Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-11-01 / 131. szám
1928. november 1. Komáromi Lapok 9. oíd&i. munka nélkül kész most az egész nagymosás. Feüélekzik a gazdasszonyok serege, hisz vége az eddigi kínlódásnak. Aki kipróbálta egyszer a Schichtalt, az meg is marad nála. Aki pedig tud róla és nem próbálja ki, az csak kínlódjon továbbra is. S c h i c h f !¥i , ochic! i György r.t. Aussig, s5SMBs^«^3iiKHB*K:-»sjsíj,sresB»ssffliis3s*i jelenségekhez igen szép és tanulságos reflexiókat lehet fűzni... A Duna mellett, a vasúti sinek tóvében elterülő komáromi piacnak azonban más természetű, igen-igen fontos tanulságai vannak. A tanulságokat összegezve, jóslás formájában lehet kifejezni. Nevezetesen csak idő kérdése, hogy Komárom is belekerüljön az újságokba, hogy európai hirnévre tegyen szert, — mint nevezetes katasztrófák színhelye — mint a piaci elgázolások középpontja. Csak nézzen végig akárki hétfőn vagy csütörtökön délelőtt 9— 10-ig a Dunaparton. A következőket tapasztalhatja meg. Füttyent a gőzmasina, robognak a a sineken a kocsik, Nosza ugrik ám le gazduram a kocsiról, meg sógoruram, de még komámuram is, meg még a Lajcsi gyerek is és fogják két két felöl a két szürkét, vagy a két pejt, mert ugyancsak ágaskodnak ám s a nagy, szűnni nem akaró sistergés, dübörgés, sípolás, puffogás hallatára előbb megrökönyödnek, azután meg minden igyekezetük odakulminál, hogy a szekeret elragadják krumplistól, káposztástól, caibéstől, nénémasszonyostól egyetemben. Vagy, ha már az elragadás nem is sikerülne, legalább a felfordításig óhajtanák juttatni az ügyet. Ha már úgyis minden fel van fordulva, mért ne fordulnának fel a kocsik is? A megrökönyödésre van alkalom bőven, mert a 9 órakor befutott tehervonat mozdonya teljes egy óra hoszszat tolat, tehát prüsszög, liheg, lármázik, fújtat épen azon a sinvonalon, amelyik közvetlenül a piac mellett húzódik el. Nem múlik el azonban egyetlen egy hetivásáros nap sem, hogy a visszatartott lovak közül egyik másik ki ne rántaná a kötőféket az esetleg gyengébben szorítani tudó kezekből, amikor aztán, „sikolt a fehérnép“, menekül a piac közönsége és végre nagynehezen sikerül a megriasztott állatokat lecsendesiteni. Legalább eddig még sikerült egy egy kisebb oldalba döfés, bőrlehorzsolás árán megmenekülni a közelben levőknek 1 De hogy ez mindig így lesz-e, az nem valószínül Egyszer csak valamelyik fiatal, hámba alig beletörött ló még majd olyan karambolt csinál, hogy a kocsik kerekei aiá kerülnek a vásárlók, eladók és aztán adhatjuk ki mi is a jelentést a halottak, a súlyosan és a könnyen sebesültek számáról. Mindezek után nyilvánvaló, hogy az őszi piacon Komáromban csak egy tanulság vonható le: Itt az ideje, hogy a piac a Duna mellő! elhelyeztessék, jobb, biztosabb helyre, ahol nem játszanak mind az eladóknak, mind a vásárlóknak életével. Mert az a terv, hogy elkerítik a Duna mellékét a sínektől, hiába valósul meg, haszna a semminél is kevesebb lesz, mert a hangot, a vonat, a mozdony lármáját, zúgását, zümmögését, puffogását elkeríteni nem tudják. Már pedig ez az, ami a lovakat megvadiija s a megvadult, rugdosó lovak teszik életveszélyessé a helyzetet. Másutt már régen a Kossuth téren volna a piac, náiunk nem szeretik a preventív eljárást. Majd ha már hörögnek a haldoklók, nyögnek a sebesültek, talán akkor összeül egy bizottság és kezdi törni a fejét azon, hogy vájjon mit kellene tenni ?! Figyelő. Uj Ossendowski-könyv. Ossendowski, a modern kalandos ulazások világhírű írója, akinek müveit nálunk is rengeteg sokan olvassák, nemrég Afrikában járt. Ez a nyughatatlan vérü tudós mindenütt ott terem, ahol népek vágyainak, aspirációinak és gyűlöletének kohójában forrnak a jelen és jövő nagy eseményei, nem várta be, amig lehűlnek a riffkabilok és franciák és spanyolok közötti harcok izgalmai, a forrongás állapotában akarta látni ezt a vajúdó világot, úgy, ahogy annak idején látta Szibéria állapotának hullámzásait. Mindenütt a világesemények képét keresi s mint éiesszemü, lobogó fantáziájú iró, meg is látja, amit szemügyre vesz. Afrikában is mélyen belenézett az ottani arab törzsek életébe, megismerte szokásaikat, hagyományaikat, babonáikat, de felismerte annak az égő gyűlöletnek a lelki gyökereit, melylyel ezek a romantikus korban élő népek az európai emberre néznek. Ez adja meg ethnografiai, földrajzi és történelmi tanulságokban gazdag könyvének drámai érdekességét. Egy tudós müve ez, olyan életérzéssel megirva, mint a legizgalmasabb regény. Címe: A sivatag népe, a Franblin-Társulat adta ki igen szép kiáliitásban, Balassa József dr. kitűnő fordításában. Kapható a Spitzer féle könyvesboltban Komáromban. Ára 60 Ke. lésen keresztül átmászva bementek a házbí, ahol Marki álkulcscsal kinyitotta a folyosó ajtaját. Közben hallották, hogy a szomszédoktól elment egy fiatal ember, ezért ők a sötét folyosón meglapultak, hogy az ne vegye őket észre. Már úgy 12 óra is lehetett, amikor Marki megpróbálkozott Nirschy lakásába vezető ajtót kinyitni. Miután belülről kulcs volt, kulccsal nem tudta az ajtói kinyitni és Marki erre a zsebében lévő feszítő vassal próbálta az ajtót kinyitni, azonban ez nem ment zaj nélkül. Ekkor hallották, hogy bévülről valaki kérdezi szlovák nyelven — Ki az I Sebesztin mondta Markinak, hogy menjenek el és csak akkor jöjjenek el megint, ha már alusznak. Marki 15 perc múlva újra feszegetni kezdte az ajtót. Ekkor bévülről kinyílott az ajtó és Nirschy háióingben és alsónadrágban állt ellőttük. — Marki Nirschyre ugrott és késsel szúrásokat okozott rajta. Sebesztin vallomása szerint ő erre elszaladt és nemsokára Marki is követte őt. Amikor Sebesztin menekült, majdnem beleszaladt egy rendőrbe, aki Nirschy cselédjének hívására érkezett meg, Sebesztin azonban Markira mutatva azt mondta, hogy ő az s igy Sebesztin kereket oldhatott. Sebesztin az egész Nirschy bünügy felbujtójának Soldnert jelölte meg. A Pozsonyba szállított Sebesztint tegnap már ki is hallgatta a bíróság és Sebesztin beismerő vallomást tett ott is, mint a komáromi rendőrség előtt. Balog Gyulát ennek a szenzációs fordulatnak következtében azonnal szabadlábra helyezték tizenhét hónapi vizsgálati fogság után, amit teljesen ártatlanul szenvedett el. Sebesztin és Soldner azonban most már nem kerülhették el letartóztatásukat és a Nirschy féle gyilkosság miatt a vádlottak padjára fognak kerülni. H IEEK. — Ünnepi ietsnitiszfeletek a Szent András templomban. Mindenszentek ünnepén (d. e. 9) a Szent András templomban ünnepi istenitisztelet lesz, melyet dr. Majer Imre apátplébános celebrál, az esti ájiatosság a katolikus temetőben d. u. 6 órakor lesz megtartva. — Halottak napján a r. kát. egyházi énekkar Molecz Tivadar karnagy vezetése alatt Reisinger hires Rekviemét adja elő a Szent András templomban (d. e, 8). Vasárnap (d. e. 9) ünnepélyes főpapi mise lesz a Szent András templomban, melyet dr. Majer Imre apát "tlébános tart negyvenéves Ieikészi működésének ünnepén teljes papi segédlettel. Az egyházi énekkar Max Fiike Missa solemnis-éi adja elő (D-moli). A szentbeszédat az evangélium olvasása után dr. Hajdú Lukács bencéstanár, a komáromi autonom egyházközség főjegyzője, a hírneves szónok tartja. — Hétfőn, a katolikus magyar kisszeminárium és a vele kapcsolatos internálus alapkőletételének ünnepén dr. Franciscy Lajos, nyitrai kanonok, az országos keresztényszocialista párt szenátora tart ünnepélyes szentmisét teljes papi segédlettel a Szent András főtemplomban fél 10 órakor, utána zajlik le az alapkőletétel szertartása, melyen az ünnepi beszédet szintén Franciscy Lajos szenátor, az orsz. katolikus papi klub elnöke, tartja. — SzüHŐ Géze Komáromban. Szlillő Géza nemzetgyűlési képviselő, az orsz. keresztényszociaiista párt illusztris nevű elnöke vasárnap Komáromba érkezik, hogy résztvegyen dr. Majer Imre apátplébános jubileumi ünnepén és a katolikus internátus alapkőletélelének ünnepén. Ezen résztvesznek a párt törvényhozói közül Franciscy Lajos szenátor és Gregorovics Lipót nemzetgyűlési képviselők is. — A magyarkomáromi reformátusok nagy ünnepe. Lélekemelő ünnepélynek lesz színhelye november 4 én, vasárnap magyar Komárom. Az ottani református egyház újonnan épült gyönyörű templomát fogja a gyülekezet felavatni, amelyet Isten dicsőségére emeltek a lelkes bivek, az állam bőkezű segélyével. Az uj templom, mely magyar Komáromnak főterét disziti, a legszebb templomok egyike, amelyhez hasonlót messze vidéken nem találhatni és amely méltó hajléka az Urnák, akinek nagyságát hirdeti. A felavató ünnepélyen résztvesz Antal Géza dr., a dunántúli ref. egyházkerület köztiszteletben álló kiváló püspöke is, akinek a templom megalkotásában elévülhetetlen érdemei vannak. Az ünnepély sorrendje a követ| kező: 1. Gyülekezés a templom előtt Rablógyilkosságban való részvétei miatt kerül a Komáromban letartóztatott Sebesztin biróság elé. Balog Gyulát tizenhét hónapi ártatlanul kitöltött fogság után szabadlábra helyezték. — Saját tudósítónktól. — Komárom, —október 31. Tegnapi számunkban megírtuk, hogy a komáromi rendőrség letartóztatta Sebesztin Károly kikötőmunkást, Szűk utca 13 szám alatti lakost Formánek pozsonyi államügyész indítványára, aki a nagybiccsei rablógyilkosok ellen képviseli a vádat. Mint ismeretes, a nagybiccsei rablógyilkosok közül az egyik, Marki Mátyás Nirschy pozsonyi kertész meggyilkolásáért is faiéi,'amelyet állítólag egy Balog nevű egyénnel együtt követett el. Marki törvényszéki vallomásában ismételten beszélt egy Karcsi nevű fiatalemberről, akiről azonban maga sem tudott közelebbet mondani, mert csak futóiagosan ismerte. A biróság eleinte maga is azt hitte, hogy ez a titokzatos Karcsi Balog Gyula, Marki barátja, aki a Nirschy féle gyilkosság gyanúja miatt már tizenhét hónapja van vizsgálati fogságban. Fiisinger pozsonyi defektivfelügyelőé az érdem, hogy kinyomozta ennek a titokzatos Karcsinak a kilétét és megállapította, hogy ez a Karcsi nem Balog Gyulával azonos, h3nem Sebesztin Károllyal, aki ezidőszerint Komáromban kikötőmun kás. Ennek alapján kapottá komáromi rendőrség tegnap előtt értesítést a pozsonyi rendőrigazgatőságtóJ, hogy Sebesztint tartóztassák le Komáromban. Még a késő esti órákban Pozsonyból megérkezett Komáromba Fiisinger detektivfeiügyelő, aki Uhrovcsik rendőrfogalmazóval együtt kihallgatta Sebesztin Károlyt. Sebesztin Károly huszonnégy éves fiatalember, legutóbb a komáromi 126 ik tüzérezrednél szolgált, majd a leszerelés után, mint kikötőmunkás helyezkedett el Komáromban. Kihallgatása során bevallotta, hogy Soldner Sándort Pozsonyban már hosszabb idő óta ismeri és együtt jártak az ottani kommunista otlhonba. 1926-ban, a karácsony előtti szombaton a Royko uccai levesosztó intézetben Soldner megismertette őt Marki Mátyással. Soldner ennél az alkalomnál említette Markinak és Sebesztinnek, hogy Nirschy Antal Kertész utcai kertésznél jó üzletet lehetne csinálni, mert Nirschynek egy kazettában mintegy hetvenezer koronája van, Soldner ezért rábirta Markit és Sebesztint, hogy térjenek be Nirschy lakásába ketten, ő azonban nem tart velük, mert Nirschyt személyesen ismeri. Soldner egyúttal elmondta nekik, hogy az öreg Nirschy éjjelenként sokáig kimarad a heurigerekben, a felesége különben süket, de arról, hogy Nirschyéknél cseléd is van, arról Soldner nem beszélt. Ugyanaz nap ebédidő alatt Soldner elvezette Sebesztint Nirschy háza elé s azt megmutatta. Délután Sebesztin a levesosztónál találkozott Marklial, ahonnan előbb a Szénatérre mentek és ott sétáltak, majd este tiz óra tájban Nirschy háza elé mentek, de mivel az ablakon keresztül világosságot láttak, még egy ideig nem csináltak semmit, hanem csak mikor észrevették, hogy teljes csend borult a tájra. Sebesztin és Marki ekkor a kéri-
