Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-11-06 / 133. szám
2. oid&U Komaromi Lapos 1928, november 6. 804 Az általánosan kedvelt „POLIO“ mosószappan minden egyes darabján rajta van a „POLIO“ felírás én „kalapács“ védjegy. Kérjen „Polio“ kalapács szappant! Diáki, Duiatnocs, Egyházkarcsa, Ekei, Gaiánta, Guta, Fehőgyőrőd, Hidaskürt, hsa, Jóka, Kismácséd, Komárom, Ko máromszenipéter, Kurtakeszi, Marcel hása, Mellek, Muzsla, Nagykér, Nsmeskossut, Nagymegyer, Pozsony, Sókszelőce, Szőgyén, Taksony, Tallős, Udvard, Vért-puszta, Vágfarkasd, Vágkirályfa, Zsitvagyarmat községek katolikus egyházközségei és iskolaszékei. Megjelentek: Marczy József Bsnye Ferenc, Haiczl Kálmán dr., Erdősy István, Janits Imre, Rehanek Ferenc esperesek, Bognár Gergely szentszéki tanácsos, Csaposs Géza, Gál Ferenc, Hegyi Jenő, Cfisztler István, Galambos Bála, Hamvas József, Jurka József, Jónás Imre, Király József, Koday Gyula, Miskovicz János, Nádai Béla, Nagy Péter, Schill József, Troch Pál, Torna István, Várady Béla plébánosok. A világi notabilitások sorából ott voltak az ünnepélyen: Szüllő Gáza dr. nemzetgyűlési képviselő az országos keresztényszocialista párt elnöke, Jándly- Döbrentey Sándor nyug. főszolgabíró, Bálint István árment. társulati igazgató, Farkas Ferenc földbirtokos, Kiss Endre, a keresztényszocialista párt komáromi körzetének elnöke, Alapy Gyula dr. a komáromi r. kát. autonom egyházközség elnöke. Nagy Dezső építész, Biró Sándor főmérnök, Ivdnfy Gáza ipartársulati titkár, Dosztdl Jakab nagyiparos, keresk. és iparkamarai tanácsos és számosán. A szeminárium bizottság tagjai közül reggel Nyitráról autón érkezett Komáromba Franciscy Lajos dr. nyitrai kanonok és szenátor, aki az alapkőletétel szertartását végezte és GregorOVÍCS Lipót nemzetgyűlési képviselő, a bizottság ielkes pénztárosa, akiket Majer Imre dr. apátplébános, a kisszeminárium kormányzója fogadott. A komáromi katolikus bencés főgimnáziumot Gidró Bonifác igazgató és Hajdú Lukács dr. főgimn. tanár képvipelték. Reggel a hatalmas közönség a Szent András templomba vonult, ahol Fraciscy Lajos dr. nyitrai kanonok ünnepi szentmisét celebrált, melynek fényes segédletét a komáromi kisszenM- nárium növendékei szolgáltatták. A főpapi mise alatt a komáromi egyházi énekkar és zenekar Kempter. C-dur miséjét, betétül pedig egy XVI századbeli Mária éneket adott elő. A mise végeztével Veni Sancte után elindult a körmenet a Szent András főtemplomból az Iskola utcán a Vármegye és a Királypüspök utcákon végig elől az iskolás gyermekekkel, majd a négyes sorokban felsorakozott végeláthatlan tömeggel, melynek sorai ban a megjelent papságnak impozáns száma tűnt fel. Az alapkőletétel, A Király-utca felső szakaszán hatalmas kertben diadalkapu volt felállítva „Isten hozott“ felirattal és hatalmas fenyőszálakon melyek zölddel és virágokkal voltak burkolva, a pápai szineket lengette a szél. A hatalmas tömegek alig fértek be a kollégium széles építő [.telkére, még a szomszéd telken is sokan álltak. Franciscy Lajos dr. apátkanonok végezte az alapkőletétel szertartását és megtette az első ásónyom földnek kiásását és azt megszentelte. A szertartás befejezte után a virágokkal gazdagon diszitett szószékre lépett és megtartotta gyönyörűen felépített alkalmi beszédét, amelyben a magyar katolikus papképzésnek nagy fontosságát hangsúlyozta. A magyar katolikusok szivének összedobbanása hozza létre ezt a nagy művet és a magyar áldozatkészség, mely ezzel jövőjét építi fel. Szent I nre hercegnek, a magyar ifjúság védőszentjének ünnepén történik ennek az intézménynek az első kapavágása annak szimbólumául, hogy itt a magyar ifjúság az ő szellemében nevelkedjék és fajának hűséges támasza és fenntartója maradjon. LegyeD, úgymond ez a kollégium és szeminárium erős vára a magyar kultúrának és őrizze meg híven őseinek nsgy hitét. A nagyszabású beszéd elhangzása után Alapy Gyula dr., a komáromi r. kát autonóm egyházközség világi elnöke követte a szószékre, hogy köszönetét mondjon mindazoknak az áldozatos magyar lelkeknek, akik ezt az intézményt életrehivai segitenek. Nem véletlen, hogy ez Komáromban létesül a nagy hagyományok városában, ahonnan csak az imént indult el a Szlo venszkói Magyar Kultur Egylet is hódító útjára, hogy megteremtse a magyarság kulturáiis egységét.. Az egyházközség nevében Ígéri és fogadja, hogy a iétesitendő kultúrintézményt megtartják és megvédik Komáromban, a magyar végek kultúrájának erős várában. A lelkes éljenzéssel fogadott beszédek elhangzása után a körmenet a papsággal együtt elindult vissza a Szent- András főtemplomba, ahol déli fél egy órakor ért véget a nevezetes magyar kulturünnep befejezése. A társasebéd. Déli egyórakor a Ftorvdth-iéh dunaparti szálló nagytermében társasebédre gyűltek össze az ünnep résztvevői közül igen számosán és az éttermet zsúfolásig megtöltötték. A közel kétszáz terítékű ebéden elsőnek Majer Imre dr. komáromi apátplébános köszöntötte szárnyaló szavakkal a római pápát, melyeket a jelenvoltak állva hallgattak végig; majd meleg szavakkal éltette Jantausch Pál dr. püspök-apostoli adminisztrátort, aki a szemináriumra eddig 75000 K és 113.000 K segítséget adott a jövedelméből, de annak elvonása után erre a célra tovább áldozni nemtudott, végül lelkes beszéde végén az ünnepnek Komáromba érkezett illusztris funkcionáriusát,Franciscy Lajos dr apátkanonokot éltette. Franciscy Lajos dr. szenátor a magyar kisszemínárium fáradhatatlan kormányzóját, Majer Imre dr. apátplébánost köszöntötte lelkes éljenzések mellett. Majd Szüllő Géza ragadta meg a szót és viharos lelkesedés mellett köszöntötte a megjelent katolikus magyar papságot és az egyházközségek küldöttségeit ; Gtegorovics Lipót nemzetgyűlési képviselő a szeminárium és internátus áldozatkész alapitóit éltette, Alapy Gyula dr. hatásos beszédében a magyar törvényhozók nagy és nehéz munkáját aposztrofálva a jelenlevő törvényhozókat köszöntötte a jelenlevők nevében. Koday Gyula, Galambos Béla, Csaposs Géza, Weilar Lőrinc, Gregorovic3 Lipót, Várady Béla és Bognár Gergely gyújtó hatású beszédei lelkes hangulatot teremtettek, melyben egy emlékezetes és nagy nap szép emlékével távoztak a komáromi ünnep résztvevői. — ÜGYVÉD URAK FIGYELMÉBE! Az 1928. évi 23. sz. törvény (Polgári perrendtartás és a végrehajtási eljárás) alapján használható nyomtatványok, úgy szlovák mint magyar nyelven kaphatók a Spitzer-féle könyvesboltban Komárom, Nádor-u. 29. | Asztalos Béla | | 1867-1928. Komárom, — november 5. Komáromvármegyének nagy gyásza van, meghall utolsó alispánja, aki ezí a tisztséget az áüamváltozásig, utóbb pidig a mai Magyarország területén, Komárom szab, kir. város székhellyel egészen Esztergom -Komárom vármegyék ideiglenes közigazgatási egyesítéséig viselle, Ha valakiről elmondhatjuk, hogy „vir integer, scelerisquí purus", hogy gáncs nélkül való egész férfi, akkor ezt Asztalos Béla egész élete és rendkívüli egyénisége igazolja. Asztalos Béla Komáromban születeti 1867-ben, mint Asztalos Aba és Mikovinyi Lujza gyermeke. Édesatyja a birói pályán működött és mint kúriai tanács j elnök vonult nyugalomba. Fia a komáromi és a budapesti gimnáziumok elvégzése után jogot hallgatott és fiatalon kerüit Komáromvármegye szolgálatába, ahova régi családi tradíciók kapcsol iák. Alig egy évi közigazgatási gyakornoki működés után, 1890 évben már tatai szolgabiróvá választják a tehetséges fiatalembert, aki ellő! kezdve gyorsan emelkedik hivatali pályafutásán. 1893, évben már a vármegye eiső aljegyzője lesz és hat év muitán, 1899 ben vármegyei főjegyző. Ebben a minőségében a megyei közgyűlések és a közigazgatási bizottság előad íja. Hivatalában az egész vármegye közönsége rokonszenve fordul feléje, mert a társadalmi életnek egyik vezető alakja lesz, aki állásában megközelitheilenül korrekt tisztviselő, viszont a társas érintkezésben mindenkor önzetlen jébarát. Széleskörű tudása, törvényismerete kitűnő tisztviselővé avatták és munkáját méltán becsülte meg a vármegye közönsége pártbülőmbség nélkül. A megyei főjegyzői tisztségben Ghyczy Dénes alispánnak jobbkeze és állandó helyeítese, utóbb pedig 1916. decem herében utóda. Számos atkalommal töltötte be a választási elnöki tisztséget a vármegye választó kerületeiben, ahol pártatlansága mindenkinek elismerésével találkozott. A darabont kormány idejében, amikor a vármegye bizottsága megtagadta az eskü kivételét kinevezett főispánjától éi karhatalommal nyittatta fel a megyeháza termét, a főispáai lakást, Asztalos Bála az eskü kivételénél nem segédkezett. A világháború alatt hosszú időn át a megyei közélelmezés nehéz és hálátlan feladatának irányítása várt rá, melyet a viszonyokhoz képest igyekezett úgy betölteni, hogy működésével az általános nyomort enyhítse. Tisztviselötársainak felejiheilen és jó kollégája volt és mindenkin igyekezett segíteni, ha cäak hatáskörébe tartozott. Melegen érző szív és páratlan igazságérzet jellemezte Asztalos Bélát, aki 1919. év elején a magyar belügyminiszter határozott kívánságára helyén maradi többi tisztviselőíársáva! együtt és a kívánt engedeimességi fogadalmat ieteile. Usóbb ez év őszen, amikor szlovák tisztviselőket hoztak a vármegyére, megvált hivatalától és Magyar Komáromba költözött át, ahol átvette a csonka vármegye vezetését, Komárom egész társadalma a legnagyobb sajnálattal vette a gerinces magyar ur távozását, aki ebben az időben a Jókai Egyesületnek is ügyvezető elnöki tisztét viselte. Magyar Komáromban megszervezte az új közigazgatást és azt rövid időn keresztül folytatta, amíg a két csonka 5 vármegye: Komárom ás Esztergom nem egyesült. Már hat éve nyugalomban éli és több komáromi pénzintézet és iparvállalat igazgatóságában és vezetésében vett részt, ezenkívül a tatai református egyházmegyének is viiági tanácsbírói lisztét viselte. Szombaton délután a magyar Komárom uj református tempóménak felszentelésére érkező Antal Géza dr. református püspök fogadására kiment a pályaudvarra és ott rosszul lelt úgy, hogy hazamenni volt kénytelen. Állapota súlyossá váit, meri száihüdés érte, amely másnap, vasárnap délben kiöl - fotta a hatalmas fizikumú ember életéi. H alálát özvegye, sz. Aranyossy Margit gyászolja, akivel 1900. év óta éitek boldog családi életet, ezenkívül özvegy édesanyja, aki őgyallai birtokán lakik. Halála hírére úgy magyar-Komáromban, mint Komáromban több középéi - leire kitűzték s gyá3riobogót és a váratlanul elhunyt alispánt" őszintén gyászolják meg egykori pályatársai, akik ragaszkodó szeretettel vették körül, de az egész vármegye közönsége, amelynek egykor közigazgatását intézte. Az u’olsó alispán temetésére igen sokan mennek át magyar Komáromba, ahol az kedden délután megy végbe az egész vármegye nagy részvéte mellett. Á’dás és béke nemes emlékén. A. Gy. * Asztalos Béla elhunytéról családja a következő gyászjelentést adta ki: Ö:v, Asztalos Béláné szül. Aranyossy Margit, úgy a maga mint alulírottak s az összes rokonság nevében mély fájdalomtól megtört szívvel tudatja, hogy a leggyengédsbb szivü szerelő férj, fiú, testvér és sógor nemes Asztalos Béla Komárom vármegye nyug. alispánja, életének 62 ik évében 1928 november hő 4-én délután fél 2 órakor váratlanul az Úrban csendesen elhunyt. Drága halotlunk földi maradványait"a komáromi ref, templomból november hó 6-án délután 3 órakor fogjuk a ref. egyház szeriartása szerint a községi temetőbe örök nyugalomra kisérni. Komárom, 1928 november hó 4 én. Éti vagyok a feltámadás és az élet, aki Én bennem hisz, ha meghal is élaz. Özv. Asztalos Abáné szül Mikovinyi Lujza anyja. Asztalos István testvére. Dr- Aranyossy László, dr. Aranyossy Endre sógorai. Asztalos Istvánná szül. Váradi Erzsiké, dr. Aranyossy Endréné szül. Nagy I!us sógornői. Dr. Asztalos Jenő, Asztalos Etelka unoka nővérei. Komárom és Esztergom vármegyék gyászjelentése a következő: Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesitelt vármegyék közönsége és tisztikara mélységes megilletődássel jelenti, hogy nemes Asztalos B Ma úr Komárom vármegye riy ugalmazolt alispánja, a II. o. polgári hadi érdemkereszt lulajdonosa, Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék törvényhatósági és közigazgatási bizottságának tagja, stb. stb. f. hó 4 én visszaadta nemes leiké teremtőjének. Nagy halottunk kihűlt hamvait a komáromi ref. templomban ravatalozzuk fel és onnan f. hó 6 án, kedden délután 3 órakor kisérjük örök nyugalomra. Megcsonkított vármegyéje a nehéz idők utolsó alispánját, hűséges tisztviselőjét és igaz magyar hazafit, az egyelőre egyesített vármegyék tisztikara őszinte barátját, megértő egykori főnökét, illetőleg tisztelőtársát gyászolja az elköltöződben. Komárom, 1928, november hó Nemes emlékét mindig kegyelettel fogjuk megőrizni 1 Óriási választék meglepő olcsó á>rak ELBERT divatáruházában Hádcp>u Í9 Kötött Pulóver, mellény és kostüm, női-, férfi fehérnemű. Bélelt-, béleletlen börkeztyü, Pamut és francia batiszt zsebkendő. Sport- és gyermekkocsik. Bőr és Vulkán kézibőrönd, ritikül. Bemberg selyem és gyapjú harisnya. Fehérnemű, ruha és függönycsipke. Legdivatosabb nyakkendő, bokavédő és gyapjú nyaksál. Csakis elsőrendű gyártmányú árúk I
