Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-05-12 / 57. szám

1928 május 12. Komáromi Lapok 3. oldal. üj menetrendek: GLÓBUS 6•- K CEDOK 14 - K szintúgy a REZEK 10'— K KOMÁROMI LAPOK MENETREND KIVONATA 1 Kaphatók a SPITZER-fféie könyvesboltban, Az nj vasúti menetrend május 15-én lép életbe. K rövidesen elkészítteti > terveket és lé­péseket tesz a szükséges kölcsönök megszerzésére. Mint értesülünk, a tanács iegu'óbbi ülésén behatóan foglalkozott ezzel a város szépitési szempontból is nagy jelentőséggel bíró épitkezési javaslattal és annak mielőbbi kiviíelét mondotta ki s megbizía a városbirót és a fő­számvevőt, hogy a szükséges kölcsön megszerzésére mielőbb tegyenek lépé­seket. A város vezetői a napokban utaznak Prágába, hogy fölvegyék a szükséges tárgyalásokat azzal az inté­zettel, amely már tavaly is Ígéretet tett, hogy a város beruházási kölcsönét fo­lyósítani fogja. Reméljük, hogy az ígéret nem marad üres szó és sikerülni fog a városnak előnyös föltételek mellett kölcsönt kapni. Ha az építkezéshez szükséges pénz biztosítva lesz, a házak építése meg­kezdődhetik, csak az a fontos, hogy az uj bérházak jövedelme is a szükség kívánta mértékben biztosítva legyen. A képviselőtestület vérmesebb tagjai re­mélik, hogy sikerülni fog a kölcsön ás akkor hamarosan hozzáláthatnak az építkezéshez, amely Komárom életében uj korszakot fog megnyitni. Rothermere lord vissza­utasított minden gyanúsí­tást, mely Károly herceg puccsával hozza össze­függésbe. — május 11. A Daily Mail szerint Jonescu igyeke­zett Ro hermeret a Károly román ex­­trónörökös puccskísérletében részvételre birni, de Rothermere lord ezt a leghatáro­zottabban visszaulasitotta. A lap szerint Jonescu egy angol ujság­— Majd visszahívják, ha baj lesz, —> dörmöjjte Decsi maga elé. — Rothadt itt minden — kezdte ismét Drágffy keserűen, a folyosóról hangos kacagás, női sikongás hangzott. Mulattak a vitézek, Ott, a király ajtaja előtt. — Olyan ez az ország, mint a hatalmas tölgy, melynek a hernyók lsrágták a rügyét, levelét, nem maradt életnedv benne. Hiába szólitanak harcra, hiába vetnek ki büntetést a rablásokért, nincs aki végrehajtsa, hiába kérnek adót, nincs aki megadja. Maholnap talán éhezni fog a király maga, csak a kis királyok vannak torkig jóllakva. — Te látod ezt, és még állód? — kérdezte Dési körülnézve. A folyosó­ablakon rásütölt a nap a falra, ott éktelenkedtek üresen a rámák, melyből tolvaj kezek a drága hímzésű kárpito­kat, a francia goblineket kitépték, nagy szürke foltokat fedve fel. A tárnokmester Drágffy megköszö­rülte a torkát, végigsimitott bozontos ősz haján : — Még állom, de nem a tisztségem ért, sem a királyért, — gyerekkirály nem bomlottországba való, de ha mind itthagyjuk Budavárát, akiknek nem­csak a maguk gyarapodására és a tisztségekért való huzalkodásra van gondjuk, akkor az ország széthull, mint a S2úette fa és Mátyás király he­lyén a török, vagy a német lesz az ur. Dési lehajtotta tisztes ősz fejét, nem mondta, hogy igaza van, mert maga sem (udta. Mátyás alatt csak egy egyenes utat ismert, azóta az utak százfelé kanyarogtak, ki tudta volna megmondani, melyik a helyes, de Drágfy kezét erősen megszorította, s ment a király lakosztálya felé. A mu­latozás már elcsendesett, nem állta semmi útját, lépése visszhangzott a nagy üres termekben. Végre egy aj­irő kíséretében ment el, aki az európai sajtóban sokat irt balkáni ügyekről. Rothermere iord nyilatkozatot íeti közzé, amelyben hangsu'yozza, hogy Károly volt román trónörö­kös és híveinek kalandos tervei­hez semmi köze nem volt, amint­hogy a lord sem most, sem később nem kiván érintkezésbe lépni a kalandor herceggel és barátaival. A valódi tényállás, hogy Károly herceg megbízottai többek közt a Daily Mail nyomdájában is érdeklődlek, nem vál­lalná-e a nyomda a herceg kiáltványá­nak kinyomását, a Daily Mail azonban ezt az ajánlatot kereken visszauíasi­­toila. Roíhermere lord nem is fogadta Ká­roly herceg kiküldötteit, mert a volt trónörökös terveit őrültségnek tartja. Tanítók napja Komáromban. — május 11. Csütörtökön tartotta meg a komá­romi kuhurpalotábana/ezsd Márton tan­felügyelősége alá tartozó íaníróság a szokásos pedagógiai konferenciát, ame­lyet évenként négyszer kellene tartani, de mivel a vidéki tanítók u iátalánya és napidija minimálisan csekély, ezért évenként csak egyszer tartják meg. A pedagógiai konferencián összesen 128 tanító és tanítónő vet részt a tanfelü­gyelőség kerületéből, amelyhez tartozik az egész komáromi járás, ezenkívül a dunaszerdahelyi járás keleti része Duna­­szerdahellyel együtt. A reggel 8 órakor megkezdett konferenciát Jezsó Márton kerületi tanfelügyelő nyitotta meg üd­vözlő szavaival, egyúttal ő is elnökölt a gyűlésen. A tárgysorozat első pont­tónállóhoz ért. Hosszan nézte, mustrálta őt a fiatal legény, azu‘án megkérdezte, kit jelentsen a királynak. Hosszú du­­ruzsolás hallatszott ki a teremből, amint a kamarás bement, mint felvert darázsfészekből, vagy mint mikor több férfi suttogva beszél. Dési egyik lábá­ról a másikra állt, marta a türelmet­­ség, vagy az epe, mely felforrt benne az elébb hallottaktól. Szélesre nyílt az ajtó s a kamarás hajlongva betessékelte. A király, csenevész gyerek, sötét, nyugtalan szemekkel, a trónus felén ült,. Feje fölött az aranyos támlán még a Korvin holló volt berakva. Cifra ruhá­jának szegélye ki volt f esel ve, s a vörös selyembélés kicsúszott belőle. Öt hat udvaronc vette körül, Szerencsés Imre is ott állt megette, éles, ragadozó arca kíváncsin fordult Dési felé, amint be­lépett és tekintete nem hagyta el, mig bent volt. Dési köszöntötte a királyt, hűségéről és ragaszkodásáról biztosította, ha kora, törődött csontjai nem is engedik, hogy sokszor alázattal meglátogassa. A király a kalpagját forgatta, melyet a kezébe adtak, gyémántos boglárját hol kivette, hol betűzte ismét, nem tudott mit mondani. Dési állt és várt. — Ja, ja, ez igy vau, — szólalt meg végre Lajos király, azután egyszerre, mintegy súgásra elkezdte, hosszú hall­gatás után, mialatt csak az udvaron­cok dolmányának selyme sustorgott, amint összelökdösődtek : Főasztalnok uramnak szép, uj mentéje van... Ez jó lenne nekem .,. Dési Imre megdermedtenálit. Hallotta a beszédet, de értelme nem jutott el hozzá. Nem hitte. Képzelete üz játé­kot vele, vagy megtréfáiták s ez itt, aki elé vezették, nem is a király ? — Jó volna ez Lubinskynek, nagy jaként a részletes tananyag beosztási­ról Uhtreczky Géza és Telkes Miksa iskolaigazgatók tartottak előadási és a kézikönyvet szakszerű magyarázatokkal látták el. A tárgyhoz Jezsó Márton tanfelügyelő is hozzászólt. Hannus Gyula igazgató az országos szünidői gyermekgondozó egyesület megalakulá­sáról és annak cél járói tartod ismertető előadást. Az egyesü'et Pozsony szék­hellyel abból a célból alakult meg, hogy a beteges iskolásgyermekeket a nyáron nyaralótelepskre juttassák el. Kívánatos lenne, ha ehhez a mozga­lomhoz a nagyközönség is hozzájárulna pártfogásával. A tárgysorozat következő pontja volt Vizváry Vilmos Csallóköz­­aranyosi iskolaigazgató előadása, aki a polgári neveléstan körű! szerzett ta­pasztalatokról és ezekkel kapcsolatban a munkaiskolákról beszélt. Mint ismeretes, 1923 óta az elemi és polgári iskolákban uj tantárgyként bevezették a polgári neveléstant, ami­nek jó Oldala, hogy adott esetekben tág teret enged a tanítóknak az ese «lényekkel kapcsolatos megbeszélésekre. Utána Kascak Albin, a komáromi pénzügyi kirendeltség főnöke tartotta meg szakszerű előadását a különböző adókérdésekről, abból a célból, hogy a tanítóság felvilághással tudjon szolgálni a hozzájuk forduló falusi lakosságnak a beváltásoknál felmerült egyes adóked­vezményekre vonatkozóan. Az előadó alapos ismertetéséi a közönség mind­­végigjnagy érdeklődéssel hallgatta végig. Ezután a pedagógiai konferencia bal­gáiéi az egyórás szünetben megnézték a kultúrpalota gazdag muzeum- és könyvtáranyagát, ahol Baranyay József dr. adott szakszerű magyarázatokat. Majd ennek megtekintése u án tovább folytatták az értekezletet. A beiratási dijak és az iskolai ad miniszírációs utasításokat Jezsó Márton tanfelügyelő sd;a meg az egybegyült szükség-e vao rá, s én „megszolgálnék“ érte fényes jutalommal — kezdte is mét Lajos király. Dési egy lépést hátrált. A kamará­­sok integettek, sugdostak a királynak, Szerencsés kincstárnok arcán kaján mosoly vonult végig, „A gyermekkirály erre szokása sze­rint körülvette szép szóval a szép ru­háért, kunyorált, hogy azt Dési adja neki." Dési felvetette tisztes ősz fejét, szembenézett a maga megfeledkezett királlyal és alacsony udvaroncaival s „magyarán azt felelte, hogy ő ugyan a királyért nemcsak mentéjét, hanem életét is kész áldozni, de a mentéjét a bébillérek nyakában látni nem akarja". S az udvarlók nagy elképedésére sarkon fordu't és kiment. A pólyák kamarás utána ugrott, — Kegyvesztett vagy, jelenthetem Főasztalnok uram, — hajlongott gu nyosan. — Kegyvesztett ? — felelt Dési ki­húzva magát, hogy szinte elérhetetlen magasból nézett le a nyurga pólyákra. — Azt sem bánom, de a mentémet nektek nem adom. Gyerek kegye addig tart, mig más játék kerül a kezébe. Tartsátok meg, nem versengek érte. Döngő léptei felverték a kifosztott, kipusztiiott termek csendjét. Az öreg harci mén felnyeritett, amint a lépcsőn jönni látta. Csendesen léptetett lefelé a meredek utón, a Duna melletti kocsma felé, hol a szekereit hagyta. S Budavárában nem látták többé soha. BALDÓC FÜRDŐ ——— — ■ I Tátrai I gyermeküdülő | Fiuknak és leányoknak strandfürdő Sporttelep. - Tennisz. - Lovaglás. Saját gazdaság. - Hizőkűrák. Villanyvilágítás. Teljes ellátás (lakás és ötszöri étkezés) napi 36‘— Ke. Felvilágosítás: Igazgatóság BaldócfUrdő. Állomás: Spisske- Podhradie. i 407 ________ j tanítóságnak. A brünni kiállításról Vá­sár hel)i Károly polgáriskolai tanár tar­tott előadást. A kiállításon a magyar elemi és polgári iskolák külön szere­pelnek kiállítási anyagukkal, mint nem­­! zeiiségi kisebbség. Junius 18-án és 19 én a brünni kiállítás megtekintésére gyermekkirándulás lesz, amelyen a tan­kerület részéről a tanítókkal együtt mintegy 500 iskolásgyermek vesz részt. Az indítványok közt egyedül Farkas István szlovák prózai antológiájának a tanítóság figyelmébe való ajánlása sze­­! repelt. Jezsó Márton zárószavai után a pedagógiai konferencia a déli órákban véget ért. Délután járásköri tanítói gyűlés volt, • amely az Általános Magyar Tanitó­­egyesü’et egyik csoportját képezi. Ezen a gyűlésen Vizváry Vilmos, Csallóköz­­; aranyosi iskolaigazgató elnökölt és kb. 120 tanító és tanítónő vett részt. A : gyűlés tárgysorozatán szerepeltek az informativ próbaválasztások, hogy az egyesület vezetőségébe a csoportjukból kiket választanak meg majd a tisztuji- I táskor, amit a közeljövőben tart meg ‘ az egyesület. Ezután az elszámolások I és költségvetési javaslatok szerepeltek a tárgysorozaton, majd a tanitóözvegyek és árvák segélyezése és egyéb szociális ügyek. Végül Vizváry Vilmos igazgató egyes kézikönyveket mutatott be, mint pl. A fecskék c. olvasókönyv vezér­könyvét, a szlovák prózai antológiát és az Uhereczky által kiadott tanügyi tör­vények és rendeletek tárát, Vizváry Vilmos zárószavai után a tanítóság szétoszlott. «•<* * Ötvenezer korona munkanélküli segély. — A járási bizottság ülése. — Komárom, — május 11. — Saját tudósítónktól. — Sohasem lehet tudni, hogy a legszür­kébb tárgysorban is nem rejlik-e valami . vihar, csetepaté, hangos vita és sürü felszólalás. A komáromi járási bizottság legutóbbi ülésének tárgysorozata is ilyen meglepe­tést rejtegetett magában. A tárgysorozatnak mindössze öt pontja volt. A laikus szemlélő azt mondta volna erre a tárgysorra, hogy unalmas, sablonos lefolyású lesz az egész, amelyet öt perc alatt le lehet pergetni. A beavatottak azonban tudták, hogy az öt pont is elég anyagot fog adni a hevesebb vitának és a pro és kontra érvelésnek. A járási bizottság ülésén Novotny Richárd járási főnök elnökölt. A for­mális megnyitás és bejelentések után tárgyalni kezdték a tárgysorozatot, amelynek legfőbbje községek záró­­számadásait, költségvetéseit, községi ingatlanok eladását és hasonló tárgya­kat tartalmazott, amely pontok tényleg gyorsan peregtek le. A tárgysorozat utolsó, ötödik pontja rejtette magában a meglepetést, a kis vihart és a felszólalások hosszú soro­zatát. Az utolsó tárgy a város által meg­szavazott ötvenezer korona munkanél-

Next

/
Oldalképek
Tartalom