Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-11-22 / 140. szám

4. > Gr^al Komlromi Lapok Í9'é8 november* 22. kozó tárgyalások eredményíelenségét, | az utcai járdák költségeinek a háztu­lajdonosok által való részbeni megté ritésére vonatkozó fizetési felhívások következményeit és kifogásolta, hogy a városnál, a tanács és a közgyűlés az egyes közmunkákról csak akkor érte­sül, hogyha azt már elvégeztették és minden határozat nélkül adnak ki egyes munkákat. Utal a Kossuth-tér rendezé séré, amelynél az első tervet meg kel lett változtatni és emiatt hiábavaló költséget okoztak a városnak. A mun­kák ellenőrzésére nézve sem kérik ki a tanács véleményét, oda állítják a munka ellenőröket, köztük olyant is, aki a múlt évben teljesiiett aszfaltozásnál el­­lenőrösködött, de épen azon a szaka­szon nem volt az aszfaltozás megfe­lelő. Kifogásolja, hogy a városi költ­ségvetést az utolsó pillanatban tárgyal­ják le, holott november végéig azt föl kell terjeszteni jóváhagyás végett, mert a törvény szerint csak ebben az esetben reflektálhat a város az államsegélyre. Helyteleníti a fizetési előlegeket és kifogásolja, hogy a városbiró, dacára, hogy az augusztusi közgyűlés a törvény szerinti munkadij megtérítése címén 1650 K-ban állapította meg járandósá­gát, még mindig havi 2400 K-t vesz fel fizetésképen. Kívánja és indítvá­nyozza is, hogy a városnál az ügy beosztás a törvény szerint tartassák be. Mindezen ügyre pedig felvilágosítást kért a városbirótól. Csizmazia György városbiró, tekin­tettel a tömeges kérdésekre, jövő köz­gyűlésre kérte elhalasztani válaszát, annyit azonban megjegyzett, hogy ő is tudna az interpelláló képviselőtestü­leti tagnak városi tanácsnoki műkö­dése idejében előfordult szabálytalan­ságokat felsorolni. A közgyűlés különben Geöbel dr. javaslatát az ügybeosztásra nézve egy­hangúan elfogadta. Csengéi Kálmán a munkások fizetési pragmatikáját sürgette, Vídák pedig az augusztus 1-én tűzkárt szenvedettek és hajléktalanná váltak részére építendő szükséglakások építésének azonnali meg­kezdését követelte. Ennél a kérdésnél hosz­­szu vita volt arról, hogy mivel a határoza­tot Kendi Zoltán dr. és M ssinger Béla téglagyáros megfelebbezte, a sürgős­séget kimondani netn lehíí. A képvi­selőtestület jogász tagjai ezt vitatták, a főjegyző pedig kilátásba helyezte, hogy megvétózza a határozatot. A vá­­rosbirő a kérdést úgy tartotta elintéz­­hetőnek, hogy az a bizottság, amely már ez ügyben járt a járási főnöknél, csütörtökön reggel kérje meg arra, hogy a felebbezések elintézésére való tekintet nélkül engedje meg a szükség­­lakások azonnali felépítését. A kom­munisták azonban kitaríoltak Vídák elvtársuk javaslata mellett és szava­zásra került a sor. 14 szóval 11 ellen kimondta a közgyűlés a sürgősséget, amit a főjegyző megvétózott, de egy­ben kimondta a közgyűlés azt is, hogy a bizottság holnap megjelenik a járás­­főnöknél az építkezés azonnali meg­kezdésének kieszközlése végeit. Dosztál Jakab a kiséri dűlőben épülő házakról intéz kérdést a város­­biróhoz, hogy mi az oka annak, hogy az ottani építkezőknek telekvételét még mindig nem hagyta jóvá a felsőbb ha­tóság, holott megígérték nekik, hogy május 1-ig rendben lesz az ügyük és nevükre megy a telek és ház. A város biró elismerte, hogy a helyzet az, mint ahogy azt az interpelláló ismertette, a járási hivatalnál kell megsürgetni az ügyet és javasolja, hogy az előbbi ügyben kiküldőit bizottság a járási főnöknél egyúttal ezt a kérdést is sürgesse meg, A választ tudomásul vették. * Fél hét lett, mire a közgyűlés át ért a tárgysorozatra, amelynek első pontja a póata és távirdaminísitérium leirata volt a régi III. számú fiók postahivatal felállítása ügyében. A minisztérium a fiók pősíahivatal felállítását nem tar ja szükségesnek, azonban ha az érdekeitek megfelelő helyiségről, amelynek bér­összege nem lesz magasabb a régi helyiség bérénél, gondoskodnak, esetleg lehet iö!a tárgyalni. A póstaszekrények viszszaheiyezésére nézve p.dig már megtörtént az intézkedés. A leírttól a közgyűlés tudomásul vette. Nagy vitát keltett LipShay Mária elbo­csátott városi napidijas kérelme a kép­viselőtestület áital ki dóit közgyűlési határozat megváltoztatása tárgyában. A képviselőtestület augusztusi közgyűlésén kimondotta, hogy a létszámcsökkentés befejezéséül a még szolgálatban lévő három napidijasí, névszerint Lip hay Máriát, Gaa* Rózsit és Ksriító Erzsébetéi meneszti a város szolgilalábói. Ez utóbbi két napidij s elbocsátásé* az állami jegyző megvétózta, Lip hiyra nézve azonban a határozatot érvényben hagyta. A közgyűlés azt is kimondotta, hogy az elbocsátottak helyébe, ha arra szükség mutatkozik, a nvugdijasok közül fognak behívni. Lipthay Máriát elbo csáíották s bér a számvevőségnél egy munkaerőre még volna szükség, helyébe senkit sem hívtak be. Kállay Endre dr. szerint a közgyűlési határozat e kérdésben nem egészen világos és szükségesnek tartja, hogy a határozat értelmezésére nézve döntsön a közgyűlés. Igazságtalannak tartja, hogy amikor minden napidijasí elküldött a város, kettői az állami jegyző vétója következtében visnzatartotíak, Fleisch* mann Samu. Fried Miksa és Csenget Kálmán indítványozza, áogy hívják vissza Lipthayt a számvevőséghez, mert ott szükség van rá. Geöbel Kas oly dr az ügy tá,gyalusánál kitér a vétóra, amelyet törvénytelennek tart, mert a törvény szerint csak anyagi ügyekben vari joga az állami jegy főnek megvétózni a határozatot, de személyi ügyekből nincsen. Ez a vető súlyosan sérti a város autonómiáját és ezért tiltakozik az ellen. Végül a közgyűlés kimondotta, hogy Lip hay Miiiára nézve ugyanúgy érte! mezi az sugusziusi közgyűlés határo­zatát, mint két társéra, egyébként pedig újra alkalmazzák a számvevőségben, A város munkásainak gyorssegély ki utalása iránti kérelme felett folyt vitá­ban csak úgy harsogott a sok kortes­­szólam. Ebben legelői a kommunisták jártak, akik egyesegyedül magukat tart­ják illetékesnek a munkáskérdések megoldására. A tanács és pénzügyi bi­zottság javaslatát Sándor Ernő főszám­­vevő ismerte t-:, 3mely szerint 95 mun kás és 6 üzemvezető részére tíz napi bér, összesen 28844 Xban volna ki adandó gyorssegély címén. Ehhez a fedezetet a koksz árának mm.­­ként 5 koronával és a gőz és kid fürdő árának 50 százalékkal való fel­emelése következtében éléi Síelő nagyobb bevételből nyeri a város. Mező István azt javasolja ezzel szemben, hogy 30 napi munkabér folyósittassék a város minden olyan munkásának, akinek havi fizetése az 1600 K-án alul van. Flehch­­mann Samu kijelenti, hogy egyetlen fillért sem hajlandó megszavazni gyors segély címen, a város munkásait igen jól megfizeti. Dénes Emil a gyorssegély megadása mellett beszél, Fried Miksa pedig csak abban az esetben hajlandó megszavazni, hogy ha van reá fedezet és kérdi a főszámvevőt, hogy vállalja-e a felelősséget, Minthogy Dénes hivat­kozott arra a felülvizsgáló bizottságra, amely a város üzemeit vizsgálja és annak munkáját lekicsinyelte, kijelenti, hogy a bizottság hetek óta dolgozik és soha nem volt bizottság, amely annyit dolgozott volna. A bizottságnak tagja Dénes is és ott mindenkor helyesel, a közgyűlésen pedig, ahol az ő hallgató­sága is felsorakozik, mint munkás barát mutatkozik be. Ez köpönyegfor­­gaiás. Dénes Emil személyes kérdésben vá­lásról Fried Miksának és visszautasítja Fúednek reá vonatkozó vádját, hogy ő köpönyegforgaíó. Ő mindenkor a mun­kásság érdekeit védi és Frkdnek nincs joga ahhoz, hogy őt így aposztrofálja. E után Steiner /ábor hosszadalmas beszédben szól a munkásság sorsáról és polemizál Fieischmannal, Frieddel és Mező István javaslatát ajánlja elfo­gadásra. Geöbel Károly dr. a közgyű­lésen használt durva hang ellen szólal föl és szomorúan állapítja meg, hogy személyeskedés dívik a teremben. Mi­vel a fedezetre megjelölt számvevőségi bevételi többlet nem jelentkezik kellő mértékben, nem járulhat hozzá a tanács javaslatához. Kállay Endre dr. a gyors­segélyt azoknak javasolja megadni, akik legfeljebb 25 korona napi dijat kapnak. Sándor főszámvevő újra felsorolja a fedezetre szolgáló több bevételeket, amely után szavazásra kerül a sor. Mivel Mező a javaslatát vissza­vonta, a tanács és pénzügyi bizottság együttes javaslatára történik szavazás, amelyet a közgyűlés 19 szóval 14 elle­nében elfogadott. Dénes indítványára 17 szóval 14 ellen kimondta a közgyűlés a határozat azonnali végrehajtását. Fleischmann Hermann tejkereskedőt azzal a kérelmével, hogy a kórháznak szállított tej árát literenként 20 fillérrel emelje a város, a közgyűlés, mivel nevezettel 1 K. 50 f.-re szerződése van a városnak, egyhangúan elutasította. A Deák Ferenc utcai közcsatornát a tanács a legkedvezőbb ajánlattevővel, Gergely Lajos épitőváilallíöjtóva! ápiueíte meg, a munka időközben el is készült, amit tudomásul vett a közgyűlés. Magyar Komárom polgármesterének a vizdijak árának 10 fillérrel való le­szállítására (30 fii.-re) vonatkozó kérel­mét a közgyűlés, mint teljesitheteílení, elutasította, a Schindler és Jedlin cég ingatlan vételi ajánlatát pedig, tekintettel a megszabott ár magas voltára, a kép viseiőtesíülat nem fogadta el. 1 Jádi Zsigmond polgári leányiskolái szolgát a közgyűlés véglegesítette, özv. Tóth Dánesné kegydiját havi 500 K ra, Kriszti;; uz Emii kegydíját pedig havi 1200 K-ra emelte fel a közgyűlés. Rendezte a közgyűlés Molecz Tivadar róm. kath. egyházi karnagynak a fize­tését és fölvette őt a városi nyugdíj­­intézetbe. Az erre vonatkozó tanácsi javaslat szerint a 104. sz. törvény vo­natkozó rendelkezései alapján 1929 január 1-től kezdve kapja az őt meg­illető fizetést, amely évi 24000 K ban lett megállapítva,; A nyugdij járandósá­got visszamenőleg fogta te a város. A tanács javaslata ellen a kommunisták áilást foglaltak és azt kívánták, hogy fizesse a kántort a katolikus egyház. Fülöp Zsigmond hivatkozott Molecz Tivadarnak a zene és daikultura terén több mint négy évtizeden át kifejtett nagy éB eredményes munkásságára, amellyel a város egész társadalmának javára szolgált és szolgál ma is önzet­lenül. Régi mulasztás terheli a várost Mólé ez cél szemben, mert ő is olyan liszíviselője a városnak, mint a többi kvalifikált tisztviselő, akiknek illetmé­nyeit rendezte a város. A mulasztást jóvá kell tenni és ezt ügy korrigálhat­juk, hogyha fizetését a tanácsi javaslat érteimében rendezzük és a nyugdíj­­intézetbe besorozzuk. Dénes Emil és Stem Barnát hasonló értelemben szó­lalnak föl és ajánlják a tanácsi javas­latot elfogadásra. A szavazat eredménye 18 igen, 10 nem és igy a tanácsi ja­vaslat lelt, nagy szótöbbséggel határo­zattá emelve. A közgyűlés a tanács javaslatára Ghyczy János dr. tiszti főügyésznek havi illetményét 500 K-val emelte és igy 1500 K- ban állapította meg, Sándor Ernő főszámvevőnek, Igó Aladár dr. rendőrkapitánynak, Schleisz Géza kam­rásnak és Jakab István kiadó-jegyző­­könyvvezetőnek az üléseken való rész­vételért havi 150 K pótdijat állapított meg a közgyűlési Minthogy fél 9 óra már elmúlt, a városbiró a közgyűlést elnapolta azzal, hogy külön meghívóval fogja a köz­gyük újra összehívni. iíön stereimotsieop nálankvan! A szerencse által különösen kegyelt i Komáin felhívja Ömt a most kezdődő 20. esi. osztály­­sorsjátékban való részvéteire. Legmagasabb nyeremény jutalom­mal együtt esetleg Ke 2,000 000 Főnyeremény: 1,000.000 Ke. 190.000 dili sorsjegy. 95.000 nyeremény. Vegyen még ma sorsjegyét, hogy Ön is 2,000.000 Ke t nyerjen. Ke 7t 80.-7* Ke: 40.­V* Ke: 20 — November 20 án járt le a kiállítási tárgyak beküldési határideje és igy ma már teljes névsorát adhatjuk a művészeknek: Stadler, Bergmann, Grisslér, Wald­­ner, Fous;k, Eng, Neumann, Peresítsek, Muskovsky és Harmos, akik eredeti tervekkel, plakátokkal és reklámraj­zokkal szerepelnek, A már reprodukált, nyomtatott pia kátok szerzőinek névsorát azon egy­szerű oknál fogva nem adhatjuk közre, mert nem kevesebb, mint 1715 piakát, azonkívül számos más reklámnyomtat­vány érkezett be. A kiállítást november 25 én délelőtt 11 órakor Fried Jenő, a kereskedők testületének elnöke fogja ünnepélye­sen megnyitni. A Délszlovenszkóf Vil­lamossági R T, szives közreműködésé által a fényreklám kiállítás már szom­baton este megnyílik. mindennél 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom