Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-09-04 / 106. szám

A zsidó főiskolások műsoros estélye. Nagy erkölcsi és anyagi siker. — Telt ház tapsolt a derék szereplőknek. — Síjét tudósítónktól. — Komárom, — szept. 3. A komáromi őszi műkedvelő sze­zon szombaton nyilt meg a kultúrpalo­tában. Nyomban sietünk is kijelenteni, hogy a megnyitó előadás minden tekintetben méltó volt a komáromi műkedvelő szezonhoz. A komáromi zsidó főiskolások lelkes és agilis gárdája valahányszor életjeli ád magáról, azt mindig fényes erkölcsi siker kiséri. Látszik, hogy rátermett, lelkiismeretes rendezőség kezébe van letéve a rendezés, a darab kiválasztása, a szereposztás, a betanítás. Ezek a megbecsülhetetlen elő­nyök teszik népszerűvé a gárdát, amely­nek szereplését mindig szívesen veszi Komárom intelligens közönsége. Így volt ez most is. A közönség nagy örömmel értesült arról, hogy a nép szerű gárda a nyári szünet végén, a munka, a tanulás megkezdése előtt mű­soros esttel fog elbúcsúzni a komá­romiaktól. A komáromi zsidó főiskolások mű­soros estélye szeptember hó 1-én, szombaton este zsúfolásig megtöltötte a kultúrpalota nagytermét, ahol Komá­rom szép asszonyai és bájos leányai adtak egymásnak találkozót és nemcsak a színpadon, de a nézőtéren is sok sok látnivaló gyönyörköd'.ette a szemeket. Az előadást Kertész Imre konferálta be meleg szavakkal, amelyek a szivből jöttek és a szivekhez szóllak. Hálásan megköszönte a közönség szives pártfo­gását azok nevében, akiknek a javára, a felsegitésére rendezték az estét, a szegény főiskolások nevében Zágon Istvánnak egyik mulattató vig­­játéka, a Sakk—matt című nyitotta meg a tulajdonképeni műsort A darabban Taub Ilus bájosan adta őnagysága szerepét. Pompás alakítást nyújtott Oszkár síerepáben Waizner Endre és Radó Zoltán, mint az amerikai Samu bácsi. A sakkparfijelenetet olyan rá területiséggel adták, hogy a közönség nagyon sokat kacagott mókáikon. Egy végtelen kedves gyerektörténet következett ugyancsak Z gon Istvántól, a Szakítás című vígjáték. A gyermek­­szerelem üde levegője csapolt fe énk, a mindenkitől átélt első szerelem emléke tele ennivaló csibészséggel, gyerek­­csínnyel. Schächter Manyi ennivaló, kedves, közvetlen Mici volt. Méltó part­nere, Waldhüuser Hugó, aki az imposz­­tor Gyurit élethűen személyesitetle meg. Nagyon kedves volt a szerepében Breuer Lili is. A közönség egyik kacagásból a másikba esett. Hatvani Liii hatásos dramolettje, a Barcarola képviselte a műsoron a ko­moly Múzsát. Blau Baba (a grófnő) és Schwartz Imre (orosz nagyherceg) drá­mai erőtől duzzadó alakítása érvényre juttatta a darab minden szépségét és minden megrázó izgalmát. Radó Zoltán (olasz) Goldring Bála (amerikai), Ren­ner István (spanyol) kis szerepeikbe is tudtak életet önteni. A háttérben fel­hangzó bűbájos velencei gondoladal, a Barkarola, pompásan emelte a drámai jelenetek hatását, szépségét. A láthatat­lan kart Krausz Mór, a népszerű kar mester tanította be és vezette a közön­ség osztatlan tetszése mellett. A pompás darab, a kitűnő előadás, a fülbemászó ének hatását nagyban emelték a darab igazán siketült díszle­tei, amelyek Holczer István és Lengyel Zoltán művészi tudását dicsérik. Végtelen kedves jelenet következett. A hozományvadász férfiak s a szere­lem nélkül férjet kereső nők fejét ala­posan megmosta egy bájos) leányka, Grünwald Erzsi, aki ennivaló kedves­séggel mondotta el Sas Ignác kacag tató magánjelenelét a Hímen a földön címűt. Az üzlet üzlet, Vadnai László ötletes vigjátéka zárta be a gazdag, változatos, nivós műsort. Waizner Endre (Kele­men) és Goldring Bála (Kovács) mó­kái állandó derültségben, kacagásban tartották a pompásan mulató közönsé­get. Breusr Lili (Eszter), Renner Ist­ván (Fuchs) kis szerepében is hozzá-1928. szeptember 4.___________ Komáromi Lapok járultak a közönség agyon kacagtatá­­sához. Mondanunk se kell, hogy minden szám után felhangzott a tapsvihar, a tetszésnyilvánítás viharos megnyilatko­zása. A figyelmes rendezőség a nőszerep­lőket szebbnél szebb csokrokkal, virág­kosárral halmozta el. Szünet alatt a büfében volt mozgal­mas élet. Ezzel is nagyobbodott a jó tékony célra szánt összeg. A nagyszámú és díszes közönség mindvégig jól mulatott és kellemes emlékekkel távozott. Gömbös államtitkárságát erélyesen megcáfolták. Budapest, szeptember 3. Már a nyár folyamán mint politikai szenzációt Írták meg a budapesti radi­kális lapok, hogy Gömbös, a fajvédők vezére, a honvédelmi minisztériumba lesz államtitkárnak kinevezve. Most újra megjelent ez a hir ugyanazon lapok hasábjain, amelyre a MTI. a következő cáfolatot közli: A reggeli lapoknak az a híre, mintha a honvédelmi miniszter és az államtitkár személyében változás állna be, légből kapott koholmány. A taxi-soffőrök kötelező balesetbiztosítására törvényt kér ötezer csehszlovákiai kereskedelmi utazó. Saját tudósítónktól. — szeptember 3. Érdekes és korszerű szükséglete­ket pótló törvényes intézkedés be­hozatalára hivta fel a Csehszlová­kiai Kereskedelmi Utazók Országos Egyesülete a belügyminisztériumot. A kereskedelmi utazók hivatkoz­nak arra^hogy manapság az autó mobilokon és autóbuszokon való utazás egyre szokásosabbá válik. Az automobilbalesetek azonban napi­renden vannak. A kereskedelmi utazók most éppen ezeknek a kö­rülményeknek a figyelembevételével rámutatnak arra, hogy őket, akik hivatásszerűen s nagy mérték­ben veszik igénybe az auto­­utazást, nem védik meg eléggé az eddigi törvények az autó­balesetek folytán bekövetkez­hető egészségi és anyagi vesz­teségek ellen. A kereskedelmi utazók ugyanis hi­vatkoznak arra, hogy autóbalesetek esetén, amennyiben az autótulajdo­nosok ellen pert inditanak, úgy az rendszerint eredmény nélkül vég­ződik, még pedig azért, mert a hi­vatásos taxi soffőrök kártérítésre képtelenek. Vagyonnal nem rendel­keznek s a hivatásuk betöltésére alkalmazott jármű is a baleset kö­vetkeztében sokszor használhatat­lanná válik, de sokszor még maga az autó sem képezi tulajdonukat, miután azt részletfizetésre vásárol­ják s a járműre a tulajdonjogot az illető gyár tartja fenn a maga ré­szére mindaddig, amíg az teljesen nincs kifizetve. Most már ha a kocsit baleset éri s az erő­sen megrongálódik vagy hasz­nálhatatlanná válik, úgy a gyár kapja meg a biztosítási összeget, az autótulajdonos pedig, hacsak vé letlenül nem kötött baleset esetére biztosítási szerződést, semmiféle re­­kompenzációhoz nem jut. Az ilyen egyén ellen tehát teljesen hasztalan kártérítési pert indítani s mert ez a hivatásos taxisoffőrök legnagyobb részére áll, az utazók országos egye­sülete tehát ötezer csehszlovákiai kereskedelmi utazó képviselő nevé­ben azzal a kéréssel fordul a bel­ügyminisztériumhoz, hogy törvényjavaslat készüljön arra vonatkozólag, hogy a kereske­delmi utazók hivatásszerű auto­­utazás esetén megfelelően bizto­sítva legyenek. így azt a javaslatot teszi az egye­sület, hogy a taxi-soffőröket törvény kötelezze baleset elleni biztosítási szerződés kötésére, amelynek követ­keztében az egészségi vagy anyagi kárt szenvedett kereskedelmi uta­zók igénye megfelelő támpontot nyerjen. Jókai zsenije félszázaddal ezelőtt felfedezte az emberi könny gyógyító erejét és a három napra elkábitó hadigázt — szeptember 3. Néhány nappal ezelőtt érdekes or­vosi felfedezés hire járta be a világ­sajtót. Londoni jelentés szerint az em­beri könny a szenvedés csillogó szim­bóluma, az orvostudomány legújabb megállapítása szerint a veszedelmes bacillusoknak a legnagyobb ellensége. A világsajtó Riedley orvos találmá­nyát teljesen uj felfedezésként köny­velted és csodálkozással vette tudo­másul, hogy eddig az emberi könny gyógyító hatására senki sem jött rá. Könnyekkel gyógyíthatta magát Jókai regényalakja. Pedig megmondotta az arab bölcs, hogy semmi sem uj a nap alatt. Külö­nösen az emberi könny gyógyító ereje nem. Jókai Mór, a nagy mesemondó »Minden poklokon keresztül“ című gyönyörű regényében az iró-zsenik látnoki erejével és bámulatos megér­zésével, már évtizedekkel ezelőlt meg­írta az emberi könny csodálatos gyó­gyító erejét. Ki ne emlékeznék e dús fantáziával megírt kalandos regényére? Endre király uralkodása idején két erdélyi fiatal lovag, Lebée László szé­kely és Henning Brüniszkáld szász nemes Zsomborból (ma Udvarhelyme­gye) felkerekednek és mint keresztes vitézek a Szentföldre vonulnak. A szász lovag a keresztesek zászlaja alatt el­esik, Lebée László pedig a Holt-tenger partján, Kerák várában, Malek Adel szultán börtönébe jut. A szultán birodalmában akkor egy veszedelmes egyiptomi szembetegség dühöng, maga a szultán megbetegedik és Jókai regénye szerint emberi köny­| nyekkel, Lebée László és fogoly társai könnyeivel gyógyítja a szemét. De itt átadjuk a szót Jókainak, aki regényében ezeket Írja: »Mi az a csodaszer, amivel a szultán szemeit gyógyítja ? Hallgasd meg.. A Mazada szikláiba börtönzárkák vannak vágva. Mikor a nap nekitüz ennek a meztelen, veres sziklafalnak, azok a börtönök olyan izzóvá lesznek, mint Ahasvér kemencéi. Az oldalaihoz pedig foglyok vannak láncolva, akik a pokolbeli kínzó hőségtől kénytelenek folyvást sírni. A könnyek nem vesznek kárba. Apró üvegecskék vannak kötve a szemeik alá, amik a nedvet felfogják. Minden nap összegyűjtik a foglyok kisírt köny­­nyeit s ezzel a csodaszerrel gyógyítják a szultán szemfájását. A legdrágább balzsam ez, amit valaha keleti satrapa mozdóvizül használt...“ Alig hisz az ember szemeinek, ha e sorokat olvassa. Milyen meglepetés volna Jókai regénye Riedley szemor­vosnak, aki laboratóriumában mindenre gondolhatott csak arra nem, hogy egy magyar irózseni már tudott az emberi könny gyógyító erejéről. A kábító gáz* De ugyancsak mostanában irt az „Ellenzék“ egy amerikai tudós uj gáz­találmányáról, amely háború esetén nem öli meg az embert, csak három-négy napra elkábitja. Ezt a találmányt is megelőzte Jókai látnoki ereje. A „Jövő század regényéiben Tatrangi Dávid, a világhódító székely hős, már ilyen gázzal veri meg az ellenfeleit. Az már közismertebb, hogy a hős édesapja, aki 3. olda a regényben szintén zseniális feltaláló — repülőgépeket konstruál és fia eze­ket nemcsak tökéleiesiti, de a gépek segítségével háborúzik is. Tehát Jókai Verne nek „Hóditó Robur“ című regé­nyének a repülőgépekkel való háború­ját is megelőzte egy évtizeddel. Két évvel ezelőtt ünnepelte a magyar­ság Jókai cenlennáriumát, csodálatos megérzéssel valóban a jövő században látott, megjósolta a világháborút, az orosz forradalmat, a német császárság bukását és Ausztria feldarabolását. Az emberi könny gyógyító erejének felta­lálása csak újabb bizonyíték arra, hogy a költők, iró zsenik valóban a jövőt látják és formálják. Jókai ezek között is az első helyen áll. Risztics uj világrekordot akar felállítani a hoiszutávu repülésben. Risztics magyar pilóta és Zimmer­­mann pilótatársa vasárnap délben star­tol hosszutávu rekordrepülésre a W. 33 —D. 1231 jelzésű Junkers-gépen, amellyel annakidején megteremtették a 65 órás világtartamrekordot Repülésük­nek előre megállapított célja nincsen. A pilóták repülés közben fogják az időjárási viszonyok mérlegelésével meg­állapítani, hogy milyen irányban és hova repülnek. Revidiálják a luxuiadót. — szeptember 3. Prágai jelentés szerint a luxusadó körébe tartozó tárgyak legutolsó reví­ziójánál az illetékes ipari és kereske­delmi körök némely kívánságát nem teljesítették. Az érdekeltek az ősz fo­lyamán az illetékes minisztériumnál a luxusadó feltétlen és mielőbbi revízi­óját fogják kérni. R-Á-D-I-Ó M-Ű-S-O-R. Szerda, szeptember 5. Budapest, 9'30: Hírek, közgazdaság. 11*45: Hírek közgazdaság. Közben 12 órakor déli harangszó az egye­temi templomból. Utána: Kurina Sírni és cigányzenekarának hangversenye. 13: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 15: Hírek, közgazda­ság, élelmiszerárak. 15 30: A Ma­gyar Rádió Újság „Morse“-tanfo­­lyama. 16 45: Pontos időjelzés, idő­járás- és vízállásjelentés. 17: Har­­sányi Oizi mesél a gyermekeknek. 18: A m. kir. 1 honvéd gyalogezred zenekarának hangversenye az An­gol-Parkból. Vezényel: Fricsay R. zeneügyi igazgató. 19 15: Dr. Schön Víktorné előadása: „A modern is­kola hatása a gyermek fejlődésére“. 20: Olasz ária est. T. Walter Margit operaénekesnő és Vinkovich László operaénekes. Zongorán kísér: Pol­gár Tibor. 21: Bartók Béla zongora­hangversenye. 22*30: Pontos időjel­zés, időjárásjelentés, hírek, lóver­senyeredmények. Utána: Az Ostende Kávéház szalonzenekarának hang­versenye és Cselényi József magyar nótái Vörös Feri és csigányzeneka­­rának kiséretével, Bécs, 11: Délelőtti zene. 18: L, Rauscher dr. felolvasása a népszö­vetségről. 19: Művészettörténeti elő­adás. 19*30: Tájékozás a tengeren. 2005: A bécsi zene szülőhelyei, zenetörténelmi előadás zene- és énekbetétekkel. Brünn, 11: Hangverseny. 12*15: Gramafónzene. 17: Délutáni hang­verseny. 19*10: Svoda „Der Dämon“ c. színmüvének közvetitéso. 22*15: Hnngverseny. Pozsozy, 18: Hangverseny. 20: Könnyűzene. Prága, 11: Gramafónzene 12*05: Déli hangverseny. 17: Délutáni hang­verseny. 20*10: Szórakoztató zene. 21: Hangjáték. 21*30: Zongorahang­verseny. Csütörtök, szeptember 6. Budapest, 9 30: Hirek, közgazda­ság. 11*45: Hirek, közgazdaság. Köz­ben 12 órakor déli harangszó az egyetemi templomból. Utána: Zon­gorahangverseny. 13: Pontos időjel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom