Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-08-23 / 101. szám
1928. augusztus 23. Komáromi Lapok 3. oldal. A keddi közgyűlésen nagyobbrészt simán fogad' ták el a tanács és pénzügyi bizottság javaslatait. Végre tető alá került a városi nyugdíjasok illetményeinek jen dezése. — December 1-ig meghosszabbították a munkásbérházak tervpályázatának határidejét. — Saját tudósítónktól. — Komárom, augusztus 22. Révai nagy Lexikona 20 kötetben Úgy a teljes mű, mint egyes hiányzó kötetek kaphatók kedvező havi észletfizetési feltételek mellett a Spitzer-féle könyvesboltban Kcmáom, Nádo-ufca 29. Munkában a gűtai hires bicsak. A városi képviselőtestület kedden délután folytatta múlt hét csütörtökjén megkezdett városi közgyűlést, amelyet ez alkalommal be is fejezett. Napirend előtt Dénes Emil (szoc. dem.) szólalt fel, aki kifogásolta, hogy az államvasut idegen munkásokat alkalmaztat a városi munkaközvetitő megkerülésével. Elhatározták, hogy ebben az ügyben átír a város a vasutigazgatósághoz, hogy legyen tekintettel a Komáromban uralkodó nagy munkanélküliségre. Ezután a napirend további pontjainak letárgyalása következett, amely egy-két pont kivételével simán ment keresztül, illetve elfogadták a tanács és a pénzügyi bizottság javaslatait. Nagyobb vitát okozott a közgyűlés elején az 1919—22. évek zárszámadásának utólagos jóváhagyása, amelyet a minisztérium rendelt el, miután ott a tételeket már megvizsgálták, Gaborek Károly (kommunista),Fried Miks a (zsidópárti) felszólalásai után, akik a zárszámadásokért való felelősség kérdését vetették fel, Csizmazia városbiró felvilágosította a közgyűlést, hogy a zárszámadásokat kötelesek jóváhagyni a minisztérium intézkedése folytán és ha a közgyűlés nem hagyja most jóvá, akkor a tanácsnak kell előbb részletenként letárgyalni, majd újra a közgyűlés elé terjeszteni a tanács által részletesen letárgyalt zárszámadásokat jóváhagyás végett. Szavazásra került a sor ezután és 17:15 arányban úgy döntöttek, hogy a zárszámadásokat a tanácsnak, illetve a képviselőtestületnek részleteiben kell megtárgyalnia. Ezt főként a kommunisták forszírozták, mire az egyesült polgári pártok nevetve mondták: — Jó mulatást az uraknak a zárszámadásokkal. A zárszámadások részletezése ugyanis hosszadalmas, felesleges munka lesz, mert a minisztérium már amúgy is keresztülvizsgálta azokat és tulajdonképen csak formai jóváhagyásról lett volna szó. Ehelyett azonban egyes túlbuzgó képviselőtestületi tagok a felelősség kérdéséről beszéltek . .. A városi ryugdijasok nyugdijmegálliapitása volt a következő pont, amelynek tárgyalása előtt Vidák (kommunista) felszólalt, hogy a kis emberek nyugdiját inkább emeljék fel, az amúgy is jómódú emberek nyugdiját pedig kevésbbé emeljék fel. Csizmazia felvilágosítja Vidákot, hogy a városi nyugdíjasok nyugdijait, miután a megfelelő állami alkalmazottak és tisztviselők nyugdijaival egyenjogusitották, törvény szabályozza s csak ennek megfelelően lehet megállapítani. Herczeg István főszámvevő helyettes ezután felolvasta az uj nyugdijösszegeket, amelyeket a képviselőtestület egyhangúan elhatározott. Érdekesebb vita már csak az építendő városi bérházakra vonatkozó tervpályázat határidejének meghoszszabbitása körül volt. A javaslat szerint a pályázat határidejét december 1 ig kellene meghoszszabbitani, mert az építészek a nyár folyamán el voltak foglalva a gyakorlati munkával s igy nem volt megfelelő idő arra, hogy a tervrajzokat elkészitség. A kommunisták felszólalásaikban ellenzik a határidő meghosszabbítását, mert ezáltal elodázzák a munkaalkalmat, amit a házak építése nyújt majd a munkanélküli munkásoknak. Nagy derültséget váltott ki Tólh Ferenc magyar nemzeti párti póttag „szüzbeszéde“, aki az előzményeket egyáltalán nem ismerve jelentette ki, hogy egyáltalán nincs szüksége a városnak újabb építkezésekre, amikor a város úgyis úszik az adósságban, noha ezeket az építkezéseket éppen a magyar pártok kezdeményezték. Az okvetétlenkedő póttagot azután a polgári pártok tagjai leintették, majd Vidák kommunista kelt ki ellene, hogy teljesen informálaílanul megzavarta a gyűlés menetét. Végül egyhangúan mégis abban állapodott meg a közgyűlés, hogy utoljára december 1-ig meghoszszabbitja a tervpályázat terminusát. A napirend további pontjain főként városi telekijgyek, illetőségi ügyek és egyéb kisebb jelentőségű pontok sze repeltek. Az utolsó pontként a városbirói illeimény megáik pitását tárgyalták Csizmazia távoliétében. Balázs Pál napszámos belehalt késszurásaiba. Komárom, — sugusz'us 23. Guta község híres volt mindenkor a verekedéseiről, ahol a csizmaszárban mindig készen áll a bicsak a vitás ügyek eldöntésére. A most elmúlt vasárnap is egy fejezettel gazdagította a gűtai „nemzet“ bicskázási évkön} veit. Az esetnek Balázs Pál 35 éves gűtai napszámos az áldozata. Balázs vasárnap szökés szerint a korcsmába ment, ahol együtt volt a vigadó társaság, amelynek több tagja már ah postai felöntött a garatra. A mulatság hevében szóváltás keletkezeit a mulatók között, amely csakhamar teitlegességgé fajult. Baiázs Pál is a verekedők közt volt és egyszerre csak heves fájdalmat érzett a hátában. Késszurás érte. A szerencsétlen ember nem is sejtette, hogy utoljára mulatott. A korcsmából hazaszállították, azonban az előhívott orvos látva, hogy súlyos esetről van sző, azonnal a komáromi közkó: házba utasította, ahova hétfőn este beszállították. A szerencsétlen embert azonban hasztalan operálták meg, már segíteni nem lehetett rajta, mert a szúrás nemes szerveket ért és belső elvérzés következtében kedden meghalt a közkói házban. Négy legény harca egy nő kegyéért Téglával ülölie le veiélytársüt egy féltékeny férfi. — Nem jó se a tűzzel, se a nővel játszani. — , Hiszen ez a feleségem /“ — augusztus 22. Ribár Anna, érsekujvári malom utcai rő társasagában volt Révai Ferenc, konrjáti illetőségű kőmives, Essek Ferenc, Korcsil Mihály és Diáfi Molnár Béla érsekujvári lakósok. A kocsmában együtt mulatott a társaság, de kijövet, a Széchenyi utcán változott meg a hangulat. Természetesen a társaságbeli nő körül folyt a szó mindaddig, amíg csak Révay Ferenc ki nem nyilatkoztatta, hogy nem tűri, hogy feleségére a többiek sértő megjegyzés seket tegyenek. Essek nem akarta hinni, hogy Révay tényleg nős Ribár Annával és megkérdezte az asszonyt, igaz-e az, amit a férfi állit. A nőnek tetszett a játék, tréfának vette az egészet és kijelentette, hogy szabad még, mert nem felesége Révaynak. Erre Essek — Révay vallomása szerint — a többiektől kést kért, hogy leszúrja vetélytársát, aki szerinte nem tisztességes eszközzel akart a többiek előtt előnybe kerül»’. Nem várta meg, amíg a mindenre elszánt rivális megszerzi a kést, hanem az első téglát, amely keze ügyébe került hajította Essek felé. Ámbár éjjeli 2 ónkor elég gyér a világosság a Széchenyi utón, de Révay oly jól célzott a sötétben is, hogy a kő pontosan Essek fejét érte és koponyáját kétfelé hasította. A szerencsétlen Essek jajszó nélkül roggyant össze, fejéből dőlt a vér, amely teljesen elborította. Vérző fővel tántorgott a rendőrőrszobába és még volt annyi ereje, hogy elmondja megtámadásának történetét. Alig fejezte be azonban a szerencsétlen Essek zavaros elbeszélését, a nagy vérveszteség folytán annyira elgyöngült, hogy összeesett. A rendőrök a súlyosan megsebesített Esseket orvoshoz vitték. Az első segély nyújtása után pedig azonnal a vármegyei köz kórházba szállították, ahol súlyos, de nem életveszélyes sérülésével ápolják. Révayt a rendőrség még az éjjel letartóztatta és kihallgatása után átadta a járásbíróságnak. Sokgyermekes magyar anyákat tüntettek ki S/eut-lsIváu napon Budapesten. — augusztus 21. Budapesten a Szent István napi ünnepségek az idén a szokott ünnepeknél is impozánsabb módon nyilvánultak meg. Az ünnepségeknek egyik lélekemelő része volt a magyar anyák ünnepe, amely augusztus 20-án délután 6 órakor folyt le a Nemzeti Muzeum előtti téren. Az ünnepség színhelyén megjelent gróf Klebelsberg Kunóné, a kultuszminiszter felesége, aki elnöke ennek az akciónak, majd utána Izabella főhercegasszony foglalt helyet a díszpáholyban. Szederkényi Anna megnyitóbeszéde után Huszár Károly felsőházi tag, a Munkásbiztositó Intézet elnöke lépett a szónoki emelvényre s mondta el a következő szavakat: — 120—130 sokgyermekes anyát jutalma: unk itt meg. De ez csak kisrésze annak, azoknak a szent magyar anyáknak, akik méltók erre a jutalomra. Most itt elhatározzuk, hogy megalakítjuk a Sokgyermekes Családok Szövetségét. Mert ezt a helyzetet, úgy ahogy az most van, tűrni tovább nem lehet. Micsoda rettenetes dolog az, hogy nyolc—tizgyermekes családok lakást nem kapnak. — Mától kezdve a politika legégetőbb kérdésének tesszük a család intézményének megvédését, a sokgyermekes családokról való különleges gondoskodást. — Minden évben összejövünk majd, hogy a vitéz magyar anyákat kitüntessük, mert ha hősök azok a férfiak, akik a halál katoEái, mennyire hősök azok az anyák, akik az élet fakasztóú A kitüntetések kiosztása. Huszár Károly beszéde után elkezdődött a kitüntetések kicsztása. Elsősorban Izabella főhercegasszony, öt gyermek anyja kapta a kitüntetést, majd Zita királynénak küldtek kitüntetést, aki nyolc kis főherceg anyja. özv. Vass Ferencné, szegény iparos ember özvegye, Vass József népjóléti miniszter édesanyja is a kitüntetettek sorában van. A tizenkétgyermekes Gundel Károlyné, az ismert vendéglős felesége,gróf Zichy Rafaelné, Ziiahy Dezsőné Hcdcfcay Sárdorcé, miskolci polgár Saljapin osfendei hangversenyén a közön* ség megverte Huysmans volt minisztert, mert a nemzeti himnusz eljátszása alatt illetlenül viselkedett. — augusztus 22. Brüsszeli jelentés szerint Oszterdében a gyógyteremben hétfőn gyönyörű közönség gyűlt össze Saljopin hangversenyére. Ott volt a világhírű fürdőhely minden szereplő egyénisége, több belga miniszter, köztük Jaspar miniszterelnök és megjelent Huysmans szocialista volt közoktatási miniszter is leányával és egy urokalugával. Az első sorban helyet tartottak fönn Klementina királyi hercegasszonynak s mikor belépett a terembe, a zenekar rázendített a nemzeti himnuszra, a Bar banconne ra. Huysmans, aki éppen akkor leányával és unokehugával beszélgetett, állítólag nem kelt fel helyéről mindjárt és a körülötte levők ezen nagyon megbotránkoztak. Egy ur a közelében hangosan rászólott, hogy szégyelje megát és ha nem akar felkelni, takarodjék ki a teremből. Mások is beleavatkoztak a dologba s jóllehet Huysmans akkor már felkelt, szidalmazták s olyan hangos lett a botrány, hogy a zenekarnak abba kellett hagyni a Himnuszt. Lármás férfiak, harcias nők fogták körül Huysmanst két kisérőnöjével együtt s iparkodtak őket a teremből kituszkolni. A zenekar vezetője újból jelt adott a Himnuszra, gondolván, hogy a zene hangjai el fogják nyomni a lármát és ez használt is. -Következett Saljapin n űsora, amelynek minden egyes száma zúgó tapsvihart váltott ki. A hangverseny után Klementina hercegkisasszony kelt fel, hogy távozzék. A zenekar újból a Barbanconnet játszotta és most azok, akik előzőleg Huysmans ellen tüntettek, ismét körülfogták s ezt kiáltották neki: — A Moscou I A Berlin ! A polgármester még megelőzőleg rendőrökért küldött s ez volt a szerencse, mert a rendőrök fedezete mellett sikerült a volt minis: temek kibújnia az előcsarnokba, ott azonban oly kavarodás támadt, hogy Haysmanstól külön választották leáryát és húgát, A leányt egy hölgy legyezőjével arcul ütötte, volt miniszter unokahugát pedig napernyővel ütlegelték többen, mig a rét dőrség mind a kettőjüket kiszabadította és az autóhoz kisérte. — tGTTÉD VBAEFIGYELMEIM/ Az 1928. évi 23. sx. törvény (EcJgári perrendtartás és a végrehajtási eljárás) alapján használható nyomtatványok, úgy szlovák mint magyar nyelven kaphatók a Spitzer-féle könyvesboltban Romáram, JSóüor-u 29.
