Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-11-20 / 139. szám
4. oktal 1998. november 20, Komiromi L»pok és ezért el akartam venni feleségül. — Másik Kálmán azonban, beszélte tovább a vádlott, áskálódni kezdett a lány előtt őrá, előbb azt hireszte róla, hogy vérbajos, később meg azt is megtudta, hogy Másik Szekeres Máriának leveleket irt. Ekkor felelőőégre vonta Másikot azzal, hogy ő akarja feleségül venni Szekeres Máriát, közben Szekeres Máriának megszületett a halott gyermeke, de ő még ekkor is feleségül akarta venni a leányt. Villási ezután egy hátulról kapott ütésről mesélt, amit egyszer Másiktól kapott volna. Később, mikor a leány elment Zselizről Lévára szolgálni, Villási többször többször találkozott még Szekeres Máriával, leg utóbb január utolsó vasárnapján, akkor azonban már szakítás előtt voltak, Villási féltékenységi jelenetet rendezett Másik miatt, akinek egyik levele a kezébe került. Ettől a naptól kezdve azután állandóan azon törte a fejét, hogy Másikkal leszámol, azonban ezt most tagadja, hogy Másik megölését előre megfontolta volna. Ezután a végzetes március 9-iki éjszaka eseményeit mondja el Villási Ferenc. Hodzsapárti gyűlés után a kocsmában megivott egy deci rumot, utána elment a cigánysorba, hogy a munkáiért járó pénzt beinkasszálja, majd a temetőnél vályukészités céljára akart akácfát vágni, azonban, mivel nem talált alkalmasat, hazafelé ment. Másik házának udvarán látta, hogy nyitott ajtó mögött Másik egy leve’et olvas fenhangon és az ő nevét is kiejti. Közben Másik kiment az árnyékszékre, ezalatt ő elcsente az otthagyott levelet, amely Szekeres Máriának volt cimezve, Villási kezében a levéllel megint kiment az udvarra, hol megvárta Másikot, mig az kijött az árnyékszékbői. Másik ekkor Villási szerint megtámadta őt, úgyhogy Villási tutajdonképen önvédelemből támadta meg Másikot. Arra nem emlékszik, hogy hányszor ütött Másik fejére. Mikor látta, hogy Másik az ütések következtében meghalt, bement a szobába, a ládikot felfeszüette, és a pénzt megoiva8ás néikül magához vette. Később a holttestet el «akarta talicskán szállítani, azonban mivel a talicska nem került a kezébe, igy a holttestet a szalmakazalhoz húzta és ott a kazal mellé tette egy üregbe. Villási tagadja, hogy a kazlat szánt szándékkal gyújtotta fel és úgy adja elő azt, hogy lehetséges, amikor idegességében cigarettára gyújtott, akkor gyulladt meg a kazal az eldobott cigarettavégtől. Természetesen Villási vallomása nagyon valószinütlennek látszik, amire az elnök figyelmezteti, aki egyébként Villási vallomása végén erélyesen rászól vallomásainak hazugságai miatt és megemlíti, hogv az ügyész kegyes volt hozzá, hogy gyilkosságát szerelmi féltékenységből eredőnek vette, mert tutajdonképen a pénzért gyilkolta meg Másikat, akiről tudta, hogy megtakarított pénze van. Elnök (miután ismertette Villásival, hogy a vallomásával szemben miképen történt a gyilkosság): Nos, mit szól mindehhez ? Vádlott percekig nem jut szóhoz és hallgat, majd végre megszólal: — Kérem a tanuk kihallgatását. Ezután az orvosi szakvélemények hangzanak el a teremben. Elsőnek Plesi Zsigmond dr, zselizi hatósági orvos, aki a gyilkosság után hamarosan megjelent a helyszínen, előadta, hogy a holttestet a kazal alól teljesen elégve húzták ki és a holifeeten az égés minden formáját megtalálták, a felsőtest formálisan meg volt sülve, a végtagok elhamvadtak, a térdek csupaszok voltak és a csontok egészen szürkék. A holttest hátához egy fadorong volt hozzásülve. Még legkevésbbé volt megsülve a koponya, amely teljesen széjjel volt roncsolva. A koponyán három ütést állapítottak meg, az agy velő egy része kilccscsant, az ülések egyébként olyan erősek voltak, hogy feltétlenül halálosak voltak. A halá't különben az égés is okozta volna. Plesz dr. e'ulán az ügyész kérdésére elmondotta, hogy egyizben Villási hozzájött egy fejsérülésével, azonban nem mondta azt, hogy a fejsérülést Másik okozta volna. Viliást és Szekeres Mária szerelméről tudott, mert Szekeres Mária náluk volt szolgálatban és Villási Ferenc is náluk dolgozott időnkén». Egyéb ként Villáéiról, míg ezt a tehet elkövette, nem tudott semmi rosszat mondani és általában kö’elességteljesitő embernek ismerte őt, aki mindig rerdesen elvégezte a munkáját. Mezei János dr. és Bardócz József dr, orvosok, akik a komáromi törvényszék fogházában megvizsgálták a vádlott egészségi állapotát, előadják, hogy a vizsgálat eredménye szerint a vádlott teljesen beszámítható állapotban követte el tettét, sem akkor sem most nem szenved elmebajban és öníudatlansági állapotban. Tettét azonban három körül mény befolyásolta némikép az. ho^y tuberkolózisra hajlamos és igy izgulékony természetű, másrészt, hogy öröklött vér baja van és végül, hogy az az egy deci rum, amit a cselekedet előtt megivott, csökkentette eilentálióképességét. Az orvosi szakvélemények után következtek a tanúkihallgatások. Elsőnek Tóth András földmivesí hallgatták ki, aki 1919 ben együtt szolgált mint szaniíéc a vörös h dse regben Villáéival. Tóih András határozottan visszaemlékszik, hogy Léva határában 1919 júniusában, mikor együtt ment Villásival, az utón találkoztak egy sebesült csehszlovák katonával, aki a vállán volt meglőve és emiatt a földön hevert. Viilási ekkor kijelentette, hogy ezt a katonát agyonlövi, mire a katona zsebéből elővett egy fényképet, mely feleségét és két kis gyetekét ábrázolta és azt mutatva könyörgött Villásinak, hogy ne bántsa őt. Tóth szólt is Vrllásinab, hogy hagyja békében a katonát, elég a baja néki, Villási azonban rárivallt Tóthra, hogy ne szóljon közbe, mert öt is agyonlövi. Erre Tóth pár lépéssel tovább ment és pár pillanat múlva lövést hallott mire visszanézett, látta hogy Villási tényleg agyonlőtte a sebesült csehszlovák katonát, akinek kenyérzsákját azu'án kifosztotta. Tóth az ügyész kérdésére, hogy miért nem jelentette fel előbb ezért a gyilkosságért Viilási Ferencet, azt mondls, hogy félt Villási bosszújától, egyébként Villási Zseiúen maga is többször eldicsekedett ezzel a teltével, Tóth Andrásnak Villásival való szembesítésekor Villási tagadja a gyilkosságot és határozottan megmarad amellett, hogy a kérdéses időben ő szabadságon volt, ami miatt később az ujbarsi haditörvényszék elé is állították. Tóth tanú azonban kétséget kizáróan emlékszik arra, hogy Villási agyonlőtte a sebesült katonát és ezt esküjével is hajlandó volt a bíróság előtt megerősíteni. A következő tanú, Bakó János is eskü alatt vallja, hogv Villási abban az időben nem volt szabadságon és hogy a katonák körében általános volt a vélemény, hogy Villási nagyon kegyetlenül bánt a sebesültekkel. A vádlott szerint Bukónak tudnia kellett a haditörvényszékről, viszont a tanúnak nincs erről tudomása. Bukó szerint Villási nem volt szabadságon a kérdéses időben, amikor ez a gyilkos ság megtörténhetett. Simon Lajos a követező tanú is iud arról, hogy a ka'onaság körében sokat beszéltek Viliisi kegyetlenségéről, Lr'va körül állandóan voltak abban az idő ben harcok, a?t azonban* nem tudja, hogy Tóth Ardiás Villásival együtt volt szanitée. Veszeleji Jánosnak hívták volna a következő tanú*, azonban erről kiderült, hogy nem azzal azonos, akire számítottak és a néhány Veszeleji közül nem az igazit idézték meg. Déli egy órakor a tárgyalást felfüggesztenék dé’után három óráig. Délután a ZseiLi gyilkosság került napirendre. Először Miskovski cserdőrtiszihelyettest hallgatták ki, aki ellőtt Viilási letartóztatása ulán beismerő vallomást tett. Arra a kérdésre, hogy megbánta e a tettét, Viilási azt felelte, hogy ha megbánta volna, akkor nem tette volna meg. Kocsi István csendőrőrmesler részletesen elmondja, mint találták meg a holttestet az elégett kazal tövében. Kcc-i tud arról, hogy Villási egyszer úgy nyilatkozott, hogy szerelne hóhér lenni, ahhoz van szive néki. Egyébként Villási remébe, hogy öt hat év után kijön a fe^yházból és akkor majd nyugodtan fog élni a saját házá ban Kasek József csendőrőrmesler vallomása szerint Villási beismerő val'omási tét a csendőrség élőit s azt mrndta, hogy Másikkal már régóta ké szüit leszámo'ni s jóformán minden második nap leselkedett rá. Dóka János, akinek kazlát felgyujlotta Viliasi, a kazalra vonatkozóan tett fontos ki jelentéseket. Megjegyzendő, h >gy Vi! lási ezekre a vallomásokra mir.d azt mondja, hogy nem felelnek meg a valóságnak és az igazság csak az, amit ő mondot. Egy-két lényegtelenebb tanú után következeit Szekeres Mária tanú vallomása, aki miatt lulajdonképen meggyilkolta Villási Másiko*. Szekeres Mária egészséges, jól meg termett falusi szépség, már nem egészen fiatal. Elmondja, hegy haragszik Villásba, de azért csak a (iszfa igazat fogja vallani. Piesz dr. zselizi orvosnál szo'gált, mikor megismerkedett Válásival, aki udvarolni kezdett néki, majd később gyermeke is született tőle, azonban az még születése napján meghal». Villásival sohasem volt nagyon jóban, A a szerelmét ő reá kényszeritette. Mikor Szekeres Mária Zselizről elment Ipolyságra és Lévára szolgálni, Viilási utána ment és többször találkoztak egymással, mig végül január utolsó vasárnapján Szekeres Mária végleg szakított Villásival. Másikkal nem volt viszonya, csak J level azték egymással. Másik szomszédjuk volt Zselizen és innen ered a vele való ismerelsége. Igaz az, hogy Villási adott neki jegygyűrűi és más egyebet, egyszer meg kért Villásitól ötszáz koronát, Villási adott is mintegy százötven koronát. De Villásinak többször kijelentette, hogy nem lesz a felesége. A védőnek és az ügyésznek a tanúhoz intézett kérdései után Szekeres Máriát a bíróság megeskette. A tárgyalást másnap továbbfolytatja a törvényszék. (k. e.) / Hz ön SMMiMiiieme Miié van! A szerencse által k iilönösen kegyelt 11011 I felhívja önt a most kerdődő 20. esi. osztálysorsjátékban való részvételre. Legmagasabb nyeremény jutalommal együtt esetleg Ke 2,000 000 Főnyeremény : 1,000,000 Ke. 190.000 dtb sorsjegy. 95.000 nyeremény. Vegyen mée ma sorsjegyet, hogy Ön is 2,000.000 Ke t nyerjen. A JESZO vasárnap megnyíló reklám kiállításnak újabb eseményei közé tartozik az a szerencsés fordulat, hogy az ünnepélyes megnyitásra sikerült a rendezőségnek Fried Jenő urat, a Kereskedő Testület elnökét megnyerni. A megnyitás 25 én d, e. II órakor lesz. Ujíbb szenzációs küldemények érkeztek, melyek közül csak egyet említünk : A világ legkisebb nyomtatott reklámja, vagvis egy i/i miliiméieres sajtó termék 187 szóval! 11 Az újabban jelentkezett és a kiállításon szerepő b esi művészek névsorát a jövő szamba hozzuk. M O Z L Sötét Oroszország. Susy Vernon és Michael Bohnen. Háttérben a régi Oroszország, a cárok rémuralma, melyből kivil anik a vörös forradalom. Mindenütt harc, uj rendszer, emigráció. Eredmény: otthon is, az emigrációban is sokkal tisztultabb lelkek lalálkoznak. Főszerepben Michael Bohnen és Suzi Vernon a német szinp3d büszkeségei excelálnak. A hétfői bemutató a Modern Moziban frenelikus siker! váltott ki, a nagy UFA film szerdáig marad műsoron, hogy mindenkinek alkalma legyen megnézni. mindennél hatásosabb. 32
