Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-05-15 / 58. szám

needik évfolyam, 58. szám, Kedd, 1988. májas 15 rák értékben; •i isétkfíldétiel: 40 K, negyedévre a 150 Ki. I 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. SserkeiitSaég él kiadóhivatal; Nédor-n. a Megjelenik hetenkint háromnxor! Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. kedden, csfltörtökön és szombaton. POLITIKÁK SZEMLE ■BE&Bi .* cs Berlin, Komárom, —május 14. Nagy meglepetéssel olvassuk, hogy Benes Ede dr., a csehszlovák köztársaság beteg külügyminisztere londoni tartózkodása alatt elhatá­­\'^0(2ta,, hogy mielőtt a hó végén visszautaznék Prágába, ellátogat Németországba és meglátogatja Stresemannt, a német birodalom külügyminiszterét. Ennek a láto­gatásnak nagy jelentőséget tulaj­donit a német sajtó is, amely a francia forrásokból merített érte­sülések szerint a látogatás politikai hátterét Benes régi vesszőparipájá­ban, a dunai konföderációban látja, amelyről most Benes Londonban is tárgyalásokat folytatott. A cseh­szlovák külügyminiszter tehát elér­kezettnek látja az időt arra, hogy a dunai konföderáció eszmé­jét Németországgal is megbeszélje, tekintettel arra, hogy a koncep­cióban a német birodalom is helyet foglal. Hogy mint fogadja Némelország ezt a franciák által melegen tá­mogatott tervet, majd elválik, ha Benes Berlinben előhozakodik vele. Sokkal érdekesebb azonban az, hogy mi indította Benest urat arra, hogy a köztársaság fennállásának tizedik évében végre elhatározta magát, hogy a hatalmas szom­szédot meglátogassa és olyan témáról folytasson vele megbeszé­lést, amely a német politika vezető­­férfiai előtt sohasem volt valami nagyon szimpatikus, de legkevésbé lehet az ma, amikor a középeurópai helyzetet a függő kérdések egész sora tartja állandó feszültségben. Németország és Csehszlovákia között a szomszédi viszony eddig nem volt valami túlzottan barát­ságos, a két állam csendben meg­van egymás mellett, mint két olyan ország, amely egymással szemben korrekt magaviseletét tanúsít. Bár nem lehet tagadni, hogy Német­országnak volna oka neheztelni is Csehszlovákiára, amely a némete­ket érintő összes kérdésekben min­denkor azok között volt, akik Né­metország ellenfelei. Ez legfőképen abból a hűbéri viszonyból keletke­zett, amelyben a csehszlovák köz­társaság nagy protektorával: Fran­ciaországgal van. De magának a köztársaságban élő negyedfélmillió németnek a helyzete sem lehet alkalmas arra, hogy Német­ország valami meleg barátsággal viseltessék a háborús viszonyok következtében életrekelt ifjú repub­lika iránt. Egész tárgyilagosan meg lehet állapítani, hogy Prága és Berlin között csak a diplomáciai felfogás szerinti korrekt szomszédi viszony áll fenn. üzért is né? most nagyot az egé«z világ, hogy ilyen körűimé-Komárom, május 14. Teljesen bizonytalan a tartomá­nyi választások időpontja. A koalíció nyolcas bizottsága már négyízben foglalkozott a tartományi és kerületi képviseletekbe való választások kérdésével, azonban eddig semmi ered­ményre sem jutott. A péntekén tarlóit ülésen Cerny dr. belügyminiszter kije­lentette, hogy ö már befe jezte a köz­­igazgatási reform végrehajtására és az ezzel összefüggő választások kiírására vonatkozó előkészítő munkálatokat. Az ülésen lefolyt vitában kifejezésre jutóit az a kívánság, hogy a tartományi és kerületi választásokat ne a nyár folya­mán tartsák meg. Ami azt is jelenti, hogy már ebben az évben nem lesz megtartva a választás. Visszaállítják a kettősünnepeket. Az ünnepnapok rendezése alkalmával a kettős ünnepeket megszűnteitek, ami főképen egyházi részen nagy visszatet szést váltott ki Ezen a sérelmen kivan változtatni az a javaslat, amelyet a koalíció nyolcas bizottságának pénteki ülésén Luschka dr. német kér. szoc. parti képviselő terjesztett elő s amely a karársonxi húsvéti és pünkösd' második ünnepnap visszaállítására vonatkozik. A bizottság a javaslatot magáévá tette és elhatározta, hogy a parlamentnek még a nyári ülésszak alatt beterjeszti a javaslatot. Benes külügyminiszter Berlinbe megy. Benes külügyminiszter jelenleg még Londonban tartózkodik, ahol az angol politika vezérférfiaival tárgyalásokat folytatott az utódallamok közeledéséről. A londoni értekezések eredményének nyék között Benes dr. Berlinbe megy és rögtön meg is állapítja, hogy ennek a látogatásnak nagy oka lehet. Bizonyára úgyis van, nagy ok kényszeríti a külügymi­nisztert arra, hogy kikérje tervéhez Németország külügyminiszterének is véleményét. Benesnek az utóbbi évek sok fiaskója után meg kellett győződnie arról, hogy az a po­litikai irány, amely szerint a csehszlovák köztársaság eddigi kül­politikája haladt, kilenc év alatt lejárta magát. A nyugati nagyha­talmak előtt is tisztázódott a hely­zet, világossá lettek azok a mond­vacsinált okok, amelyek ezeréves történelmi országok feldarabolását idézték elő és a világ ráébredt arra, hogy a gyűlölet és bosszú sok igazságtalanságot diktált bele a békeszerződésekbe, amelyeket hova­tovább jóvá kell tenni. Benes most mindenáron arra igyekszik, hogy a Középeurópában uralkodó feszültséget eloszlassa és ezért akarja a Dunamenti államo­kat gazdasági közösségbe vonni. A koncepció azonban igen átlátszó és annyira tendenciózus, hogy azt sem Németország, sem Magyaror­szág nem fogadhatja el. Az előbbi azért mert Ausztriát is bevonja a szövetségbe, az utóbbi pedig azért, mert a trianoni békeszerződés lehet tekinteni Benes azon elhatározá­sát, amelyet francia lapok adnak közre, hogy Londonból a hét folyamán Né­metországba utazik, shot a kölni újság­író kiállítást fogja megtekinteni, majd Prága felé veszi útját, de útközben meglátogatja Berlinben Siresemant, ahol szintén tárgyalni fog. A Vossische Zeitung jelentése szerint Benes Berlin­ben a dunai konföderáció tervét akarja előkészíteni, melynek az lenne a célja, hogy a középeurőpsi államokat gazdasági blokkban egyesítse. Benes a icrvét közölte a francia diplomatákkal is, akik azt a tanácsot adták neki, hogy a tervével keresse föl Stresemannt. Benes terve szerint a dunakonföderá­­cióba Németországot, Csehszlovákiát, Magyarországot és Ausztriát vonnák be. A lap szerint Benes Londonban is erről tárgyalt és ott is azt a tanácsot kapta, hogy elsősorban S'resemannal kell megállapodnia és hogy ragadjon meg minden eszközt arra, hogy kien­gesztelje Magyarországot. A Paris Midi c. lap szerint Benes terve sem Ma­gyarországon, sem Németországban nem fog találkozni rokonszenvve), mert a konföderáció a trianoni béke revizió­­ját és Ausztria csatlakozását lehetet­ic.Ulé ícSii. A népszövetségi tanács júliusi ülésszaka. Julius 4-én kezdődik a népszövetségi tanács 50-ik ülésszaka, amelynek napi­rendjén eddig 30 pont szerepel, ame­lyek között a legfontosabbak az er­délyi optánsper, a kisantant megkere­sése a szentgotthárdi incidensre vonat­kozólag, a lengyel-sziléziai német iskolák ügye és a lengyel kisebbség helyzete Német-Sziléziában. Az ülás­igazságtalanságai nem nyerné­nek vele elintézést. Benesnek tehát nem sok kilátása lehet arra, hogy Berlinben sikerrel járjon, annál jobban kiviláglik tehát, hogy igen súlyos kényszeritő-okok viszik őt StresemaDnhoz. Nem sok reményt lehet fűzni a berlini úthoz, amelyet, szerintünk, másféle momentumoknak kellett volnamegelőzni, amelyek a csehszlo­vák köztársaságban élő német nem­zeti kisebbség nemzeti és kulturális egyenjogúsítására vonatkoztak vol­na. Prága azonban az ő vak na­cionalista politikájával nem látott messzebb az orránál és nyu­gati pátronusának védelme alatt Németországgal szemben is adta a fölényest. Most majd Berlinben ki fog világiam, hogy kilenc év elhi­bázott politikája mit eredménye­zett s hogy a súlyos viszonyok között lehet-e Csehszlovákiának továbbra is úgy viselkedni hatalmas szomszédjával, amint eddig visel­kedett. Prága és Berlin közeledése csak akkor lehetett volna sikeres, hogyha a fiatal köztársaság külpo­litikája Németországban barátokat szerzett volna Csehszlovákiának. Ez pedig eddig nem történt, igy Benes berlini útjának eredménye is igen kétségesnek látszik. szak napirendjére tűzött tárgysoroza, még néhány fontos üggyel bővülni fog Junius 18-ra halasztották a kisantant konferenciáját. Eredetileg még május hóban akarta a kisantant a tavaszi konferenciáját megtartani, azonban a közbejött aka­dályok miatt junius 18-ára halasztotta. A halasztás okául többféle verziót hoznak fel. Belgrádi hír szerint egye­sek az elhalasztást azzal magyarázzák, hogy Benes dr. külügyminiszter míjus hó végéig külföldön fog tartózkodni, mások szerint a kisantant meg akarja várni, a genfi népszövetség junius ele­jén tartandó ülésszakának eredményeit. A legvalószínűbb ok azonban az lehet, hogy a mostani romániai belpolitikai zűrzavar semmiképen sem alkalmas arra, hogy a konferenciát ilyen körül­mények között tartsák meg. A konfe­renciát Bukarestben, esetleg Temesvá­ron fogják megtartani. Egy ötvenéves nodagyeiel. Dr. Stresemann Gusztáv német bi­rodalmi külügyminiszter ötvenéves. Te­hát elérte azt a kort, amelyben azelőtt egy ambiciózus politikus intrikálni, elé­gedetlenkedni, zúgolódni kezdett egy külügyminiszter eilen, abban a remény­ben, hogy húsz-huszonöt év múlva a helyére ülhet. A mai idők tempója gyorsabb és Stresemann, noha csak ötvenéves, már elérte azt, hogy öt éve külügyminiszter. Már elérte, hogy is­mert lett, lexikáris alany, sőt egy ki­csit közhely és (érdemeivel együtt) sablon és tantárgy. Dr. Stresemann a háború előtt és alatt baloldali kép­viselő és igyekvő jogtanácsos a Ho­­henzoilernek Németországában szép las­san, mondhatni észrevétlenül besom­­polygott a világhírbe és elérte nem­csak azt, hogy karriert csinált, de ami ennél több, azt is, hogy senki sem csodálkozik azon, hogy karriert csinált. Néhány év előtt kopasz, kékszemü ügyvéd a német birodalmban, ma Bis­­mark utóda, fontos szavazat Genfben és Briand barátja. Locarno egyik szer­zője, a német-francia közeledés, a középeurópai béke és egyensúly egyik oszlopa. Neve ma kötelező program és kulturális hagyomány. Hogyan érte ezt el Stresemann, akinek alakja éppen olyan szerény és követelőzésnélküli, mint mosolya. Hogyan érte el? Ha megkérdeznék tőle, alkalmasint ő maga se tudná meg­mondani. De megismételni aztán egé­szen bizonyos, hogy nem tudná ezt a karriért, amely (a legtöbb karriérnek ez a titka) összetevődött ezer és ezer soha meg nem ismétlődő véletlenből. Talán ezeket a véletleneket használta ki Stresemann ? Szó se róla. Ennél sokkal becsületesebb. A véletlenek használták fel őt, aki kitűnő ember, de semmi esetre sem rendkívüli nagy­ság. Stresemann 1 A mai Németország­ban száz ember is van, akit képessé­gei inkább kvalifikálnak a külügyi székbe, mint Stresemannt, viszont el kell ismerni, hogy e száz tehetsége­sebb férfiú közül egyetlenegy sem lett volna jobb külügyminiszter, mint 5 és ha valamelyik (amitől az Isten őrizzen) ma helyébe kerülne, az se csinálhatná jobban a dolgokat, mint dr. Strese­mann. Mi volt hát Stresemann szerencséje, amely — legritkább eset — Német­ország szerencséje is? j(A legritkább eset: a miniszter szerencséje az or­szág szerencséje is.) Stresemann sze­rencséje az volt, hogy nem tehetsége-

Next

/
Oldalképek
Tartalom