Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-06-16 / 72. szám
4. oldal. Komáromi Lapok 1988. junius 16, írja ki a pályázatot a mérnöki állás betöltésére. Vidák (kommunista): Nincs szükségünk burzsujkölyök munkahajcsárra. Gaborek Károly (kommunista): Ha a városból község lett, annál inkább nincs szükség városmérnöki állásra. Van építésze s az üzemvezetők is el végzik munkájukat. A takarékoskodást itt kell elkezdeni, nem egy jelentéktelen fizetésű napidijas elbocsátásán. Fried Miksa (zsidópárti): Éppen ta karékossági szempontból van szükség ! a mérnöki állásra. Dénes Émil (szoc. dem.): A közgyűlés most már csak a kivitelben határozhat, mert a múlt közgyűlésen egyhangúan határozott a mérnöki állás felállítására vonatkozóan és nem csinálhat a közgyűlés határozataiból cirkuszt. Szerinte is szükség van a mérnöki állásra. A közgyűlés eiután 25:10 arányban megszavazta a mérnöki állás jövedelmét és munkakörét. A város újabb 12—14 milliós betuházási kölcsönt vesz fel. A közgyűlés tárgysorozatán ezu!án a prágai szociális biztosító intézettől felveendő 12-14 milliós beruházási kölcsönre vonatkozó feltételek ismertetése volt, amelyeket a kölcsönt adó intézet állít fel a várossal szemben. A feltételeket a közgyűlés egyhangúan tudomásul vette. A kölcsön mennyisége felől legközelebb fognak dönteni, lehetőleg minél előbb, hogy az építkezési program meginduljon. Jellemzó, hogy ezzel a fontos üggyel öt perc alatt végzett a közgyűlés. Egyéb ügyek nagy lármával. A városi kamarás szerint a városi kovács és bognár műhelyt, miután csak három hónapi szezonmunkára van beállítva, nem feltétlenül szükséges fenntartani és lehetséges, hogy, mint egyik gazdasági bizottságban Kelemen Ferenc tag javasolta, a városi kovács- és bognármunkát adják ki más cégnek. Több felszólalás után a köz gyűlés szavazattal úgy döntött, hogy a városi kovács- és bognárm fi helyt továbbra is fenntartja. A városi tűzoltói szolgálatból, mint ismeretes, elbocsátották Harcsa József és Kacz Imre tűzoltókat, akik az elbocsátást megfelebbezték. A tűzoltóság beadvánnyal fordult a közgyűléshez, hogy a létszám spasztás miatt nem vállalhatják a felelősséget és ezért ajánlják, hogy torcnyőri szolgálatra hívják be az elbocsátott tűzoltókat, akik éjjeli szolgálatért 10 koronát kapnak, de ezért a toronyban csak aludniok kell. Csengd Kálmán (kommunista): Tiz koronáért még aludni sem lehet. Höltzl Gyula tüzoltófőpararcsnok még egy másik beadványban fordult a közgyűléshez, hogy a motoros fecskendőhöz egy szakembert vegyenek fel, aki nem drágább, mint a motorkezelésben laikus tűzoltó, mert a tűzoltók fizetése amúgy is mag:?, amiért szívesen eljön akármelyik gyakorolt motorkezelő. Gabortk Károly (kommunista): Ellene van annak, hogy a motorfecskendőhöz szakembert vegyenek fel és ezért egy tűzoltót elbocsássanak. Balogh (kommunista): Kifogásolja a tűzoltóság vezetőségét, amely a tűzoltókat nem az eredeti célra neveli és képezi, hanem zenés felvonulásokra, egyegyházi célokra, futball meccsekre rendeli ki és [arra, hogy hű támogatói legyenek az államnak. Geőbel dr: Hát maga nem hű támogatója az államnak? Dosztdl Jakab amellett van, hogy a motor fecskendőhöz szakembert vegyenek, Dénes Emil, éppúgy Geőbel ár. szerint a motorkezelést akárki megtanulja s mind a hat tűzoltót meg keli erre tanítani. Később percekig tartó \ nagy lárma keletkezett emiatt, úgy hogy ] nem is lehetett hallani a szavak érte!- j mét és Csizmazia csengetésére son akart a lárma lecsendesedni. Végül a i közgyűlés úgy határozott, hogy Harcsa } és Kacz tűzoltókat megint vissza ve- \ szik városi szolgálatba s a füzoltófecs- j kendőhöz majd akkor állítanak szak- : embert, ha a városnak meg lesz a terv bevett öntöző autója. A csütörtöki közgyűlés fél 9 órakor < ért véget Legközelebbi közgyűlés hé:főn 2 déi’után 5 órakor lesz. Az ógyallai katolikus magyarok harca a magyar nyelv jogaiért. Az uj plébános kinevezésének előzményei. — A bíróság elitélte becsületsértésért Auer csehszlovák kapitányt. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — június 15. A magyar lapokat már több Ízben foglalkoztatták az Ógyalián történt események. Korábban a csillagvizsgáló intézet soviniszta cseh tisztviselői kavarták fel ennek a szépséges magyar ^ falunak békés életét. Most pedig a csaknem nyolcvan százalékban magyar lakosság nyugalmát a katolikus plébá nia templomban meghonositott szlováknyeivü istenitisztelek zavarták meg, amelyet az uj plébános — állítólag felső utasításra, de mindeneseire a hatalom helyi képviselőinek kirívó támogatásával — nem tudott és nem is akart kőzmegnyugvásra megoldani. A magyar katolikus lakosság nem azt kifogásolta, hogy szlováknyeivü istenitiszteleteket tartanak, csak azt követelte a nagyszombati apostoli adminisztrátorhoz ezer aláírással ellátott kérvényében, hogy a sziovák istenitisztelet melleit tartsanak ugyanakkor magyart is a nyelvi többség szamára. Ebbe azonban a nagyszombati püspök által kinevezett adminisztrátor Sykora Jenő, egy fiatal és tapasztalatokkal még nem rendelkező lelkész nemcsak hogy nem ment bele, hanem a szószékről intézett beszédeivel a helyzetet teljesen elmérgesitette. Hívek a pap ellen Az ógyallai katolikusvalláfű magyarok a legpéidásabb egyházközségi életet élték a régi plébános, Szalva Dezső alatt, akit az egyházi felsőbbség a múlt év végén Garamkövesdre helyezett. Helyébe Sykora Jenőt küldte adminisztrátornak, akinek már működése kezdetén sikerült elveszteni a nép bizalmát, amidőn a régi plébánost nem engedte szeretett templomában egyházi funkciót végezni, amikor az egy kis szobrocskát akart megszentelni. Ez a szokatlan eljárás kihívta az uj adminisztrátor ellen a kritikát, amelyet később az isteniiisz'eletek nyelve is kiélezett. A fiafal lelkipásztor semmi szín alatt nem akart két misét tartani külön a magyaroknak és külön a szlovákoknak azzal a kifogással, hogy nem bírja el annak fáradalmait. A magyar hívek, akik persze semmit sem értettek a szlovák nyelvű szentbeszédekbő! és nem tudták a szlovák énekeket, a misékről eltávoztak. Csendőrök a templomajtóban. A világi hatóságok mindent elkövettek a szlováknyeivü ístenitisztelet érdekében és egyszer-kétszer olyan elemek is megjelentek a szlovák isfenitiszteleten, akik sohasem járnak egyébként a templomba. A templomból távozókat pedig az ajtó előtt álló csendőr és finánc volontőiök vették szemügyre, akik ott névírási gyakorlatokat végeztek. Ekképpen sikerült a politikát belevinni az egyház életébe és azt elmérgesiteni. Hasztalan könyörögtek az ógyallai katolikus magyar hívek a püspök előtt élőszóval és írásban is, hogy legyen a szlovákoknak is, a magyaroknak is külön istenifiszteletük mint másutt is van és mindkét nemzet használja szabadon nyelvét a templomban. Az uj lelkész heves beszédekben kelt ki a szószékről a „bujfogatók“ ellen, pedig a népet senkinek sem kellett bujtogafni, mert tisztában van, mit cselekszik: nem jogtalant akar, csak azt, ami Is'en és ember előtt megilleti, anyanyelvének szabad használatát. a püspököt, hogy az egyház békéje érdekében helyezze el Sykora Jenő adminisztrátort. Bizonyítékul konkrét tényeket soroltak fel kérvényükben és tanukat neveztek meg, akik eskü alatt hajlandók azokat bizonyítani. Jantausch püspök megbízta a kerü'e i esperest a vizsgálattá!, amelyet az csakhamar lefolytatott. Huszonhat tanú a feszületté tetit esküvel erősitete meg a plébános ellen fehozolt tényállításokat. Ezek után a magyar kato ikus hívek reménykedtek, hogy a püspök elejti az adminisztrátort. Azonban csalódtak. Jantausch püspök plébánossá nevezi ki az adminisztrátort. A vizsgálat megtartása után pár nap múlva szinte megdöbbenéssel értesültek az ógyallai katolikus magyarok, hogy a nagyszombati püspök Sykora Jenőt, aki ellen felhozott vádpontokat a vizsgálat beigazolta, Ógyallára plébánossá nevezte ki. A plébánosi kinevezés élethossziglan szól, az a püspök által sem mozdítható el, csak kánoni vétségek alpján foszthatja megállásától maga a pápa. Ezúttal nem akarjuk ki'eregeíni azokat a tényállításokat, amelyeket a legtekintélyesebb katolikus hívek hoztak a püspöknek tudomására, de leszögezzük azt, hogy félév óta nem adott alkalmat az uj adminisztrátor plébános az ógyallai katolikusegyházközségi választmánynak, hogy ebben a fontos ügyben véleményt mondhasson. A püspök eljárása a legnagyobb megütközést keltette Ógyalián a magyar katolikusok körében és a helyzetet jellemzi egyik legbuzgóbb egyháztagnak a kijelentése: — Nekünk, magyaroknak nircsen püspökünk, csak a szlovákoknak van püspökük Nagyszombatban. Közbelép a csendőrség. Az ógyallai plébános legbizalmasabb környezetéhez tartozik Auer Félix nyugalmazott csehszlovák lovaskapitány, aki Ógyalián telepedett le s aki a plébánost még az iskolában is felkeresi, mikor hittanórákat tart. Az ógyallai cíendőrség az esperes által lefolytatott vizsgálat után két tekintélyes ógyallai gazdát magához idézett a csendőrlaktanyára és ott Fiala csendőrőrmester vallatőra fogta őket, hogy milyen híreket terjesztettek Auer Félix százados felől? Az ógyallai gazdák, Bahorecz József és Rákász Lajos az állítólagos sértésekről mitsem tudtak és kijelentették, hogy ha a kapitány ur sértve érzi magá*, forduljon a bírósághoz. Egyúttal kérték a csendőrőrmestert, hogy nevezze meg a feljelentőt, hogy vele szemben felléphessenek. Az őrmester ezt megtagadta. Később a két gazda visszament és kérte a csendőrőrmestert, hogy a kihallgatásról vegyen fel jegyzőkönyvet. Fiala őrmester ez elől is kitért és privát érdeklődésnek minősítette a kihallgatást, melyre a községi hivatalszolgája utján idéztette őket. Ekkor lépett be a csendőrség helyiségébe Auer Félix kapitány, akinek a jeielétében szintén követelték, hogy a csendőrőrmester nevezze meg a feljelentőt, hogy vele szemben rágalmazásért eljárást indíthassanak. Maguknak kussolni kell! Újból a püspökhöz fordulnak az adminisztrátor ellen. Időközben a súrlódási felület igen kiélesedett és a hívek az adminisztrátornak sok cselekedetét nem találták az egyházi kötelességekkel megegyezőnek, ezért április hó végén ismét a nagy-, szombati püspökhöz Jantausch Pálhoz fordultak kérelemmel, amelyet négyszáznál többen írtak alá egy délután. Ebben arra kérték Auer nyugalmazott lovaskapitány ekkor magából kikelve kiáltotta feléjük. — Maguknak kussolni kell és jegyezzék meg, a magyaroknak kussolni kell a republikában. Rákász nyugodtan jegyezte meg az inzultusra: — Kapitány ur, nyolc évig voltam katona, tudom, mi a jogom és a kötelességem. Tudomásul veheii, hogy nem kussolok. Auer erre öklét rázva rohant Rákász felé és leköpte, majd Bahoreczet is leköpte. A gazdák nem veszítették el nyugalmukat erre az inzultusra sem, sőt Rákászt is lecsendesitette Bahorecz. Ennek a jelenetnek tanúja volt Fiala csendőrőrmester is, aki még ezek után sem volt hajlandó a feljelentőt megnevezni. A járásbíróság elítélte Auer kapitányt. Ez az inzu’fus Ógyalla község amúgy is túlizgaiott hangulatát, mint a bombarobbanás zavarta meg. Az eset a lapokba is belekerült és Auer akkor nyilatkozott, hogy a magyarokat nem sértette meg és azokat szereti és tiszteli. A járásbirósági tárgyalás folyamán a tanuk ellenkezőleg vallottak. A csendőrság ugyanezen a napon délután ismét beidézte a két ógyallai gazdát most már a községházához és hamis hirek terjesztése (?) miatt hallgatta ki őket. A sértettek azonban felvilágosították a csendőrséget, hogy megtették durva becsületsértés miatt a feljelentést Auer ellen. Később egy csendőr az iránt érdeklődött, hogy ki irta a lapokban meg az esetet? Ennek persze hire ment és Komáromba is eljutott, sőt Pozsonyba és Prágába is. (A csendőrség a hirek szerzőit a bíróság utján tudhatja meg legpontosabban, ha azok ellen sajtópert indít; mivel azonban sajtószabadság van és egyetlen fegyverünk a sajtó, a csendőrségnek is bele kell ebbe a ténybe nyugodnia.) Junius 13-án volt a becsületsértési per tárgyalása az ógyallai járásbíróság, mint büntetőbíróság előtt. Bahorecz József főmagánvádlót Aranyossy Endre dr. komáromi ügyvéd képviselte, a vádlott Auer Félix ügyvéd nélkül védeke* zeit. Auer nem ismerte be a becsületsértést. Tagadta, hogy bármi sértőt mondott volna, tagadra, hogy a sértetteket leköpte volna... Mivel egyik fogsorán foghíjas, előfordul, hogy egy kis nyál véletlenül kifrőccsen ... Rákász Lajos tanú előadja a történteket, igazolja, hogy a vádlott igenis használta a sértő kifejezést és leköpte őket. A bíróság vallomására megeskette. A másik kihallgatott tanú, Fiala csendőrőrmester nem hallott mást, mint a „kussu szót, mert nem figyelt oda és a köpési jelenetet sem látta. Vallomására megesküszik. Aranyossy dr. semmiségi panaszt jelent be a főmagánvádló megesketésének mellőzése miatt. Sturdik járásbiró meghozta az ítéletet és Auer Félix vádlottat becsületsértés vétségében elmaraszíalía, ezért 200 korona pénzbüntetésre ítélte, továbbá az ügyvédi költség és a tanudijak megfizetésére. Auer felebbezést jelentett be az ítélet ellen. Ógyalla magyar katolikusai és a plébánosuk. A kedélyek azonban korántsem csillapodtak le még Ógyalián, mert Sykora Jenő plébános a szószékről tovább hadakozik hívei ellen, feledve, hogy ez szent hely és nem szabad polémiára felhasználni. A plébánosnak egy kötelessége lenne: azonnal összehívni az egyházközség választmányát, ahol a megsértett hívek is védekezhetnének, mert ezt a templomban sem tehetik. Újabban azonban már az ógyallai plébános teljesen letér az objektivitás útjáról, ami a papi kötelességekkel sem fér össze és hiveivel szemben a templomban érezteti papi hatalmát. Ezzel veszedelmes lejtőre lépett. Sykora Jenőnek nem volna szabad felednie, hogy a katolikus vallás, amelynek ő felkent szolgája, a szeretet pillérén épült fel. A szószékről való hadakozás és a kegyszerek elvonása nem fogja Ógyalián népszerűvé tenni, hanem a híveket teljesen elfordítja magától ezen az ulon. Mi úgy látjuk, hogy Ógyalián a plébános kinevezésének aktái még koránt sincsenek lezárva, ezzel még foglalkozni fognak az arra illetékesek a jövőben is. Magyar katolikus. — Külön bejáratú csinos utcai szobát keres a belvárosban junius 15-től egy intelligens fiatalember.
