Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-01-28 / 12. szám
^•íyveD^Henc«dIk évlolyam, IS. szám. Szombat, 1928. január 28, SlStisetési ár caehuiorák érti írben: Stlfbsc é* vidékre portai ixétkflldéisei: «»és* érre 80 K, félévre 40 5, negyedévre 30 K. - lölföldön 150 Ke. nán Ara I 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÄL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. 8ierke*xt6aég éa kiadóhivatali Nádor-o. 9« Megjelenik hetenkint hiromaxori kedden, csütörtökön és szombaton. 1 POLITIKAI' SZEMLE Sziillö Géza interpellációja. — A biróhiány miatt állandó a válság az igazságszolgáltatásban.—„A turócszentmártoni deklarációt meghamisították, a jegyzőkönyv elsikkadt“ — mondja Buday képviselő. — A szudétanémetek követelik a nemzeti autonómiát.—Elhalasztották a demarsot a szentgotthárdi eset ügyében. A genii Ins. Komárom, —január 27. A kisantantnak nehéz napjai vannak, mert döntenie kell a Genfben beadandó panasz felett. De a kisantant, amely igyekeznék ebből a kérdésből minden megszerezhető kellemetlenséget megszerezni Magyarországnak, nehéz helyzetbe jutott, egyrészt Olaszország befolyása miatt, ahonnan tudvalevőleg a fegyverszállitmány elindult, másrészt Anglia és Németország részéről, amelyek nem valami jó szemmel nézik a kisantantnak mohó fellépési vágyát, ami kétségtelenül nem használ annyit a békének, mint amennyit árt. Súlyosan komplikálja a kérdést a lefegyverzés kérdése, amelyet a legyőzött államokon végrehajtottak, de amely felett a győző államok napirendre tértek. Egyes államok fegyverkeznek az állukig és még azon felül is, más államoknak pedig tilos egy repülőgépet b vásárolni hadi célokra és egy gépfegyvert beszerezni, amellyel még nem lehet háborút csinálni. Végeredményében mindez most felkavarja és felszínre hozza a békeszerződéseknek összes sérelmes rendelkezéseit, amelyet széliében megvitatnak a világon. A prágai parlamentben is szóba került mindez és párhuzamot vontak a szentgotthárdi gépfegyverek és a kínai hajórakomány fegyverszállítás között, amelyre vonatkozólag a hadügyminiszter azt a kijelentést tette, hogy Brünnben nagy katonai hadiszergyár működik, melynek az állam is egyik főrészvényese és ez a külfődre szállít hadiszerekef. Egyik német képviselő erre azt a megjegyzést tette, hogy a két fegyverszállítás közt semmi külömbség sincsen. Mert a kínai fegyverszállítás kinek a részére ment ? Azoknak a kínai csapatoknak, amelyek az angol uralom ellen küzdenek. A Géniben átnyújtandó démarsot veszedelmesen komplikálja a román külügyminiszternek Mussolinival folytatott tárgyalása, amely miatt a francia közvélemény máris idegesen nyugtalankodik és fél az olasz befolyástól. A kisantant tiltakozása két részre osztja Európát: a kisantant mellett és a kisantant elleni álláspontra. Ebben a pillanatban nem is lehet tudni, hogy Komárom, — január 27. Szüilö Géza interpellációja a Prágai Magyar Hirlap elkobzása miatt. A Prágai Magyar Hírlapnak egyik múlt év decemberi számát Sziillö Géza nemzetgyűlési képviselőnek az abban leközölt beszéde miatt az államügyészség elkobozta. A beszédet Szüilö Munkácson, az ottani keresztényszociaiista péit választói ülésén mondotta, amelyet az ülésen jelenvolt hatósági kiküldött is végighallgatott anélkül, hogy *zt kifogásolta volna. Szüilö Géza a hp elkobzás Ügyében interpellációt intézett az igazságügyminiszterhez, akitől azt kérdezi, hogy mit hajlandó tenni, hogy alantasai, az államügyészségek, az aikotménylevél bevezetéseben foglal! és a szabadságjogokra vonatkozó ünnepélyes Ígéret szellemében gyakorolják hatáskörüket s ne járjanak el úgy, hogy eljárásuk a régi Ausztria történetének legsötétebb mpjaira, a XIX század ötvenes éveire emlékeztessen. Ezt annyival is inkább kérdi, mert nem tételezhető fel, hegy Bach szerepét akarják játszani ebben az államban. A köztársaság igazságügyének állandó válsága. Amióta csak fönnáll a köztársaság, > ebben a nézeteltérésben ki lesz a győztes. Románia szeretné ezt a helyzetet kihasználni a népszövetségnél a Magyarország ellen való hangulatkeltésre, amelyre nagy szüksége volna az optáns perben, ámde nagy kérdés, hogy ez sikerülni fog-e Genfben, ahol Magyarországnak is vannak már barátai. A román álláspontot érthetővé teszik a nagyváradi és kolozsvári esetek, valamint a zsidóellenes heccek, amelyek ott napireoden vannak és épenséggel nem jó ajánlólevelek Románia részére. Minderről a figyelmet elterelheti a szentgotthárdi eset, ha az kellően kiaknázható lesz. A dolog azonban igen átlátszó és igy nem fognak sokan felülni a román kormánynak. A békének azonban a legroszszabb szolgálatokat teszik az olyan lapok, amelyek a cseh sajtóban felelőtlenül és szabadon írnak Magyarország támadásáról és lelkiisazóta nagy nehézségekkel küzd az igazságszolgáltatás amiatt, hogy nagy a biróhiány és a szolgálatban levő birák túl vannak terhelve munkával. Az bizonyos, hogy sok jeles és kipró bált bírót bocsátottak el hivatalából, akik még éveken keresztül nagy szolgálatot tehettek voina az igazságügynek. Uj bírói generáció azonban még nem volt, sőt még ma is nélkülözik a gyakorlott és megfelelő tapasztalattal rendelkező bírákat. A Tribuna egyik cikkében ennek a súlyos helyzetnek ad hangot és azon csodálkozik, hogy az igazságügyi szolgálatban a rendszeresítés eredménye nem váltotta be a reményeket, sőt a közeljövőben még javulásra sincs kilátás, mert újabb erők felvételét beszüntették. A lap az igazságügy válságának megoldására egyedül csak a több bíró alkalmazását véli sikeresnek és a birószövetség által indítványozott szolgálati pragmatikának a legrövidebb időn belül való megvalósitását követeli. Anéppárt hivatalos szónoka a tu. rócszentmártoni jegyzőkönyvről. Ismeretes, hogy Tuka Bélának a SEovák egyik számában megjelent állambölcseleti cikke foglalkozik az 1918. október 30. és 31.-én Turőcszentmártoiban tartott konferenciával és az meretlenü! pánikot akarnak kelteni, hogy ezzel a közvéleményt felizgassák. Nem lehet eléggé elitélni ezeket a lapokat, amelyek a közönségben gyűlöletet akarnak kelteni az állam egyik szomszédja ellen minden tényleges alap nélkül. Csodálkozunk, hogy ezekre a hivatalos köröknek egyetlen hangja sincsen és ezeket az üzelmeket szabadon folytathatják. Ha a cél a béke fentartása, akkor nem volna szabad megengedni azt, hogy álhirekkel és rémhírekkel izgassák fel a közvéleményt és tegyék ezt minden komoly alap nélkül csak azért, hogy a békés atmoszférát megzavarják két állam között, amelyek közül egyik lefegyverezve, hadsereg nélkül áll, a másik pedig teljesen felszerelt hadsereggel rendelkezik, amelyet az általános védkötelezettség alapján bármikor milliós létszámra egészíthet ki. Ez az eljárás nemcsak rosszhiszemű, hanem károkat is okozhat. akkor kiadott deklarációval s megállapítja, hogy a csehek által akkor tett Ígéretek az autonómiára vonatkozólag tíz évre szóltak. E cikk nagy fölháborodást keitett különösen azok között a szlovákok között, akik nem tartoznak a szlovák néppárthoz és legelsősotban a csehszlovák szociáldemokraták vezére, Dérer támadta emiatt Tukát vehemensen. A képviselőházban a kormánynak a szentgotthárdi esetre vonatkozó nyilatkozata fölött folytatott élénk vitában Buday József néppárti képviselő ismertette pártjának álláspontját és a szónok ezzel kapcsolatosan kitért a íurócazentmártoni jegyzőkönyvre is, amelynek sorsát a következőkben ecsetelte: A történelmi eseményeket okmányokkal szokták leszögezni és megerősíteni. Ilyen okmány az 1918. október 30.-án kelt mártoni deklaráció és az október 31 -én kelt mártoni jegyzőkönyv. Azonban mind a két okmányrak meg van a fátuma. A deklarációt meghamisították, a jegyzőkönyv pedig elsikkadt Erről a helyről felhívjuk azokat, akiknek kötelessége lett volna megőrizni a jegyzőkönyvet, hogy dzt, mint a nemzet tulajdonát, adják vissza a nemzetnek. A mártoni gyülekezet minden résztvevője tudja, hogy az ottani tanácskozások a Magyarországtól való elszakadás és a s cseh nemzettel együtt alkotandó államhoz való csatlakozás jegyében folytak le, azonban azzal a kívánsággal, hogy a két nemzet viszonya tíz év alatt szabályoztassék és pedig autonómisztikus alapon. Masaryk elnök 1919 januárjában Hlinkának ezt mondotta: Ti szlovákok akarjátok az autonómiát: meg fogjátok kapni és ezt 1921-ben, midőn Sziovenszkót meglátogatta, megismételte. Minden igazságos csehnek el kell ismernie, hogy a szlovák nemzet önrendelkezési joga ép olyan szilárd, mint maga a természet. A szudetanémetek követelik a nemzeti önkormányzatot. Masaryk köztársasági elnök a nemrégiben Csehszlovákiában járt német birodalmi újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy a köztársaságban élő németek államalkotó nép, amely nem számítható a nemzeti kisebbségekhez. A képviselőház tegnapi ülésén Krebs német nemzeti szocialista felszólalásában kijelentette, hogy a szudéta németeket nem hatja meg az, hogy az elnök kisebbségből az államnépesség egyik részének telte meg őket. Ök. mint önálló szudetanémet nemzet, követelik a nemzeti önkormányzatot is ezért a véglelekig fognak harcolni. A beszéd közben a német nemzeti szocialisták egy plakátot függesztettek ki, amelyen ez állt: Éljen az önálló szudeta-német nemzet 1 A kisantant elhalasztotta a démarsot a szentgotthárdi esetre nézve. Azt is lehetett volna címül adni, hogy a kisantant ellentétes érdekei, mert a nagy lármával követelt népszövetségi közbelépést a szentgotthárdi esetben amiatt lehetetlen kikényszeríteni, mivel a kisantant államainak ebben a felfújt kérdésben különböző érdekei különböző felfogást diktálnak. Már abban az időben, amikor Benes külügyminisz< tér összehozta a kisantantot, a viszo-Központ: Bratislava. Alaptőke: Ke. 70,000.000*— Tartalékok: Ke. 51,000.000 — ská Banka. Komárnói Fiókja Lebonyolít mindennemű bankügyletet, 37 fióküzlet Szlovenszkőn és Podkar. Rus.-ban.
