választá­sok ennek a gondolatnak helyes­ségét igazo ták. A magyar nemzeti kisebbségeknek az a része tehát, mely nem állott nemzetközi célok szolgálatában, hanem a magyar tradíciókba mélyesztve gyökerét, ezen a jogfolytonossági alapon ke­reste jövő utait, ebben a két nagy pártban helyezkedett el. Időközben a keresztényszocialisla párt kiépí­tette szlovák és német osztályait is, hogy az ezen a íeiületen élő, egész őslakosság pártja lehessen. A pártokban időnként krízisek jelentkeznek és tisztulási folyama­tok mennek végbe. Ez történt a ker^ sztényszociálifta pártban is, ahol a vezetőség a páftéletben bi­zonyos autokráciát akart megho­nosítani, a párt többsége azonban ezt a klikket eltávolította és uj vezérkart választott, mely a párt­vezetés terén több megértést tanú­sított a párldemokrácia és a szük­séges pártfegyelem iránt. A ke­­resztényszociatista párt ebből a krí­zisből veszteséggel bár, de mégis megújhodva került ki, miután párt­bontóit félreállitotta önzetlennek nem mondható működésűk szín­teréről. Ez a jelenség ismétlődik meg most a magyar nemzeti pártnál közvetlen a választások előtt azzal a különbséggel, hogy, mig a ke­resztényszocialista pártnál a ve­zérkart kellett kicserélni, addig emitt kielégítetlen ambíciók tóm­bo'ják ki magukat, melyek a párt­ban érvényesülésre nem találtak te­ret. Mindkét pártunk szervezete olyan demokratikus, hogy abban megbeCiü ik a végzett munka tel­­jeűtményet és azt lehetőleg meg is jutalmazzák, ez a jutalom azon­ban csak erkölcsi lehet, a párt hűséges és munkás tagjainak köz­életi szerepekhez való juttatása a kommunális életben és a politikai téren. Miért nem találták meg ezt a magyar nemzeti párt pártbontói, annak vizsgálata nem tartozik en­nek a cikknek a keretébe, ez a párt belügye és lényegében ennek a fórumnak kell eldönteni minden pártviszályt, amely jelentkezik egy párt életében. A pártbontók tehát két sarka!atos hibát követtek el párljukkal szemben: megbontották a pártfegyelmet, kivonták magu­kat a párt Ítélkezése alól és uj párlot alapítottak, amivel megbon­tották a magyarságnak ezt a te­kintélyes nagy pártját is. Szerin­tünk ez a súlyosabb megítélés alá fartozó tény, mert nekünk, a ki­sebbségi élet magyarjainak, nem az erők feloldására van szüksé­günk, hanem azok egyesítésére. Minden uj pártnak megalakítása súlyos erkölc-i felelőséggel is jár, ezt az uj pártalapitók természe­tesen vállalják is, azonban ezt a felelőséget a választóközönség Ítéli meg és ezt az ítéletet végre is hajtja. így történt ez azokkal a magyarokkal is, akik nyelvben magyarokká, lélekben csehszlová­kokká váltak és Hodzsának, a ma­gyar nemzet ellenségének táborá­ban helyezkedtek el, hogy a föld­­igéretek beváltását várják ki türe­lemmel. Ez a párt meg is kapta hozzája méltó vezérkarát azokban az emigránsokban, akik a kommu­nizmus és a forradalmakban Ma­gyarországon nemzetáruiásokat kö­vettek el és akiknek ez az állam adott menedékjogot. Az egész ma­gyarság elfordult ettől a párttól, mely zavarokat csinált, de ered­ményeket el nem ért. Egy prece­densünk már van tehát uj párt alapilásábób A keresztényszociálista pártbontók nem estek bele ebbe a kategóriába, a vezérek visszavo­nultak a politikától legalább is látszat szerint, a választók pedig belátták, hogy téves utakon járnak és visszatértek elhagyott párljukbai A pártbontás ténye személy, Sserkesitösé* és kiadóhivatal; Nádor-a. ä§„ Megjelenik hetenkint háromszor i kedden, csütörtökön és szombaton. motívumokkal meg nem okolható, ezt a magyar közélet elegendő ok gyanánt sóba elfogadni nem fogja. Ha egy pártban a vezetés nem jő, annak magában a pártban kell orvoslását keresni, ha szükséges, megfelelő operativ beavatkozással! A pártbontást tehát csak elvi okok tennék legálissá és megengedhetővé. Nem akarjuk ezt dogma gyanánt alkalmazni pártjaink életére, hiszen mindenben a fejlődés fizikai és erkölcsi törvényei is alkothatnak uj jogszabályokat, a pártok élete sem merevedhetik meg egy párt­programban. Ha tehát a pártbon­­tók jobbat tudnának nyújtani a réginél és annyi erkölcsi tőkének lennének birtokában, hogy ezeknek megvalósítását is biztosítani tud­nák, a pártbontás ténye felett ma­guk a választók tömegei Ítélhetné­nek. Vájjon megtaláljuk-e ezeket az erkölcsi indítékokat az uj párt alakítása körül, van-e annak uj programja, vannak-e olyan kifo­gástalan politikai múlttal rendel­kező vezetői, akiknek egyénisége garanciája annak, hogy ennek a magyar kisebbségnek a sorsán len­díteni fog az igazság és a szüksé­gesség két nagy erőforrásának po­litikai erejével ? Ha a személyeket tekintjük és azt kell látnunk, hogy az uj pártban azok a vezetők je­lennek meg előttünk, akik a ma­gyar nemzeti pártnak disszidensei személyi okokból, továbbá azok, akik annak idején a keresztény­szociálista pártból voltak kényte­lenek félreállani egy kudarcba fül­­lant pártplebiszcitum érvénytelení­tése és dezavuálása után, akkor a személyi garanciákat nem látjuk az uj pártban biztosítva, mert hi­ányzik belőlük a politikának elen­gedhetetlen létföitéiele, az önzet­lenség. Tárgyi tekiutetben hiányoznak az uj párt megalapításának gya­korlati feltételei. Az, hogy eddig egy párt semmit sem ért el, egy ellenzéki párttal szemben nem le­hel kritérium, különösen nem az itteni magyar kisebbségi életben. Hát ért el valamit a Csánki-párt, amely kormányt támogatott? Kap­ta a magyar földet, amit vezetői Ígértek neki ? pedig ezért a földért ment a legtöbb helyen a legna­gyobb áldozat, magyar nemzetisé­gük és fajukhoz való hűségük megtagadása. Mi az oka, hogy egy HOFBAßER ANDOR bútoráruháza s Jókai Mór-utca 16. Komárno. Óriási választék:: káló«, ebédlő-, áriszoba- és szalonberendezések ben SAJÁT MŰHELYEK. Díjtalan csomagolás. Kedvező fizetési feltételek-Értesitem a t. közönséget, hogy üzletemet meg­nagyobbítottam mintatermekkel. Ahol állandó kiállítást rendezek a modern bútoripar remekeiből. Megtekintés vételkényszer nélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom