Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-06-23 / 75. szám

\ 1928 jnnius 28. Komáromi Lapok 6. oldal. . 111** rettenetes földalatti kazamatáival s a Habsburgok kegyetlenkedéseinek máig látható emléktárgyaival. Voltak Ka­zinczy Ferenc cellájában is, hol a Ka­zinczy Társaság koszorúi és magyar felirásos szalagjai hagytak lelkűkben kitörölhetetlen nyomot. Másnap, keddden reggel, a „Jelen­kori Kultúra Kiállítása“ területére men­tek, mely impozáns arányaival, üveg* pávillonjaival kápráztató látványt nyúj­tott. Estig tartott, mig mind bejárták. A sok látnivaló között a magyar isko hik kiállítása volt a .pléce de resistance". Látni kellett volna azt a büszkeséggel párosult meghatottságot, mikor tanu­lóink á négy idegenben a kiállított tár­gyak között saját pici fa- és agyag­­munkáikra ráismertek! A komoly tanulmányozás közben szakítottak időt a szórakozásra is, melyhez az alkalmat a liliputi vasút, majomketrec, apró gépemberkék, kör hinta, szédítő kerék, stb. stb. szolgál­tatták. És, hogy e sok látnivaló, meg á Spielberg borzalmai nem vették el áz álmukat, azt bizonyítja az, hogy mi­kor reggel felébredtek, az általuk csak félben elfoglalt teremben, meglepetve látták, hogy már a másik felében is gyermekek alusznak. — Hát ezek, hogy kerültek ide ? — kérdezték egy­mástól csodálkozva. Bizony azalatt jötték, mig Ők az igazak álmát aludták. Az egész idegen invázió alatt egy lélek se ébredt fel, Szerdán d. e. 10 órakor aztán újra vonatra ültek, mert mindenütt jó, de legjobb Komáromban. Hogy egész utón nótáztak, azt talán mondanom se kellene, csak azért jut eszembe, mert közben ők maguk komponáltak egy aktuális dalt, melyet ugyan már nem tudnék reprodukálni, de, hogy benne volt Brünn, meg Komárom, meg a va­sút és hogy szép volt, annyi szent. Szemfüles. A Szlovenszkói Magyar Kulturegylet alap­szabályait jóváhagyta a belügyminisztérium szlovenszkói osztálya. Megindul a szervezés nagy munkája. — Saját tudósitónktől. — Komárom, —junius 23. 1920 július 4-én mintegy ötezer ma­­yar ember zarándokolt el Komáromba, logy ott résztvegyen a Magyar Nép­­szövetség cimü közmivelődési egyesület alakuló ülésén. A sokaság nem fért el a kultúrpalota termében és a gyűlés impozáns méretekben a szabad ég alatt zajlott le. Hogy milyen fontos meg­mozdulása volt ez Szlovenszkó magyar­ságának, azt bizonyította a cseh és szlovák sajtó kiküldött tudósítóinak megjelenése is. A magyar lelkesedés szépen meg­álmodta hogyan építi ki kulturális életét fokról fokra, szépen tervezett, de mé gis elszámitotta magát. A pozsonyi teljhatalmú minisz­térium sem ezt az alakulást, sem a következőt nem hagyta jóvá és igy nem lett magyar kulturegylet. Mikor a második próbálkozás is hajó­törést szenvedett a kormány szirtjein, a komáromi magyarság vezetői nem csüggedtek. Újabb kísérletbe kezdtek és szóról szóra lemásolva a Cseh­országban a szudétanémetség kö­rében működött Deutscher Kultur­verband alapszabályait, ezt mu­tatta be jóváhagyás céljából még 1925 julius havában. A minisztériumban Flachbarth Ernő dr. a magyar ellenzék központi irodá­jának igazgatója és Alapy Gyula dr. az iroda kultur-megbízottja jártak el annak idején a pozsonyi minisztérium­ban, ahol gyos elintézést Ígértek. Va­lami nagyon gyosan nem intézték el az ügyet, mert az teljes három eszten­dőt vett igénybe. Most arról kapott értesítést a Szlovenszkói Magyar Kultur­egylet ideiglenes vezetősége, hogy az alapszabályok jóváhagyva megérkeztek. Az uj, országos kultúrintézményre nagy feladat és hivatás vár. Meg kell szerveznie Szlovenszkó magyarságát a magyar kultúra zavartalan és teljes ki­élésére. Ebben az ügyben a napokban előértekezlet lesz Komáromban, az ősszel pedig országos alakuló ülésre jön össze Szlovenszkó és Ruszinszkó magyarsága, hogy megindítsa az uj kulturegylet fontos munkáját. Cserkésztábor a főgimnázium udvarán. Önállóság, fegyelem, tisztaság és poezis: ezekből az elemekből tevődik össze a cserkészélet egyik legvonzóbb megnyilatkozása: á táborozás. Aki már látott fenyvesektől koszorúzta völgy mélyén, csobogó patak partján ilyen cserkésztábort: tiszta, rendes sátortele­pet, a sátrak közt ragyogó szemű mindig serény dalos cserkészeket, az nem felejti el soha ezt a kedves képet I Hát még aki látta csillagos estén a tábortüzet, körülötte a hazagondóló, fáradt, és mégis daloló cserkészsereget, annak honvágya támad az egyédülboldog ifjúkor után! Ilyen sátorfalut fognak bemutatni , ^^árnapK a^J^g^páziutn udvarán a mi kedves cserkészeink. A figyelmes veze­tőség meg akarja mutatni, a szülőknek, a cserkészek rokonainak és barátainak, hogy hol és hogyan töltik gyermekeik a nyári nagytábor idejét, hogyan alusz* Komárom, június 22. nak, milyen a lakóhelyük. Ilyen életbe ilyen helyre örömmel küldhetjük gyer­mekinket : csak erősödnek és nemesed­nek tőle I Propagandának kitűnő, mert aki ezt látja, lehetetlen, hogy meg ne értse a cserkészet nagy jelentőségét, jövőbeható fontosságát! Nézze meg mindenki vasárnap a cserkésztábort. Az összes sátrak fel lesznek állítva. Érdekeset, szépet és tanulságosat fog látni és csekély belé­pődíjával hozzá fog járulni, hogy a szegényebb cserkészek közül is minél többen elmehessenék a nyári nágytá­­borba s résztvehessenek a Vág-tutaji expedicióban. Belépőjegy 2 Ké, tiz éven aluliaknak 1 Ke. — Aki á gimnázium hangversenyre (ugyanazon a napon este 8-kor a Kultúrpalotában) megváltotta az az I. helyet (6 Kő ), az ezzel a jegyével a kiállítást is megnézheti. Györy Dezső:*) Szerelem L Milyen más nekem, mint a nagyapámnak: egy szó, egy ösztön, egy vér, minden egy: más világ, tompább szinek s több az illat, és csatáznak a szivemen, szegényen: a fényes szinek rejtő szép szagokkal, titkos, másító változás esett. Virrasztók:... vörös őszi köd ... s beszédet hallok sikolni borzongó nyakamra, a fülem mögött vibrál: szerelem — legbelül engemet hív: szerelem — szivem az ajkamon szól: szerelem — nagyapám, apám és bolond magam. ös puritán józanság bólogatja: ej, semmi hát no, katonadolog, szabad elvvé fia már így tanítja: nagy eszköz a szent emberélet javán, s bennem kisír a fojtott kin dühe: minek kellünk hát, én s te hát minek? II. A vén szerelem kiterítve vekszik, s a korhadt törzsből új hajtás virít, valahogy olyan ... csak még nincs neve. Bevallom anyámnak — rám néz és nem érti, bevallom apámnak — fejcsóvál s nem érti, bevallom barátnak — rábólint, megérti, bevallom őneki — mosolyog, megérti. És nincs a név, csak egy: a változás, s mélázva mondjuk szebbnek és csudábbnak a kertbenőtt virágot, mint a rétit, a tompább színű s furcsább illatút az éles S2i'nű s szagtalan helyett, mert magáértvalóbb lett, mint a vers, ki egykor szinte törvény és tudás volt, s ha találkozunk, megadjuk magunkat mondván, bizony, hogy igy van, igy van, igy: titok sodor: egy az élet s halál, csak ő a fontos és a minden itt... s a csók is ő: csak eszközök vagyunk. *) Mutatvány a fiatal kiváló költőnek legújabb, a »Láthatatlan gárda« c. verseskötetéből. Ma temetik el a meggyilkolt horvát képviselőket. Zágrábban még soha nem látott gyásziinnep készül. — Az angol sajtó hibáztatja, hogy a jugoszláv kormány a gyilkosság után nem mondott le azonnal. — június 23. Londoni jelentés szerint az ango lapok egyöntetűen hibáztatják, hogy a jugoszláv kormány a gyilkosság elkö­vetése után nem mondott ie. A leg­tekintélyesebb angol újság a Times vezércikkben foglalkozik a belgrádi eseményekkel, amelyeket a legkedvezőt­lenebbeknek talál. A kormánynak azon­nal le kellett volna mondania. A zág­rábi események megmutatták, hogy most már nagyobb dolgokról van szó, amelyek végleg rombadönthetik a szerb és horvát nép egymáshoz való közele­désének eszméjét. A horvát nép inkább Rómából és Bécsből meg Budapestről nyerte eddig kultúráját, sokkal civili­záltabb, mint a szerb és tradícióik is vannak. A szerbek bizánci eredetűek, kevésbbé civilizáltak, általában önző nép, amely a horvátokat uralmába akarja tudni. A lap szerint az ország­nak minden fegyelmező erejére szüksége van, hogy az SHS államban ki ne törjön az átkos testvérharc. A Daily Telegraph megjegyzi, hogy Ferenc Ferdinánd meggyilkolása óta nem volt ily kritikus a helyzet a mai jugoszláv állam területén, mint éppen most. A két nép, a horvát és a szerb nép közti kötelék rendkivül laza. Ra­dies azelőtt terrorizálta Budapestet, most Belgrádot akarja és nem nyugszik meg, mig Horvátország számára az autonó­miát ki nem vivja. A pénzügyi körök­ben a belgrádi események a jugoszláv pénzpiacra nézve károsan éreztetik ha­tását és nem valószínű, hogy Jugoszlá­­viának ilyen viszonyok mellett fognak újabb kölcsönöket adni. Horvátországban a belgrádi parla­mentben lejátszódott események erős szeparista tüntetéseket váltottak ki. A montenegróiak megtagadták Racsicsot, akit szerintük a kormány terrorja jut­tatott mandáiumhoz. A horvát lapok egytől-egyik széles gyászkeretben jelen­tek meg. Horvátország egyöntetűen tiltakozott Belgrád elnyomó politikája ellen. A kormány attól tart, hogy Radicsot bál­ványozásig szerető parasztság bosszúra indul. Zágrábban a tüntetők és a rendőrség között összeütközésekre került a sor, több izbsn fegyvert is használtak. Több halott és számos súlyos sebesültje van az összeütközéseknek. A bét meggyilkolt képviselőt ma, szombaton temetik el. A horvát paraszt­ság ezerszámra özönlik a főváros felé, hogy a temetést impozánssá tegye. A gyilkos Racsics képviselő levelet intézett választóihoz, amelyben lemon­dott mandátumáról. Radics István állapota aggodalomra ad okot. A kormány az egész országban el­rendelte a hadsereg fokozott készült­ségét. Belgrádban húszezernél több ember kísérte ez állomásra a megölt képvise­lők koporsóit, Zágrábban a horvát pa­raszt párt óriási előkészületeket tesz a temetésre. A horvát paraszfpárti koalíció meg­szakított minden kapcsolatot Belgrád­­dál és a kormánnyal. ELEGÁNS FÉRFIINGEK MÉRTÉK SZERINT NŐI FEHÉRNEMŰEK BABY KELENGYE A G Y N EMU VÁSZONÁRU 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom