Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-11-10 / 135. szám

X Negyvenkiiencedlk STÍol^am, 136. sz6m. Szombat, 1928. november lO. KOMAHOMI LAPOK POLITIKAI LAP. EJSÜ&etéii fc csebixlovík éztékbea: Haiyfcen éi ridékre portai »»átküldéssel s . SgáüB im SO 1, {élén« 40 K, negyedért:« SO K. — Külföldön 150 Ké. síiia árai 80 fillér. ALAPÍTOTTA s TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. SserkeiitSiég éi kiadóhivatal: Nádoi-n. SS.­­Megjelenik hctenkint háromixori kedden, csütörtökön és szombaton. Benesnek benső barátja erről az ügyről lesújtóan vélekedik és ezt botránynak minősiti a Lidové No­­vinyben megjelent jubiláris cikké­ben. Ezt a cikkelyt aligha teszi ki a külföldi propaganda kirakatába Benes Eduárd, de ez is azt bizo­nyítja, hogy ez a kérdés már ki­lépett a belföldi érdeklődés szűk kereteiből és Európát foglalkoztatja. Hát ezért kívánatos a végleges ren­dezés minden körülmények között. Ebből a célból pedig le kell ülni a tárgyaló asztalhoz azokkal, akik­től annyira húzódik külgyminisz­terünk: a magyarokkal. Mert az állampolgársági probléma nem csak üres formalitások megoldásából áll, I hanem azzal komplikált jogi igé­nyek kielégítése is napirendre ke­rül. Ezer és ezer Magyarországra kimenekült vagy kiutasított itteni alkalmazott nyugdiját fizeti ma is a kis Magyarország Csehszlovákia Ä0< a többi utódállam helyett. Eze­ket humanizmusból cselekszi, hogy Magyarország területén ne haljon éhen nyugdíjas, mint az a demokrata államokban már ismételve meg­történt. POLITIKAI SZEMLE Benes fájdalma. Komárom, — november 9. Benes a szenátus pénzügyi bi­zottságában beszédet mondott és j ebben Qlp,n nyilatkozatot tett, hogy ' az állain^Wgítfság kérdése nemzet­közi probléma. Ugyanaz a Benes mondta ezt, aki mindig a mellett kardoskodik, hogy a kisebbségek ügyei belső kormányzati agendák, amelyet a kormány egyik évről a másikra tologat éa soha megoldás felé nem visz. A kisebbségek ügye tehát belügy, de az állampolgár­ságé az már nemzetközi. Azt kell kérdeznünk Benes úrtól, hogy ki­nek az ügyei az állampolgársági ügyek? Mi úgy tudjuk, hogy eb- \ ben csak a kisebbségek és leg- í első sorban a magyar nemzeti 1 kisebbség van érdekelve, amelynek ‘ százezer tagja ez idő szerint állam­­nélküli állampolgár. Ki idézte elő mindezt ? Benes és kormányon levő minisztertársai. Ki a felelős ezekért ? Ismét Benes és kormá­nyon volt és most levő társai. Az állampolgársági probléma most, amikor az már a külföld fórumai és közvéleménye elé ke­rül, akkor egyszerre nemzetközi probléma lesz, amikor panaszra mentünk a népszövetséghez, a csehszlovák kormány azt válaszolta védőiratában, hogy ez szuveréni­­tása körébe tartozik. Most már melyik deklaráció hiteles : Benes mostani nyilatkozata, vagy a kor­mánynak 1925. évi válasza a ma­gyar parlamentáriusok panaszára ? Az állampolgárság kérdése Szlo­­venszkőn fájdalmas probléma, ami még nincsen elintézve ; ez a kér­dés nemzetközi jelentőséggel isbir, szándékunkban van foglalkozni vele és véglegesen mielőbb elintézni. — így szól Benes. Emberszerető jó szive megesik a hontalanok szomorú csapatán és helyzetüket fájdalmas problémának minősiti. Fájdalmas­nak csakugyan fájdalmas, különö­sen azoknak, akik éhen halnak a probléma megoldatlansága miatt. Egyszer Komáromban járt egy miniszteri tanácsos, aki a jóléti ügyekkel foglalkozott és azt hangoztatta, hogy a munka­­nélküli segélyek ügye nagy teher az államra nézve, de azért mégis viselnie kell, mert ha valaki éhen talál halni a munkanélküliség miatt, az az államra nézve lenne nagy I szégyen. Ez az úriember bizo­­nyára jó szocialista, talán éppen ahhoz a párthoz tartozik, amely- 1 nek Benes is tagja. Mint jő szo­cialistának, csakugyan arra kellene törekednie, hogy az állampolgárság miatt senki se éhezzen, mint ma éhezik száz meg ezer ember, aki­nek e miatt nincsen nyugdija, munkája és keresete. A kérdés nemzetközi jelentő­séggel csak abban a vonatkozás­ban bir, hogy az állampolgársági kérdésben nem csak Magyaror­szággal kerültek ellentétbe, hanem magával a kisantantnak két álla­mával Romániával és Jugoszlávi­ával is, ahol az állampolgársági és illetőségi kérdésre nézve a ma­gyar törvény és a magyar törvény­­magyarázat a mértékadó. Cseh­szlovákiában a legfelsőbb köz­­igazgatási bíróság 192Ö. évi döntése mérgesítette el a helyzetet, amely­nek alapján többé nem törődtek a törvény világos betűivel, hanem csak a döntvény alapján kutatták fel minden itt élő magyar ember­nek illetőségét nagyapjáig és déd­apjáig visszamenően, amit semmi­féle törvény sem rendel. Most már csak uj törvénnyel lehet a kérdést rendezni, amelyet be is nyújtottak a képviselőházhoz. Mennyivel könnyebb lett volna a bírósági döntésnek hatálytalaní­tása azáltal, hogy a kormány belátva annak helytelenségét és tarthatatlanságát — hiszen azt az osztrák joggal ismerős és a ma­gyar közigazgatási jogban teljesen járatlan bírák hozták — egysze­rűen félretette volna és utasította volna alantas hatóságait, hogy ko­rábbi határozatait fenntartja. Vájjon a kormány megtudja-e szuveréni­­tásán kívül más törvénnyel vagy törvényes rendelkezéssel okolni azt, hogy az itt élő hetven-nyolcvan­­éves emberek állampolgárságát két­ségbevonják alantas hatóságai, akik félszázadnál több időt töltöttek el ezen a területen és adót fizettek, sőt ma is fizetnek anélkül, hogy állampolgároknak ismernék el őket. Nem hisszük. Benes azt jelenti ki, hogy a a kormány foglalkozni szándéko­zik az állampolgársági üggyel. He­lyes és méltányos dolog tiz esz­tendő múlva végre megoldani azt a kérdést, ki is ennek az ifjú államnak polgára. Scotus Viator, Komárom, — november 9. Svehla legközelebb résztvesz ismét a politikában. A nagybeteg Svehla miniszterelnök állapotában olyan nagyfokú javulás állott be, hogy orvosai megengedték, hogy látogatókat is fogadhasson. A Vecerny List közli, hogy az agrárpárt vezetői a jövö héten meglátogatják a miniszterelnököt, akit tájékoztatni fog­nak a politikai helyzetről. Ettől a láto­gatástól várják, hogy a miniszterelnök dönt a politikai helyzetről. Az önkormányzati testületek pénzügyi gazdálkodásáról. A cseh nemzeti szocialisták megin­terpellálták a pénzügyminisztert és a belügyminisztert, akikhez aziránt intéz­tek kérdést, hogy miképen hajtják végre az önkormányzati testületek pénzügyi gazdálkodásáról szóló törvényt. A mi­niszterek válaszukban kijelentették, hogy az idő rövidsége miatt még nem lehet ismerni a törvény végrehajtásának ered­ményeit és egy költségvetési év nem elegendő ahhoz, hogy megállapíthassák jó-e a törvény vagy sem. A törvény nem korlátozza a községek és járások kulturális, szociális és humánus felada­tait. Ha a községeknek vagy járásoknak nincs kellő fedezetük, akkor kaphatnak az úgynevezett kiegyezési alapból. Ami a községek költségvetésének jóváha­gyását illeti, a pénzügyi- és belügymi­nisztérium intézkedtek, hogy azt a fel­sőbb hatóságok a lehető leggyorsabban letárgyalják és jóváhagyják. Viharok a képviselőházban. Csak négy ülést tartott a képviselő­ház, de egyetlen egy ülés sem mulf el vihar nélkül. Már kedden délután, ami­kor megnyitották az ülést, hamarosan kirobbant a vihar, amely sokáig tartott, úgy hogy az elnök csak nagynehezen tudott csendet teremteni. A vihart a kommunisták rendezték, akiknek egyik szónoka beszédében élesen kikelt a kommunista sajtó betiltása ellen. A kommunisták zajos közbekiáltásokkal kisérik társuk beszédét, majd amikor a fogházból kiszabadult Steiner komá­romi kommunista képviselő a terembe lépett elemi erővel tört ki a lárma, mely • cek fülsiketítő zajából csak egyes törede­zett mondatok és szavak voltaktérthetők. „Csalás, hamisítás, korrupció, ez is de­mokrácia, tolvajok, gazembereké — és hasonló szavak sivitottak a levegőben, a diplomácia és a törvényhozók részére fentartott páholyokban helyet foglalt kommunista szenátorok a kommunista képviselőkkel együtt tüntettek és le­kiabáltak a házba. Csak nagy nehezen lehetett csendet teremteni. A vihar szer­dán megismétlődött, ekkor a kommu­nistákon kivül a szocialisták tomboltak, akiket a jól ismert Hrusovsky Igor cseh nemzeti szocialista leleplezése tü­zelt fel annyira, hogy felháborodásuk­nak viharos kifejezést adtak. Hrusovsky beszédében élesen kelt ki Rozipál ru­­szinszkói országos elnöknek a válasz­tásokra vonatkozó pressziós föllépése miatt. A szocialisták éktelen lármában törtek ki, a padokat verték, össze-vissza kiabáltak és szitkozódtak és zajongva követelték, hogy Cerny belügyminiszter azonnal jelenjék meg és nyilatkozzék. A belügyminiszter később nyilatkozott is, de beszédével nem csendesítette le a zajongókat. Haj man és Gaztk miniszterek lemondanak. A kormány újjászervezésének előjele­ként közli az egyik prágai kőnyomatos, hogy Gazik Márk dr. unifikációs mi-HOFBAUER ANDOR bútoráruháza s Jókai Mór-utca [16.! Komárno. Óriási választék: káló-, ebédlő-, áriszoba- és szalonberendezéseliben. & SAJÁT MŰHELYEK. Díjtalan csomagolás. K e d v e z ő fizetési feltételek-Értesitem a t. közönséget, hogy üzletemet meg­nagyobbítottam mintatermekkel. Ahol állandó kiállítást rendezek a modern bútoripar remekeiből. Megtekintés vételkényszer nélkül T

Next

/
Oldalképek
Tartalom