Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-11-22 / 140. szám

^ egyvenkilencedík évfolyamra 140. szám. Csrttörtök, 1928, november 23, «ÄMBIJSMK POLITIKAI LAP. »iMaeiéai ii arehuior&ic éstékfcaa: Sfolybö* ág viáéfcrs noatsi sséÜtSídóMei üiÍhb áy?e 80 S, íéláwe 4© X, negy«ifrm »5 S, - Xfllíöldön 150 Xí. sr y®s Ksána ár* i 80 füléi?. ALAPÍTOTTA i TUBA JANOS. Felelő*. ífissevsessKö: GAÁL GYULA dr. Srnketsiß: BARANYAT JÓZSEF dr. Masaryk elnök és a békeszerződések Komárom, — nov. 21. A világsajtóban ismét felmerült egy hir, mely Masaryk köztársa­sági elnöknek a békeszerződésekkel szemben va!ó álláspontját körvo­nalazza. Erről egyébként a köztár­­jubiláris ünnepin kiadott szózatában is nyilatkozott. Azok a körök, melyek a francia barátság­tól elkápráztatva nem tudnak sza­badulni a bűvös körből, melyet maguk köré vonnak, ilyenkor han­gosan felszisszennek, mert erre már betanult jelzőik vannak: „örök­érvényű, szent és sérthetetlen, meg­­válloztathatlan“, már tudniillik a bé­keszerződések szövedéke, az igazi békének, a lelkek megbékülésének nagy akadálya. A köztársaság elnöke személyes nyilatkozatában azt mondotta az an­gol újságszerkesztőjének: Sohasem tartottam a békeszerződéseket tö­kéletes műnek, én magam személye­sen nem volnék ellene, hogy a mos­tani nehézségekről és azoknak vala­mennyi érdekelt fél hozzájárulá­sával való megszűntetéséről becsü­letes eszmecserét folytassunk. Ki akar enné! egyebet? Azt hisszük, senki. Becsületes eszme­csere, ez volna az, amelyből a bé­kemüvek esetleg a megszilárdulásá­hoz szükséges lelki motívumokat Í9 megszerezhetnék, amelyek ina még hiányoznak a népek leikéből. Nem lehet elégedetlen népekkel együtt és egymás mellett élni, amelyeknek lelke tele van feszült­séggel. Ez a feszültség a béke at­moszféráját megmérgezi és a hiva­talos béke még sem az. Látjuk, hogy a kisantant a béke fenntar­tásának ürügye alatt, valójában a Franciaországgal kötött katonai szerződések alapján a legnagyobb fegyverkezést folytatja. Maga Cseh­szlovákia két é3 fél miiliárdot for­dít katonai célokra, tehát összes állami bevételeinek negyedrészét. Mire vezet ez: általános gazdasági sorvadásra, mert a nép nagy szük­ségletei szenvednek a militarizmus miatt. Semmi sem kívánatosabb, mint a béke mindea áldásának biztosí­tása a háborúban annyit vérzett népekre és minden gyúlékony anyagnak kiküszöbölése a népek közös megértése utjából. Bizonyo­san erre gondol a köztársaság el­nöke is, aki a békeszerződéseket nem tekinti kifogástalan müveknek, de papirrongyoknak sem és eíitéíi a propagandát. A propaganda azon­ban az elnyomott népeknek olyan fegyvere, amelyről lemondani nem szoktak. A szlávok a háború előtt ezzel a fegyverrel szerezték meg maguknak a nyugati népek szim­pátiáját és a nagy nyugati sajtó támogatását. A propaganda tehát megakadályozhatatian és az anaté­mák nem fognak rajta. Minden propaganda ellen a leg­hatásosabb a békének hatható í szolgálata nem frázisokkal, hanem tettekkel. Ezek elseje az, hogy a vitákat a tárgyaló asztal mellett kell elkezdeni. A béke utjai nem az ágyuk torkain keresztül vezet­nek, hanem a népek megértésén. A népek önrendelkezési joga ma már a huszadik századnak olyan szükséges elve lett, amely nem mellőzhető a nemzetek egymás kö­zött való megegyezésében. így ér­te1 mezzük mi a köztársaság elnö­kének revizós nyilatkozatait, ame­lyek egy nagy elméleti államférfiu­­nak olyan megnyilatkozásai, aki a békéért minden áldozatot képes meghozni csak azért, hogy a nem­zetek jövő élete és zavartalan mun­kája biztosítható legyen. mummái szemle Komárom, — nov. 22. A megbizhatailan távirati iroda. A napokban Masaryk kö társasági e'nök a londoni Sunday Tunes-ben interjúi adott le. amelyben nyilatkozón a csehszlovák magyar viszonyról is, valamint a békeszerződések revisiójá­­ról. A nyilatkozat Európa érdekelt ál­lamaiban nagy feltűnést keltett és kü­lönböző következtetésekre adott alkat mat. Az interjú nagy izgalmit okozoíí a prágai cseh sajtóban is, amit csak fokozott a hivatalos csehszlovák távirati irodának hétfő reggeli jelentése, amely akkepen szód. hogy az interjút Benes külügyminiszter adta Hétfőn délben a berlini Ullstein-ügynökség távirata nyo­már. kitűnt, hogy a kérdéses nyilatko­zat Masaryk eiriökíői származik. Ezt a „hivatalos tévedést“ Prágában még a kormánysajtó is éiesen elitébe és rá­mutatott arra. hogy a hivatalos hírszol­gálat (erén nincs meg a kontaktus, mert illetékes helyen nem tudnak arról, hogy az állam f je kinek ad nyilatko­zatot. A hivatalos távirati iroda e nagy tévedése a n pi sajtóban a legnagyobb bizalmatlanságot váltja ki. Beszüntették egy időre az adó­­végrehajtásokat. Megírtuk annak idején, hogy a ko­alíciós nyolcas bizottság foglalkozott az adózóknak az adóhivatalok eljárása ellen felhalmozódott panaszaival és a pénzügyminisztériumot uíati otla, hogy körrendeletben intse meg az adóhiva­talokat eddigi sérelmes magatartásukra nézve. A nyolcas bizottság fellépésének meg is lett a foganatja, mert az adó­hivatalok fe’sőbb utasításra a hát elején beszüntették a végrehajtási eljárást a hátralékos adófizetők ellen. Az adóhi­vatalok vezetőit bizalmas intésben fi­gyelmeztették erre. Természetes, hogy ennek a rendelkezésnak semmiféle ko­molyságot nem lehet tulajdonítani mert mindenki tudja, hogy ez az eljárás nem egyéb, mint a kormánypártok vá­lasztási trükkje, mert a rendelkezés a választások után érvényét veszíti és az adóprés újra megkezdi minden vonat­kozásban működését. A koalíciós kor­mánypártok nagyon is tudják, hogy miért eszközölték ki ezt a pár hétre serjedő végrehajtás felfüggesztését, azon­ban nem sok haszna lesz a hirtelen támadt figyelmességnek, mert a válasz­tók már megszokták, hogy akkor, amikor szavazataikra szüksége van a kormánynak, gondolnak rájuk, de a választások után újra kezdődik minden, A Tátravidék harca a Tátra­­törvény ellen. Mindenki által ismert dolog, hogy a Szepcsség a változás óta igen sokat szenvedett, A Tátravidéknek kereske­delme az új államban megbénult, ipara pang és egyedül az idegenforgalom az, amelyre az ottani német és szlovák nép táruaszkodhatik. Ti.so szlovák nép­párti miniszter törvénnyel akarja ezt is biztosítani az állam részére, ami belát­hatatlan károkat okozna a vidék la­kosságának. A tátravidéki németség és szlovákság a napokban együttes tiita­j Sísrkentöiéf és kiadóhivatal] Hádor-e. ISí, Megjelenik hstenkint háromszori I kedden, csütörtökön és szombaton. kozó gyűlést tartott s a tervezett törvény ellen a gyűlésen Nitscfl Andor nem­zetgyűlési képviselő adott frappáns módon hangot a szepesi németek és szlovákok nagy sérelmeinek. Beszédé­ben rámutatott arra, hogy az egész­­ségügyi minisztérium maga is beismeri, hogy az állami fürdők nem jövedelmez-' nek. Megállapítja, hogy a Tátrában nincs monopólium, ha monopóliumról lehet szó, akkor ez a tátrai állami für­dőkben van. Majd bejelentette, hogy a szepességi németség és szlovákság a legélesebb harcot fogja vívni a lex Tiso ellen, A Tátra törvény egyetlen célja a Tátra nacionalizálása, mert azokat az egészségügyi intézkedéseket, amelyek a javaslatban vannak, a fennálló tör­vények keretében is végre lehetett volna hajtani. A szepssségnek a Tátra­vidék ma egyetlen reménysége. A be­szédet óriási tetszéssel fogadták s a gyűlés elhatározta, hogy a legélesebb harcot indítják meg a Tátra törvény tervezete ellen. Éles ellentétek a cionisták és az ortodox zsidók között. Szlovenszkón az országos választá­sokra a cionisták az ortodox zsidókkal közös listát nyújtottak be. Mivel azon­ban a két irány között állandóan nagy harc folyik, kérdésessé válik, hogy lesz-e eredménye a közös listának. A cionisták és az ortodoxok között szinte áthidalhatatlanok a nézeteltérések. A közös lista benyújtása után most tábor vezérei sem tudják, hogy híveik teljesíteni fogják e felhívásukat és sza­vazni fognak-e az egyesitett listára. A cionisták körében máris olyan moz­galom indult meg, hogy forduljanak el a közös listától, mert ők egyes, ha­talomra vágyó vezetőik kedvéért nem­hajlandó feladni elveiket. Egyes jelen­tések szerint a cionista szervezet prá­gai központja is helyteleníti a közös listát és azzal fenyegetődzik, hogy megszakít minden egyezményt a szlo venszkói cionistákkal, ha azok föl nem bontják az ortodoxokkal kötött egyez­ményüket. A Magyar Nemzeti Párt impozáns gyűlései. Nádszeg, Felsőszeli, Alsószeli, Alsónyárasd, Pered, Zsigárd, Ki­rályrét, Perbete, Ipolyság, Ipolypásztó, Ipolykiskeszi, Ipolyszalka, Leléd, Palást, Nagyhind. - A magyarság f elsorakozása a párt mellett, — Saját tudósitónktól. — Komárom, — november 21. választásokkal foglalkozott. Morvay Jenő titkár a gazdasági és kulturális kérdé­sekről mondott szép beszédet. A rend­kívül lelkes hangulatú gyűlést Szermák Dezső elnök szavai zárták be. Felsőszeli községben délután 3 óra­kor Szombath Ferenc elnök megnyitója után a több száz főnyi hallgatóság előtt Richter János tartott nagy beszé­det. Az izzó magyar érzésű, összetartó hallgatóság lelkes tüntetése és együtt-F. hó 18-án délelőtt 9 órakor Rich­ter János ny. plébános, szenátor Király­réven tartott párígyülést, melyen a lakosság nevében Gombos Irértke és Margitka gyönyörű virágcsokorral üd­vözölték. Nádszeg községben a templom mel­lett összegyü t hatalmas tömeg előtt lefolyt népgyülésen Rchter János sze­nátor magával ragadó nagy beszédben az aktuális politikai kérdésekkel és a HOFBAÜER ANDOR bútoráruháza s Jókai Mór-utca 16. Komárno. Óriási választék: háló-, ebédlő-, úriszoba- és szalonbereudezésekben. *> SAJÁT MŰHELYEK. Díjtalan csomagolás. Kedvező fizetési feltételek-Értesitem a t. közönséget, hogy üzletemet meg­nagyobbítottam mintatermekkel. Ahol állandó kiállítást rendezek a modern bútoripar remekeiből. Megtekintés vételkényszer nélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom