Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-06-30 / 78. szám

1928. június 30. Komárom? Lapok 5. óidul. viseltettek. Ezért nem emel előttük kalapot a férfi a liftben és ezért nem j adja át helyét a földalatti vasúton, — Személyes tapasztalataim úgy | mutatják, hogy a nők számára készített | gyengébb fajtájú dohányok kimentek a | divatból, A nő Ízlése ezen a téren \ találkozott a férfi Ízlésével. Egy másik nagy áruház menedsere jj igy felelt a kérdésre: — Helyiségeinkben nem engedjük ; meg női alkalmazottainknak, hogy .< dohányozzanak. Nem vitás, hogy köztük is sokan lesznek, akik üzleten kivül l cigarettáznak. Különben az elmúlt évek | alatt alkalmazottaink munkaereje és j* * teljesítményeiknek mértéke állandóan s növekedett. — Nővéremnek három erős, egész- f séges fia van, pedig tizenhét éve szén- í vedélyes dohányos, A cigaretta nem 5 befolyásolta sem abban, hogy jó anya | legyen, sem abban, hogy gyermekeinek f egészségére is ügyeljen. Különben r nőismerőseinknek 75 százaléka do- 1 hány zik. j! H. W, Casier, a newyorki telefon- } társaság egyik vezetője, aki több mint t harmincezer telefónkczelőnő főnöke, azon a véleményen van, hogy a mun- . kahelyiségekben nem szabad dohá- | nyozni. Ézt nem is engednék meg soha ) a kezelőnőknek. f — Az erős dohányos nő életkora — \ mondotta — rendesen felül van a ? huszonkettőn, mig mi tizenhét'tizen- ! nyolcéves leányokat alkalmazunk. Nagyon érdekes egy leányiskola vezetőjének nyilatkozata: — A cigaretta idegessé és figyel- ' metlenné teszi a leányokat, — mon­dotta. — Hiába hozunk azonban eile- ; nük szabályokat, a legtöbb leány cigarettázik. Én különben megvetem a ) dohányzó nőt. A Columbia-egyetem tanácsának : egyik tagja igy nyilatkozott: — A dohányzás akadály a nő logika fejlődése és normálisan nőies vágyainak útjában. Nem más, mint gyenge kísérlet arra, hogy a férfiak bűneit utánozzák. \ Gyöngíti ellenállóképességét és a nő ebben a tekintetben rosszabb helyzetben van, mint a férfi, aki újra magához s tud térni, mig a női szervezet tönkre­megy. Amerika legkiválóbb szellemei az alkohol és nikotin ellen harcolnak, : mert mindkét méreg megrontója a mindkét nembeli fiatalságnak. Be keil vallanunk, hogy informáto­runk, mialatt ezeket mondta, éppen a harmadik cigarettára gyújtott rá. Dohánygyárosok és nagytrafikosok véleménye szerint Amerika női lakos­ságának ötveu százaléka dohányos, 1 azok közül a nők közül azonban, akik nyilvános éttermekben és tánchelyisé­gekben fordulnak még hetvenöt száza­léka cigarettázik. Julia Hoyt, a népszerű amerikai színésznő azt vallja, hogy a cigaretta, ha csak nem viszik túlságba, nem árt < a nőknek. Ugyanezen a véleményen van egy hires baítimorei idegorvos is, aki igy vélekedik: — A dohányzás ártalmatlan az atiéta­­tipusú leányok számára, de méreg annak a nőnek, aki nem dolgozik. Az amerikai dohányiáz egyik legér­dekesebb fejleménye az a válóperhullám volt, amely 1924 ben a sanfranciskói . bíróságok termeiben folyt le. Ekkor minden második válófélben levő ifjú férj azzal indokolta válókeresetét, hogy a felesége erős dohányos. És mégis, Paul Gardner, a vasúti orvosok egyesületének vezetője, orvo- • silag rendeli a nőknek a dohányzást. — A cigaretta nagy segítségére van a férfiaknak abban,— mondja — hogy megoldják problémáikat. Miért tagad­nék, hogy ugyanilyen hatással van a nőkre is. J. W. Ünnepélyes keretek között nyílt meg a komáromi tanoncnmnka­­kiállitás. Komárom, junius 29. A komáromi tanonciskola kézműves ipari növendékei a brünni országos kiállításra feiküldendő kiáilitási anya­gokból helyi kiállítást rendeztek, melyet f. hó 29 én nyitott meg Boldoghy Gyula ipartársulati elnök. A kiállítás megnyi­tásán képviseltette magát a járási főnökség is és az iparhatóság képvisele­tében Fodor Adolf dr, közigazgatási főbiztos jelent meg. Az összes leány és fiú tanoncok az évzárás napján megnyílt kiállításán az iparos és keres­kedő társadalom vezető férfia közül Czike Dénes, Bircsák Károly iparfej­lesztő intézet kuratóriumi tag, Török András, Balogh Miklós, a tanonciskolák felügyelőbizottsága képviseletében Ipo- Vitz Jenő, Ivánfy Géza ipartárs. titkár s a helybeli iskolák tanszemélyzetének is számos tagja jelent meg az érdeklődő közönségen kivüi. Az évzáró ünnepély alkalmával Telkes Mihály, a tanoncis­kolák igazgatója mondott beszédet az ifjúsághoz, s köszönte meg a tanonc­iskola fenntartóinak: a városnak, a komáromi járási társulatnak és a kerü­leti kamarának támogatását. Utána Boldoghy Gyula ipartárs. elnök mondott a tanoncifjusághoz lelkes hangú beszé­det és hálás köszönetét tolmácsolta Telkes Mihály igazgatónak és az egész tantestületnek azért a példát adó fára­dozásért és lelkes működésért, amelynek j eredményét maga az iparosság tapasz­talja. A műhelymunka és az iskolai munka egymást kiegészítő fontosságát méltatatta, s a tanoncifjuságot szak­májuk, az ipari munka iránti szeretetre, szorgalomra buzdította. ? j A társulati elnök beszédével meg­nyitott kiállítás, amely a községi iskola ’ tornatermében nyert elhelyezést, meg­­; lepő Csínnal van elrendezve, a kiállított f tárgyak különösen a fa-, vas-, lábbeli-, | szabó-, sütő , könyvkötő-, cukrász-, j porcellánfestés , fodrász-, nyomda-, I elektrotechnikai-, női kézimunka iparból valósággaliparművészeti nívót mutatnak méltó bizonyságául a tantestület fára­­•: dozásának, lelkes szeretetteljes oktatá­­| sának és a tanoncok szorgalmának és ; szakipari képzettségének. Ha a kiállítás J anyaga ebben az elrendezésben kerülhet 1 a brünni országos kiáilitásra, a magyar Íiparosifjuság ott is megérdemelt elis­merést fog kivívni magának, A kiállítás július l éig marad nyitva egész napon át, belépés ingyenes, az esetleges szives adományok a brünni kiállításon résztvevő tanoncok útikölt­ségeinek fedezésére fordittatnak. Melegen ajánljuk a nagyközönségnek, hogy tekiníse meg a kiáiiiíást, amely minden várakozáson felül nagy és kiváló anyagával helyi iparosaink kiváló szak­­képzettségét is dicséri. A kiállításon résatvett tanoncok munkáira legközelebb visszatérünk. Tovább sztrájkolnak az épitemunkások. Komárom, — junius 29, Három hét óta nem dolgoznak a ko­máromi épitőmunkások, akik a pozsonyi munkások példáján elindulva, június 11-ike óta bérharcban állanak az Építő­mesterekkel. A sztrájk még egyre tart és egyelőre nincs kilátás arra sem, hogy még azok a munkások is, akik dol­gozni szeretnének, munkába álljanak. A szakszervezetek munkásvezérei gon­doskodnak arról, hogy szüneteljen a munka és minden eszközt felhasznál­nak arra, hogy az esetleg munkába állni kívánó szervezeti tagot visszatart­sák a munka fölvételétől. Az épitőmunkások nagyobb része már régen elfogadta a mesterek által felajánlott 20% bérjavitást, a vezérek azonban, akik a tárgyalási vezetik a terrortól sem riadnak vissza, hogy megakadályozzák a dolgozni szándéko­zókat. A munkaadók, mint értesülünk, elmentek a helyi viszonyok között a legvégső határig. A következő óradija­kat ajánlották meg a kőműves és ács szakmunkásoknak: 2 éves segéd korig 4 K ór , dijat, 2—5 éves segéd korig 4 K 50 fill, óradijat, az 5 éven felüli segédeknek 5 K óradijat. A napszámos munkásoknak 16 éves életkorig 1 K 60 f, 16—18 életkorig 2 K és 18 éven felülieknek 3 K órabért ajánlottak meg. Ezeket a?, órabéreket a munkások megbízottai nem fogadják el, holott a Komáromot környező vidéken minde­nütt 20—25%-al alacsonyabbak az órabérek. Egyedül Érsekújvár az, ahol a szakmunkás legmagasabb órabére 5 K 50 fii., de a napszámos óradija csak 2 20—2 80 K, tehát nem több 2 K 80 fillérnél. Dunaszerdahelyen az épitőmunkás őradija 4—470 K, Nagy­­megyeren és Gúlán 10—12 órai mun-Régi utazások Komárom vármegyében. A legrégibb időktől a múlt { század közepéig. Irta: Dr. Baranyay Józset. (Folytatás.) Townson igy folytatja Tata leirását: Az uralkodó egy ügynöke csak az imént jött ide, hogy lOOOOOröf fehér szövetet rendeljen a katonák fel ruházására. Itt gyártják azt a bizo­nyos hosszú és durva gyapjas szőr­ből való szövetei, amely hasonlít a birka bundájához, amely oly közön­séges Magyarországon. A fonók ülve dolgoznak és ahelyett, hogy balkezüket használnák, amikor le akarják venni a gyapjufonalat or­sójuk végéről, a jobb lábukat hasz­nálják, amelyhez deszkadarabot erő­sítenek meghosszabbítás céljából. Több kis szobában hat—nyolc, mindenféle nemű és korú munkást láttam, A nők igen fogyatékosán vollak felöltözve, de egészen mezi­baidő mellett a szakmunkás napidija 25—30 K-t tesz ki Ógyallán a szak­munkás 360 K, Párkányban 4—4'50 K az órabér, ugyanennyi a környező fal­vakon is. A közönség ezekből az adatokból is megítélheti, hogy milyen magas igénye­ket támasztanak a munkások képviselői és hogy a munkaadók jóindulattal haj­landók a jogos igényeket honorálni. Mint értesülünk, a munkások 5K 40 f. órabért követelnek és hogy a bérharc­nak tüntetésszerü jellege is kidomborit­­tassék, a szakszervezetek vasárnap dél­előtt fél 11 órakor a Kossuth-téren népgyülést tartanak, hogy az ülésen a maguk felfogása szerint tájékoztassák a nagy közönséget a sztrájk felől. Az éphő munkaadók, értesülésünk szerint, ismételten kijelentették, hogy az általuk eddig fölajánlott 20%-os bér­emelést készséggel teljesítik, ha a mun­kások megkezdik a munkát. A bérjavi­­tás a mai komáromi nehéz viszonyok között magasabb nem lehet és ha már a munkások ennyit elértek, saját jól felfogott érdekükben állana, hogy ne feszítsék a húrt a végletekig és ne kockáztassák indokolatlanul felfokozott igények támasztásával az eddig elért eredményt. Az idő múlik, minden nap­pal közelebb megyünk a télhez és a munkaalkalom is kevesebb lesz, sőt végleg megszűnik. Ha a munkásság és megbizoitaik to­vábbra is makacsul ragaszkodnak köve­teléseikhez, könnyen megtörténhetik, hogy a munkaadók az eddig felajánlott emelést visszavonják és a következmé­nyekért minden felelősség azokra a munkásképviselőkre hárul, kik a munkás­ságot a sztrájk folytatására kényszerítik. telenek még sem vollak. A férfiak, akik kevésbbé vollak elkényeztetet­tek, vagy érzékenyek a meleg iránt, csupán csak hosszú nadrágot vi­seltek ruházatul. De azoknak, akik csak hal garast keresnek naponkint, alig van más vágyuk, minthogy igya­nak és egyenek. A városban há rom, vagy négy kallómalom van. Gyártanak itt cserépedényeket is. Ezen gyárak közül meglátogattam az egyiket, amely nagyobbszerünek tűnt fel előttem. Hanem a kisebbek érdekesebbek. Több helyütt a más­hol is megszokott kemencét talál­tam; de az igen szegények, nagyon egyszerű módon, apró kis kemen­céket csinálnak maguknak. Belül méhkas alakúak, magasságuk öt vagy hat láb, anyagák föld és sár, oldalukon egy ajtóval. Ugyanolyan anyagú a burkulatuk is. Fenekén a talajba árkot ásnak, ahol három, vagy négy vasrudaf helyeznek el: ebből áll a kemence, a vasakra pedig a cserépedényeket helyezik; egyik oldalon mélyebben ássák ki alföldet és egy nyílást készítenek, amely a kemencével közeledik; itt : szítják a tüzet. Igen nagy mennyi­­‘ ségü fekete cserépedényt állítanak | elő- Ez nem más, mint Wedgewood ur finom gyártmányainak durva után­­\ zata. Hogy ezt a szint megadják ; edényeiknek, a kemencét a fa tel­­; jes elégése előtt elzárják, igy az edényeket kiteszik a füstös gőznek, > amely azokba beleég. Néhányan \ azok közül, akik visszasugárzó ke­­kemencékkel rendelkeznek, ezeket a földbe ássák úgy, hogy a négy felülellap közül hármat a föld alkot. I A kastély falai előtt öt—hat mrfld. f (?) kerületű tó van, amely oly jó­téteményt nyújt, aminőt más tavak I nem szolgáltatnak. A tavat minden | három, vagy négy évben leeresztik, a halakat kifogják belőle s a kö­vetkező évben bevetik rizzsel (?) és kenderrel stb. (Még 3-4 évti­zeddel ezelőlt is bevetetlék árpával, a kora tavasszal lecsapolt tó fene­két, majd a kifejtett árpavetésre is­mét vizet bocsátottak. Mindezt a halak táplása miatt tették.) Kora­­binsky ur azt állította, hogy amikor ezt a műveletet legutóbb végezték, a halak eladásából 700 font sterlin­get (körülbelül 15000 francia font) nyújtott, néhány évvel ezelőtt pedig | 2000 font sterlingért (körülbelül 44 ezer francia font) adták el Nem le­pődném meg rajta, ha ez a dolog hitetlenekre találna. (Folyt, köv.) I R-Á-D-I-Ó M-Ü-S-O-R I ________________________ ^ ^ —— Vasárnap, július 1. I Bupapest 9.00: Újsághírek, koz­metika. 10.00: Egyházi zene és szent l beszéd a Belvárosi plébánia temp- I lomból. Szentbeszédet mond Szé­li kely László dr. szombathelyi theol. tanár. 11.20: Evangel kus istentiszte­­- let a Bécsi-kapu-téri templomból. r 12 30: Pontos időjelzés, időjárásje­lentés Utána A m. kír. Operaház tagjaiból alakult kamarazenekar g hangversenye. Vezényel Komor Vil­ii mos karnagy. 15 30: Ám. kir. Föld-Ímive ésüs?yí Minisztérium rádióelő­adássorozata. Aujeszky Aladár dr, ; az Állatorvosi Főiskola ny. rendes ij tanárának felolvasása: „A veszett­ség ellen való védekezés“ 16.00: Vi- 5 rágoskert meseóra. 16.45: Pontos időjelzés, időjárás jelentés. 17: Kal- I már Tibor és zenekarának hangver­­| senye. 18 40: „Mit látunk Ameriká- I ban.?" Interjúsorozat magyar és | amerikai notabilitásokkal. II. rész. Tábori Kornél felolvasása. 19.20: | Részleges sporteredmények. 19.40: | Előadás a Stúdióból. Három egyfel­• vonásos. 1. Zilahy: „Az ökör“ 2. Rózsahegyi: „Mihály bácsi mulat“. í 3 Török R.: „A narancs" Rendezi 5 Gyarmatay Sándor a Stúdió és He­­f gedüs Tibor a Vígszínház rendezője. Ä cigánykiséretet Bodrics Béla és | cigányzenekara szolgáltatja. 21.15: Pontos időjelzés, összefoglaló sport és lóversenyeredmények. Utána Az Emke kávéházból Toll Árpád és cigányzenekarának hangversenye. Becs. 10-15: „A Wiener Sängerk­naben“ dal egylet hangversenye. 11: A „Wiener Symphonieorchester" hangversenye. 16: Áriák éneklik: Käthe Rants au és Kari Hellgren* VYHNE Szlovenszkó páratlan hatású női gyógyfürdőié újonnan berendezett modern hldegvizgyógyintézettel és szénsavas fürdőkkel. Természetes meleg vasas fürdő és hegyi klimatikus gyógyhely női bajokban, vérszegénységben és ldegbántal­­makban szenvedők részére. Teljes pensló, (lakás, ellátás négyszeri étke­zéssel, naponta fürdő, gyógy- és zene­díjjal együtt) naponta Ké 50. Diétikus ellátás is. Orthodox kóser vendéglő Wé­­sel József vezetése alatt. Autóbuszjárat. Felvilágosítást ad: Fürdőlgazgatőság Vyhne és Ungár Kálmán dr. Bratis­lava, (Stefaniková-u. 23.) Telefon 11-96. 80 MmiBiTMWllllll Ilim« Ilii I ■llllllll III III — «!■ «■

Next

/
Oldalképek
Tartalom