Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-08-25 / 102. szám

>9*8 augusztus 25. Komaromi Lapok ő. oldal. Megfellebbezték a közgyűlésnek a városbiró illetményére hozott határozatát. A csfltOrtOki közgyűlés szótöbbséggel havi 1650 K-ban állapította meg a varosbiro havi fizetését. Saját tudósítónktól. A város képviselőtestületének most csütörtökön tartott közgyűlése nagy meglepetéssel végződött. A tárgysoro­zat végén került sor a városbirák illetményeinek megállapítására, amelyre nézve a tanács és pénzügyi bizottság azt javasolta a közgyűlésnek, hogy Csizmazia György városbirónak az ed­dig élvezett havi 2400 K fizetését, Ga­­borek Károly első helyettesnek havi 500 K t és Zsilincsán Imre második he­lyettesnek havi 300 K-t állapítson meg rendszeres illetmény gyanánt. A javaslatokkal szemben a polgári pártok képviseletében Kdllay Endre dr. elvi álláspontból kifolyólag azt javasolta a közgyűlésnek, hogy az első városbiró­nak a törvény vonatkozó rendelkezése sze­rint munkamulasztás címén térítse meg azt az összeget, amelyet Csizmazia György mint vezető előmunkás élve­zett, mielőtt városbirónak megválasz tották. A városbirónak ugyanis a hajó gyárban 8 korona órabére volt, amely egy hóra 1650 K t tett ki és igy Kállay dr. ebben az összegben indítványozta megállapítani a városbiró havi illetmé­nyét. Ezzel szemben Stern Bernát a tanács és pénzügyi bizottság javaslata mellett foglalt állást, hasonlóképen Dénes Emil és Fried Miksa is, a kommunisták azon­ban nem nyilatkoztak. Minthogy két javaslat volt, Gáborek h. városbiró el-Kelfog megérkezett Párizsba. — augusztus 25. Le hawre-i jelentés szerint az Ile de France óceánjáró gőzös, amely Kel­­log államtitkárt és Mackenzie King kanadai miniszterelnököt szállította át Európába, pénteken hajnalban beszaladt a le havre-i kikötőbe, ahonnan az ünnepies fogadtatás után külön vonat­tal Párizsba érkeztek. Komárom, — augusztus 24. rendelte a szavazást a tanács és a pénz­ügyi bizottság azonos javaslatára. A szazásnál a képviselőtestület nagy­­meglepetésére a kommunisták nem sza­vazták meg a javaslatokat és igy 18 ellenében csak 16 szó esett a tanács indítványa mellett. Ekkor Kállay dr. indítványára rendelt el szavazást az elnök, amelyet 22 szóval 10 ellenében a képviselőtestület határozattá emelt és igy Csizmazia városbiró havi illetményét 1650 K-ban állapította meg a közgyűlés. A közgyűlés e határozata ellen a zsidópárt felebbezéssel élt és a feleb­­bezést, mint értesülünk, Stern Bernát csütörtökön be is adta a városhoz. A kommunistáknak Csizmazia város­biró elleni állásfoglalása városszéllé nagy feltűnést keltett. A képviselőtestület egyébként a bét helyettes városbirónak nem állapított meg semmiféle állandó illetményt, csak az első városbiró helyettesítése alkal­mára állapította meg az eddigi tör­vényszerű napidijat. Különben a kom­munisták nevében Mező István képvi­­selőtes<ü!eti tag kijelentette, hogy a párt részéről delegált helyettes városbiró ré­szére havi illetményt nem igényelnek. A második helyettes városbiró pedig már előre tiltakozott az ellen, hogy részére törvényellenes állandó illetmény megállapítását vegyék tervbe. Használjon , ,I> elphín-Gummit1 ‘ és ítéljen un. Ez a gummispecialitás tiszta lehűtött paragummiból készül s igy nem érezhető, tehát nem rontja az idegeket. Onrajilag ajánlva.! Egyszer próbálja — mindig használja! Kapható minden gyógyszertárban és drogériában, ——..— ■— Fólerakat: I ««8 OSKAR BLOCH, Brünn Janiké 10. Az utcák panaszai nem szűnnek meg. Most a Rákóczi utca panaszkodik. Mit lehetne itt csinálni ? — Segíts magadon, ha a város nem segít. — Saját tudósitónktól. — Komárom, —aug. 24. Most még jobban beigazolódott azon állításunk igazsága, hogy minden utcá­nak megvan a maga panasza. Egymás után sorakoznak fel az utcák, és sorban elsírják panaszukat. A Ker­tész utcai panaszok után a Rákóczi utca következett panaszaival. Itt a pa­naszosok azonban nem kívánnak csa­tornát, kövezetét, azon egyszerű okból, hogy a Rákóczy utca már azon boldog utcák közé tartozik, amelyek már meg, akarom mondani, kiköveztettek és csa­torna hálózatot is kaptak. A Rákóczi utca lakói azért panasz­kodnak, hogy az utcát ritkán söprik és az összesöpört szemét kupacokat nem viszik el hamarosan, úgy, hogy a leg­közelebbi szél és a kupacokon keresztül « gördülő kocsi kerekek széthordják és az utcaseprők kezdhetik újra elölről a munkát. Ezt nevezhetnők a körforgás komáromi örök törvényének, vagy a komáromi perfetum mobilének. Hogy a Rákócsi utcát ritkán öntözik és ritkán söprik, ennek a mulasztásnak a keserű izét és porát, piszkát hatvá­nyozott mértékben érzik a Rákóczi utcabéliek, mert ez az utca Komárom­nak a legforgalmasabb utcái közé tar­tozik. Rengeteg jármű, kocsi, szekér, autó, traktor, kerékpár, ember és állat jön-megy ezen az utcán és állandóan verik fel a port, a szemetet. Hogy Komáromnak minden utcája tükör tiszta és állandóan nedves, öntö­zött legyen, ehhez az utcaseprők és az öntözőkocsik, fogatok számát nagyon is szaporítani kellene. Hogy ez meny­nyire emelné a város költségvetését és az adózó polgárok amúgy is súlyos terhét, arra most ne térjünk ki. A tény azonban az, hogy a nem kövezett utcák és terek és a város környékének pora és sara a nagy gyalog és kocsi forga­lom és a gyakori szelek révén a ki­kövezett utcák tisztaságát is veszé­lyeztetik és a jelenlegi utcaseprő sze­mélyzettel és az öntözőkocsik számával az egész város tisztántartani és annyira öntözni, hogy por sose szálljon fel, tisztára képtelenség. Amíg tehát a kérdés megoldódik, maguk a lakók, a háziurak segítsenek magukon. Amint a falun is megcsinál­ják, ki-ki söpörjön a maga háza előtt. Itt természetesen a söprést nem átvitt értelemben értjük. Ha minden utcai lakással bíró komáromi lakos a gya­logjárót, és a kocsi ut felét naponta elsöpörtetné és többször felöntöztetné, ami igazán könnyű dolog és munkának alig mondható, akkor nem volna Ko­máromban por és piszok. A lakók a saját jól felfogott, a maguk és a gyer­mekeik, családjuk érdekében cseleked­nének, ha ezt a seprési és öntözési akciót megszerveznék és odahatnának, hogy ezt minden ház kötelességévé tenné és akkor lehetne szellőztetni a szobákat, nem szállna be a por és a piszok a nyitott ablakon és a szobákban nem kellene folytonosan törölgetni, porolni a beszállt piszkot, Komárom közegész­ségügye nagyot javulna és kevesebb hu­­rutos, náthás ember volna Komáromban. Szóval segíts magadon és akkor az Isten is megsegít. A Ki- ki a maga háza előtt söpörjön tanácsnak ezen kívül volna még más haszna is. Alig van Komáromban olyan ház, amely udvarának egy részét ne fog­­lalná el virágos vagy konyha kert. A laikus is tudja, hogy a legjobb kom­­posz trágya éppen az utca szemétből lesz. A laikus lehet, hogy jól tudja, de sajnos Komáromban nem igen tudják, mert kevés komáromi kerttulajdonosnak jut eszébe, hogy az utcaszemetet be hordatni kéne a kertbe. Ha mindenki maga söpörtetné a háza elejét, akkor rá jönnének arra, hogy az utca szemétben is kincs van. Hogy meg lesznek-e elégedve a pa­naszosok ezzel a „segíts magadon" ta­nácsommal, nem tudom, de a jelenlegi körülmények között az összes utcákat jól és gyakran söpörtetni, öntöztetni lehetetlenség. Sokan erre azt mondják, hogy nem kell minden utcát, csak a főbbeket. Hát ez nem igazság, mert a nem fő utcák lakói is emberek s ezek is igényelhetik a gyakori söprést és öntözést. Schmoll-Pasta cipőjét ápolja g rögtön fényesíti! Egy amerikai jogtudós tá­madása a Kellog-paktum ellen.' —agusztus 24. A Times newyorki jelentése szerint Borchard egyetemi tanár, a nemzetközi jogok legkiválóbb amerikai szaktekin­télye a williamstoroni politikai intézet előtt tartott előadásában a legkímélet­lenebb támadást intézte a Kellogg bé­kepaktum ellen, amelyet szerinte az angol és francia kikötések és fentar­­tások tökéletesen kivetkőztettek eredeti jellegéből és megfosztottak minden ha­tásától a háború kizárása vagy korlá­tozása tekintetében. A paktum nemcsak hogy nem akadályozza meg a háborút, ellenkezőleg a legünnepélyesebb módon elismeri és szentesid a fenntartásokban érintett háborúk legkülönbözőbb vál­fajait és mindegyik érdekelt félre bízza annak önkényes elintézését, hogy mely esetben van joga az önvédelemhez. A paktum következtében az Egyesült Ál­lamok bármikor belesodródhatnak egy rájuk nézve teljesen idegen európai háborúba, a népszövetségi vagy a lo­­carnoi szerződés határozmányai folytán. így fiatalít a [QUILL-[ÍME MUL-Pili [OMLL-MBiao Minden gyógyszertárban, drogériában éa parfümériában kapható. Fólerakat: „VÖRÖS RAK“ gyógyszertár Bratislava. — Alapítva 1312. Régi utazások Komárom vármegyében. A legrégibb időktől a múlt század közepéig. Irta: Dr. Baranyay József. (Folytatás.) Komáromban jó ideig nem voll ott­hona a magyar szinés zetnek, amely­nek a katonaság állal fenlaríofí né­met színészettel is meg kellett küz­denie Eleinte a Városház téren, most Klapka téren levő Zichy (mostani Weisz- vagy Klein-) féle házban, az emeleten levő vendéglő nagy­termében játszottak a magyar szí­nészek. Az előzékeny Zichy család ingyen engedte át Tháliának e ter­met. A vendéglőst más utón kár­pótolta a nagyterem elfoglalásáért. Később ugyanezen ház udvarán egy nagyobb fabódéban játszottak szí­nészeink, Majd az Erzsébet-szige­­ten a hires nagy fa mellett felállított nyitott arénában, majd ugyancsak a •szigeten a repülöhid mellett egy pajtában azután a Rozália téren a régi fecskendő és mázsaházban ütötték fel tanyájukat Egyizben Beöthy Zsigmond a Rozália-téren levő házát engedte át a színház céljaira. A Széna-téren a mostani polgári fiúiskola helyén állott Szarka­kastélyban is játszottak a magyar színészek. A jó komáromiak nagyon szeret­ték a hangzatos, sohatmondó szin­­darabcimeket, épügy, mint e korban mindenütt. Az élelmesebb színigaz­gató aztán ezt ki is használta s a látványos daraboknál részletezte is a szinlapon, hogy micsoda bámu­latos dolgokat fog látni a publikum, igy pld. lányok által adott sortüz, csillagokat szóró ágyú pattogás, tüzpróba, éghetetlenség, tüzes ka­nóc evés, nyirfahéjhangszer, tablók, görögtüz és vízesés, illumináció, tüzhányóhegy, várostrom és tüzesé, menyköhullás, várégés és puska­porostorony felrobbantása. Ilyen és ehhez hasonló látványosságok csa­logatták a komáromiakat a szín­házba. Még sokkal később, a negy­venes és az ötvenes években is fo­kozta a komáromiák szinházpárto­­lását, ha felvonásközben — „át­utazóban levő“ bűvész, pirotechni­kus, zenebohóc, erömüvész, kötél­­táncos, kigyóember vagy efféle mu­­latatta az igen tisztelt publikumot. Hiába, a komáromiak még szerették a színészetet egy kis csepürágással összekötni. S jaj volt a szegény magyar szí­nészetnek, ha a magisztrátus köny­­nyelműsége miatt a színészet mellett ugyanakkor valami kókler is csábi­tolta a közönséget, a színház ilyen­kor tátongott az ürességtől. Szóval a jó komáromiak nem sokai változ­tak e tekintetben egy század alatt. Maga Déryné, akit az akkori cím­zés szerint az „ifjasszony“ meg­szólítással illettek, keservesen pa­­naszkodja egyik komáromi tartóz­kodása alatt, hogy éhen vesznek a színészek, mert egy kókler kon­­kurrál közvetlen a színház közelé­ben. „Nagy baj van — irja naplójában erre vonatkozólag Déryné — éppen itt, a színház mellett épített egy né­met egy roppant nagy bódét s ott bűvészkedik. „Tiz krajcár a belépti díj, uraságoknak tetszés szerint“ s ráncigái ja, táncoltatja dróthalait s midőn a színházba kellene jönni, itt megy el előttünk a közönség s nem a színházba, de a bódéba to­long. Tömve van a bódéja minden­nap. Kívülről a bódéje tele van fes­

Next

/
Oldalképek
Tartalom