Komáromi Lapok, 1928. július-december (49. évfolyam, 79-156. szám)

1928-07-03 / 79. szám

^•gyvenkilencedlk évlolyam 70. szám. Kedd, 10S8. jnlius 3 íílStbaetési ái «»»híalorák értékbe»; l»lfbsa é* vidékre portai »étküldéiael: Ssé*8 évre 80 K, félévre 40 l, negyedévre -Sí! í. - rolföldSn ISO Sí. ve« erém éra t 8© fillér. POLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARAMYAY JOISEF dr. 8ierkeutSiég ér kiadóhivatal; Ridor-n, ft*.. Megjelenik hetenkint háromszor t kedden, csütörtökön és szombatos A közigazgatási reform életbelépése. Komárom, — julius 2. Tegnap életbelépett a közigaz­gatási reform. Megszűntek a nagy­­megyék és helyébe lépett az or­szágos igazgatás. Hol van ez az országos igazgatás és kik végzik ezt az igazgatást: erre senki sem tadna szabatos feleletet adni. De arra sem, hogy hová is kell.címezni egy beadványt, ha azt az országos igazgatásnak kell majdan elintézni. Általános fejetlenség és kapkodás az egész vonalon, ez jellemzi az uj reform életbeléptetését, amelyet csak Szlovenszkón erőszakoltak, míg a történelmi országokban csak ez év december elsején fogják élet­beléptetni, amikor már mirajtunk kipróbálták. Amióla törvényhozás van a vi­lágon, az mindig arra törekedett, hogy rhegkönnyitse az állampol­gárainak a helyzetét azokkal a változásokkal szemben, amelyeket az uj törvények hoznak létre. Itt ki­mondja a törvényhozás, hogy a reform julius elsején lép életbe Szlovenszkón és Ruszinszkóban, amelynek a békeszerződések szerint autonom beligazgatással kellene rendelkeznie, azután tovább nem tesz semmit. Elkövetkezik a julius elseje és senki sem tudja, hogy mi is lesz ma. A végrehajtási utasítás, amelynek a reformot meg kellett előznie, még hírből sem ismeretes. A közigazgatás alkalmazottainak valami csodálatos intuícióval meg kell érezniök, hogy mikor is nem csinálnak valami baklövést. Mivel pedig a baklövéseket csak úgy lehet biztosan elkerülni, ha semmit sem csinálunk, a szloven­­szkói közigazgatás is a várakozás álláspontjára helyezkedik a közön­séggel szemben. Ki fogja feldol­gozni a nagymegyék restanciáit, azt még a boldog Isten tudja csak, mi nem. Mit intéznek el végérvé­nyesen a járási hivatalok és bi­zottságok, azt csak sejteni lehet nekik, de tadni nem. A közigaz­gatás kereke forog ugyan, de hogy előre megy e annak a szekere, vagy hátra, azt nem lehetne meg­mondani. Hogy azután mire volt jó ke­resztül őszakolni a reform életbe­léptetését, azt a néppárt tudná csak megokolni, amely állan­dóan ismétli a két szót: Slo­­venska Krajina é3 azt hiszi, hogy ebben benne van Szlovenszkó autonómiája, amelyet, amikor Prá­gának behódoltak, ott hagytak a szlovenszkói határon a néppárt korifeusai. Slovenska Krajina ma uj közigazgatást kapott, amelyet azokon kívül, akik ezt kidolgozták és törvényt alkottak róla, senki sem ismeri. Legkevésbbé a nép­párti urak. Már a kormánylapok is helyte­lenítik azt, hogy Szlovenszkót kí­sérleti nyúlnak tekintik, amelyen »kipróbálnak« reformokat, igy az uj köziga?gitást is. A mi türel­münk azonban még a kormány­lapnál is sokkal edzettebb és azt tartjuk, hogy akinek az Isten hi­vatalt ád, észt is ád hozzá. Csak azzal nem vagyunk tisztában, hogy aki nagy hivatalt visel, annak na­gyobb adagolásban jut-e az ész is, mert a látottak mintha ennek az ellenkezőjét bizonyítanák. POLITIKAI SZEMLE. Komárom, — julius 2. Interpelláció a magyarországi nyomdatermékek szabad behoza­tala kérdésében. A szlovenszkói és ruszins2kói szö­vetkezett ellenzéki pártok közös külügyi bizottságának határozata alapján az országos keresztény szocialista párt és a magyar nemzeti párt törvényhozói a magyarországi nyomdatermékek beho­zatala tárgyában interpellációt intéztek az összkormányhoz. Az interpellálok hivatkoznak Sramek miniszternek, mint a minis; tetelnök helyettesének Gregoro­­vits nemzetgyűlési képviselőnek hasonló tárgyú interpellációjára adott válaszára, amelyben azt mondja, hogy az .általá­nos tilalom alól az utóbbi időben a magyar koimánnyal kötött egyezmény alapján tekintélyes, általános jellegű kivételek engedélyeztettek, s a póstai szállítás engedélyezése iránti kérvények elbírálásánál konkrét esetekben szabad­elvű gyakorlat vezettetett be". Minthogy a szlovenszkói teljhatalmú miniszter nemrégiben kiadott rendelete a válasz­ban lefektetett elvet egyáltalában nem fedi és Szlovenszkóba csak külön en­gedéllyel lehet behozni magyar tudo­mányos könyveket is, magyarországi lapok közül pedig csak a szocialisták és radikálisok lapját engedélyezték, azt kérdezik az interpellálók, hogy hajlan­dó-e a kormány közölni, hogy előbbi válaszát kinek az információjára alapí­totta, hajlandó-e a teljhatalmú minisz­ternek 1920. évben a magyarországi nyomdatermékek tárgyában kiadott ren­deletét teljes terjedelmében hatályon kívül helyezni, a /v agyarországon meg­jelenő lapoknak a póstai szállítás jogát megadni és ilyen módon gondoskodni arról, hogy a csehszlovákiai magyar és német kisebbség között e téren is fen­­forgó megszégyenítő különbség az ál­lam fennállásának tizedik évében végre megszűnjék. A magyar nemzeti párt tiltako­zása Kristóf letartóztatása és a házkutatás ellen. Mint ismeretes, a losonci rendőrség vezetője egy elcsapott kommunista be­­súgására letartóztatta Kristóf Sándort, a magyar nemzeti párt losonci orszá­gos pártigazgatóját és noha a letartóz­tatás és házkutatás csak a nevezett pártigazgató ellen volt elrendelve, a magyar nemzeti párt irodájában is tar­tottak házkutatást és a párt pénztári könyveit és iratait lefoglalták. A be­­súgás szerint azzal vádolják Kristófot, hogy Budapesten egy titkos szövetség­től 1925 ben 275.000 koronát vett föl irredenta célokra. A házkutatás semmi­féle bizonyitékit szolgáló anyagot nem eredményezett, mégis Kristófot átkisér­­ték a járásbíróság fogházába. A párt törvényhozói erélyes tiltakozó beadványt intéztek az igazságügyminiszterhez, mert a politikai szabadságnak legeklaíánsabb sérelme, hogy a pártnak valamelyik tagja vagy tisztviselője ellen elrendelt rendőri nyomozást minden vizsgálóbírói hozzájárulás léikül, önkényüleg kiter­jesszék a politikai párt irodájára is. A tiltakozó törvényhozók arra kérik a minisztert, hogy az ügy összes iratait sürgősen kérje föl és czoknak átvizsgá­lása után az illetékes ügyészséget a megfelelő intézkedésre utasítsa. Egyben pedig fegyelmi vizsgálat megindítását kérik Kompis losonci rendőrkapitány ellen, aki a visszaélést elkövette. A magánalkalmazottak nyugdíj­biztosítása. A magánalkalmazottak nyugdíjbizto­sításáról külön törvény fog intézkedni. A törvényről szóló javaslat azonban igen lassan készül, ami eddig is sok eredménytelen közbenjárásra kénysze­­ritette az érdekeltséget. Az ügyben a német és csehszlovák szociáldemokraták Komárom, — julius 2. Negyedszázada annak, hogy Komá rom örök büszkesége, Jókai Mór, a nagy mesemondó örök álomra hunyta le szemét és porhüvelyét a budapesti kercpesi úti temetőben kijelölt díszsír­helyen átadták az anyaföldnek. A költő­fejedelem sírja jeltelenül áll még ma is, noha még jóval a világháború előtt megindult a gyűjtés a Jókaihoz méltó síremlék alapjára. A világháború, mint megszámlálhatatlanul sok más ideális ügyet, ezt is megakasztotta kivitelében, de a magyar nemzet lelkében ma is eleven erővel él a kegyelet Jókai nagy emléke iránt, amely állandóan ébren tartja a síremlék megvalósításának gon­dolatát és vágyát. Jókainak néhány évvel ezelőtt lelep­lezett szoboremléke, már olt ékesíti Bu­dapest egyik gyönyörű terét, de néhány hónap múlva elkészül az impozáns sír­emlék is s a Kerepesi temetőben nem marad tovább jeltelenül a halhatatlan költő sirja. A magyar közvélemény régi kedves óhajának valóraváltásán a magyar kul­tuszminiszter, Klebelsberg Kunó gróf elnöklete alatt működő bizottság dol­gozik, amely a Jókai család tagjaiból s az irodalmi, művészed és társadalmi élet kiválóságaiból áll. A bizottság a napokban tartott ülésén foglalkozott az emlékmű kérdésével s az ülésteremben kiállított pályadíjnyertes mű gipszmo­­delljét Lechner Jenő dr. és Füredi Az iparos tanonciskola életképességéről számol be a megnyílt iparos tanonckiállitás. Komárom, julius 2 Beszámoltunk már arról, hogy julius 29-án, Pé!er-Pál napján a községi elemi iskola Deák Ferenc utcai épüle­tében megnyílt a komáromi iparos­­tanonciskola kiállításé, amely rendkívül értékes anyagával mindenképen meg­érdemli a nagyközönség figyelmét. Az iskola nívója jóval felül áll a kisvárosi viszonylaton és bizonyos, ha sikerül a kiállítási anyagot Brünnbe szállítani, úgy az uj magyar iparosgenerációnk méltán szép sikerrel szerepel ott és a múlt hét végén sürgős interpellációt intéztek Sramek miniszterelnökhelyet­teshez, amelyben a törvényjavaslat sor­sáról érdeklődnek. Sramek szombaton válaszolt az interpellációra, amely sze­rint a szakbizottságok által elkészített elaboralumon a népjóléti minisztérium teljes apparátussal dolgozik és mindent elkövet, hogy a törvényjavaslat a leg­rövidebb időn belül beterjeszthető le­gyen a nemzetgyűlésnek. Kinevezték a modus vivendi vég­rehajtására szolgáló bizottságot. A Vatikánnal kötött modus vivendi által előirt egyházi bizottság tagjait most nevezték ki az egyházmegyék részéről. A bizottság feladata lesz a vagyoni kérdések és az egyházmegyék határainak uj rendezését kidolgozni. Elnöke Ciriaci nuncius és titkára Ritter egyetemi tanár. Az egyházi bizottság­gal párhuzamosan egy állami bizottság is működik, amelynek tagjait szintén most nevezték ki. Richárd, a síremlék tervező művészei mutatták be a bizottság illusztris tag­jainak. Az emlékmű egy 15 méter átmérőjű, felül nyitott köralaku oszlopcsarnok, az oszlopok között művészileg csipkézett kőditörésekkel. A vezető gondolat az volt, hogy egy magyaros motivumu kő­pergolával körülvett rózsakert díszítse a világhírű magyar költő sírját. A bi­zottság tagjai teljes elismeréssel adóz­tak az alkotóknak a monumentum művészi megteremtéséért, A síremlékre társadalmi utón meg­indított gyűjtés által hozták össze a szükséges összeget, amelynek nagy ré­szét az iskolás gyermekek adományai képezik s most, hogy a magyar kor­mány és Budapest székesfőváros na­gyobb összeggel járultak az akcióhoz, az ő áldozatkészségük folytán lehetővé vált, hogy a gyönyörű síremlék elké­szíti essék. Összesen 110000 pengő áll rendelkezésre és ma már biztosra vehető, hogy az emlék néhány hónap múlva elkészül, A költő özvegyének kérésére a bizott­ság egyhangúan hozzájárult ahhoz, hogy a pergola oszlopainak belső felületére Jókai regényeinek címét véssék be. Erre vonatkozóan a tervezőművész kijelen­tette, hogy a mily gondolatokat keltő címek bevésése emelni fngja d mü monumentalitását. A bizottság a mun­kálatokat a legrövidebb időn belül ki­adja és igy a Jókai síremlék e’őrelát­­hatóan jövő év tavaszán állani fog. kivívja majd az osztatlan elismerést. A kiállítás anyaga jóformán azért is rendkívül biztató, mert tulajdonképen alig egy-két éve működik Komárom­ban az újonnan szervezett iparostanonc iskola s máris olyan perspektívát nyújt, amely legszebb ígéreteket tartalmazza arra nézve, hogy ez a fiataliskola a jövőben még inkább fog fejlődni és erősödni. Az iskola vezetése Telkes Mihály igazgató kezében kitűnő garanciája en­nek, de éppúgy a tanítói kar is a leg­jobb erőkből rekrutátódik, úgy hogy az iskola magas nívója biztosítva van. Arról a komoly munkáról, mely az iparostanoncisbolában folyik az esti órákban, a napi munka után, tulajdon­képen csak akkor szerezhetünk fogal­mat, ha megtekintjük a gazdag anyagú Jókai sírjára művészi síremléket emelnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom