Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-07-14 / 84. szám
1928. julíus 14. Komáromi L*p<>* 3. oldal csemetét helyeztek annak jeléül, hogy munkája és fáradozásainak egy nagyhírű alkotással állított emléket. A temetési menetben több ezer ember vett részt. így fiatalít és szépít a «LI« mm nn [BUtl-aom Minden gyógyszertárban, drogériában és parfümériában kapható. Főlerakat: »VÖRÖS RAK** gyógyszertár Bratislava. — Alapítva 1312. Iskoláink beszámolói III. R. kát. Ma jláth-fiúiskola. A római katolikus Majláth-iskola 1927/28 évi működéséből a következő adatokat emeljük ki: az iskolai bírálások a múlt év június 28—30 napjain folytak le kielégítő eredménnyel. Beiskolázást nyert az I. osztályban 60, a II. 08zlálzbsn 48, a III.-ban 49, a iV.-ben 59 és az V—III. osztályokban 31 tanuló, vagyis összesen 257, akiket öt osztályban tanítottak Vaskó Imre igazgató- tanító, PathóFlőris, Lohner József, Faragó István és Palenik Lajos tanítók. Az iskola a valláserkölcsi nevelés szolgálatában állott és ez a mindennapi templombanjáráson kívül, mely csak a késő őszi és a téli hónapokban szünetelt, megnyilvánult minden alkalommal az iskola ünnepélyein is. Az egyházközség a szegény tanulókat könyvekkel és iskolai szerekkel ellátta. Ünnepei ült október 28-án, dec. 23-án karácsonyfagyújtással kapcsolatos családi ünnep zajlott le, melyen a szegény tanulókat ruhákkal és ajándékokkal halmozták el mintegy 7000 K. értékben. Erre a célra az iskola december 18-án ifjúsági színmüvet adott e!ő és itt szerepeli a 140 tagú iskolai énekkar, mely nagy feltűnést keltett. Április 21. vöröskeresztes békeünnepéiy volt az iskolában. Az iskolát Benye Ferenc egyházi kerületi tanfelügyelő és Jezsó Márton állami tanfelügyelő több.ízben felkeresték meglátogatták az is iskolaszéki tagok is. Fenntartásának költségeit az egyházközség viselte és a tanítók a törvényszerű államsegélyben részesedtek. Áz iskola feniartásának költségei 66093 K-t tettek ki. Sokat-sokat lehetne írni még Feszty Béláról, a tudós potnológusrői, aki ezer és ezer fája közül mindegyikei ismerte, név szerint, és azokat egyéniségük szerint nevelte és gondozta. És a hálás fák pazar bőke üséggeí fizették vissza nagy barátjuknak gondosságát, védelmét, ógyallai kénjének pergőiéi mellett felfuttatott törpe gyümölcsfái mintha mindig felé bólintottak volna, mikor lomjaikkal játszott a nyugati szil. A nyílegyenes sorokba ültetett szegélyfák, az óriás lombsátort eresztett törpefák most gyászba öltöztek, mert gondozójuk, barátjuk örökre távozott közülük. Fe8zíy Béla teljes tudományos végezettséggel foglalkozott a gyümölcsfák termelésével, amiről azok a kiállítások, ahol gyümölcsei megjelentek, mindenkit meggyőzhettek. Alkotó elméje és teremtő képzelete azonban gyümőíCbfatelepének létesítésében élte ki magát teljesen, ebben a tökéletes munkában, amely ben maradandót alkotott emlékének is. Nemcsak hosszú évek munkájába került ez a hatvan katasztrális holdnál nagyobb telep, hanem olyan anyagi áldozatba is, amelyre csak az oiyan ember képes, aki meg van győződve munkájának biztos sikeréről. Ennek a sorsát és jövő fejlődésének szinte belá'hatatlan voltát már nem érhette meg. Ennek az évnek az őszén kerülnek ki a faiskolából remek gyümölcsfa csemetéi, amelyek messze földön ritkítják párjukat. Ez a hatalmas erdő az ógyallai vasúti állomás előtt terül el. Az utas megelégedetten legelteti szemeit rajta és megcsodálja a nyílegyenes sorokat, a pompás alakú kis fákat, melyekből valamikor — ki tudja, merre— hatalmas faóriások lesznek, különösen, ha olyan szeretettel teljes gondozónak ke-Június 2 án záróünnepély kereteben osztották ki a jutalmakat és ösztöndíjakat. Az iskolának fenntartására húsz alapítvány szolgál, mig ösztöndijalapitvány kilenc van az iskolához kötve. A Majláth-iskola vezetése a múlt iskolai évben is ]/askó Imrének, a kiváló pedagógusnak kezeiben nyugodott, aki az intézet színvonalának megtartására és tovább fejlesztésére mindent megtett. IV. Az irgalmas nővérek r. kát. Simor leányiskolája. Az irgalmas nővérek r. kát. Simorleányiskolája az elmúlt iskolai évben Medve M. Petra igazgató-nővér vezetése alatt működött és a tanulók létszáma az egyes osztályok szerint a következőképen oszlott meg: 1. osztály 74tanulóval Rubletzky Anicéta vezetése alatt, a II. osztály 59 tanulóval Lakos Clarentia nővér vezetése alatt, a III. osztály 38 tanulóval Tonhaiser Michaela nővér vezetése alatt, a IV. és V. osztályok 34 és 29 tanulóval Tóth Adoraía nővér vezetése alatt, a VI—VIII osztályok 19, 18 és 15 tanulóval Medve Petra igazgató nővér vezetése alatt. Az iskolával kapcsolatos ovoda tanulóinak létszáma 120 at meghaladván azt kettéválasztotta az iskola vezetősége és a párhuzamos osztály élére Cserey Lydia nővért állította. Az intézet tanulóinak létszáma tehát 406 volt. Az intézet október 28-án tartotta félszázados fennállásának ünnepét, amelyet az egyházközség is megült rendkívüli közgyűlés tartásával. Az iskola első osztályát 36 kétüléses modern iskolapaddal szerelte fel az egyházközség az elmúlt tanévben. Az iskola résztvett a Majláth iskolává! karöltve rendezett karácsonyfaünnepélyen, amelyen 47 szegény tanuló kapott téli ruhát. Iskolai ünnepélyek rendezésében bőven kivette részét. December 4 én az intézet ötvenéves fennállásának emlékére előadta a Szent Júlia című színművet, február 2-án sikerült farsangi ünnepet rendezett május 27 és 28 án pedig szintén nagy sikerrel adták elő műsoros kis színdarabjaikat. A darabok bevétele az iskoiakibővitéseinek alapjára forditiatott. Meglátogatták az intézetet Benye Ferenc esperes, egyházi és Jezsó Márton állami tanfelügyelők, akik az iskola tanításának menetét ellenőrizték. Nagysikerű kirándulást rendeztek a tarulók számára, akik Víhnyét, Selmecbányát tekintették meg tanítónőik és dr. Csányi Márton hitoktató vezetése alatt. A tanintézet mindent elkövetett a gyermekek vallásos nevelése érdekében és ebből a célból azokkal iskolán kívül is foglalkozott a szivgárdákbsn. A szülők a legnagyobb megnyugvással bízták az iskolára gyermekeiket és annak munkája iránt a legnagyobb elismeréssel viseltetnek. Vígan fiuk, cserkész fiuk... II. jelentés a komáromi „Jókai“ cserkészek tamásfalvi nagytáborából. C8ingó, — julius 9. A szivünk tele van. Nagyon kellemesen érezzük magunkat. A táborépités kemény munkáján túl, most már csak élvezzük a tábori élet sok szépségét, azok előtt, akik még nem voltak táborban: ismeretlen örömeit. Rendkívüli szép itt minden. A fenyőrengeíeg közepén a tábor, a madárdal, a csobogó patak, a kitűnő forrás, az éltető és barnitó meleg napsugár,... fenyőillat,... s mindezeken felépülő cserkészkedély, a lélek, mely itt más, egészen más, mint otthon. Minden cserkész boldog, csak azért, mert „cserkész.* Időjárásunk eddig, hála legyen a jó Istennek, nagyon kedvező. Az előző táborokhoz viszonyítva C3ak az éjszakák hidegebbek. Bizony megvalljuk: sok táborlakónk nem tudott már két éjjel azért nyugodtan aludni, mert hideg volt. Pi. a kilencedikére virradó éjszaka a hőmérséklet (-}- l°-ra) plusz egy fokra szállott le. Nappal azután annál melegebb van — de csak a napon! Ez a tátrai kiima jellemzője. Az egészség ettől függetlenül jó. Kisebb megbetegedések csak gyomor terén vannak, amiknek az okozója rendesen az, hogy a cserkész nem tartja meg az étrendet. Az étvágy mindig kitűnő. Ehhez mérjük természetesen a konyhát is. Két nagy tűzhelyen főznek a szakácsok. Napjaink gyorsan telnek, hiszen sohasem unatkozhatunk. Erre nincs időnk. Mikor- e sorokat irom, csak egy ember pihen: a napos, aki őrzi a tábort. A többi fiú mind munkában. Négy fát vág, többen fát gyűjtenek, egy mint kocsis szállítja (a kárén nem megy, úgy keli a lónak hurcolni a rőzsét, gallyat, mert rossz a kocsiút), négyen a konyhán dolgoznak, három fiú meg épiiő munkát végez, három pedig mint küldönc teljesít szolgálatot. Vendégeink elég sűrűn vannak: a falubeliek, kirándulók s nagy jótevőink, a Bartschék gyakran megtisztelnek. Többet most nincs időnk írni, mert még.... fürödni is kell! A tábori póstával már megküldött fényképek megtekinthetők a Riszdorfer drogéria kirakataiban (Nádor ulcábar). Abé. Mesék fantasztikumával át' itatott magyar monumentalitás lesz Jókai síremléke. — A tervező művész nyilatkozata az emlékmű elgondolásáról. — — julus 13, zeibe kerülnek, mint termelőjük volt. Mert a fákat szeretni keli, mint ha azoknak is lelkűk volna és velük keli érezni, mintha azoknak szive lenne. Ekkor várhatunk tőlük is ragaszkodást és hálát. Meg kell óvnunk azokat minden veszélytől, amit emberi Kéz elháríthat, elkezdve a levéltelvektől a többi élősdi hosszú sorozaíán végig. Ha a fákat szeretjük, ha azokat igyekezünk megérteni, mint azt Feszty Béla tette, akkor közeledünk magához a Teremtőhöz, aki a végtelen jóság és szépség örök forrása. Mikor a természet csodálatába elmerülve szőtte szép terveit Feszty Béla hálás fái között, akkor elfeledkezett mindenről, ami ostromolja f az emberi éietet künn a közéletben és a társadalomban — megnyugvást, megelégedettséget csak a fák nyújtanak, amelyek némaságukkal is velünk éreznek. Szép idő volt az, amelyet Feszty Béla megélt: Magyarország magasba ívelésének és előre lendülő fejlődésnek félszázadát az összeomlásig, Volt ideje ezen gondolkodni kedves fái között. De itt talált menedéket a jelen szörnyű gondjai és izgató problémái között is. És nagy böícseség szűrődött le lelkében ebben a magányos elvonatkozásban, szép tervek szökkentek sudárba, amelyek elszerencsétlenedett nemzetének felemelését és megerősítését célozták. Megismerte a természet erőit és titkait, amelyek egy nemzet élettanára is vonatkoztathatók. Sokat, nagyon sokat tudott Feszty Béla, ami az ő titka maradt mindörökre, amit a természettől tanult, a legnagyobb mestertől, a földtől, melynek porából született, amelyért dolgozott és amellyel most örökre egyesült. Aladin. Örömmel iriuk meg egyik múlt heti számunkban, hogy el fog következni rövidesen az ideje annak, hogy Komárom halhatatlan nsgy költő fiának, örök büszkeségének, Jókai Mórnak a budapesti temetőben levő sírját a költőfejedelemhez méltó művészi síremlék fogja megjelölni. A magyar ifjúság, Budapest székesfőváros és a magyar kormány áldozaíkézssége folytán egybegyült a szükséges összeg és igy lehetővé vált a tervpályázat kiírása és a pályázatok közül a legszebb s a legmüvásziesebb elgondolásu tervnek kiválasztás», amelyet Füredi Richárd és Lechner Jenő dr., a két kiváló művész tervező alkotásában talált meg az előkelő zsűri. A bűbájos mesék fantasztikumával átszőtt magyar monumentalitásról Lechner Jenő dr. az emlékmű keletkezésének történetét és annak művészi elgondolását az egyik előkelő budapesti | napilap munkatársa előtt a következők- I ben vázolta. — Egy síremlék elképzelése többnyire nem csupán szobrászati, hanem egyben építészeti probléma is. Alkalmazkodni kell tehát a hely- és térviszonyokhoz. A Jókai emlékmű felállításánál 18 méter átmérőjű körönd áll rendelkezésre. így aztán legmegfelelőbbnek egy 16 méter áímétőjü kő-pergolát találtunk, amelynek formája kifejezi Jókai lelkét, a fantasztikus meseszerü, de 8zinmagyar fantáziát. Ez a kő-pergola stilizált, ámde ép furcsasága és ornamentikája folytán egész valószerűtlen, meseszerü benyomást kelt. Ez a kis raesemárvány Jókai kedves virágainak, piros rózsáknak parányi kertjét zárja körül. A középen pedig, ahova mint szentélybe, csak betekinteni lehet, négyzetes márványlep fedi a költő hamvait. A stilizált kőbokrokat kőpillérek övezik, ezek tetején kőpárkány fut körül és a kőpárkány külső felületén domborodnak elő Jókainak a halhatatlanságról irt mondatai, amelyek aplikálását Herczeg Ferczeg Ferenc is helyeselte. A párkány belső felületére reliefszerüen búsongó galambokat, virágokat vésünk. Az egész emlékművet a legjobb hazai márványfajtából, a süttő-haraszti mészkőből készítjük, ebből lesznek a pillérek is, amelyek belső oldalára kontemplálják Jókai regényeiméit. Tekintve, hogy több mint száz címről van szó, az aranybetüs vésetek beborítanák végig a felületeket, úgy hogy szerintem ez, mint ornamentika, dekoratív hatásával még emelné is a mü monumentalitásán. Hogy ez valóban úgy van-e, azi majd az emlékmű elkészülése után könnyen el lehet dönteni, ha a címekkel teleirt papirosokat ragasztunk a pillérekre. A stilizált kőbokrok stílusában készül majd az aranyozott bronzkapu, amelyet Halottak napján valószínűleg ki fognak nyitni. Tervünk szerint a kőbokrokat szintén beíutiatjuk piros krbi-Izon-rózsákkal, úgy hogy idővel, a természet hozzájárulásával, azt hisszük, csodálatosan szép, poétilus, álomszerűvé varázsoíódik az emlékmű. Az a törekvésünk, hogy Jókai szellemének ” megfelelően, a magyar monumentalitást átitassa a fantasztikum színezete, azt hisszük, sikerülni fog. A gyakorlati kivitelben a legnagyobb mértékben fölhasználjuk a honfoglaláskorabeli ősmagyar ornamentikát s általában mint Füredi Richárddal való 20 esztendős közös munkásságom alatt, most is arra törekedtem, hogy ne a tőlünk idegen, távol keleti vagy nyugati motívumokat alkalmazzuk, hanem azt a szinmagyar ornamentikát, amelyet én a mai Sziovenszkó területén levő építkezéseknél véltem felfedezni. Huszesztendős közös munkánk fáradságos volt és nem bizonyult igen hálásnak, de ha ez a mü elkészül, úgy érzem törekvéseink elismerését és jo- 1 gosultságot fogja bizonyítani... A művész előadásából meg lehet máris állapítani, hogy a művészi alkotás minden kis részletében Jókai csodás szellemét lesz hivatva visszalükröztetni s úgy művészi, mint kegyeleti szempontból a legméltóbb lesz a halhatatlan költő dicső emlékéhez. Uhor Katalin kirándulása Komáromba. A Szent András templomnak két betörője került kézre. — Saját tudósítónktól, — Komárom, — julius 13. Uhor Katalinnak Trencsén-Bán községben ringatták a bölcsőjét ezelőtt huszonöt esztendővel. A jó és az igaz útról azonban Uhor Katalin már régen letért, ugyanis lopás miatt már többször is megbüntették. Ezúttal sem viszi el szárazon komáromi kirándulását. E hét egyik napján korán reggel a komáromi Szent András főtemplomnak sekrestyése a templom kinyitása aalkalmával gyanús jelenségeket látott Goi-
