Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-11-06 / 133. szám
4. oktal. Komáromi Lapok 3 988 november 6. sok esztendőn keresztül viruló egészséggel, halhatatlan akaraterővel terjessze az Ő országát és szilárdítsa az Ű trónját a szivekben. Ad multos annos 1 Maradtam mély tisztelettel Trnava, 1928 október hó 31-én, szerető Főpásztora: Dr. Jantausch Pál sk, püspök, apót, administrator. A kerületi papság jókivánatait Manzy József kerületi esperes fejezte ki lelkes hangú levélben, az ág. h. evang. egyház nevében pedig Jdnossy Lajos Régi, forró vágya ment teljesedésbe Istennek segítségével a magyar komáromi református egyház buzgó híveinek november 4-én, vasárnap, amikor az egyházkerület illusztris föpés2torának közreműködésével, a magyar kultuszkormány kiváló képviselőjének, az egyesitett Esztergom—Komárom vármegye vezető férfiainak, a város ünneplő közönségének jelenlétében, sz egyház gyönyörű uj templomát lélekemelő ünnepséggel felavatták. Magyar Komárom református lakossága régi idők óta szerves részét képezte a komáromi ősi anyaszentegyháznak, amelynek Jókai utcai templomába jártak át istenitiszteletre sz újvárosi hívek hosszú évtizedeken keresztül. A béke szerződések könyörtelenül kettészakították Komáromot és ezzel a jobbparii városrész református hivei elveszítették azt a lehetőséget, hogy abban az ősi lem plombán találjanak lelkivigasz*, amelyben apáikat és magúdat megkeresztelték s ahol az Úrnak mindenkor kedves vendégei voltak. Végtelen fájdalom tartotta fogva a hűséges iziveket a megpróbáltatások első idejében, smimhogy az ősi egyház is őszinte fájdalommal kénytelen ragaszkodó, hűséges gyermekeit nélkülözni. Az ősi egyháztól elszakított református hívek, mihelyt a világháború és az azt köve’ő forradalmak romjait eltakarilotiák, azonzal hozzáfogtak az egyházközség meg alkotásához, presbitériumot választottak, amely a szervezést befejezte és nagy buzgóságu, érdemes gondnokának fáradozásával telket szereztek, amelyre az egyház templomát, hivatalos helyiségei*, a lelkész és tanitó lakását tervezték. A presbitériumnak nagy segítségére volt a szervezkedésnél Györy Elemér volt hetényi lelkész, aki első lelkipásztora volt a gyülekezetnek, de az Istennek dicsőségét szolgáló szép tervek kivitele a fiatal egyház nagynevű lelkészének Antal Géza dr., dunántúli püspök nek hathatós támogatása mellett öltött teste*. A kiváló főpászíor szeretettel karolta fel a templomépités kérdését és tekintélyének te jes latbavetésével a kormány jelentékeny segélyét szerezte meg a gyülekezetnek, amellyel biztosi tóttá a templom fölépítésé*. Da a hívek dicséretremélló nagy áldozatkészsége is megnyilvánult Isten szent házának meg építésénél, mert a temp'om kifestése, felszerelése, harangokkal és otgonával ellátása teljesen az ő áldozatkészéé gükből történik. A gyülekezet vezetői s hivei, nagyja és kicsinyje át vannak halva attól a szent kötelességtől, amely az ifjú gyülekezet életében és fejlődésében reájuk háramlik és igaz szivvel, szent lelkesedéssel munkálkodnak egyházuk megerősödésén és felvirágoztatásán. A vasárnapi ünnepélyes templomavatá?, mint legfőbb vágyuknak teljesedéit*, a boldogságot hozta el számukra, amelynek érzése újabb munkára, uj bb á dozatia serkenti a lelkes híveket. Vasárnaptól kezdve saját templom u’<ban imádhatják az Urat, akinek nagyságát és dic-őségét hirdeti a felavatott és megszentelt hajlék. * Magyar Komárom főterén áll a reformálusok temploma, amely a város leg szebb díszét képezi. A román etilben felépít« ti templom előtt már a kora délelőtti órákban nagy tömegben gyülekezett össze a közönség és pedig esperes szintén levélben fejezte ki üdvözletét. Végül Hajdú Lukács dr. főjegyző bejelentette, hogy Majer Imre dr. apátplébános hűséges munkatársának Alapy Gyula dr. világi elnöknek arcképet megfesttette az egyház tanácsterme számára a jubiláns évforduló emlékéül, amit az egyház közgyűlése köszönettel és éljenzéssel vett (udomásu1. A mindvégig lelkes hangulatú közgyűlés az elnök zárszavaival és az egyházi énekkar üdvözlő dalával ért véget. Magyar Komárom, —november 5. vallásfelekezetre való tekinlet nélkül, hogy részese legyen a református testvérek nagy ünnepének. A templom előtti térségen a rendőrség kordont vont, a fentar-ott helyen gyülekeztek a vármegye, a város és a különböző hivatalok küldöttségei. Pontban 10 órakor megjelent a templom előtt Antal Géza dr. dunániuH egyházkerületi ref püspök egyházi és világi kíséretével és helyet foglalva a templom bejáratánál, megkezdődött a felavatási ünnepélv. A LXXXIV zsoltár első versének eléneklése u>án egy Lhéibeöltözöít iskoiásleényka messze hangzó, szépen előadott üdvözlő beszéd kíséretében átnyújtotta a püspöknek a temp’om kulcsát, fölkérve a főpásztort arra, hogy az Úr templomát avassa fel. Antal Géza dr. püspök az Atya, Fiú, Szentlélek egy őrök Isten nevében avatta fel a templomot és adta át Sári Imré nek, a gyülekezet leikészének, felszólítván, hogy nyissa föl a templom kapuját. Sári Imre lelkész a szenlirás szavaival átszőtt rövid beszéd után az Úr házának ajtaját megnyitotta, mire a közönség a püspökkel az élén bevor ült az uj templomba. A közönség, amely szorongásig megtöltötte a templom föidszin ját és a hatalmas karzatot, percek elteltével tudott csak elhelyezkedni, az összes padok megteltek, de több száz ember állva h íllgatta végi az ünne pély lefolyását. A szószéktől jobbra eső lelkész! székben Antal Géza püspök, Löké Károly tatai egyházmegyei esperes és Györy Elemér győri lelkész, fogúit helye*. Az Ü. e sztafától jobbra és balra álló padokat és ülőhelyeket a különböző előkelőségek ée küldöttségek tagjai foglalták el, akiknek sorában ott voltak Balogh Jenő v. b. t. *. egyházkerület főgondnok, Tóth István dr. magyar vallás és közoktatásügyi miniszteri államtitkár, Perényi Zsigmond báró v. b. t. *., a város országgyűlési képviselője, Huszár Aladár főispán, Palkovics László alispán, Szijj Bálint felsőházi tag, Alapy Gáspár kormány főtanácsos, polgármester, Erdélyi Pál dr. ny. egyet, tanár, Pongrácz Józsi f teológiai igazgató, Faragó János nyug tank. főigazgató, Konkoly Thege Béla rgyházkerületi tanácsbiró, Fad^yas Lajos ev. lelkész, Zsindely Ferenc dr. minisz*. ősz*, tanácsos, Jánosy Károly pénzügyigazgató, Reviczky István főbíró, Maksay Andor tanácsnok, Szilágyi Jenő huszárszázados a helyőrségi tisztikar küldöttségével, Csukás Is'ván dr városi főjegyző, Pungor Lajos nyu?. M. Á. V. főellenőr, Szakáll Imre vas. áll. főnök, Dudás Kálmán müfzaki tanácsos, a templom művészi tervezője, Szarka B la járásbiró, a katholikus és evang. egyházak, az iskolák, a pénzügyi és államrendőrségi hivatalok küldöttségei és mások. A komáromi ősi anyaszenfegyház képviseleiében Gdambos Zoltán Jelkési és Fü öp Zsigmond fögondnok v zetése mellett az egy h \i presbitéiiu na testülesileg vett részt az ünnepélyen, A 74. (Fejérét első versének (lm bá jötíünk nagy örömmel) eléneKlésível kezdődött a templomi ünnep, amelyet a gyülekezet állva énekíb, rtisjd a XC zsoltár kezdő verséi (Te benned biz unk eleitől fogva . . .) énekelték. Az ifjúsági énekkar szép előadása után Antal Géza dr. püspök léped a szószékre és magasba szárnyaló, gyönyörű imában kérle az Isten áldását az uj templomra, a gyülekezetre és mindazokra, akik az Úrnak házat emeltek. Majd a szent alkalomhoz választott bibliai ige alapján mély gondolatokban gazdag, klaszgzikus veretű főpásztori beszédben fejtegette az isten házának mérhetetlen jelentőségét és dicsőítette a Gondviselést, akinek kegyelméből a lelkes gyülekezet temp’omhoz jutott. Megragadó szavakban mutatott arra, hogy az uj tenplom akkor lesz igazán Istennek megszentelt háza, hogyha a lelkekben is felépül az Isten temploma, amelyben békesség, jóság és szeretet lakozik. Majd buzgó fohászban imádkozott a főpásztor híveiért, az egyházért, minden Istenfélő népekért és végül megáldotta és Isten kegyeimébe ajánlotta az ünneplő hallgatóságo*. A püspök beszéde mély hatással volt a templom egész közönségére, amely mélyen megindultan hallgatta a lebilincselő beszédet. Az ifjúsági énekksr áhítatot keltő éneke mán Sári Imre az egyház lelkésze ismertette rövid vonásokban, de lendületes beszéd keretében a templomépités történetét és az egyház nevében mély hálával adózott a vallás és közoktatásügyi miniszternek, Antal Gáza püspökiek, Szere zy M'hály gondnoknak és az áldozatkész közönségnek, amely Komárom, — november 5 A komáromi törvényszéken két hét nulva megkezdődnek az őszi esküdtszéki tárgyalások, amelyeknek során szerepe! egy nagyarányú bűnügy is: Villást Ferenc zselici iekós bűnügye. Ez a szenzációsnak Ígérkező bűnügyi tárgyalás előreláthatóan két, esetleg három napot fog igénybe venni s az esküdtszéket nehéz fiiadat elé állít ja. Villási Ferenc, akinek ügyét november 19-én kezdi tárgyalni a romáromi törvényszék, április 6 tói kezdődőig van vizsgálati fogságban és a vádirat sze rint kétrendbeli gyilkosság büntette, továbbá gyuj ogatás és lopás büntette rnla’t kel! felelnie a bíróság előtt. Mint annak idején az újságok részletesen beszámoltak, Villási Ferenc Zse • Hz községben az idén, március 9 én éjjel előre megfontolt szándékkal Másik Kálmán cipészt egy fejszével háromszor egymásután úgy fejbevágta, hogy a szerencsétlen ember azonnal meghalt. Villási ezután a tette után idb. Dóka Jánosnak az udvaron lévő, mintegy 1500 K értékű szalmakazlá*, amelyben előbb elrejtette az agyonütött Másik holttestét, felgyújtotta, majd Másik birtokából egy ládikó feifeszitése u’án ellopott 6500 koronát és egy női aranyláncot, s Villási Ferenc letartóztatása u<án beismerte tettét amire féltékenységét hozta fel indi'óoknak. Bevallotta, hogy aznsp este megivott egy deci rumot, majd magához vette baltájá*, hogy a temetőnél vályukészifá3 cílj ra akácfái vág| jón ki. El is ment a temetőhöz, hogy ; az akácfát kivágja, de nem találtaikatl masat s igy visszatért a f jlub?, közben f az u’on megfogamzott benne a gondoí lat, hogy Másik Kálmánt megöli, mert az kedvesének, Szekeres Máriának udvarolt. H-izaérve, sokáig elrejíőzködött Másik Kálmán udvarán és leselkedett áldozatára, amikor pedig az az árnyékszékről kilépett, Villási baltával egy csapást mért a fejére, később még kétszer fejbeüiöíte a fejszével. Villási a bestiális módon elkövetett tette után a hullát elhurcolta a kazalig, amelybe a holttestet elrejtette, de hogy a kazal miísépsn gyulladt ki, arra már nem akar emlékezni. Az orvosi v lemény szerint Másik fején két koponyaszaki.ás volt, ezek közül az egyik az agyvelőbe hatolt és a halált az agyvelőnek a kiterjedt roncsolása idézte elő Az ülések egyébként mind halálosak voltak, noha a halál a megégés által is bekövetkezett vo'na. Villási Ferenc a nyomozás során azt is beismerte, hogy Másik ellen már régebbi idő óta forral bosz- S’uí és már februárban igen fel volt bőszülve Másik ellen, mikor kedvesénél, Szekeres Máriánál Másik Kálmántól lea legnagyobb örömmel működött közre a templom megalkotásában. A beszéd u’án Györy Elemér győri lelkész és teológiai tanár kereszteli, az ünnepi órákhoz méltó költői szárnyalásu szép beszéd kereféten. Még a közönség elénekelte a CXXU. zsoltár második versét, mellyel a felavatási ünnepély befejezést nyert. Az ünnepi isteniiisztelet végén Úrvacsora osztás volt, amelynél az alkatmi szent beszéde* Löké Károly esperes mondotta. Az Úr asztalához járult hívek az Úrnak szent vacsoráját a püspök és az esperes kezeiből vették magukhoz. Végül a 210 dicséret első versének (Uram bocsásd el népedet békével) eléneklésével ért véget a lelki áldásokban gazdag templom felavató ünnepség. Délben fél kettőkor az állomási vendéglőben 150 teritékes társas ebéd volt, amelyen szebbnél-szebb felköszöritők hangzottak el. A nagyszabású ünnepség gonddal és figyelmes körültekintéssel való rendezése körül eüsmerésreméltóan fáradoztak Sári Imre lelkészen kívül Szenczy Mihály gondnok, Sz-káll Imre, Jakus Benő dr. és Su'acsik Lajos presbiterek. Este öt óralor az első vallásos estélyt tartolták meg a templomban, amelyet ez alkalommal is zsúfolásig megföltöite a közönség. velet talál*, a gyilkos szándék azonban akkor velődőtt fel benne először, mikor február 28-án Láván láíta Másikot és azt hitte, hogy Szekeres Máriánál volt. Ezentúl, mint Villási bevalló la. mindennap Másik Kálmán megölésének gondolatával foglalkozott és úgyszólván mir den második napon leskelödőtt Másikra az udvaron, hogy leszámoljon vele. Másik Kálmán különben azelőtt több ember előtt panaszkodom is, hogy éjienként járkál valaki az udvaron és leselkedik rá. Égy Rózenberg I us nevű rő előtt pedig Villási úgy nyilatkozott, ha Másik nem higy fel az udvarlással, akkor boss, ut áll rajta. A megölt Máí sik holiieslét Villási mega vitte egyedül a szalmakazalhoz, azzal a szándékkal, hegy a holttestet s vele együtt a gyilkosság nyomait eltüntesse, illetve megsemmisítse. Villási ugyan tagadja, hogy ; a szalmskazlat széndckos.-n gyújtotta i volna fel és úgy adta elő ezt, hogy 1 lehetséges, mikor a tett elkövetése mán izgalmában cigarettára gyuj'ott, a kazal tán az eldobott gyufától vagy a ciga| retia maradványtól gyulladt meg, ami j azonban egészen kizártnak tűnik fel, ' mert nedves tavaszi időjárás volt ak: koriban. Villási egyébként azt is beis' merte, hogy Másik Kálmán megölése [ után bement Másik lakásába, ahol | arról akart meggyőződni, hogy nircs-e Szekeres Máriától származó levél ott? Egy zárt ládskáb n amelyet felfeszitett, I talált is több levelet és pénzt, amit I megoivasás nélkül magához vett és ! otthon elrejtette. Villási tagadja, hogy ) a pénzen kívül egy női aranyláncot is | ellopott volna. A vádirat szerint Villási leikiismeretét i ezen a márcusban elkövetett zselizi ; bűnügyen kivül egy másik, régebben elkövetett bűncselekmény is terheli, ugyancsak gyilkosság. A vádirat felemlíti, hogy Villási Léva község határában 1919 junius havában egy ismeretlen sebesült csehszlovák katonát előre megfontolt szándékkal katonai puskával fejbelőlt, aminek következtében az nyombm meghalt. Ezi a gyilkosságot, hogy a magyar boiseviki betörés alkalmával megölt egy csehszlovák sebesült katonát, Villást Ferenc tagadja, azonban egy Tóth András nevű tanú határozottan álliíja, hogy a magyar bolseviki betörés alkalmával mint szanitéckatona a bolsevikeknél szolgált Villási mellé beoszlva és 1919 júniusában egyik napon Léva közelében egy megsebesült csehszlovák katonára akadtak, aki a földön üldögélt. Villási ekkor azt a megjegyzést tette, hogy agyonlövi a katonát. Az ismeretlen katona egy fényképet mutatott erre, amely egy nőt ábrázolt két gyermekkel és kegyelemért könyörgött. Tóth Andrásnak megesve a Magyar Komárom református egyházának templomavatási ünnepélye. Az uj templomot Antal Géza dr. dunántúli ref. püspök avatta föl. — Saját tudósítónktól. — Akácfát akart vágni a temetőnél vályukészités céljára Villási Ferenc, aki e helyett szerelmi félté’ kenységböl gyilkolt, gyújtogatott és lopott Két i erdbeli gyiikosség, egyrerdbe i gyújtogatás és lopás büntette miatt kerül bircsr gélé azseltei Villáéi Ferenc az őszi esküdtszék i tárgyalásokon.
