Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)
1928-08-16 / 98. szám
^«gyvenkilencedik évfolyam. 98. Hzám. Csütörtök, ÍOSS. augusztus 16 KOMAROMI POLITIKAI LAP. liltbetéii ks MehisIOTik értékbe»: > Nalybes é* vidékre poit»i »étkflldéaiel: * Síké«* érre 80 K, léién« 40 K, negyedévre : SO I — Külföldön 150 yy«i nám árat 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. A csehszlovák külpolitika helyzete. Komárom, — aug. 16. Mikor Benes előadást tart a csehszlovák külpolitika sikereiről, ez annyit jelent, hogy a külügyminiszter önmaga is megismétli azokat a reklámokat, amelyeket súlyos pénzeken szokott a belföldi és a külföldi sajtóban elhelyezni. Mi már tizedik esztendeje kisérjük figyelemmel ezeket a külpolitikai sikereket és azt sehogyan iem tudjuk elhinni. Megpróbáljuk ezt Benes saját kijelentéseivel bizonyi tani. Benes külpolitikája liz esztendőből kilencig a legmerevebben elzárkózott a német közeledés elől és erre csak a legutóbbi hónapok tapasztalatai bírták rá, amikor már a francia külpolitika is irányt változtatott a németekkel szemben. épen az altruizmus és az objektivitás hiánya nem teheti tartóssá az elért sikereket. Ha Benes körültekint a diplomácia mezején, az ujjain is igen könnyű szerrel számlálhatja el ennek a diplomáciának a barátait. Még legközelebbi szövetségeseit sem tekintheti maradéknélküli barátainak, akik ezt a külpolitikát fentartások nélkül teszik a magukévá. A politikai korrektség csakugyan elengedhetetlen feltétele a külpolitikai sikereknek. Ámde emlékezzék vissza Benes a Magyarország ellen folytatott diplomáciai kampányokra, amelyek sok esetben kudarccal végződtek, mert a beavatkozás jogcímét sehogy sem tudták igazolni. így a Habsburg restaurációs kísérlet alkalmával elrendelt háborús készülődés nem találkozott a nagyhatalmak egyetértésével és épen Anglia emelte fel ebben az ügyben a szavát a mozgósítás ellen, amely a fiatal csehszlovák köztársaságnak egymilárdjába került, mint erre a parlamentben oly sokszor rámutattak. A külpolitikai sikerek alapja a belpolitikai nyugalom. Ez a nyugalom megvan látszólag, azonban Benes mindenkor szándékosan feledkezik meg arról, hogy itt a nemzetiségi kisebbségek kérdése megoldva nincsen és azok elégedetlenek mai helyzetükkel, amiért Benes is politikai felelősséggel tartozik. POLITIKAI SZEMLE Eddig Benesék Németországot is úgy kezelték, mint egy legyőzött államot, pedig ez a legyőzött állam tartja ma is kezében Európa békéjét. A németekkel való kényszerű megegyezést nem könyvelhetjük el Benes sikere gyanánt. Ezzel valahogyan elkésett és a legközelebbi szomszéddal már csak azért sem lehet a viszony a legkitűnőbb, mert a csatlakozás kérdésében tudvalevőleg Benes foglalja el a legmerevebb álláspontot, ami természetesen nem azt jelenti, hogy ez a természetes folyamat be ne következzék. Mihelyt Párisban észre fognak térni és belátják, hogy a csatlakozást megakadályozni képtelenség, abban a pillanatban Benes is át fog nyergelni. Ebből az következik, hogy Benesnek külpolitikai koncepciói a párisi Quai d’Orsay placélumától függően indulnak el a maguk útjára. Benes hivatkozik a népszövetség sikeres munkájára is előadásában. Erről a sikerről a világ közvéleménye egészen máskép van informálva, mert látja, hogy a népszövetség tehetetlen játékszere a nagyhatalmaknak és a kis állasnok egyáltalán nem találnak ott védelemre, amiről csaknem minden ülésszak után meggyőződést szerezhet a komoly szemlélő. Bene3 egyedüli sikere gyanánt a kisantant megalakítását hozhatja fel. Igaz ugyan, hogy a kisantantnak kevesebb a barátja, mint az ellensége az európai közvéleményben, mert látta világos célját, amit ennek a közvéleménynek nyomása alatt revideálni is volt kénytelen és a negativ célokat pozitív célokká változtatni. Ez azonban mindaddig nem sikerült. A Középeurópai Vámszövetség gondolata, mely Benest vallhatja szülőapjának, megint olyan idea, amely épen Benes külpolitikai magatartása miatt kénytelen hajótörést szenvedni. A csehszlovák külpolitikáját az egocentrikus világnézet jellemzi és Komárom,—augusztus 15. Ertglis dr. pénzügyminiszter — hivatalában. Mint Prágából jelenük, Engüs dr. pénzügyminiszter a napokban kihallgatáson volt Masaryk köztársasági elnöknél. A pénzügyminiszter eDgedve a legfelsőbb helyen megnyilvánult óhajnak, hajlandó visszatérni a pénzügyminiszteri tárca élére és mint Írják, még e hét végén elfoglalja hivatalát. Benes dr. kiUügyminiszter az első tiz év mérlegéről. Benes dr. külügyminiszter Kuttenbergben előadást tartott, amelyben a köztársaság első tiz évének mérlegét állította fel és a legközelebbi évek feladatait vázolta. A szocialista lapok részletesen ismertetik az előadást, amelynek során a külügyminiszter foglalkozott a belpolitikai helyzettel is, amelyet teljesen kielégítőnek talál. A csehszlovák külpolitika sikereire hivatkozva, hangsúlyozta, hogy a köztársaságban nem méltányolták eléggé azt a tényt, hogy a népszövetség őt ötször beválasztotta a népszövetségi tanácsba. Nem méltányolták eléggé a népszövetség munkáját sem, pedig nézete szerint épp onnan indultak ki mindazon kezdeményezések, amelyek Európa békéjét előmozdították. Franciaország szövetségese a köztársaságnak, Németország, ez a hatalmas állam, pedig a szomszédja és ezért Csehszlovákiára nem közömbös e két hatalom viszonya. A Rajnán \aló vis2áy az Elbán, Moldván és a Dunán való nyugtalanságot jelenti. A köztársaság külpolitikájának — Benes szerint— makulátlannak kell lennie, hogy az állam erkölcsi helyzete olyan sziláid legyen, mint Belgiumé volt a világháború kezdetén. Ausztria csatlakozását és a trianoni béke revízióját nem tartja veszedelmes problémának. A szlovák szocialisták orgánuma a szlovák néppárt ellen. A szlovák testvérek között évek óta igen fcs2ült a viszony, amely az utóbbi időben megint elmérgesedett. Az ellentétek legnagyobbak a szlovák szocialisták és a szlovák néppártiak között, akik sehogysem tudják megérteni egymást és örökké rivalizálnak egymással. A gyűlöletig fokozott ellentétek időnként a két párt sajtóorganumaiban robbannak ki, amelyekben ugyancsak nagy igyekezettel szedik le egymásról a keresztvizet. Most a szociáldemokrata Robotnické Noviny, Dérer Iván lapja ront neki a szlovák néppárt egyik vezetőjének, Bazovsky Lajos dr. losonci ügyvédnek, akiről azt Írja, hogy védelmébe vette Tukát, s hogy a keresztényszocialista párt által mostanában megindítandó szlovák nyelvű politikai lap élére fogják állítani, mint akinek még a fordulat előtti időkből jó csengésű neve van a szlovákok előtt. A lapra a losonci magyarok 40.000 koronát adtak. Bazovsky az ellene felhozottakra a Slovak ban most nyilatkozik és kijelenti, hogy Tuka mellett levelet irt Hlinkának, mert megvan arról győződve, hogy Tuka jó szlovák és hü tagja pártjának. Nem ítéli el vacuum iuris elméletét, mert azt csak magyarázni kell tudni. Végül pedig erélyesen megcáfolja, hogy a magyaroktól egy fillért is kapott volna. Módosítani kella város költségvetését. Komárom, — augusztus 15. Két hónappal ezelőh, a junius közepén tartott városi közgyűlésen hozta végre a város képviselőtestülete tető alá az 1928. évi költségvetést, amelyet fölterjesztett jóváhagyás végett a felsőbb fői urnához, a járási hivatalhoz. Azt gondoltuk, hogy a tulajdonképen már a múlt év novemberére esedékessé vált költségvetés végre-valahára elintézést nyeif, amikor a csütörtökön meg tartandó képviselőtestületi közgyűlés tárgysorozatéból arról értesülünk, hogy az 1928. évi költségvetés módosítása is napirendre kerül. Negyed év van már csak hátra ebből az esztendőből és néhány hét múlva már tárgyalni kellene uz 1929. évre szóló költségvetést s ime még 1928 ra sincs rendes költségvetése a városnak és egyelőre alig vart kilátás arra, hogy jóváhagyott költségvetés alapján intézzék Komárom gazdasági és pénzügyeit. A város jelenleg a jó reménység fejében teljesiti fizetési kötelezettségét, de természetesen azt is cssk abban a mértékben, amint a jövedelmek befolynak, mivel azonban a fordulat óta többször megtörtént már a város költségvetés nélküli adminisztrálása, a folyó évben sem megy az másképen, hiszen a város hitelezői előtt sem újság már ez a helyzet. EzuMal azonban nemcsak arról van Sserkeutffaég éa kiadóhivatal: Hádor-o. tt„ Megjelenik hetenkint háromaaon kedden, csütörtökön és szombaton. szó, hogy a város egyelőre kénytelen Isten nevében adminisztrálni, hanem súlyosabb esetről. Nevezetesen a járási hivatal szigorú leiratáról, amely a költségvetést visszaküldődé módosítás végett és pedig olyképen, hogy a szükséglet rovatnál fedezetlenül maradt és államsegélyből fedezni remélt egymillió kiadási többlet fedezetére a régi szabályrendeletek módosítását és uj szabályrendeletek bevezetését rendeli el. Ezek a szabályrendeletek a városnak különböző jövedelmi forrásul szolgálnak, de természetesen az adózó polgárság bőrére, mert a különféle jövedelmek kivetésére és behajtására jogosító szabályrendeletek újabb fizetési kötelezettséggel rójja meg a város lakosságát. A leirat rendelkezése szerint a város képviselőtestületének a város jövedel menek gyarapítása céljából módosítani kell a vizdij, csatornadíj, husadó, italadó, ingatlan értéknövekedési adó, vigalmi adó, ebadó, fény űzési adó, állat- és husszemle szabályzatokat és pedig a minisztérium á'tal annak idején megküldött mintaszabályzatok szerint. De ezenfelül be kell vezetni több uj megadóztatásra szolgáló szabályzatot, igy az építési illeték, szabályzatot, a bérösszeg utáni adóról, az átmeneti szállás utáni adóról szóló szabályzatokat, valamint a hivatalos cselekmények utáni, a községi vagyon használati adókra, a hamu és szemétfuvarozásra, hirdetésekie vonatkozó adószabályzatokat s végül a kártya, domino, billiard és teke adó szabályrendeleteket. Mint ezekből látható, Komáromban éppen csakhogy a levegőt nem fogják egyelőre megadóztatni, de más egyebet igen. És a dologban az a tragikus, hogy a város nem térhet ki a módosítások és uj bevezetések elől, annyival is inkább, mert a felsőbb hatóság az államsegélyt csakis akkor hajlandó kiutalni, ha ezen szabályrendeletek által biztosított jövedelmi források kimerittettek és az ezek révén befolyandó jövedelmek az 1928. évi költségvetésbe beóllittattak, minek folytán remélhető, hogy a költségvetés szerint eredetileg 1000000 K-ban kimutatott fedezetlen szükséglet tetemesen redukálódni fog. A számvevői hivatal megtette a hozzávetőleges, de reális alapon nyugvó számításait és kimutatta, hogy az uj adókból a városnak mintegy 300000 K több bevételre lehet kilátása, fedezetlenül igy is mintegy 700000 K fog maradni. A leirat következtében rendkívül nehéz helyzetbe került a város, mert ha esetleg nem tesz eleget a leirat rendelkezéseinek, költségvetését nem hagyják jóvá s az államsegélyre való kilátások is alaposan elhalványodnak, esetleg egészen el is oszolhatnak. A szabályrendeletek módosítását és újabb szabályzatok bevezetését azért kívánja a felsőbb hatóság, mert reméli, hogy az uj jövedelmi források következtében az egy millió államsegély csökkenni fog, már pedig az államnak az az érdeke, hogy minél kevesebb államsegélyt utaljon ki Komáromnak. De még az is megtörténhetik, hogy a redukált, illetve módosított költségvetés dacára a miniszter nem ad államsegélyt, hanem nagykegyesen megengedi, hogy a város a fedezetlenül maradt összegre nézve a mai kétszáz százalékos póiadón felül a szükségesnek mutatkozó százalék szerint újabb pótadót vethessen ki. Nem akatunk jósok lenni, de a jelek úgy mutatják, mintha erre az utóbbi eshető ségre jobban számíthatnánk, mint az államsegély kiutalására. A város képviselőtestülete a csütörtöki közgyűlésen foglalkozik a leirattal, amelynek elintézése nagy felelősséggel jár a képviselőtestület tagjaira nézve.
