Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-10-04 / 119. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1928 oMóber 4. 804 Az általánosan kedvelt „POLIO“ mosószappan minden egyes darabján raj la van a „POLIO“ felírás és „kalapács“ védjegy. Kérjen „Polio“ kalapács szappant! Komárom gyomra. Komárom közélelmezése. — Az ármegállapitó bizottság ülése. — A hatósági husszék nagy előnyei. — Mért idegenkednek egyesek tőle? — Olcsó, tiszta, egészséges hús. — Uj kenyérfajta kerül forgalomba. — A disznóhus és egyéb termékek árai csökkentek. — — Ssját tudósítónktól. — Komárom, október 3 K ás hússal. Az iparosság kérdéséről. I Komárom, — okt. 3. 1 A „Vetés“ című közleményben ol vasható Ivánfy Géza egy cikke a következő címmel: A magyar tanult ifjúság elhelyezése az iparos pályákon, A cikk gondolatmenele nagyon érdekes és tiszteletreméltó, hogy az iparosság és hozzá a kisiparosság megbecsülése, sorsa iránti szerető figyelem jelentkezik benne. Egyébként aionban az általános és divatos nézetek s véleménykifejtésen kivül nem sok újat találunk benne. Ma arról már hala Isiennek nem igen kell beszélnünk, hogy a munkás és iparos munkája után tiszteletet és becsülést érdemel s azt neki nemcsak meg is kell adni, de meg is adják. Azonban nagy tévedése a cikkírónak s nem szerencsés ötlete az, amikor azt mondja, hogy „a tanult, sőt főiskolás ifjaink, orientálódjanak a reális iparos pályák felé“ s „fogja kezébe a munka szerszámait s mutassa meg, hogy az ipari pályán i3 megállja a helyét.“ A cikkíró hivatkozik a Csatornán (u’i nemzetre s egyben utal arra is, hogy nálunk az iparos társadalmi réteggel senki komolyan nem foglalkozik s az nélkülözik az irányzókat. Hát erről a dologról éppen igy nem lehet beszélni, mert ez csak félreértésre alkalmas s bizonyos osztály elleni antagonista gondolkodásra vezet, ez pedig bizonyára nem volt célja a cikkírónak. Ne beszéljünk arról, hogy tanult, sőt maturált főiskolás ifjak menjenek az iparos pályára, ezt csak Anglia engedheti meg magának, mert pár exceliens ipari és kereskedő állam s ott ezt a kérdést úgy, mintahogy arról a cikkíró ir, nem ismerik. Ott nem kell senkit ily orientálódásra buzdítani. Ámde nálunk egész más a helyzet és a viszonyok úgy megélhetési, mint ipari és kereskedelmi tekintetben. Tisztelettel az ellenkező vélemény iránt, azt hiszem, hogy a cikkíró sem talál kivetni valót abban, ha azt mondom, hogy iparos fanoncnak cs?k oly ifjút iegycn szabad felvenni, aki legalább négy középiskolái végzett. Ámde még ekkor is az kell, hogy az állam a kereskedelmi iskolák mintájára állítson fel iparos iskolákat az elemi iskola négy osztálya után b ne nyolcosztályos elemi iskolákat, se pedig ne kényszeritsen a polgári iskolába, vagy a reál s gimnáziumokba minden boldog boldogtalant. Igazán szeretném tudni, hogy ,mi indítja arra még a kevásbbé tehetős szülőket is, hogy leányaikat — elég nagy számban gimnáziumba küldik. Avagy úgy gondolja a cikkíró, hogy majd ezek is matúrával mennek a varrodába és kézimunka üzletekbe s egyéb hasonló ipari pályára? Pedig egyet értek vele, mert igy lenne helyénvaló. Ha tehát akár a társadalom, akár az állam iparos iskolákat állít fel, annak négy osztálya jogosítson a felső kereskedelmibe, vagy a felső ipariskolára, vagy egyéb ily szakfőiskolára. Végez zék el ezeket a fiatalok s hiszem, hogy lesz tanult iparosság és megfelelő vezetői. Ámde atnig iparos fanoncnak a falukon napszámosságot nem kapó, vagy kissé u. n. gyüge, vagy véznább gyermekeket adnak oda és vesznek fel fanoncnak, addig intelligensebb iparosságról nem minden téren lehet szó. Persze ehhez még az is kell, hogy maga az iparos mester is — mester és ne tengődő pária legyen, aki urhatnámkodásból úgy akar cicsó munkaerőhöz jutni, hogy minden fogyatkozásba szenvedőt felvesz fanorcnak, meri ha másra nem, hit jó lesz dajkának, kifutónak, sertéseteíő s tisztogatónak stb. I yenek, noha nem nagy számban, de még ma is fordulnak elő. Ha igy lesz a fationckérdés rendezve, aligha kell az u. n. inasiskola, hanem helyébe jöhet, mint nagyobb városokban dívik, az esli órákban (akár csak a mai inas iskolában) az ipariskola négy osztálya után a felső ipariskola. Elvégezheti te hit a szakmájához való elméleti ismeretek megszerzései a tanonc a gyakorlati ismeretek megszerzése melleit nsgyon kényelmesen. Azonban azt kívánni, hogy ily előkészületi oktatástól merőben ellenkező ismereteket közlő gimnáziumi, vagy reáigimnáziumi tanuimany végzése után, pláne fóiBkoiás, menjen ipari pályára, célszerűben és nagyon erőltetett kívánság, különösen ma, amikor a diákevek oly hosszú időt vesznek el az ifjútól, amit Kísérletezéssel szaporítani felér az öngyilkossággal. Mikor lesz az ilyenből csak önálló munkás is, nem még íp iros mester ? Avagy örökös függő szolga legyen ? Itt azután egyben ehrkezíünk a pénzkérdéshez, ami azt hiszem a maturáns és főiskolásoknak az iparos pályák felé való orientálódására azr a feleletet adja: Kinek-kinek hogyan engedi a saját, vagy a családjának az erszénye. Azt hiszem azt is rögtön megérti mindenki, hogy iparos gép nélkül, kereskedő üzlet- s helyiség neíküi nem egész. Már pedig mindkettőhöz pénz kell, erre pedig az iparosságnak valami oiynemü berendezkedése, tömörülése szükséges, amelynek működéséhez valami olyanféle megoldás is járuljon, mint amilyent a főiskolásoknak a menza segély viszszatéritésére ajánl valaki a Prágai Magyar Hírlapban, f. i. ha az illető végzett és ember lett belőle, úgy tartsa becsület beli adósságának a segélyt es adja vissza oda, ahonnét ő is kapta, hogy igy a segélyezés továbbra is lehető legyen. Valahogy így gondolnám, hogy az iparoslömörüles gepoeszerzés, münely berendezés, no meg a kezdet elejeit munkaalkalom szerzéssel nyúljon a hona alá a ianonci sorból s meg az iskola ból ismert s arra érdemes, megbízható kezdő iparosnak. Elgondolásra is sok szép lehetőség van a cselekvésre, ds nem jó tanács, elméleti vita s a larsadaiomnax az ipari pályára való ösztönzésére van itt szükség, hiszen úgy is mindig azt »eil hallani, hogy rosszak a megeihetesi viszonyai az iparosoknak. Minek akkor meg több feonkurrenst oda csődként ? Szervezni kell az iparosság önsegélyezéSéS hogy ne szoruljon választáson élőm vállveregető oiztaiásokra, majd akkor enélküí is meg fog érni. Tenni kell tehát gyakorlatilag, mert elméíeti fejtegetések, szép dtkctózasok itt nem segítenek, pedig azt szoktak mondani, segíts magadon s megsegii az Isten, akkor nem keli majd semmiféle orientálódásra buzdítani senkit. Addig az egész dolog inkább csak divatos beszédtémának, mint komoly törekvésnek látszik. Hiszem is, hogy a cikkíró csak helyszűke miatt nem fejthette ki egyébként nem megvetendő felfogását, mert abból csak az látszik, hogy jót akar. Ép azért kár volna ha a kérdést abbahagyná, nagyon is hihető, hogy okos és komoly gyakorlati ideája is fog lenni hozzá. Egy olvasó. A piacról élő hkossäg réme, a drága- I sági bullám, Komáromot is elérte, ami a pHiaszok és a kívánságok hosszú * sorát válto'ti ki a f x'izetésből élő kö| zönség sorából. A hatósági beavatkozás khát nem í | maradhatott e*. Komárom város árm.gá!lsp'fó bi- | | zottsága kedden d, u 5 órakor fartőit \ ülésén alapos tárgyalás alá vették a j drágasági hullám okozta bajokat és l azokat az intézkedéseket, amelyek a \ bajok orvoslását vannak hivatva elő- ’ segíteni. A régi megyeház u. n. kandaló ter- I mében megtartó t ülésen a bizottsági l í tagok és az érdekelt kereskedők és j iparosok szép számmsi vettek részi. Soltész Pál szoigabiró megnyitván j az üsésf, jelzi, hogy miért hívta egybe \ a bizottságot. A drágasági hullám meg- [ érkezett, érezzük annak súlyos követ- f kezményeit. Ismerteti az országos hi- j vatal leiratát, amelyben erélyes eljá i rást sürgetnek a drágasági hullám It- i törésére. A nyári szárazság miatt a takarmány- \ hiány ksiaszírófális, A gazdák az élelemhiáoy miatt törne- ; gesen adják el marháikat. Az élő marha í ára leszállt, de a mészárosok nem j száilitoiíák le a marh?hus árát. í Viszont a gabonanernüekné! rekord- f termés volt. Olcsó a gabona, olcsó a ; liszt, de a pékek nem sietnek a kenyér ! árának leszállításával. Ha a békés megegyezés nem sikerül, i akkor jönnek az erélyesebb eízkö:ök, f az ármaximálás és hasonlóak. A járási hivatal a vidékről szerzett I bs adatokat, hogy milyen áron kel az i élő marha és az élő sertés. Első sorban a pákiparosokkal tár- f gyalt a bizottság. A pékekkel eiág gyorsan ment a j megegyezés. A kenyér áránál kilónként \ 20 fillérrel szálltak le. Éj így a fehér I Kenyér 3 20 K, a rozs kenyér 310 K I lett kilónként. \ öívendetes jelenség, hogy a pékek ■ egy uj és olcsó kenyérfajtát vezetnek be: ; a félbarna buzakenyeret, amelynek kilója 2 80 K. Ez mindenesetre örvendetes jelenség, mer a szűkös anyagi viszonyok között élők olcsó kenyérhez jutnak. A bizottság örömmel értesült az uj kenyérfajta behozataláról. A kertészek következtek ezután. A : ; kertészet terményeinek piaci irányárai \ a következők: h gyma 1 20 —1"50 K, j rózsa krumpli 1-20 130, sárga krumpli s ; 1 00-1-10, bab 2 00—2 50 K l A gyümölcs piaci (nem üzleti) irány- \ l árai: szöllő 3 —, barack 2-00—2 50, j ; körte I. rendű 3—4. If. rendű 2—3, j ; alma I rendű 2 50, 11. rendű 2-—, szilva 1 00—1 800, tojás—.80-----90K. A kenészek után a mészárosok fcövet:• keztek. Az eddigi árak: I readü marha \ hús 12, II, rendű 10 K, A mészárosok megbízót ja, Háber l \ mészárosmesíer azt bizonyítja, hogy a j I marhahús árakat nem lehet leszállítani, \ ) mert épan a takarmány hiány miaít a j | prima marha ára növekedett. Az eieség : j hiánya miaít eladott marha van ugyan ! j és o csó is, de olyan sovány, hogy \ l azt ók, mészárosok nem tudják értéke- f l siíeni. ' \ D’Éua Ferenc városi főállatorvos ha | | sonló értelemben szólal fel. A prima | | marha ára magasabb és nem is igen ( j keiül a komáromi piacra. * A húsárak leszállítása tehát nem in- s | dokoit, de emiatt a szegényebb nép- jj i osztály nincs elzárva az olcsó hústól, jj Komáromban igen is van olcsó marha- \ hús: 6, 7, 8 K árban a hatósági mé- f szárszékben. Miért idegenkedik ettől az jj áldásos népjóléti intézménytől a komá- I romi közönség? A hatósági husszékben tiszta, egész- f séges állatok húsát mérik ki. Például jj eltörik a lába a marhának, vagy sze- i get nyelt s emiatt le kell vágni hirte- | len. Az ilyen állat húsa egészséges és f nem egyszer kiállja a versenyt a mé- í szárszékben árult első minőségű, 12 -^ hatósági husszék állandóan állatorvosi felügyelet alatt áll. Napon a vizsgálatod tartanak o t. A ha’óság részéről heíen*<én! 1 —2-szer tartanak vizsgálatot, hogy a tisztaságot, a rendet ellenőrzzék. Nincs oka tehit a közönségnek idegenkedni a h itó-ági hús széktől, mert ott 6-8 K ig egészséges, tiszta, tápláló husi kap. Nern egy intelligens, úri család hozat már önnél évek óta és a legnagyobb megelégedéssel nyilatkornak az ot tipmt,álhitó tisztaságról, rendről és az igazán olcsó, jó és szép húsról. Aki mindezek u án is idegenkedik ettől az á disos intézménytől, az ne panaszkodjék ezentúl husdr.tgaságról. A szegényebb néposzfá y, a fixfizeíéíbőí élők Karolják fel e i a népjóléti intézményt. Igó Aladár rendőrktpi*ány, Lovasszer közélelmezési tlőadó hozzászólása után a bizottság úgy h tlározof', bogy a mészárosok által kimért marhahús ára marsd a régi (I. rendű 12 K, II. rendű 10 K). Akinek olcsó hús kell, nincs eizárva attól, mert a hatósági husszékben tálal o cró, jó, egészséges húst. Majd végezetül a hentesek következtek. Itt már nagyobb viták folytak Se. A beszerzett adatokból világos volt, hagy a hússertés árak élősúlyban leszálltak. A zsirseriés élősu'y ára azonban ne;n mutat ilyen áicsöskenést. A bizottság tehát úgy határozod, hogy a sertéshús árát leszállítja. És pedig a seriéshus 16 K rői 14 K ra szállt le. A töpörtyű es a disznósajt ara szintén 16 K rői 14 K ra csökkent I t elsőrendű töpörtyű értendő, mert a másodrendű töpörtyű (présel ) és a másodrendű disznósajt (bőrös) ára kilónként 10 K A májushurka 10 K A nyáron májushurka a nagy meleg miatt nem volt forgalomba, A közönségnek előnye lesz abból, hogy a tüdői és a májai ezeniul külön is kimérik és pedig kilónként 10 K-val. Eddig a hússal együtt mérték ki, vagyis 16 K érh * A szalonna, zsir, háj árát leszállítani nem lehetett, mert a bizottság arról győződött meg, hogy a zsirsertés élősúlya 10—11 K. Az uj árak ma, csütörtökön lépnek életbe. A Hold közeledik a Földhöz. — október 2. Londoni jelentés szerint Sir Oliver Lodge, a nary angol természettudós érdekes előadást tartott a Moriey Collegében. Sir Oliver a Hold problémájával foglalkozott. — A Hóid — kezdte — valaha a Földből szakadt ki Ez a feiteves teljesen helytálló. A laikusok természetesen azt az ellenvetést vetik fel, hogy ha egy akkora massza, mint amilyen a Hold kiszakad a Földből, akkor ennek a nyomát meg kellene látni-A tudós szerint erre vonatkozóan két felfogás van Az egyik azt mondja hogy a Csendes óceán az a hely, ahonnét a Hold kiszakadt. Ez a rész tudvalévőén a legmélyebb része a Földnek. A másik felfogás azt vallja, hogy miután a Hold kiszakadt a Földből, tekintélyes földmasszákat maga után „húzott". — így keletkezett volna a Himalája óriási hegység, — mondja Sir Oliver. Ugyanaz az erő, amely kiszakította a főidből, állandóan(messzebb hajtja tőlünk. De ez csak egy bizonyos
