Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-07-14 / 84. szám

1928. julíus 14. Komáromi L*p<>* 3. oldal csemetét helyeztek annak jeléül, hogy munkája és fáradozásainak egy nagy­hírű alkotással állított emléket. A te­metési menetben több ezer ember vett részt. így fiatalít és szépít a «LI« mm nn [BUtl-aom Minden gyógyszertárban, drogériában és parfümériában kapható. Főlerakat: »VÖRÖS RAK** gyógyszertár Bratislava. — Alapítva 1312. Iskoláink beszámolói III. R. kát. Ma jláth-fiúiskola. A római katolikus Majláth-iskola 1927/28 évi működéséből a következő adatokat emeljük ki: az iskolai bírálá­sok a múlt év június 28—30 napjain folytak le kielégítő eredménnyel. Beis­kolázást nyert az I. osztályban 60, a II. 08zlálzbsn 48, a III.-ban 49, a iV.-ben 59 és az V—III. osztályokban 31 ta­nuló, vagyis összesen 257, akiket öt osztályban tanítottak Vaskó Imre igaz­gató- tanító, PathóFlőris, Lohner József, Faragó István és Palenik Lajos tanítók. Az iskola a valláserkölcsi nevelés szolgálatában állott és ez a mindennapi templombanjáráson kívül, mely csak a késő őszi és a téli hónapokban szüne­telt, megnyilvánult minden alkalommal az iskola ünnepélyein is. Az egyház­község a szegény tanulókat könyvekkel és iskolai szerekkel ellátta. Ünnepei ült október 28-án, dec. 23-án karácsonyfa­­gyújtással kapcsolatos családi ünnep zajlott le, melyen a szegény tanulókat ruhákkal és ajándékokkal halmozták el mintegy 7000 K. értékben. Erre a célra az iskola december 18-án ifjúsági szín­müvet adott e!ő és itt szerepeli a 140 tagú iskolai énekkar, mely nagy feltű­nést keltett. Április 21. vöröskeresztes békeünnepéiy volt az iskolában. Az iskolát Benye Ferenc egyházi ke­rületi tanfelügyelő és Jezsó Márton ál­lami tanfelügyelő több.ízben felkeresték meglátogatták az is iskolaszéki tagok is. Fenntartásának költségeit az egyház­község viselte és a tanítók a törvény­­szerű államsegélyben részesedtek. Áz iskola feniartásának költségei 66093 K-t tettek ki. Sokat-sokat lehetne írni még Feszty Béláról, a tudós potnológusrői, aki ezer és ezer fája közül mindegyikei ismerte, név szerint, és azokat egyéniségük szerint nevelte és gondozta. És a hálás fák pazar bőke üséggeí fizették vissza nagy barátjuknak gondosságát, védel­mét, ógyallai kénjének pergőiéi mellett felfuttatott törpe gyümölcsfái mintha mindig felé bólintottak volna, mikor lomjaikkal játszott a nyugati szil. A nyílegyenes sorokba ültetett szegélyfák, az óriás lombsátort eresztett törpefák most gyászba öltöztek, mert gondozójuk, barátjuk örökre távozott közülük. Fe8zíy Béla teljes tudományos vége­zettséggel foglalkozott a gyümölcsfák termelésével, amiről azok a kiállítások, ahol gyümölcsei megjelentek, mindenkit meggyőzhettek. Alkotó elméje és te­remtő képzelete azonban gyümőíCbfa­­telepének létesítésében élte ki magát teljesen, ebben a tökéletes munkában, amely ben maradandót alkotott emlékének is. Nemcsak hosszú évek munkájába került ez a hatvan katasztrális holdnál nagyobb telep, hanem olyan anyagi áldozatba is, amelyre csak az oiyan ember képes, aki meg van győződve munkájának biztos sikeréről. Ennek a sorsát és jövő fejlődésének szinte belá'hatatlan voltát már nem érhette meg. Ennek az évnek az őszén kerülnek ki a faiskolából remek gyü­mölcsfa csemetéi, amelyek messze föl­dön ritkítják párjukat. Ez a hatalmas erdő az ógyallai vasúti állomás előtt terül el. Az utas megelégedetten legelteti szemeit rajta és megcsodálja a nyílegye­nes sorokat, a pompás alakú kis fákat, melyekből valamikor — ki tudja, merre— hatalmas faóriások lesznek, különösen, ha olyan szeretettel teljes gondozónak ke-Június 2 án záróünnepély kereteben osztották ki a jutalmakat és ösztöndíj­akat. Az iskolának fenntartására húsz alapítvány szolgál, mig ösztöndijalapit­­vány kilenc van az iskolához kötve. A Majláth-iskola vezetése a múlt is­kolai évben is ]/askó Imrének, a kiváló pedagógusnak kezeiben nyugodott, aki az intézet színvonalának megtartására és tovább fejlesztésére mindent megtett. IV. Az irgalmas nővérek r. kát. Simor leányiskolája. Az irgalmas nővérek r. kát. Simor­­leányiskolája az elmúlt iskolai évben Medve M. Petra igazgató-nővér vezetése alatt működött és a tanulók létszáma az egyes osztályok szerint a következő­képen oszlott meg: 1. osztály 74tanu­lóval Rubletzky Anicéta vezetése alatt, a II. osztály 59 tanulóval Lakos Cla­­rentia nővér vezetése alatt, a III. osz­tály 38 tanulóval Tonhaiser Michaela nővér vezetése alatt, a IV. és V. osz­tályok 34 és 29 tanulóval Tóth Adoraía nővér vezetése alatt, a VI—VIII osztá­lyok 19, 18 és 15 tanulóval Medve Petra igazgató nővér vezetése alatt. Az iskolával kapcsolatos ovoda tanulóinak létszáma 120 at meghaladván azt ketté­választotta az iskola vezetősége és a párhuzamos osztály élére Cserey Lydia nővért állította. Az intézet tanulóinak létszáma tehát 406 volt. Az intézet október 28-án tartotta fél­százados fennállásának ünnepét, amelyet az egyházközség is megült rendkívüli közgyűlés tartásával. Az iskola első osztályát 36 kétüléses modern iskola­paddal szerelte fel az egyházközség az elmúlt tanévben. Az iskola résztvett a Majláth iskolá­vá! karöltve rendezett karácsonyfa­ünnepélyen, amelyen 47 szegény tanuló kapott téli ruhát. Iskolai ünnepélyek rendezésében bőven kivette részét. De­cember 4 én az intézet ötvenéves fenn­állásának emlékére előadta a Szent Júlia című színművet, február 2-án sikerült farsangi ünnepet rendezett május 27 és 28 án pedig szintén nagy sikerrel ad­ták elő műsoros kis színdarabjaikat. A darabok bevétele az iskoiakibővitéseinek alapjára forditiatott. Meglátogatták az intézetet Benye Fe­renc esperes, egyházi és Jezsó Márton állami tanfelügyelők, akik az iskola ta­nításának menetét ellenőrizték. Nagy­sikerű kirándulást rendeztek a tarulók számára, akik Víhnyét, Selmecbányát tekintették meg tanítónőik és dr. Csányi Márton hitoktató vezetése alatt. A tanintézet mindent elkövetett a gyermekek vallásos nevelése érdekében és ebből a célból azokkal iskolán kívül is foglalkozott a szivgárdákbsn. A szü­lők a legnagyobb megnyugvással bízták az iskolára gyermekeiket és annak munkája iránt a legnagyobb elismeréssel viseltetnek. Vígan fiuk, cserkész fiuk... II. jelentés a komáromi „Jókai“ cser­készek tamásfalvi nagytáborából. C8ingó, — julius 9. A szivünk tele van. Nagyon kelle­mesen érezzük magunkat. A táborépi­­tés kemény munkáján túl, most már csak élvezzük a tábori élet sok szép­ségét, azok előtt, akik még nem voltak táborban: ismeretlen örömeit. Rendkí­vüli szép itt minden. A fenyőrengeíeg közepén a tábor, a madárdal, a csobogó patak, a kitűnő forrás, az éltető és barnitó meleg napsugár,... fenyőillat,... s mindezeken felépülő cserkészkedély, a lélek, mely itt más, egészen más, mint otthon. Minden cserkész boldog, csak azért, mert „cserkész.* Időjárásunk eddig, hála legyen a jó Istennek, nagyon kedvező. Az előző táborokhoz viszonyítva C3ak az éjsza­kák hidegebbek. Bizony megvalljuk: sok táborlakónk nem tudott már két éjjel azért nyugodtan aludni, mert hideg volt. Pi. a kilencedikére virradó éjszaka a hőmérséklet (-}- l°-ra) plusz egy fokra szállott le. Nappal azután annál mele­gebb van — de csak a napon! Ez a tátrai kiima jellemzője. Az egészség ettől függetlenül jó. Kisebb megbetegedések csak gyomor terén vannak, amiknek az okozója ren­desen az, hogy a cserkész nem tartja meg az étrendet. Az étvágy mindig kitűnő. Ehhez mérjük természetesen a konyhát is. Két nagy tűzhelyen főznek a szakácsok. Napjaink gyorsan telnek, hiszen so­hasem unatkozhatunk. Erre nincs időnk. Mikor- e sorokat irom, csak egy ember pihen: a napos, aki őrzi a tábort. A többi fiú mind munkában. Négy fát vág, többen fát gyűjtenek, egy mint kocsis szállítja (a kárén nem megy, úgy keli a lónak hurcolni a rőzsét, gallyat, mert rossz a kocsiút), négyen a konyhán dolgoznak, három fiú meg épiiő munkát végez, három pedig mint küldönc tel­jesít szolgálatot. Vendégeink elég sűrűn vannak: a falubeliek, kirándulók s nagy jótevőink, a Bartschék gyakran megtisztelnek. Többet most nincs időnk írni, mert még.... fürödni is kell! A tábori póstával már megküldött fényképek megtekinthetők a Riszdorfer drogéria kirakataiban (Nádor ulcábar). Abé. Mesék fantasztikumával át' itatott magyar monumenta­litás lesz Jókai síremléke. — A tervező művész nyilatkozata az emlékmű elgondolásáról. — — julus 13, zeibe kerülnek, mint termelőjük volt. Mert a fákat szeretni keli, mint ha azoknak is lelkűk volna és velük keli érezni, mintha azoknak szive lenne. Ekkor várhatunk tőlük is ragaszkodást és hálát. Meg kell óvnunk azokat min­den veszélytől, amit emberi Kéz elhá­ríthat, elkezdve a levéltelvektől a többi élősdi hosszú sorozaíán végig. Ha a fákat szeretjük, ha azokat igyekezünk megérteni, mint azt Feszty Béla tette, akkor közeledünk magához a Terem­­tőhöz, aki a végtelen jóság és szépség örök forrása. Mikor a természet csodá­latába elmerülve szőtte szép terveit Feszty Béla hálás fái között, akkor elfeledkezett mindenről, ami ostromolja f az emberi éietet künn a közéletben és a társadalomban — megnyugvást, meg­elégedettséget csak a fák nyújtanak, amelyek némaságukkal is velünk érez­nek. Szép idő volt az, amelyet Feszty Béla megélt: Magyarország magasba ívelésének és előre lendülő fejlődésnek félszázadát az összeomlásig, Volt ideje ezen gondolkodni kedves fái között. De itt talált menedéket a jelen szörnyű gondjai és izgató problémái között is. És nagy böícseség szűrődött le lelké­ben ebben a magányos elvonatkozás­­ban, szép tervek szökkentek sudárba, amelyek elszerencsétlenedett nemzetének felemelését és megerősítését célozták. Megismerte a természet erőit és titkait, amelyek egy nemzet élettanára is vo­natkoztathatók. Sokat, nagyon sokat tudott Feszty Béla, ami az ő titka ma­radt mindörökre, amit a természettől tanult, a legnagyobb mestertől, a föld­től, melynek porából született, amely­ért dolgozott és amellyel most örökre egyesült. Aladin. Örömmel iriuk meg egyik múlt heti számunkban, hogy el fog következni rövidesen az ideje annak, hogy Komá­rom halhatatlan nsgy költő fiának, örök büszkeségének, Jókai Mórnak a bu­dapesti temetőben levő sírját a költőfejedelemhez méltó művészi sír­emlék fogja megjelölni. A magyar ifjúság, Budapest székesfőváros és a magyar kormány áldozaíkézssége folytán egybegyült a szükséges összeg és igy lehetővé vált a tervpályázat ki­­írása és a pályázatok közül a legszebb s a legmüvásziesebb elgondolásu terv­nek kiválasztás», amelyet Füredi Ri­­chárd és Lechner Jenő dr., a két kiváló művész tervező alkotásában talált meg az előkelő zsűri. A bűbájos mesék fantasztikumával átszőtt magyar monumentalitásról Lech­­ner Jenő dr. az emlékmű keletkezésé­nek történetét és annak művészi el­gondolását az egyik előkelő budapesti | napilap munkatársa előtt a következők- I ben vázolta. — Egy síremlék elképzelése több­nyire nem csupán szobrászati, hanem egyben építészeti probléma is. Alkal­mazkodni kell tehát a hely- és térvi­szonyokhoz. A Jókai emlékmű felállí­tásánál 18 méter átmérőjű körönd áll rendelkezésre. így aztán legmegfelelőbb­nek egy 16 méter áímétőjü kő-pergolát találtunk, amelynek formája kifejezi Jókai lelkét, a fantasztikus meseszerü, de 8zinmagyar fantáziát. Ez a kő-per­gola stilizált, ámde ép furcsasága és ornamentikája folytán egész valószerűt­len, meseszerü benyomást kelt. Ez a kis raesemárvány Jókai kedves virá­gainak, piros rózsáknak parányi kert­jét zárja körül. A középen pedig, ahova mint szentélybe, csak betekinteni lehet, négyzetes márványlep fedi a költő hamvait. A stilizált kőbokrokat kőpillérek öve­zik, ezek tetején kőpárkány fut körül és a kőpárkány külső felületén dom­borodnak elő Jókainak a halhatatlan­ságról irt mondatai, amelyek aplikálá­­sát Herczeg Ferczeg Ferenc is helye­selte. A párkány belső felületére relief­­szerüen búsongó galambokat, virágo­kat vésünk. Az egész emlékművet a legjobb hazai márványfajtából, a süttő-haraszti mészkőből készítjük, ebből lesznek a pillérek is, amelyek belső oldalára kontemplálják Jókai regényeiméit. Te­kintve, hogy több mint száz címről van szó, az aranybetüs vésetek bebo­rítanák végig a felületeket, úgy hogy szerintem ez, mint ornamentika, deko­ratív hatásával még emelné is a mü monumentalitásán. Hogy ez valóban úgy van-e, azi majd az emlékmű el­készülése után könnyen el lehet dön­teni, ha a címekkel teleirt papirosokat ragasztunk a pillérekre. A stilizált kőbokrok stílusában ké­szül majd az aranyozott bronzkapu, amelyet Halottak napján valószínűleg ki fognak nyitni. Tervünk szerint a kő­­bokrokat szintén beíutiatjuk piros krbi-Izon-rózsákkal, úgy hogy idővel, a ter­mészet hozzájárulásával, azt hisszük, csodálatosan szép, poétilus, álomsze­rűvé varázsoíódik az emlékmű. Az a törekvésünk, hogy Jókai szellemének ” megfelelően, a magyar monumentalitást átitassa a fantasztikum színezete, azt hisszük, sikerülni fog. A gyakorlati kivitelben a legnagyobb mértékben fölhasználjuk a honfoglalás­korabeli ősmagyar ornamentikát s ál­talában mint Füredi Richárddal való 20 esztendős közös munkásságom alatt, most is arra törekedtem, hogy ne a tőlünk idegen, távol keleti vagy nyu­gati motívumokat alkalmazzuk, hanem azt a szinmagyar ornamentikát, ame­lyet én a mai Sziovenszkó területén levő építkezéseknél véltem felfedezni. Huszesztendős közös munkánk fá­radságos volt és nem bizonyult igen hálásnak, de ha ez a mü elkészül, úgy érzem törekvéseink elismerését és jo- 1 gosultságot fogja bizonyítani... A művész előadásából meg lehet máris állapítani, hogy a művészi alkotás min­den kis részletében Jókai csodás szel­lemét lesz hivatva visszalükröztetni s úgy művészi, mint kegyeleti szempont­ból a legméltóbb lesz a halhatatlan költő dicső emlékéhez. Uhor Katalin kirándulása Komáromba. A Szent András templomnak két betörője került kézre. — Saját tudósítónktól, — Komárom, — julius 13. Uhor Katalinnak Trencsén-Bán köz­ségben ringatták a bölcsőjét ezelőtt huszonöt esztendővel. A jó és az igaz útról azonban Uhor Katalin már régen letért, ugyanis lopás miatt már több­ször is megbüntették. Ezúttal sem viszi el szárazon komáromi kirándulását. E hét egyik napján korán reggel a komáromi Szent András főtemplomnak sekrestyése a templom kinyitása aalkal­­mával gyanús jelenségeket látott Goi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom