Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-01-19 / 8. szám
«gyveukllencedlk évfolyam, 8. «íKöuini. Csütörtök. 1928. január 19. POLITIKAI LAP &iSfoveté*i ár caeJuilovák értékben; S*IyÍJeu éa vidékre potini »létkflldéwí: «sé** érre 80 K, féléYie 40 5., neffodévre 30 1. — Külföldön 150 t£. •vyrni wáin <ír* í 80 filier. ALAPÍTOTTA: TUBA JAMOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Sxerke»tö*é| éa kisdóhiTatal: Hidor-u. ?». Megjelenik httenkint háromszor i kedden, csütörtökön és szombaton Ipé Mseié Komárom, —január 18. A Slovenska LigaSzlovenszkóbaa újabban plakátokat ragasztatott ki, amelyben felhívja a szlovákságot, hogy a magyarul beszélő iparosoknál es kereskedőknél ne vásároljon. Mivel ezeket a plakátokat már szinmagyar városokban is kifüggesztik hivata'o- helyeken is, mint a bíróságok helyiségei, ebben az ügyben kérdést intézett a kormányhoz Törköly József dr.szenátor, hogy nyilatkozzék a kérdésben. Az interpelláció Mayr-Harting igazságügy miniszterhez van intézve és szinte látjuk a kertelő, a kérdés és a felelősség alul kibújni igyekvő válaszát a miniszternek, aki & nyelvkérdésben ennek a válasznak rnegtei emtette a sémáját. A kérdés valójában egyszerűen megfogalmazható: van-e az itt élő kisebbségeknek állampolgári egyenlősége és joga vagy nem! Az alkotmánylevél azt hirdeti, hogy igen. Ebben az esetben a hatóságoknak nem lenne szabad megtűrniük azt, hogy izgassanak nyilvános helyeken és a sajtó utján a magyar nemzethez tartozók ellen. Mert fogalmazzuk meg csak a tipikus esetnek az ellenpróbáját. Tegyük fel, hogy mi is nyomtatnánk plakátokat, hogy senki csehszlovák ügyvédhez, orvoshoz, iparoshoz, kereskedőhöz ne forduljon tanácsért, segélyért vagy vásárlás céljából. Ha arra hivnók fel a magyar lakosságot, hogy szinmagyar városokban ne tűrje a csehszlovák beszédet nyilvános helyeken: ugyebár ennek az lenne a következménye, hogy a tettest, aki ezt elkövetné, a rendiörvény vonatkozó szakaszai alapján azonnal letartóztatnák a szemfüles csendőrök, akik féltve őrködnek afelett, hogy a rendet a magyarok megtartsák. Az ellenpróba szerint a Slovenska Liga plakátja ugyanezt az izgatást követi el a magyarság ellen, de nem akad hatóság, amely azt helyéről eltávolítsa, amikor pedig ezt jogos felháborodásokban magyarok távolitják el, azonnal csendőrök mennek az illetőhöz és előállítják, mint ez Dunaszerdahelyen történt. Tehát sürgősen tisztázásra szorul ez a kérdés, hogy ha ketten ugyanazt a cselekményt követik el, hogyan lehet a törvények alapján azt megállapítani, hogy csak az egyik követ el bűncselekményt. A Slovenska Ligával nem1 vitatkozunk, mert mi sokkal inferiors sabb helyzetben vagyunk, mint azok. Nekünk nein engedték meg magyar liga alakítását, hogy ezzel1 nemzetiségünket, kultúránkat, nyelvünket védelmezzük. Nekünk nem1 engedték meg azt sem, hogy kulturális egyletet alapíthassunk, amely POLITIKAI SZEMLE Komárom, —január 18. Ülést tartott a lsépviselöház. A karácsonyi s'/üneí: után folyó hő 17 én, kedden tartotta legelső ülését a képviselő ház, amelyen a/, időközben elhunyt képviselők emöki elparentálása után a polgári perrendtartás és a végrehajtási eljárás módosítására, illetve kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslatokat tárgyalták A javaslatot a szenátus által elfogadott alakban az első olvasásban elfogadták, majd á tértek a szlovsnsikoi és ruszinszkei bányatörvényre. A kormány beterjesztette a nyugalmazott állami és egyéb köz alkalmazónak és hátramar adó dák részére engedélyezendő pótlékról szóló törvény javaslatot. A tervezet 1928. január 1 ről j kezdve pótlékot javasol az eddigi ' nyugdíj és ellátási illetményekhez, amelyeket a 287/1924 288/1924, számú törvények szabályoztak, ha az érdekeltet nem érintette a szolgálati idő átszámítása. A következő ülést csütörtökön. január 19 én, délután 2 órakor tart jak „A németség nem kisebbség, hanem szerves alkotó része az államnak— jelentette ki Masaryk köztársasági elnök a níh tiszteigő németországi karoiíkti'S újságírók ető»t, akik most Prágában tartózkodnak és tanulmányozzák a csehszlovák köztársaság közviszonyait Az elnök az őt üdvöziö ktí döttségnek adott válaszában rámutatott Némeiorszíg és Csehszlovákia történelme között ismételten mutatkozó párhuzamra, majd a köztársaság demokráciájára tért át, amely szerinte jobb előfeltétele a becsü'etességre, nyíltságra és férfiasságra való nevelésrsek. A német nemzetnek, amelyre nagy tiszteletté! >ekim, szerinte az a föladata, hogy több államban legyen aikoió tényező. Mindenekelőtt a zart német birodalomban és az osztrák államban. Ezután Svájcz következik, ahol a népesség többsége szintén német. Ilyen vonatkozásban jön tekintetbe Csehszlovákia is, ahol a három mit liónyi német állampolgár nem kisebbségnek tekintendő, hanem szerves részét alkotja az államnak A Narodni Ltsty cseh nacionalista lap esti kiadásában siet s német forrásból jövő ezen jelentéshez hozzá fűzni azt, hogy nem hiszi, hogy az elnök szavait szabatosan reproduhalták volna, mert ez a nyilatkozat akkor ellent mondana az áüarn alkotmány törvényének, amely szerint a németek nemzeti kisebbség, Csehszlovákia pedig nemzed állam. A lap várja, hogy az emöknek ezl az uj nyilatkozatát tisztázni fogják. Hazaárulással vádolja Derer szociáldemokrata képviselő Tukát. A fedden egybegyült képviselőház ülésén Dérer szociáldemokrata képviselő éles hangú beszédet mondott Tuka Béla szlovák néppárti képviselőnek újévi ismeretes cikKéről, amelyet egész terjedelmében felolvasott a ház előtt. Majd kijeler tette, hogy Tuka a köztársaság legnagyobb ellensége és a magyar rezsim támogatója. Tuka cikke a legsoviniPítább magyar körökben óriási örömet idézett elő, a Rothermere akció sem keltett olyan óriási hatást Magyarországon. mint Tuka cikke. Nem csodálkoznék azon, ha a cikket ellenzéki képviselő irta volna, de Tuka kormánypárti és párija a kormányban van. A szlovák agráriusok a legsúlyosabban elítélik Tuka sdjárásáí, ezzel szemben p irtja egyhangúan helyeselte Tuka tépését és szolidáris vele. Ez a kormánypárt egy hazaárulóval azonosítja magái, aki kijelenti, hogy egy év múlva érvényüket vesztik az összes csehszlo vák törvények. Itt az állam prezstizséről van szó. A kormányban nem maradhat olyan párt, amely hazaárulót támogat. A mai kormány azonban, úgy látszik, a szociálizmus gyűlöletében még hazaáru’ókkal is hajlandó együtt dolgozni a szocialisták ellen. Tuka Béla újévi cikke tárgyában Hrusovsky Igor nemzed szocialista képviselő sürgős interpelláció! nyújtott be a miniszterelnök, höz, amelyben az interpelláló hangsúlyozza, hogv Tuka a Rothermere-airció érdekében dolgozik a csehszlovák állam ellen és azt állítja, hogy Tuka a luréc szentmártoni deklarációt meghamisirotía, hogy ezáitai Szlovenszkón bizalmatlanságot keltsen a csehszlovák alkotmány ellen. Döntés Gajda ügyében. A nemzetvédelmi minisztérium felebbezési és fegyelmi bizottsága a végtárgyalás megtartása után meghozta döntését, amely szerint Gajdét hat rendbeli esetben találták bűnösnek. Bűnösnek találták többek között az orosz szovjettel való összeköttetése ügyében, valamint a fasisztákkal való kapcsolata miatt még aktiv szolgálata alatt. Megállapították, hogy mint a vezérkari főnök helyettese Snajdarek tábornok előtt államfeiforgató terveiről és szándékáról nyilatkozott s előképzettségéről és a háború alatti katonai működéséről részben valótlan, részben hamis adatokat tett közzé. Mindezzel az állásával és szolgálatával járó kötelezettségeket sértette meg és ezért a bizottság a vonatkozó törvény rendelkezése alapján Gajda Rudolf szóig, kívüli viszonyban levő tábornokot a katonai rang elvesztésére és nyugdíj illetményeinek tartósan 25 százalékkal való leszállításra ítélte. Hlinkáék igazi arculata a magyarsághoz. A Slovák-ban olvastuk: A „Populaire“ c. szocialista lap hevesen támadja a magyar rendőrtisztviselőket, akik Franciaországba jöttek megvizsgálni a 5 hamisított magyar részvények ügyét. A lap erősen állítja, hogy ezek a hivatalnokok maguk is árulták ott a hamisított részvényeket. A lap hozzáteszi, hogy erről a dologról bizonyítékai vannak és reprodukálja annak a sürgönynek a fényképét, amelyet Nádassy magyar rendörtisztviselő küldött magyar kollégájának Széchenyinek A sürgöny ben ez áll: Sikerült nekem 10 millióért eladni részvényeket. Higyjen az én tanácsaimban. — Ezek után a Slovák ezt fűzi a Populaire cikkéhez: Ilyen a magyar becsület. Betyárság az, tolvajbanda kezdve Horthytól egészen az utolsó rendőrtisztviselőig. — Ez a Hlinkapárt igazi arculata a magyarsággal szemben. a magyar műkedvelőket színdarabokkal lássa el. Nekünk öt évig kellett várni arra, hogy a Szinpártoló Egyletet megalapíthassuk. Nekünk nem engedélyezik lapok indítását — kivéve a kormánylapo két — ha azok magyarul vannak írva, mint azt a pozsonyi szépirodalmilap kérdése bizonyítja, amelynek megindítását a pozsonyi zsupán negyedik éve, hogy nem vette •tudomásul, a magyaroknak még ‘ifjúsági lapot! sem lehet indítani, mint azt a szintén pozsonyi példa mutatja. Ezzel szemben a másik oldalon azt kell látnunk, hogy minden lehetséges. Lapokat korlátlanul indíthatnak, egyesületeket tetszés, szerint alapíthatnak és azt is kell látnunk, hogy olyan plakátokat szabadon függeszthetnek ki a pártatlan bíróságok helyiségeiben, amelyek nemzetiségi izgatást tartalmaznak és amelyben az a panasz, hogy a tiUltilVB magyar nyelvet épen úgy ápoljuk mint a háború előtt. A Slovenska Liga tudomására kell hoznunk azt, hogy bennünket megkérdezésünk nélkül a békeszerződések csatoltak a csehszlovák köztársaság területéhez, amelyben annak alkotmánylevele szerint (128, §.), összes polgárai tekintet nélkül fajra, nyelvre és vallásra, a törvény előtt egyenlőek s egyazon polgári és politikai jogokat élvezik. Egy másik alaptörvény a nyelvi jogokat akképen biztosítja, hogy minden állampolgárnak joga van nyelvét korlátlanul használni úgy a magán érintkezésben, mint az üzleti életben. Tehát senkit sem lehet arra kényszeríteni, hogy1 cégtábláját más nyelven írja ki, mint anyanyelve, lakjék az illető bárhol is az állam területén,» A Slovenska Liga úgy látszik, külön felségjogokat akar gyakorolni ismeretlen jog és törvények alapján. Komárom, —január 18. A szocialista kormányok idejében megáldották a lakók védelméről, vagy hí úgy tetszik, a lakás védelméről szóló törvényt, amellyel intézményesen akadályozták meg azt, hogy a lakások bérei abban a mértekben legyenek föl emelhetők, mint amilyen mértékben minden egyéb köxhasználali cikk árai emelkedtek. Elkelt ismerni, hogy ezzel a kormányzat bizonyos szociális érzékről tett tanúságot, mert a lakók érdekeit megvédte azokkal a túlkapásokkal szemben, amelyek egyes háztulajdonosok részéről mutatkoztak. Azt azonban nem lehet tagadni, hogy ez az intézkedés nagyon is egyoldalúnak bizonyult a háztulajdonossal szemben, akire az adók súlyos terhei báramfanak s akinek a békében jól jövedelmező házára a megváltozott viszonyok következtében évről évre rá kell fizetnie, ha csak azt nem akarja, hogy a ház összeomolják. Azok ai apró kis engedmények, amelyek a lakók házbérének a békebelihez viszonyított néhány százalékos fölemelésére vonatkoznak, vajmi csekély javulást idéztek elő, ellenben a háztulajdonosoknak és lakóknak egymás elleni perlekedésére nyújtottak számtalan alkalmat, úgy hogy külön bírákat kell a iakásperekkel foglalkoztatni. Minden elfogultság nélkül meg lehet mondani, hogy a lakásvédelem végeredményben magának a
