Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-08-25 / 102. szám
>9*8 augusztus 25. Komaromi Lapok ő. oldal. Megfellebbezték a közgyűlésnek a városbiró illetményére hozott határozatát. A csfltOrtOki közgyűlés szótöbbséggel havi 1650 K-ban állapította meg a varosbiro havi fizetését. Saját tudósítónktól. A város képviselőtestületének most csütörtökön tartott közgyűlése nagy meglepetéssel végződött. A tárgysorozat végén került sor a városbirák illetményeinek megállapítására, amelyre nézve a tanács és pénzügyi bizottság azt javasolta a közgyűlésnek, hogy Csizmazia György városbirónak az eddig élvezett havi 2400 K fizetését, Gaborek Károly első helyettesnek havi 500 K t és Zsilincsán Imre második helyettesnek havi 300 K-t állapítson meg rendszeres illetmény gyanánt. A javaslatokkal szemben a polgári pártok képviseletében Kdllay Endre dr. elvi álláspontból kifolyólag azt javasolta a közgyűlésnek, hogy az első városbirónak a törvény vonatkozó rendelkezése szerint munkamulasztás címén térítse meg azt az összeget, amelyet Csizmazia György mint vezető előmunkás élvezett, mielőtt városbirónak megválasz tották. A városbirónak ugyanis a hajó gyárban 8 korona órabére volt, amely egy hóra 1650 K t tett ki és igy Kállay dr. ebben az összegben indítványozta megállapítani a városbiró havi illetményét. Ezzel szemben Stern Bernát a tanács és pénzügyi bizottság javaslata mellett foglalt állást, hasonlóképen Dénes Emil és Fried Miksa is, a kommunisták azonban nem nyilatkoztak. Minthogy két javaslat volt, Gáborek h. városbiró el-Kelfog megérkezett Párizsba. — augusztus 25. Le hawre-i jelentés szerint az Ile de France óceánjáró gőzös, amely Kellog államtitkárt és Mackenzie King kanadai miniszterelnököt szállította át Európába, pénteken hajnalban beszaladt a le havre-i kikötőbe, ahonnan az ünnepies fogadtatás után külön vonattal Párizsba érkeztek. Komárom, — augusztus 24. rendelte a szavazást a tanács és a pénzügyi bizottság azonos javaslatára. A szazásnál a képviselőtestület nagymeglepetésére a kommunisták nem szavazták meg a javaslatokat és igy 18 ellenében csak 16 szó esett a tanács indítványa mellett. Ekkor Kállay dr. indítványára rendelt el szavazást az elnök, amelyet 22 szóval 10 ellenében a képviselőtestület határozattá emelt és igy Csizmazia városbiró havi illetményét 1650 K-ban állapította meg a közgyűlés. A közgyűlés e határozata ellen a zsidópárt felebbezéssel élt és a felebbezést, mint értesülünk, Stern Bernát csütörtökön be is adta a városhoz. A kommunistáknak Csizmazia városbiró elleni állásfoglalása városszéllé nagy feltűnést keltett. A képviselőtestület egyébként a bét helyettes városbirónak nem állapított meg semmiféle állandó illetményt, csak az első városbiró helyettesítése alkalmára állapította meg az eddigi törvényszerű napidijat. Különben a kommunisták nevében Mező István képviselőtes<ü!eti tag kijelentette, hogy a párt részéről delegált helyettes városbiró részére havi illetményt nem igényelnek. A második helyettes városbiró pedig már előre tiltakozott az ellen, hogy részére törvényellenes állandó illetmény megállapítását vegyék tervbe. Használjon , ,I> elphín-Gummit1 ‘ és ítéljen un. Ez a gummispecialitás tiszta lehűtött paragummiból készül s igy nem érezhető, tehát nem rontja az idegeket. Onrajilag ajánlva.! Egyszer próbálja — mindig használja! Kapható minden gyógyszertárban és drogériában, ——..— ■— Fólerakat: I ««8 OSKAR BLOCH, Brünn Janiké 10. Az utcák panaszai nem szűnnek meg. Most a Rákóczi utca panaszkodik. Mit lehetne itt csinálni ? — Segíts magadon, ha a város nem segít. — Saját tudósitónktól. — Komárom, —aug. 24. Most még jobban beigazolódott azon állításunk igazsága, hogy minden utcának megvan a maga panasza. Egymás után sorakoznak fel az utcák, és sorban elsírják panaszukat. A Kertész utcai panaszok után a Rákóczi utca következett panaszaival. Itt a panaszosok azonban nem kívánnak csatornát, kövezetét, azon egyszerű okból, hogy a Rákóczy utca már azon boldog utcák közé tartozik, amelyek már meg, akarom mondani, kiköveztettek és csatorna hálózatot is kaptak. A Rákóczi utca lakói azért panaszkodnak, hogy az utcát ritkán söprik és az összesöpört szemét kupacokat nem viszik el hamarosan, úgy, hogy a legközelebbi szél és a kupacokon keresztül « gördülő kocsi kerekek széthordják és az utcaseprők kezdhetik újra elölről a munkát. Ezt nevezhetnők a körforgás komáromi örök törvényének, vagy a komáromi perfetum mobilének. Hogy a Rákócsi utcát ritkán öntözik és ritkán söprik, ennek a mulasztásnak a keserű izét és porát, piszkát hatványozott mértékben érzik a Rákóczi utcabéliek, mert ez az utca Komáromnak a legforgalmasabb utcái közé tartozik. Rengeteg jármű, kocsi, szekér, autó, traktor, kerékpár, ember és állat jön-megy ezen az utcán és állandóan verik fel a port, a szemetet. Hogy Komáromnak minden utcája tükör tiszta és állandóan nedves, öntözött legyen, ehhez az utcaseprők és az öntözőkocsik, fogatok számát nagyon is szaporítani kellene. Hogy ez menynyire emelné a város költségvetését és az adózó polgárok amúgy is súlyos terhét, arra most ne térjünk ki. A tény azonban az, hogy a nem kövezett utcák és terek és a város környékének pora és sara a nagy gyalog és kocsi forgalom és a gyakori szelek révén a kikövezett utcák tisztaságát is veszélyeztetik és a jelenlegi utcaseprő személyzettel és az öntözőkocsik számával az egész város tisztántartani és annyira öntözni, hogy por sose szálljon fel, tisztára képtelenség. Amíg tehát a kérdés megoldódik, maguk a lakók, a háziurak segítsenek magukon. Amint a falun is megcsinálják, ki-ki söpörjön a maga háza előtt. Itt természetesen a söprést nem átvitt értelemben értjük. Ha minden utcai lakással bíró komáromi lakos a gyalogjárót, és a kocsi ut felét naponta elsöpörtetné és többször felöntöztetné, ami igazán könnyű dolog és munkának alig mondható, akkor nem volna Komáromban por és piszok. A lakók a saját jól felfogott, a maguk és a gyermekeik, családjuk érdekében cselekednének, ha ezt a seprési és öntözési akciót megszerveznék és odahatnának, hogy ezt minden ház kötelességévé tenné és akkor lehetne szellőztetni a szobákat, nem szállna be a por és a piszok a nyitott ablakon és a szobákban nem kellene folytonosan törölgetni, porolni a beszállt piszkot, Komárom közegészségügye nagyot javulna és kevesebb hurutos, náthás ember volna Komáromban. Szóval segíts magadon és akkor az Isten is megsegít. A Ki- ki a maga háza előtt söpörjön tanácsnak ezen kívül volna még más haszna is. Alig van Komáromban olyan ház, amely udvarának egy részét ne foglalná el virágos vagy konyha kert. A laikus is tudja, hogy a legjobb komposz trágya éppen az utca szemétből lesz. A laikus lehet, hogy jól tudja, de sajnos Komáromban nem igen tudják, mert kevés komáromi kerttulajdonosnak jut eszébe, hogy az utcaszemetet be hordatni kéne a kertbe. Ha mindenki maga söpörtetné a háza elejét, akkor rá jönnének arra, hogy az utca szemétben is kincs van. Hogy meg lesznek-e elégedve a panaszosok ezzel a „segíts magadon" tanácsommal, nem tudom, de a jelenlegi körülmények között az összes utcákat jól és gyakran söpörtetni, öntöztetni lehetetlenség. Sokan erre azt mondják, hogy nem kell minden utcát, csak a főbbeket. Hát ez nem igazság, mert a nem fő utcák lakói is emberek s ezek is igényelhetik a gyakori söprést és öntözést. Schmoll-Pasta cipőjét ápolja g rögtön fényesíti! Egy amerikai jogtudós támadása a Kellog-paktum ellen.' —agusztus 24. A Times newyorki jelentése szerint Borchard egyetemi tanár, a nemzetközi jogok legkiválóbb amerikai szaktekintélye a williamstoroni politikai intézet előtt tartott előadásában a legkíméletlenebb támadást intézte a Kellogg békepaktum ellen, amelyet szerinte az angol és francia kikötések és fentartások tökéletesen kivetkőztettek eredeti jellegéből és megfosztottak minden hatásától a háború kizárása vagy korlátozása tekintetében. A paktum nemcsak hogy nem akadályozza meg a háborút, ellenkezőleg a legünnepélyesebb módon elismeri és szentesid a fenntartásokban érintett háborúk legkülönbözőbb válfajait és mindegyik érdekelt félre bízza annak önkényes elintézését, hogy mely esetben van joga az önvédelemhez. A paktum következtében az Egyesült Államok bármikor belesodródhatnak egy rájuk nézve teljesen idegen európai háborúba, a népszövetségi vagy a locarnoi szerződés határozmányai folytán. így fiatalít a [QUILL-[ÍME MUL-Pili [OMLL-MBiao Minden gyógyszertárban, drogériában éa parfümériában kapható. Fólerakat: „VÖRÖS RAK“ gyógyszertár Bratislava. — Alapítva 1312. Régi utazások Komárom vármegyében. A legrégibb időktől a múlt század közepéig. Irta: Dr. Baranyay József. (Folytatás.) Komáromban jó ideig nem voll otthona a magyar szinés zetnek, amelynek a katonaság állal fenlaríofí német színészettel is meg kellett küzdenie Eleinte a Városház téren, most Klapka téren levő Zichy (mostani Weisz- vagy Klein-) féle házban, az emeleten levő vendéglő nagytermében játszottak a magyar színészek. Az előzékeny Zichy család ingyen engedte át Tháliának e termet. A vendéglőst más utón kárpótolta a nagyterem elfoglalásáért. Később ugyanezen ház udvarán egy nagyobb fabódéban játszottak színészeink, Majd az Erzsébet-szigeten a hires nagy fa mellett felállított nyitott arénában, majd ugyancsak a •szigeten a repülöhid mellett egy pajtában azután a Rozália téren a régi fecskendő és mázsaházban ütötték fel tanyájukat Egyizben Beöthy Zsigmond a Rozália-téren levő házát engedte át a színház céljaira. A Széna-téren a mostani polgári fiúiskola helyén állott Szarkakastélyban is játszottak a magyar színészek. A jó komáromiak nagyon szerették a hangzatos, sohatmondó szindarabcimeket, épügy, mint e korban mindenütt. Az élelmesebb színigazgató aztán ezt ki is használta s a látványos daraboknál részletezte is a szinlapon, hogy micsoda bámulatos dolgokat fog látni a publikum, igy pld. lányok által adott sortüz, csillagokat szóró ágyú pattogás, tüzpróba, éghetetlenség, tüzes kanóc evés, nyirfahéjhangszer, tablók, görögtüz és vízesés, illumináció, tüzhányóhegy, várostrom és tüzesé, menyköhullás, várégés és puskaporostorony felrobbantása. Ilyen és ehhez hasonló látványosságok csalogatták a komáromiakat a színházba. Még sokkal később, a negyvenes és az ötvenes években is fokozta a komáromiák szinházpártolását, ha felvonásközben — „átutazóban levő“ bűvész, pirotechnikus, zenebohóc, erömüvész, kötéltáncos, kigyóember vagy efféle mulatatta az igen tisztelt publikumot. Hiába, a komáromiak még szerették a színészetet egy kis csepürágással összekötni. S jaj volt a szegény magyar színészetnek, ha a magisztrátus könynyelműsége miatt a színészet mellett ugyanakkor valami kókler is csábitolta a közönséget, a színház ilyenkor tátongott az ürességtől. Szóval a jó komáromiak nem sokai változtak e tekintetben egy század alatt. Maga Déryné, akit az akkori címzés szerint az „ifjasszony“ megszólítással illettek, keservesen panaszkodja egyik komáromi tartózkodása alatt, hogy éhen vesznek a színészek, mert egy kókler konkurrál közvetlen a színház közelében. „Nagy baj van — irja naplójában erre vonatkozólag Déryné — éppen itt, a színház mellett épített egy német egy roppant nagy bódét s ott bűvészkedik. „Tiz krajcár a belépti díj, uraságoknak tetszés szerint“ s ráncigái ja, táncoltatja dróthalait s midőn a színházba kellene jönni, itt megy el előttünk a közönség s nem a színházba, de a bódéba tolong. Tömve van a bódéja mindennap. Kívülről a bódéje tele van fes
