Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-03-31 / 39. szám

«gyvenkilencedik évfolyam, 30- szám. Szombat, 1988, március 31, SxeiksiztSiée éi kiadóhivatal] Nádoí-a. Sül., i'plf % hr kint háiomsxoil | kleden, csütörtökön és szombaton gtSfisstéBi itt síehsilovák értékben: Sildben él vidékre postai ixétkflldéiiel! «gésa évre 80 E, félévre 40 K. negyedévre 20 E. — Külföldön 150 Sí. » jí®« saäns á?a s 8© fillée. ALAPÍTOTTA £ TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. POLITIKAI^ SZEMLE lÉll (ülEDSllil. Irta Alapy Gyula dr. Száz esztendeje halt meg Kultsár István magyar iró és az első pesti magyarnyelvű újság szerkesztője. Kultsár Komáromban született és itt is tanult, ebben a városban, ahonnan a magyar irodalom és tudomány annyi büszkesége bon­tott szárnyat. A tanári pályára ké­szült, de tanitórendjének feloszla­tása következtében nem maradha­tott a tanári pályán és felcserélte azt az irói pályával. A tizennyol­cadik század vége, a francia for­radalmat követő reakció ideje nem volt valami kedvező a magyar i£ői tehetségeknek. A légmentesen el­zárt politikai határokon keresztül nem tudott utat törni a felvilágo­­sultság gondolata és Kultsár is érezte saját magán ennek az álla­potnak minden keservét. De nem riadt meg az akadályoktól és 1806- ban megindítja lapját a Hazai és Külfö’di Tudósításokat. Ez a kis hetilapocska képviselte abban a nehéz időkben a magyar irodalmat és Pesten, amely abban az időben még csaknem teljesen német volt, Kultsár megteremtette az irói kört, felkarolta a fiatal te­hetségeket és azoknak segítséget és támaszt nyújtott. Kultsárnak azon­ban nem annyira irói alkotásai azok, amelyek megőrzik nevét a feledéstől, hanem inkább a magyar nemzeti mivelődésnek az a fana­tikus hite, amely benne elevenen élt akkor is, amikor még nem jött el Széchenyi kora. A Magyar Tudós Társaság gondo­latát a legmelegebben támogatja és nem rajta múlik, hogy ez a nagy és nevezetes nemzeti ügy korábban nem megy a teljesedés útjára. Hogy Kuílsár mit tett a magyar színészet támogatásira Pesten, azt a színészet története feljegyezte legszebb lapjaira. Keze elér Pesten lul is és Székesfehérvár, Komárom színészete is sokat tudna róla be­szélni. Kultsár, a tanár, fiatalkorában fedezte fel Mikes Kelemennek Tö­rökországi Leveleit és ez a gyönyörű munka, mely ma sem vesztett érdekességéből, Kultsárnak köszön­heti első kiadását, de köszönettel adósa ezért az egész magyar iro­dalom, amelynek tizennyolcadik századából való legértékesebb próza­­iróját ismertette meg nemzetével. A nagyon lelkes Kultsár István Komárom, — március 30. Egységes választási biok a koa­lícióban. A közeledő tartományi és kerületi képviseletekbe vaió választásokra az összes pártok megtették már az elő­készületeket, Parbmenií körökben úgy hirük, hogy a választásokra a polgári koalíció is megke;díe a szervezkedést és pedig abban az irányban, hogy a pártok egységes választási blokkot ala ■ kilónak azzal a céllal, hogy a válasz­tási ha.cban hathatósabban léphessenek fel a szocialisták ellen. A szenátus viharos ülése. A szenátus a lakásvédeimi és a vele összefüggő javaslatokat a napokban tartóit utolsó ülésén letárgyalta, a vi­tában kiler.c szenátor szólalt föl, s a felszólalások btfi jeztével a szenáus a javaslatokat első és második olvasás ban is e.fogadta. Zinák csehszlovák szociáldemokrata szenátorok az épít­kezés előmozdításéra vonatkozó javas­latához beadott rezoluciója fölött meg­ejtett szavazásnál viharos jeleneire került a sor. A kommunisták cs a német szociáldemokraták a padokat verték és elővették füiyülőiket, amelyekkel éktelen iármát csináltak. Majd rohamot intéz­tek a szónoki emelvény és a miniszteri padok eilen. A vihar jó néhány percig tartott, míg sikerült az elnöknek rendet teremteni, amikor Hrubán elnök sajnál­kozását fejezte ki, hogy egyes szenáto­rok ilyen jelenetek előidézésére ragad­tatok magukat. A szenátus csü.örtőkCn tartotta a húsvéti szünet élőit utolsó ülését. Miinka az egész szlovák néppárt bizalmát bírja. A sajlóban és politikai körökben sok mindent imák és* beszélnek a szlovák néppártról az utóbbi időben, különösen a Tuka üggyel kapcsolatosan, akit emléke élni fog irodalmunk törté­netében és szülővárosa ezen kívül j is hálával adósa nevezetes szülőt- j I tének. Kultsár István megelőzte j ? korát, amikor megérezte, hogy a j | nemzeti kultúrát a hírlap, a szi- j I nészet é-s a könyvtárak alapítása \iheli előre. Nagy könyvgyüjtemé- | , nyét felajánlotta Komárommegyé- j nek, hogy annak székhelyén egy I nyilvános olvasóterem létesüljön, ; ahol az elmék pallérozódjanak és \ mivelődjenek. Kultsárnak álmai | halála után csaknem száz év múlva í valósultak meg azon a helyen, ahol i ő is tanult és tanított, a komáromi kultúrpalotában, amely a régi kis­­gimnázium falaira épült. Száz éve, hogy álomra hunyta I le szemét. Szülővárosa nem emelt I | neki emléket eddig. A citromnak, | | rozmaringnak, zöldfának és a pá- j í vának jutott utca, csak Kultsárnak : az első magyar pesti lap szerkesz­i tudvalévőén a párt ismételten véde­­lembe vett az őt ért szcciaüsta táma­dások ellen. Most ezt a hírt terjesz ’ tik bizonyos oldalon, hogy a szlovák néppáriban, illetve annak törvényhozói klubjában ellentétek merültek fel, sőt azt is kolportálják, hogy mozgalom indult meg Hlinka Andrásnak a párt elnöki székiből való eltávolítására. A párt hivatalos lapja, a Síovák rossz­akaratú koholmányoknak mondja ezeket a híreket és megállapítja, hogy ezeknek az a céljuk, hogy a szlovák néppártot, mint az egyetlen olyan politikai alaku­latot, amely Szlovtnszkóban a cenira-Köztudomás szerint városunkban a lakáshiány, vagy fokozottabban lakás szükség, sőt lakásínség szinte állandó­sult panaszt jelent. Ennek ellenére azt látjuk, hogy a lakásépítési tevékenység majdnem teljesen pang, mert az a két három magénház, mely a legutóbbi években épült, egyáltalán nem enyhíti a lakásszükséget. E jelenségek magyarázatát kétségte­lenül helyi okokban keli keresnünk, mert mig mis városokban a háború befejezése óta nagyarányú uj építkezé­sek történlek már és vannak folyamat­ben most is, egész uj városrészek ke­letkeztek, lakásépítő szövetkezetek ala­kultak s működnek, sőt még a falvak­ban is seregestül épülnek a lakóházak, addig Komáromban a lakásépítés a nagy lakáshiány ellenére sem mozdul arról a holt pontról, melyre a háború kitörésekor jutott. Ha pedig ezeket a helyi okokat vagy jobban mondva: helyi viszonyokat szem­­ügyre vesszük, első pillanatra szembe­tőjének, a magyar színészet úttörő­jének és a magyar irodalom mun­kásának nem jutott A hálás utó­kor napirendre té/t felette. Vájjon rmt érdemel az a nemzet, mely nagyjait ily könnyen elfelejti! Kultsárt azonban nem engedi fele­désbe menni az a munka, amelyet végzett és az a kuliara, mely szűk körében nagy akaratával mégis megteremtett. Kultsár István neve Komárom­ban minden időkre élni fog mégis, mint a helyi kultúra első úttörőjéé, aki a nagy Péczely József, Mind­­szenty Sámuel, Iliéi János, Benyák Bernát és a vándorlásában ideve­tődött Csokonai mellé sorakozik. Kultsár I-tván neve tovább él ala­pításában akkor is, ha a felett az enyészet pora rakodik le, akkor is, ha a feledés pókhálói szövik is felette munkájukat, mert nemzeté­nek élt és dolgozott. lizmusnak útjában áll, szétzüllesszék. Da mindezen törekvések hajótörést fog­nak szenvedni Hlinka András ellenállási képességén, aki a szlovák néppárt osztatlan bizalmát bírja. Az interparlamentáris Unió ülése Prágában. Csütörtökön vette kezdetét az inter­parlamentáris Unió ülésszaka Prágában. Az első ülésen a jogi bizottság tartott ülést. A külföldi vendégeket Brabec dr. szenátor üdvözölte, amit La Fontain, belga szenátusi elnök köszönt meg. A bizottság erután a nemzetek együtt­élésére vonatkozó deklaráció tervezet vitáját kezdte meg. Déíuíán La Fontain konferencia nevében megkoszorúzta áz ismeretien katona sirjá*. tűnik, amit már a Komáromi Lapok hasábjain is többszőr megállapítottak, hogy városunknak nincsenek épiiésre alkalmas területei az erődvonalakon belül, mart ami szabad, beépiíetien terület még található, az mind vagy köztér, vagy kincstári terület. Ez a megállapítás teljesen igaz, de nem szabad megáílanunk enné!, hanem keresnünk kell a módját, hogy mikép segi.heíünk a bajon? Ha a város nem tud az építeni szándékozó lakósainak, a magánvállalkozásnak támogatására sietni saját telkeivel, mikép segíthetne esetleg más módon? A köztereknek — vagy csak egy részüknek is — beépítését a limine el kell ejtenünk, mert minden egészség­­ügyi, közforgalmi, gazdasági, város­­rendezési és szépitészeii szempont el­lene szól. így nem fogadható el az a néhány héttel ezelőtt e lap hasábjain felvetett gondolat sem, hogy a Kossuth tér egy része építtessék be. A kincstári területekből — bár ez lenne talán a legjobb megoldás—nem valószínű, hogy szerezni lehessen, hi­szen az erre irányzott többszöri kísér­let mindig meghiúsult. Az erődvonaiakon kívül való építke­zés szintén nem alkalmas középosztá­lyunkra nézve a iakásszükség megol­dására és nem is vihető keresztül, mert az erődvonal közvetlen szomszédságá­ban levő területek szintén a kincstár tulajdonát képezik, a nem kincstári teiületek pedig távol vannak és csak kél erődkapun á‘, nagy kerülővel köz­lekedhetnek a város mai részeivel. Ha a város rohamos fejlődésnek in­dulna, ez a fejlődés szükségszerűen szél feszítené vagy áiugraná az erőd­­gyürüt, de ilyen mértékű fejlődés belát­ható időn belől nem remélhető. E mellett városrendezési, közegész­ség], városgazdasági és közrendészeti okokból sem kivánaios egyelőre a városnak iiy extensiv terjeszkedése, mert feltéve, hogy az erődvonalon tut, vagy a Vágón túl valahol ilyen telep létesülne, annak vizvezetékkel, csator­názással, világítással, előbb ulóbb isko­lával és más közintézményekkel való ellátása, ulrendezése a várost uj és igen költséges feladatok eié állítaná. Lakásínség és építkezés. Irta: Szijj Ferenc dr. fl természetes Az Igmándit ne tévessze össze másfajta kesezűvizzel! g Kapható mindenütí kis és nagy üvegber. Schmidthauer kútváilalat Komárom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom