Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-09-08 / 108. szám

fl^gyveiikilencedik évfolyam. 108. Kzám. Szombat, 1038. szeptember 8. POLITIKAI LAP. ®38fi*eté«i ta ■ssafcasíüvító értékbe»! tolyfre* é* vidékre pertui «íétküldésBel i § gs&fB éne 80 S, Jélévr* 40 S, nogyadén» i 80 K. — Keltőidén 150 KS. f v >®a »»áittk i'if» 3 80 ffüttésr. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős íősxerfeesztS; GAÁL GYULA dr. SxerkßtBlß: B AB ANY A Y JÓZSEF dr. SxerkeixtSiés éa kiadóhivatal: Kidor-n. 88, Megjelenik hatenkint háromszor I kedden, csütörtökön és szombaton. A kisebbségek kultúrszabadsága. Komárom, — szép*. 7. Az európai kisebbségek kon­gresszusain napfényre kerülnek mindazok a sérelmek, amelyeket az egyes államok kormányaitól és r- kodó nemzeteitől kénytelenek 'vedni. Ezek között első he­­'nak az úgynevezett elnem­­törekvések, amelyek a lt asszimilálni igyekez­eti jellegüktől erősza­­urkolt eszközökkel ánnak. Nemcsak kisebbségeknek ’endd számú \ meríti ki az 1 hanem 'edések, oág ro­k .. valamely .ízeli ki uitúráját hát­rányosan be. .oolják. Sok uj állam aképpen igyeke­zik kisebbségeinek kulturális fej­lődését megakadályozni, hogy el­zárja őket anyanemzelük szellemi termékei elől, vagy pedig akadá­lyokat gördít a szellemi együttmű­ködés elé azzal a nemzettörzzsei, amelyhez az érdekelt kisebbség tartozik. Az ilyesmi rendszerint politikai ürügyek alatt történik és a rendőri intézkedések azok, ame­lyek a kultúrákat szabad fejlődé­sükben megakadályozzák. A nem­zeti kisebbségek helyzetét a de­mokrácia azzal kívánta elviselhe­tővé tenni, hogy azokat az egyes államokban részeseivé tette a kul­turális jogoknak és a nemzeti több­séget alkotó nemzeteket arra kö­telezte, hogy a kisebbségeknek ele­gendő számú iskolát bocsásson rendelkezésére, továbbá abban az arányban, amint a közterhek vise­lésében részt vesznek, az állam bevételeiből számarányuk szerint kisebbségi kulturális célokra is for­dítson anyagi eszközöket. Az általános panasz szerint épen azok az államok nem tartják meg a kisebbségi szerződések paran­csoló fejezeteit, amelyek azelőtt éppen a leghangosabban panasz­kodtak elnyomatásuk miatt. Épen azokban az uj államokban, ame­lyeket a békeszerződések terület­ben megnagyobbítottak vagy fel­szabadítottak, nem élhetik ki a nemzeti kisebbségek zavartalanul kulturális szabadságaikat. Ne fe­ledjük el, hogy a mostani nemzeti kisebbségek nagy része a háború előtt még szuverén és uralkodó nemzet szerepét töltötte be és kul­­tutájuk lefokozása egyszersmind ezeknek a nemzeteknek a capitis diminutióját is jelenti, mivel ezek a nemzeti kisebbségek virágzó nem­zeti kultúráknak voltak a részesei. A kultúra szabadságát rendőri intézkedésekkel elnyomni veszt def­ines dolog. Emlékezzünk vissza arra, hogy a hatalmas orosz biro­dalom az utolsó lengyel forrada­lom után megtiltotta a lengyel nyelv használatát az iskolákban és megtiltotta lengyel könyveknek a nyomtatását. De hasztalan hur­colta el a legjobbakat Szibériába, a lengyel anyáknak nem tudta megtiltani azt, hogy gyermekeiket lengyel imádságokra, lengyel nép­dalokra és nemzetük történetére meg ne tanitsák és végül is a hatalmas cári kolosszusnak kellett engednie idők folyamán, mert nem­zeteket leigázni, nyelvüktől, mivp­­lődésük feltételeitől megfosztani büntetlenül nem lehet. Nem igazolják a kisebbségek kulturális szabadsága ellen intézett támadásokat az irredenta mesék sem, mert sohasem teszi valószí­nűvé egyetlen bírói Ítélet sem azt, hogy kulturális törekvések veszé­lyeztelik valamely állam területi ! integritását. Ellenkezőleg, a kultúra : az az emeltyűje minden államnak, j amely magasabb régiókba lendít- j heti erejével és szélesebb horizon- I tok belátását teszi számukra lehe- j tővé. A demokrácia magát a kul- | túrát is és annak tökéletes és ma- ] radéknélküli szabadságát is jelenti, j teljes kiélését a kultúra minden j lehetőségének irodalomban, művé- j szetben, sajtóban, sportban és is­meretek közlésében. Ha tehát va­lahol előfordul, hogy nem engedé­lyeznek szépirodalmi lapokat, vagy akadályokat gördítenek gyermek­­újságok kiadása elé, ott egészen bizonyosan nem a kisebbségben van a hiba, hanem a kormány kultúrpolitikája ellenkező irányvo­nalat mutat a demokráciáéval. Hallhattunk olyan eseteket is, hogy szerény műkedvelő előadáso­kat csak hosszas akadályok után lehetett megvalósítani. Erre csak ! azt a kérdést tesszük fel: Helye- ; sebb-e, ha a nép az alatt az idő > alatt, mig egy-egy előadásra ké­szül, ezt a nemes szórakozását al­kohol fogyasztására fordilja. Bizo­nyára nem. Ezért nem tudtuk meg­érteni, miért fáznak a közigazga­tási hatóságok attól, hogy például a magyar közmivelődési választ­mányok megalakuljanak a magyar nyelvi többségű járásokban. Hiszen ez azt a biztosítékot nyújtja, hogy e nép vezetői az ismeretek terjesz­tésével egyúttal terjesztik az álta­lános miveltséget is. Ehhez tarto­zik az is, bogy t nép tisztában legyen kisebbségi jogaival, amikor megismerkedik az állammal szem­ben tartozó kötelességeivel. Az állam és a kormány a loja­litást mieden nemzeti kisebbség­től követelheti abban az esetben, ha arinak minden jogát biztosítja és legelső sorban kulturális sza­badságát. A kisebbségek helyzete nem közjogilag elviselhetetlen, ha­nem a legtöbb államban a gazda­sági és a kulturális sérelmek miatt. A kisebbségek kongresszusa ko­moly bírálatot mondott a népszö­vetség működéséről, mely a nem­zeti kisebbségek kérdését kilenc év alatt semmivel sem vitte előre. Holott azt mindenki tudja, hogy európai bonyodalmak és konflag­­rációk magvai csak a kisebbségi kérdésekből c°irázhatik elő, amint ezt a szerb-horvát kérdésből is láthatjuk. A kisebbségek kultúrá­jának zavartalan kiélhetése a bé­kének egyik alapvető biztosítéka; minden támadás a kisebbségi kul­túrák ellen, egyúttal támadás a béke ellen is. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — szeptember 7. A képviselőház ülése. A nyári szünet után csütörtökön : tartotta a képviselőház első ülését. Az ülést Malypetr elnök délután négy órakor nyitotta meg óriási érdeklődés mellett, mivel sokan várták, hogy a kormány már az első ülésen nyilatkozni fog a cukor árának fölemelése ügyé’ ben. Az első ülésen a pénzügyi kormány bíterjesztette az 1929. évi költségvetési előirányzatot és a pénz­ügyi meghatalmazási törvényjavaslatot. A képviseiőház a dekorációs iparosok­ról szóló törvényjavaslatot hat szónok felszólalása után este megszavazta. Az 1929. évi költségvetés. A pénzügyminiszter beterjesztette a képviselőház elé az 1929. évre szóló költségvetést. A jövő évi költségelő­irányzat szerint a bevétel 9,569.907.596 koronát, a kiadás 9,534.373 114 koro­nát, a maradvány pedig 35.534.482 koronát tesz ki. A költségvetés nagy­jában ugyanazon keretek között mozog, mint az 1927. évi. A jövő évi költség­­vetés kiadási tétele aránylag kisebb az előző évinél, de ez a csökkenés (1 700.000) alig jöhet számításba. Az államadóságok kereken 36 milliátdra rúgnak. Lesz-e uj jubiláris kormány ? Különböző politikai körökben, sőt a kormány körében is fölmerült hóna­pokkal ezelőtt a jubiláris kormány ala­kításának gondolata, amely akként j akarta rekonstruálni a koalíciós kor­mányt, hogy a jubileum tartamára az összes csehszlovák pártok vezető poli­tikusai helyet foglaltak volna a kor­mányban. Több lap tudni vélte azt is, hogy e célból a kulisszák mögött lázas tanácskozások folytak az ellenzékhez tartozó szocialista pártokkal. Az utóbbi napokban ismét sűrűn emlegették a jubiláris kormányt és vele együtt ter­mészetesen a kormány újjászervezését. Az erre vonatkozó híreket félhivatalos helyen most erősen cáfolják és azt állítják, hogy a kormány újjászervezé­séről csakis az országos képviselőtestü­leti választásek után lehet szó. Érdekes az agrárpárt elnökségének ezzel kap­csolatban tett nyilatkozata, amely sze­rint a párt Svehla utódját illetőleg eddig egyáltalában nem folytatott sem­miféle tárgyalást, hanem fentartja ré­gebbi határozatát, hogy Svehla maga fog dönteni utódjának személyére nézve, ha ezt egészségi állapota megengedi. Mindezekből a hírekből pedig azt lehet következtetni, hogy a tervbevett jubi­leumi kormány kinevezéséből semmi sem lesz. Községi képviselőválasztások Eperjesen és Léván. Vasárnap tartják meg Eperjesen és Léván a községi képviselőtestületi vá­lasztásokat, amelyekre a pártok nagyban készülődnek. Az eperjesi választáson az országos keresztényszocialista párt ezúttal is állit jelölteket, akiknek meg­választásához sok reményt fűznek. Léván bútoráruháza Jókai Mór-utca 16. Komárno. Óriási Tála szték: háló-, ebédlő-, úriszoba.- és szaloubereudezésekben. £ Értesítem a t. közönséget, hogy üzletemet meg­nagyobbítottam mintatermekkel. Ahol állandó kiállítást rendezek a modern bútoripar remekeiből. Megtekintés vételkényszer nélkül SAJÁT MŰHELYEK. . Díjtalan csomagolás. Kedvező fizetési feltételek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom