Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-11-01 / 131. szám

1928. november 1. Komáromi Lapok 9. oíd&i. munka nélkül kész most az egész nagymosás. Feüélekzik a gazdasszonyok serege, hisz vége az eddigi kínlódásnak. Aki kipróbálta egyszer a Schichtalt, az meg is marad nála. Aki pedig tud róla és nem próbálja ki, az csak kínlódjon továbbra is. S c h i c h f !¥i , ochic! i György r.t. Aussig, s5SMBs^«^3iiKHB*K:-»sjsíj,sresB»ssffliis3s*i jelenségekhez igen szép és tanulságos reflexiókat lehet fűzni... A Duna mellett, a vasúti sinek tóvé­ben elterülő komáromi piacnak azonban más természetű, igen-igen fontos tanul­ságai vannak. A tanulságokat össze­gezve, jóslás formájában lehet kifejezni. Nevezetesen csak idő kérdése, hogy Komárom is belekerüljön az újságokba, hogy európai hirnévre tegyen szert, — mint nevezetes katasztrófák szín­helye — mint a piaci elgázolások kö­zéppontja. Csak nézzen végig akárki hétfőn vagy csütörtökön délelőtt 9— 10-ig a Dunaparton. A következőket tapasz­talhatja meg. Füttyent a gőzmasina, robognak a a sineken a kocsik, Nosza ugrik ám le gazduram a kocsiról, meg sógor­uram, de még komámuram is, meg még a Lajcsi gyerek is és fogják két két felöl a két szürkét, vagy a két pejt, mert ugyancsak ágaskodnak ám s a nagy, szűnni nem akaró sistergés, dü­­börgés, sípolás, puffogás hallatára előbb megrökönyödnek, azután meg minden igyekezetük odakulminál, hogy a sze­keret elragadják krumplistól, káposz­tástól, caibéstől, nénémasszonyostól egyetemben. Vagy, ha már az elraga­­dás nem is sikerülne, legalább a fel­­fordításig óhajtanák juttatni az ügyet. Ha már úgyis minden fel van fordulva, mért ne fordulnának fel a kocsik is? A megrökönyödésre van alkalom bőven, mert a 9 órakor befutott teher­­vonat mozdonya teljes egy óra hosz­­szat tolat, tehát prüsszög, liheg, lármá­­zik, fújtat épen azon a sinvonalon, amelyik közvetlenül a piac mellett hú­zódik el. Nem múlik el azonban egyet­len egy hetivásáros nap sem, hogy a visszatartott lovak közül egyik másik ki ne rántaná a kötőféket az esetleg gyengébben szorítani tudó kezekből, amikor aztán, „sikolt a fehérnép“, me­nekül a piac közönsége és végre nagy­­nehezen sikerül a megriasztott állato­kat lecsendesiteni. Legalább eddig még sikerült egy egy kisebb oldalba döfés, bőrlehorzsolás árán megmenekülni a közelben levőknek 1 De hogy ez min­dig így lesz-e, az nem valószínül Egyszer csak valamelyik fiatal, hámba alig beletörött ló még majd olyan ka­rambolt csinál, hogy a kocsik kerekei aiá kerülnek a vásárlók, eladók és aztán adhatjuk ki mi is a jelentést a halottak, a súlyosan és a könnyen sebesültek számáról. Mindezek után nyilvánvaló, hogy az őszi piacon Komáromban csak egy tanulság vonható le: Itt az ideje, hogy a piac a Duna mellő! elhelyeztessék, jobb, bizto­sabb helyre, ahol nem játszanak mind az eladóknak, mind a vásár­lóknak életével. Mert az a terv, hogy elkerítik a Duna mellékét a sínektől, hiába valósul meg, haszna a semminél is kevesebb lesz, mert a hangot, a vonat, a moz­dony lármáját, zúgását, zümmögését, puffogását elkeríteni nem tudják. Már pedig ez az, ami a lovakat megvadiija s a megvadult, rugdosó lovak teszik életveszélyessé a helyzetet. Másutt már régen a Kossuth téren volna a piac, náiunk nem szeretik a preventív eljárást. Majd ha már hörög­nek a haldoklók, nyögnek a sebesültek, talán akkor összeül egy bizottság és kezdi törni a fejét azon, hogy vájjon mit kellene tenni ?! Figyelő. Uj Ossendowski-könyv. Ossendowski, a modern kalandos ulazások világhírű írója, akinek müveit nálunk is rengeteg sokan olvassák, nemrég Afrikában járt. Ez a nyugha­tatlan vérü tudós mindenütt ott terem, ahol népek vágyainak, aspirációinak és gyűlöletének kohójában forrnak a jelen és jövő nagy eseményei, nem várta be, amig lehűlnek a riffkabilok és franciák és spanyolok közötti harcok izgalmai, a forrongás állapotában akarta látni ezt a vajúdó világot, úgy, ahogy annak idején látta Szibéria állapotának hul­lámzásait. Mindenütt a világesemények képét keresi s mint éiesszemü, lobogó fantáziájú iró, meg is látja, amit szem­ügyre vesz. Afrikában is mélyen bele­nézett az ottani arab törzsek életébe, megismerte szokásaikat, hagyományai­kat, babonáikat, de felismerte annak az égő gyűlöletnek a lelki gyökereit, mely­­lyel ezek a romantikus korban élő né­pek az európai emberre néznek. Ez adja meg ethnografiai, földrajzi és tör­ténelmi tanulságokban gazdag könyvé­nek drámai érdekességét. Egy tudós müve ez, olyan életérzéssel megirva, mint a legizgalmasabb regény. Címe: A sivatag népe, a Franblin-Társulat adta ki igen szép kiáliitásban, Balassa József dr. kitűnő fordításában. Kapható a Spitzer féle könyvesboltban Komárom­ban. Ára 60 Ke. lésen keresztül átmászva bementek a házbí, ahol Marki álkulcscsal kinyi­totta a folyosó ajtaját. Közben hallot­ták, hogy a szomszédoktól elment egy fiatal ember, ezért ők a sötét folyosón meglapultak, hogy az ne vegye őket észre. Már úgy 12 óra is lehetett, ami­kor Marki megpróbálkozott Nirschy lakásába vezető ajtót kinyitni. Miután belülről kulcs volt, kulccsal nem tudta az ajtói kinyitni és Marki erre a zse­bében lévő feszítő vassal próbálta az ajtót kinyitni, azonban ez nem ment zaj nélkül. Ekkor hallották, hogy bé­­vülről valaki kérdezi szlovák nyelven — Ki az I Sebesztin mondta Markinak, hogy menjenek el és csak akkor jöjjenek el megint, ha már alusznak. Marki 15 perc múlva újra feszegetni kezdte az ajtót. Ekkor bévülről kinyílott az ajtó és Nirschy háióingben és alsó­nadrágban állt ellőttük. — Marki Nirschyre ugrott és késsel szúrásokat okozott rajta. Sebesztin vallomása sze­rint ő erre elszaladt és nemsokára Marki is követte őt. Amikor Sebesztin menekült, majdnem beleszaladt egy rendőrbe, aki Nirschy cselédjének hí­vására érkezett meg, Sebesztin azonban Markira mutatva azt mondta, hogy ő az s igy Sebesztin kereket oldhatott. Sebesztin az egész Nirschy bünügy felbujtójának Soldnert jelölte meg. A Pozsonyba szállított Sebesztint tegnap már ki is hallgatta a bíróság és Sebesztin beismerő vallomást tett ott is, mint a komáromi rendőrség előtt. Balog Gyulát ennek a szenzációs fordulatnak következtében azonnal sza­badlábra helyezték tizenhét hónapi vizsgálati fogság után, amit teljesen ártatlanul szenvedett el. Sebesztin és Soldner azonban most már nem ke­rülhették el letartóztatásukat és a Nirschy féle gyilkosság miatt a vád­lottak padjára fognak kerülni. H IEEK. — Ünnepi ietsnitiszfeletek a Szent András templomban. Mindenszentek ün­nepén (d. e. 9) a Szent András templom­ban ünnepi istenitisztelet lesz, melyet dr. Majer Imre apátplébános celebrál, az esti ájiatosság a katolikus temetőben d. u. 6 órakor lesz megtartva. — Ha­lottak napján a r. kát. egyházi énekkar Molecz Tivadar karnagy vezetése alatt Reisinger hires Rekviemét adja elő a Szent András templomban (d. e, 8). Va­sárnap (d. e. 9) ünnepélyes főpapi mise lesz a Szent András templomban, me­lyet dr. Majer Imre apát "tlébános tart negyvenéves Ieikészi működésének ün­nepén teljes papi segédlettel. Az egy­házi énekkar Max Fiike Missa solem­­nis-éi adja elő (D-moli). A szentbeszé­­dat az evangélium olvasása után dr. Hajdú Lukács bencéstanár, a komáromi autonom egyházközség főjegyzője, a hírneves szónok tartja. — Hétfőn, a katolikus magyar kisszeminárium és a vele kapcsolatos internálus alapkőleté­telének ünnepén dr. Franciscy Lajos, nyitrai kanonok, az országos keresz­tényszocialista párt szenátora tart ün­nepélyes szentmisét teljes papi segéd­lettel a Szent András főtemplomban fél 10 órakor, utána zajlik le az alapkőle­tétel szertartása, melyen az ünnepi be­szédet szintén Franciscy Lajos szenátor, az orsz. katolikus papi klub elnöke, tartja. — SzüHŐ Géze Komáromban. Szlillő Géza nemzetgyűlési képviselő, az orsz. keresztényszociaiista párt illusztris nevű elnöke vasárnap Komáromba érkezik, hogy résztvegyen dr. Majer Imre apát­plébános jubileumi ünnepén és a ka­tolikus internátus alapkőletélelének ün­nepén. Ezen résztvesznek a párt tör­vényhozói közül Franciscy Lajos sze­nátor és Gregorovics Lipót nemzetgyű­lési képviselők is. — A magyarkomáromi reformátusok nagy ünnepe. Lélekemelő ünnepélynek lesz színhelye november 4 én, vasárnap magyar Komárom. Az ottani református egyház újonnan épült gyönyörű templo­mát fogja a gyülekezet felavatni, amelyet Isten dicsőségére emeltek a lelkes bivek, az állam bőkezű segélyével. Az uj templom, mely magyar Komáromnak főterét disziti, a legszebb templomok egyike, amelyhez hasonlót messze vidé­ken nem találhatni és amely méltó haj­léka az Urnák, akinek nagyságát hir­deti. A felavató ünnepélyen résztvesz Antal Géza dr., a dunántúli ref. egy­házkerület köztiszteletben álló kiváló püspöke is, akinek a templom megal­kotásában elévülhetetlen érdemei van­nak. Az ünnepély sorrendje a követ­| kező: 1. Gyülekezés a templom előtt Rablógyilkosságban való részvétei miatt kerül a Komáromban letartóztatott Sebesztin biróság elé. Balog Gyulát tizenhét hónapi ártatlanul kitöltött fogság után szabadlábra helyezték. — Saját tudósítónktól. — Komárom, —október 31. Tegnapi számunkban megírtuk, hogy a komáromi rendőrség letartóztatta Se­besztin Károly kikötőmunkást, Szűk utca 13 szám alatti lakost Formánek pozsonyi államügyész indítványára, aki a nagybiccsei rablógyilkosok ellen kép­viseli a vádat. Mint ismeretes, a nagy­biccsei rablógyilkosok közül az egyik, Marki Mátyás Nirschy pozsonyi kertész meggyilkolásáért is faiéi,'amelyet állí­tólag egy Balog nevű egyénnel együtt követett el. Marki törvényszéki vallo­másában ismételten beszélt egy Karcsi nevű fiatalemberről, akiről azonban maga sem tudott közelebbet mondani, mert csak futóiagosan ismerte. A biró­ság eleinte maga is azt hitte, hogy ez a titokzatos Karcsi Balog Gyula, Marki barátja, aki a Nirschy féle gyilkosság gyanúja miatt már tizenhét hónapja van vizsgálati fogságban. Fiisinger po­zsonyi defektivfelügyelőé az érdem, hogy kinyomozta ennek a titokzatos Karcsinak a kilétét és megállapította, hogy ez a Karcsi nem Balog Gyulával azonos, h3nem Sebesztin Károllyal, aki ezidőszerint Komáromban kikötőmun kás. Ennek alapján kapottá komáromi rendőrség tegnap előtt értesítést a po­zsonyi rendőrigazgatőságtóJ, hogy Se­besztint tartóztassák le Komáromban. Még a késő esti órákban Pozsonyból megérkezett Komáromba Fiisinger de­­tektivfeiügyelő, aki Uhrovcsik rendőr­fogalmazóval együtt kihallgatta Sebesztin Károlyt. Sebesztin Károly huszonnégy éves fiatalember, legutóbb a komáromi 126 ik tüzérezrednél szolgált, majd a leszerelés után, mint kikötőmunkás helyezkedett el Komáromban. Kihallga­tása során bevallotta, hogy Soldner Sándort Pozsonyban már hosszabb idő óta ismeri és együtt jártak az ottani kommunista otlhonba. 1926-ban, a karácsony előtti szombaton a Royko uccai levesosztó intézetben Soldner megismertette őt Marki Mátyással. Soldner ennél az alkalomnál említette Markinak és Sebesztinnek, hogy Nirschy Antal Kertész utcai kertésznél jó üzle­tet lehetne csinálni, mert Nirschynek egy kazettában mintegy hetvenezer koronája van, Soldner ezért rábirta Markit és Sebesztint, hogy térjenek be Nirschy lakásába ketten, ő azonban nem tart velük, mert Nirschyt szemé­lyesen ismeri. Soldner egyúttal el­mondta nekik, hogy az öreg Nirschy éjjelenként sokáig kimarad a heurige­­rekben, a felesége különben süket, de arról, hogy Nirschyéknél cseléd is van, arról Soldner nem beszélt. Ugyanaz nap ebédidő alatt Soldner elvezette Sebesztint Nirschy háza elé s azt meg­mutatta. Délután Sebesztin a levesosztónál találkozott Marklial, ahonnan előbb a Szénatérre mentek és ott sétáltak, majd este tiz óra tájban Nirschy háza elé mentek, de mivel az ablakon keresztül világosságot láttak, még egy ideig nem csináltak semmit, hanem csak mikor észrevették, hogy teljes csend borult a tájra. Sebesztin és Marki ekkor a kéri-

Next

/
Oldalképek
Tartalom