Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-10-09 / 121. szám
19IS. október 9. Komáromi fe&pok 8. oldal meglepő olcsó árak Selyem magdnkötö {Maradókból) Pouplin férfi ing S pár kötött mintái aokni Köpper alsónadrág hosszú Zöld mnkás ing I a. Férfi svetler 40 cm. Vulkán koffer Különlegességek: Férfi sport harisnya, francia batiszt zsebkendő, selyem fehérnemű, ing nadrág, kötőit pulóver és kosztüm, bőr rétikul és'manikűr, Pyjamas, fehérnemű csipkék, Tuszor függönyök\ Tetra habakelengye és gyermekkocsik, bőr keztyli teveszőr béléssé! stb. VI ilUUVI Hl AVI 6-Puha gallér 1-50 46'— Mosó selyem harisnya 16--8 B0 Angol Patent harisnya 3 K-tól 12-50 Téli leányba alsónadrág 6-— 16-Gyapjú divatmellény 42-48'-35.Kutyabőr férfi keztyii 36‘— 39-— Este 8 órai kezdettel a kultúrpalotában nívós műsorral hangverseny folyt le a nagytermet szépen megtöltő közönség előtt. Az estén Hajdú Lukács dr. bencésrendi tanár volt az ünnepi szónok, aki szép gondolatokban bővelkedő tartalmas beszédet mondott a jótékonyságról, mint társadalmi kötelezettségről és a szeretettől, mint a leghaíhatósabb fegyverről a gyűlölet ellen. Hajdú Lukács dr. nagy tetszést kiváltott beszéde után egy fiaial zongoraművész, Ambrózy Béla adta elő szép technikai készséggel Liszt: H moliját a közönség tetszése mellett. Uiána dr. Barta Lajosné, a berlini, potsdami és regensburgi operaház volt tagja énekelt nagy sikerrel több Schubert dalt német szöveggel, Rohonyi Oszkárné megértőén diszkréi zongora kísérete melleit. Birla Lajos dr.-né szereplését az előkelő közönség ielkes ovációval fogad la, úgyhogy a rnásoron kívül ráadást is kellett adnia. Szünet u'án Farkas Mária hegedümüvesznő játékát élvezte a közönség és különösen tetszett a közönségnek az Adagió, de Farkas Márta most is minden számával megérdemelt sikert aratott. Tökéletes technikájával és művészi atérzésévei Riet: Suit G durját interpretálta. Farkas Mártát Ambrózy Béla zongoraművész kisérte zongorán. Tihanyi Magda Vörösmarty Mihálytól; Az árvízi hajós című költeményt szavalta el mély hatást keltve. Majd újra Ambrózy, a fiatal művész ült le a zongorához és Schubert Impromtu As-duiját, Mozart: Álla turca-ját és Granados egy spanyol táncát játszotta el nagy viricudtással: a közönség'olyan tetszéssel fogadta játékát, hogy ráadást is kellett adnia. A műsor záróponiját a Komáromi Dalegyesület kitűnő működő ka rának énekszáma képezte, nagy precizitással adván elő a Szabolcsa Mihálynak „Dil a dalról* cimü költeményére Pogálfchnigg Guido által irt gyönyörű szerzeményét. A Molecz Tivadar karnagy által vezetett kar ezzel az előadásával igazi műélvezetet nyújtott, amitől a közönség részérői fezugott tüntető, elismerő tapsvihar tett tanúságot. A magas színvonalú hangverseny a kezdődő szezon művészi bevezetője volt. A jubileum ünnepség kiváló rendezéséért, az egyesület agilis titkáráé, Argay Lsjo é a főérdem, aki fáradhatatlanul buzgóikodolt, hogy a jubileum csakugyan az egyesület múltjához méltóan sikerüljön, mint ahogy igy is történt. A komáromi tanonciskola felügyelöbizottságának ülése. A felügyelőbizottsdg a várostól kér nagyobb anyagi hozzájárulást az iskola szakirányú fejlesztését célzó berendezkedéshez, — Nagy vita a tanoncok kötelező iskolalátogatása körül. — Szakiparos előadók lemondása miatt a faiparban és épitőiporaan szünetelnek a szakelőadások, Komárom, — október 4 A komáromi ipari és kereskedelmi továbbképző (tanonc) iskola felügyelőbizottsága október 4-én tartotta ülését Csizmazia György városbiró elnöklete mellett. Az iskolát érintő időközi eseményekre vonatkozó bejelentéseknél a felügyelőbizottság örömmel vette tudomásul Tét/res Mihály igazgató jelentését tanoncainknak a brünni országos kiállításon való részvételük alkalmával elért s méltán megilletett sikeréről, melyben a tanonciskola mintaszerű ve zetését s az iparos ifjúság lelkes munkaszeretetét látja igazoltnak. A szeptem berben megnyílt iskolaév tanrendjének összeállításánál Ivdnfy Géza ipartársulati titkár a délután 3—5 órai időre beállított tanórák áthelyezését kérte, hogy a tanonctarió iparosok (hentes, mészáros stb. iparból) tanoncaikat e dologidőben ne nélkülözzék Telkes igazgató a legnagyobb készséggel tenne eleget e kívánságnak, azonban a tantermek s megfelelő számú tanerő hiánya miatt az órák áthelyezését meg sem kísérelheti, mert ezzel az egész a tanoncot tartók s az iskolai oktatás érdekei szem előtt tartásával nagy nehezen összeállítóit egész tanrend bo rulna fel. Elismeri az igazgató, hogy az említett iparágbeli tanoncok számára a raj soktatás helyett inkább szakirányú előadásokat kellene tartani s éppen ő volt az, aki az éielmiszerszakmához tartozó tanoncok részére orvosi és állatorvosi előadások bevezetését kezdeményezte, sajnos, azonban a terv anyagiak hiánya miatt keresztülvihető nem volt. Telkes igazgató belelentette, hogy az iskola két kiváló szakelőadója: Kiss László asztalosmester, valamint Szabó Lajos kőmives és ácsmester, kénytelenek voltak lemondani előadói tisztükről. A lemondás oka az, hogy az iskolai előadásokat foglalkozásukkal összefüggő munkáik súlyos anyagi sérelme és kára nélkül ellátni nem tudják. A két kiváló tanerőnek eltávozása a fa- és az építőipar tanoncainak szakoktatását érinti érzékenyen s azok az igaz elismerésre érdemes eredmények, amelyek e két szakelőadónak iskolai tevékenységéhez fűződtek, veszélyeztetve vaunak. A komáromi tanonciskola ama kevés számú hasoicélu iskolák közétartozik, ahol a kézművesipari tanoncok szakiskolai szervezetben kapnak modern szellemi oktatást, s ha a figyelő bizottságnak nem sikerül helyettük más, velük egyenrangú oktatókat megnyerni, úgy a szakoktatás megszűnik, s az iskola visszaesik e két nagyon fontos iparágban valamint a mestereknek úgy a falnövő iparosifijuságnak is helyrehozhatatlan nagy kárára az általános iskola nivójára. A felügyelöbhoüság jóváhagyólag vette tudomás igazgató bejelentését, hogy ez ügynek gyors likvidálása érdekében megkereste az ipartársulatot megfelelő tanelőadók javaslatbahozatala céljából. Tárgyalta a bizottság a költségvetést, melynek során Ivdnfy Géza oly irányú javaslatot tett, hogy kerestessék meg a város, a kerületi Kamara és a Járási Ipartársulat, hogy mint iskolafenntartók tegyék lehetővé az oktatás zavartalan menetét és az iskola modem kifejlesztését. Különösen hangsúlyozza a város részvételét az iskola anyagi szükségleteinek fedezése tekintetéből, és a város lakossága tekintélyes részét alkotó iparosság és iparosifjuság oktatás ügyének hathatósabb és jogosan elvárható támogatását kéri. A város a zeneoktatásra cca 66 000 koronát állított be ez évi s jövő évi költségvetésében, ugyanakkor a több mint 400 iparos és kereskedő tanoncot oktató iskola ennek mintegy egynegyed részét kapja. Az iparosság és kereskedőség s ennek utánpótlása az ifjúság a várostól több méltánylást érdemelne, mert az iparos és kereskedő tanonciskola egzisztenciák jövőjét érinti, a jövő generáció kenyérkeresetének megkönnyitéséhez adna bőséges tudást, mig a zeneoktatás csak szórakozás. A kultúrát szolgáló erre az intézményre is szükség lehet, de elsősorban odajuttasson a város megfelelő anyagi fedezetet, ahol arra: mint a tanonciskola kérdésében megcáfo’haiatíanu! s az egész város anyagi jóléte érdekében van múlhatatlan szükség, Kéri a bizottságot, hogy a városhoz intézendő megkeresésben a zene iskolával egyenlő összegű hozzájárulást kérjen, A szakelőadók lemondásának egyik okát is abban véli megtalálni, hogy ór&díjaik s általában a tantestület tagjainak óradíjai alacsonyak s nincsenek arányban azzal a lelkes és odaadó, a felügyeleti hatóságok által is mindig dicsérettel említett mintaszerű eredménnyel, amelyről felszólalónak a tanoncok legényvizsgáinál volt s van alkalma meggyőződni. Javasolja, hogy a városhoz intézendő megkeresésben a hozzájárulás felemelése indokául az iskola szakszerű felszerelésének és a tanszemélyzet óradijainak megfelelő megállapításának szükségessége említ* tessék meg. Csizmazia György elnök maga is beismeri, hogy aránytalan hozzájárulások vannak az egyes iskoláknál, egyszerre azonban a város minden kívánságot nem fog tudni teljesíteni, A város 1929, évi költségvetése jórészt elkészült s igy ez évre csak egy kisebb összegű hozzájárulás emelésre lehet számítani. Gaborek Károly felszólalásában hozzájárul a tett indítványhoz s hasonlóan nyilatkoztak felszólalásaikban Politzer Mór, Krausz Béla, Stern Bírnál, Dosztál Jakab kamarai tag, az utóbbi javasolván még azt, hogy kerestessék meg a Járási Ipartársulat is az irányban, hogy a tanoncdijaknak a tanoncoktatást törvény szerint szolgáló részét utalja ki az iskolának. Nagy vitát provokált a tanoncok iskolalátogatásának a még állandóan tapasztalt mulasztások ügye. A múlt tanévben is előfordultak esetek, midőn tanoncok 30 — 40—70 tanórát is mulasztottak. Az ipartársulat karöltve az iskoláig arg alóságga! törekedett ez anomáliák megszüntetésére. A tantestület megállapította, hogy legtöbbször a tanoncokat érte a büntetés e mulasztásokért, pedig nem egy esetben nem a tanoncok voltak a hibásak. A rendetlen iskolalátogatás s a mulasztás megtorlásának sokszor egyoldalú megállapítása nemcsak a rendszeres oktatást teszi lehetetlenné, de ifjuságnevelési szempontból is kártokozó. Telkes igazgató igyekszik összeegyeztetni az iskola és a mesterek érdekeit, a tűlságba vitt elnézés azonban rendszer nem lehet. Stern Bernát biz. tag azon az állásponton van, hogy az iskolamulasztási esetekben járjon el az igazgató úgy, amint ezt a törvény és iskolai szabályzat előírja. Minden üzletben, műhelyben előfordul, hogy ritkán akadályozva van a tanonc s búik abban, hogy az igazgató s a tantestület ily esetekben a méltányos elbírálásban részesíti a mulasztást, de aki e jóindulatot kihasználja, az feleljen a törvény szerint. Telkes igazgató és Vánkay László tanító felemlítenek egy esetet, midőn egy mester tanoncát egy évig nem szerződtette le s a tanoncot egész éven át nem engedte iskolába, Ilyen esetekben nem lehet elnézést gyakorolni, Gaborek Károly azon a nézeten van, hogy a tanonciskola látogatását szigorúan kell venni, mert a mester azáltal, hogy a tanoncát elvonja az iskolából, helyrehozhatatlan kárt okoz a tanonc szülőjének s magának tanonc« nak is, különösen, ha erre fel még a tanonc is kapja a büntetést: pl. a tanidő meghosszabbítását. Dosztál Jakab kamarai tag nem tartja helyesnek ezt a felfogást, mert a kérdést mindig méltányosan kell kezelni az iparosok érdekében, helyesli azt a rendszert, ami eddig gyakorlatban volt, hogy a mulasztásokat előbb az ipartársulatnak jelentse az igazgató, s csak többszöri figyelmeztetés után tétessék meg a jelentés a hatósághoz. Azt sem tartja helyesnek, hogy a tanórákra későn járó tanoncot visszaküldik, s mulasztásnak veszik a késést. Politzer Mór biz. tag hasonló értelmű felszólalása után. Telkes igazgató bejelenti, hogy a tanoncok félórás késésekkel járnak az iskolába, igy pedig oktatást csinálni nem lehet. Vánkay László kívánja, hogy példaadásul a minden iskolai és társulati rendszabályt semmibevevő mesterre vonatkozólag a hatósághoz előterjesztés tétessék a tanonctartási jog elvonására. A felügyelőbizottság utasítja az igazgatót, hogy minden mulasztást jelentsen az ipartársulatnak, mely a mestert s tanoncot kihallgatja, s ha többszöri figyelmeztetés dacára is előfordulna iskolamulasztás, tegyen javaslatot megtorló és példát statuáló büntetésre. A tiszaeszlárí pör záróvacsorája, amelyen Mikszáth Kálmán, nem lehetett jelen, mert zálogházban volt a kabátja. Igen érdekes büntetőjogtörténeti emléknek tekinthető Étlap ot őriz dr. Heteés Antal budapesti ügyvéd. A dokumentum az apósa, néhai Friedmann Bernit hagyatékából jutott az ő birtokába. Friedman Bernát tudvalévőén Eötvös Károlynak egyik védőtársa volt a világhírre jutott tiszaeszlárí pörben, amely a nyolcvanas évek elején hosszú időn keresztül izgalomban tartotta a kedélyeket. A nagy pör, miután a nyomozás, a vizsgálat és a végtárgyalás előkészítése másfél évig, maga a főtárgyalás pedig több hétig eltartott, véget ért és a fárasztó munka után széimentek és pihenésre tértek az ügy szereplői. A főügyész, a bírák, a védők, a hirlapludósitók és a gyorsírók sorra otthagyták a végtárgyalás színhelyét, csak Eötvös Károly maradt még ott egy ideig, hogy megakadályozza az ujrafelvételt, amelyre a vármegye urai titokban készültek. Eötvös Károly az akkori miniszterelnökhöz, Tisza Kálmánhoz fordult és közbenjárására Tisza tényleg le is szerelte az ujrafelvételre irányuló mozgalmat. Ezután Eötvös is visszatérhetett a fővárosba, ahol már várta védőtársának, Friedmann Bánátnak meghívása a nagy pör záróvacsorájára. Erről a vacsoráról szól íz alábbi étlap, amelynek minden fogása egy egy vonatkozás a nagy pörben produkált és mesterségesen készített bizonyítékokra. ÉTLAP 1883 november 22. 1. Bűnjelek a viz alól. 2. Marhaargumentumok. 3. Bizonyítékok a levegőből savanyu és édes mellékletekkel. 4. Különféle vad-beszédek. 5. Memorandum-tészta. 6. Vármegyetorta. 7. Ku’cslyuk-egyveleg. 8. Zalai gyümölcsök. 9. Eszi ári feketeleves. Borok: Nyíri csiger. Saktervallató. Tokaji cseppek Kozákital. Az étlapnak — már annak a példánynak, amelyet Friedmann Bernát iratai között megőrzött — külön érdekessége, hogy feltüntette rajta a vacsora résztvevőit is. Eszerint a vacsorán jelen voltak: Szeiffert Ede főügyész, Eötvös Károly, Funták Sándor, Székely Miksa, Friedmann Bernát védők, dr. Böke Gyula egyetemi tanár, Tóth Béla, Singer Zsigmond, Devecseri Lajos, Adorján Sándor hirlaptudósitok, Peregriny és Feyer gyorsírók stb. És végül egy igen érdekes megjegyzés következik: Mikszáth Kálmán levélben kimentette magát, hogy nem jöhet, mert rögtönösen beállott a hideg és még nem válthatta ki a zálogházból a télikabátját. m BRÜNNI SZÖVETEK llri- és női újdonságok Siegallmhof szövetgyári Dnlínn Palaoky-t. lerakat Dl UI1B, 12.1. e».“ Minták kívánatra ingyen és bérmentve 500 Kc-án felüli megrendelések b érmentve etzközöltetnek. Hagy választék l Olcsó gyári árak] 751
