Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-05-08 / 55. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1928. május 8. *> Sport- és modern szekrény-gyermekkocsik nagy választékban — olcsó árban ELBERT-nél Nádor-o. 19. Ugyanott dús raktár női és férfi fehérnemű, apach selyemkendő, ritikül, utazó bőrönd, gyermek-trikó és sokkerli, esőernyő, sétabot, nyakkendő, zsebkendő, selyem ingnadrág, mosó selyemharisnya stb. — Szabott árak! — 242 Tisztviselőknek és munkásoknak 6% engedmény. szempontjából is. A súlyos kérdés most az, hogy milyen külpolitika várható Poincarétől, a Franciaországra és Németországra egyaránt sorsdöntő négy politikai esztendő során. Poincaré a választási harc folyamán világos nyilatkozatot adott erre nézve egyik beszédében, amikor bejelentette a locarnoi és thoiryi békepolitika folytatását, a német jóvátételt elviselhetetlen súllyal szabályozó Dawes terv revízióját, amely viszont a Rajna vidék kiürítése nélkül el sem képzelhető. Ez merőben Briand politikája, amelyet Poincaré is magáévá tett s amely a megkezdett békepolitika teljes kiépítését lesz hivatva Németországgal szemben végrehajtani. A francia kormány 150 főnyi többsége mellett a választási győzelem azt is dokumentálja, hogy Poincaré külpolitikája is biztos fölénnyel juthat érvényre és annak nemzetközi kihatása a béke megszilárdítására fog szolgálni. A francia választás élénk mementó azoknak az államoknak is, amelyek a sok demokratikus jelszó hangoztatása mellett politikai ténykedéseikkel alkalmat szolgáltatnak a" balfelé való eltolódásokra, amiket pedig a másik véglet, a nacionalizmus sem képes megakadályozni. Poincaré győzelme a polgári világnézetek határozott megerősödését jelenti, amelynek nagy horderejűt lebecsülni nem lehet, de figyeimeztető jelként kell fogadnia mindazoknak a faktoroknak, amelyek a polgári rend pozíciójának megerősítésére hivatva vannak. Károly román extrónörökös államcsínyt akart előkészíteni Londonban. Repülőgépeknek kellett volna szétárasztani Romániában az extrónörökös röpiratait, amelyekben felhívásban forda! népéhez, hogy vissza akar térni országába. — májas 7. „Daily Express“ jelentése szerint Károly román extrónörökös londoni tartózkodását, mint utóbb kiderült, arra használta fel, hogy politikai államcsínyt készítsen elő. Karol extrónörökös 120.000 példányban röpiratot nyomatott, amelyeket repülőgépeken kellett volna Angliából Romániába szállítani ahol a városok s falvak lakossága közt repülőgépről szétosztották volna. Károly extrónörökös és bizalmasai számítottak arra, hogy a gyulafehérvári kongreszszus alkalma kedvező lesz részükre, annál is inkább, mert hiveiknek nagy része ottartózkodik most. Az angol hatóságok természetesen meghiúsították Károly extrónörökös kisérletét és a repülőgépek pilótáinak megtiltották az elszállást. A röpiratokban egyúttal Károly extrónörkösről fényképet is közöltek, amelynek kliséjét Károly saját költségén állíttatta elő a legnagyobb titokban. A röpiratban a volt trónörökös hosszú kiáltványt intéz a néphez, amelyben hivatkozik I. Károly és 1. Feidinánd román királyok érdemeire, majd megemlíti, hogy Ferdinánd halála után az országban az intrika szelleme érvényesül és Románia teljesen balkanizalódott az uralkodó kormányza; miatt. A kiáltványban 21 pontban foglalja össze azokat az irányelveket, amelyekkel országát ki akarja emelni mostani állapotából. Ezek szerint a jogrend, a szabadság, a nemzetiségi és vallási lürelmesség alapján kívánja országát vezetni. Kiáltványában megemlékezik a nem román nemzeti kisebb - ségekről is, amelyeknek állampolgársági egyenlőséget ígér. Hivatkozik még arra, hogy országát kizárólag politikai motívumok miatt hagyta el, nem pedig Lupescu asszony miatt ment száműzetésbe. A Daily Telegraph szerint azt a palotát, ahol londoni tartózkodása alatt lakik a román extrónörökös, erős rendőrségi fedezet mellett őrzik. Károly extrónörökös a laptudósitó előtt kijelentette, hogy saját maga kérte a kastély őrzését, mert tudomására jutott, hogy kastélya körül romániai detektívek ólálkodnak. A komáromi rendőrség letartóztatott egy dunaszerdabelyi hentest, aki ellen az a vád, hogy segédkezett két katona megszökésében. — Saját tudósítónktól. — Komárom, május 7-én. Egyes tanuk állításaiból arra lehetett következtetni, hogy a szökésben is támogatta őket. A komáromi rendőrség bűnügyi osztályából Czádra és Fiséra detektívek május 4-én Dunaszerdahelyre mentek és a komáromi rendőrségre vezették a katonák szöktetésével gyanúsított Kiss Györgyöt, aki a kihallgatása során előadta, hogy tényleg gyakran látogatta meg a kórházban a megszökött katonákat és hogy tudomása volt a szökésről, mivel a két katona közvetlen egy nappal a szökésük előtt meglátogatták őt a Rákóczi utcai lakásán és elbúcsúztak tőle. Kiss határozottan tagadja, mintha a katonákat rábeszélte volna a szökésre vagy valamiképen is segítségükre lett A katonai hatóságok megkeresték a komáromi rendőrséget, hogy egy bizonyos egyén ellen folytassanak le nyomozást. Az illető ellen az a gyanú merült fel, hogy a katonai kórházból még márciusban Németországba megszökött Balogh és Sziler katonáknak segédkezett a szökésben. A leadott pontos személyleirás alapján a rendőrség gyanúba vette Kiss György 23 éves dunaszerdahelyi illetőségű, volt komáromi hentest, aki időközben Dunaszerdahelyen telepedett le. A katonai hatóságok ugyanis megállapították, hogy Kiss a két katonát megszökésük előtt nagyon sűrűn látogatta meg a kórházban és velük élénk barátságban volt. volna a szökésben. A rendőrség azonban Kissnél tartott házkutatása után birtokában van egy levélnek, amelyet a katonaszökevények küldtek Kissnek és amelyből a rendőrség azt állapítja meg, hogy a megszökött katonák Kssel együtt eszelték ki tervüket. Ennek alapján Kiss Györgyöt letartóztatták és átadják a komáromi államügyészségnek, amely az 1923-ban kiadott köztársaság védelméről szóló törvény alapján eme! vádat ellene. A Protestáns Jótékony Nőegylet közgyűlése. Komárom, —május 6. A jótékonycéiu társadalmi munkának mindsn időben lelkes zászlóhordozója a Komáromi Protestáns Jótékony Nőegylet, amely ezelőtt 47 évvel alakult meg és közel öt évtized óta munkálkodik önzetlenül és fényes eredménnyel a szegények, elhagyatottak es árvak megsegítésén. Az idők folyamán ez a nemescélu egyesület u^y a református, mint az evangélikus egyház vallásos és társadalmi életében áldásos munkásságával nélkülözhetetlen intézménnyé lett, amelynek eredményekben gazdag működése a legnagyobb elismerést érdemelte ki. Az egyesület vasárnap, május 6-án délután tartotta a Kollégium tanácstermében évi rendes közgyütét Pap-Kovách Elemérné elnöklete mellett. A közgyűlésen a tagok nagyszámban vettek részt, ami fanyes bizonyitéxa annak, hogy a jótékonyság gondolatát meleg szeretettel karolják fel. A közgyűlés megnyitása után a titkári jelentést terjesztették elő, amely Igó Aladár dr. egyleti titkár gondos megszerkesztésében felölelte a nemes munka 1926. és 1927. évi főbb mozzanatait. Nagy elismeréssel szólott a jelentés az egyesület tagjainak áldozatkészségéről, a tisztikar és választmány bizalmáról és ars ót az eredményes mü ködésről, amelyet a szegények és az iskolásgyermekek segélyezése terén az egyesület kifejtett. 1926 ban 53, 1927- ben 57 pár cipőt osztott ki a szegény gyermekek között, havi segéllyel támogatta a szegényekét, amely 1927. évben 3300 K-t tett kis a Népjóléti Központot szintén havi segéllyel támogatta. Az egyesület mindkét evben nagy sikerrel rendezte meg hagyományos hírnevű nyári mulatságát, a Kóstolót, ezenfelül a téli évadban szeretetvendégségeket tartott, amelyeknek jövedelmei jelentékeny eszközöket nyújtottak a jóiékonyság hathatós gyakorlására. A jelentés köszönettel adózik a szeretetvendégségen közreműködőiteknek és a rendezésben buzgólkodó egyleti tagoknak. Végül kegyeletes szavakkal emlékezik meg dr. Antal Gábornénak, az egylet volt elnökének és alapitótagjának 1926- ban történt elhunytéról, akinek emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvében megörökítette és kegyeletének felállással adott kifejezést. A közgyűlés a titkári jelentést egyhangúan tudomásul vette és jegyzőkönyvbe foglalását rendelte, Igó Aladár dr.-nak pedig, aki másoldalu nagymérvű elfoglaltsága miatt titkári tisztéről még a múlt év őszén lemondott és ezen elhatározását, dacára a marasztalásra ismételten megnyilatkozott elnökségi kérelemnek, továbbra is fentartotta, a közgyűlés lemondásának sajnálattal való tudomásul vétele mellett odaadó, buzgó és önzetlen munkásságáért elismerő hálás köszönetét szavazott és ézdemeit jegyzőkönyvébe iktatta. Az 1926. és 1927, évi zárószámadásokat előterjesztés után a közgyűlés jóváhagyta, az alapok állagát elfogadta és megállapította, hogy az egyesületnek 1927. év végén a vagyona 80.348 K 70 fillért tett ki. A felmentményt a pénztárosnak és ellenőrnek, valamint az elnökségnek egyhangúan megadta. Az 1928. évre szóló költségvetést 8000 K- ban irányozta elő a közgyűlés. Ezután a tisztujitásra került a sor, amelyet megelőzően Fülöp Zsigmond igazgató méltatta meleg, elismerő szavakban az elnökségnek, a gondnoknak, a tisztikarnak és választmánynak kiválóan eredményes munkásságát. Mint a ref. egyháznak főgondnoka, külön hálás köszönetét fejezte ki egyhSza nevében az egyesületnek a református szegényekkel szemben gyakorolt jótékonytámogatásért és az egyház iránti szeretetért. Javasolta, hogy a lelépő tisztikarnak és választmánynak szavazzon a közgyűlés köszönetet./dnossy Lsjosjevangéiikus esperes lelkész az evang. testvéregyház nevében fejezte ki háláját és elismerését és Istennek áldását kívánta az egylet további működésére. A közgyűlés a javaslatot elfogadta és a vezetőségnek jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. Majd a főgondnok javaslatára a közgyűlés a Prot. Jótékony Nőegylet tisztikarát és választmányi tagjait következő egyieti tagokból választotta meg egyhangú lelkesedéssel. Einök Pap-Kovách Elemérné, aielnök Jánossy Lajosné és özv. Vargha Sándorné, gondnok Bátyai Mihályne, titkár Vásárhelyi Károly tanár, pénztáros özv. Végh Mihályné, ellenőr Pethő Sándor, jegyző Salamon Juliska; a választmány tagjaiul a következők választattak meg: Bajcsy Ferencné, Csizmazia Györgyné, özv. Csukás Ziigmondné, Czike Dinesné, Fülöp Etelka, Füssy Kálmánná, Galambos Zoltánná, Gőttl Jenőné, Hodossy Istvánná, Horváth Ferencné, Horvátn Gáborné, Kacz Lajosné, Kathona Sándorné, Kecskés Béláné, Kecskés Lajosné, Kelemen Istvánné, Keszegh Istvánné, Kossár Jánosné, ifj. Koczor Gyuláné, Lakatos Károiyné, Laklóth József né, Luka Péterné, Marcsa Györgyné, Mészáros Klára, Nagy Sándorné, Pethő Sándorné, dr. Palinay Gyuláné, Ruhkay Béláné, özv. Szijj Jánosné, Takács Ilona, Tassy Mariska, Thtly Gézáné, Tóthxárolyi Lajosné, Tóth Istvánné, özv. Udvardy Gyuláné, Végh Istvánné, Virágh Vmcéné, Weiss Katinka, Weiss Kornélia, dr. Zsombor Mikiósne. Az uj vezetőséget Fülöp Zsigmond főgondnok üdvözölte meleg szavakban, a megválasztottak nevében pedig Pap- Kovách Elemérné elnök és Vásárhelyi Károly titkár mondott a közgyűlés bizalmáért köszönetét. Az elnök indítványára a közgyűlés Balogh Elemér dunáninneni egyházkerület! ref. püspököt tisztelete és hálája jeléül a Prot. Jót. Nőegylet diszelnökévé egyhangú lelkesedéssel megválasztotta, amely határozattal önmagát tisztelte meg a derék nőegyesület. Ezzel a kedves és szép akkorddal végződött a közgyűlés, amelyet a megjelentek leikes éljenzése közben zárt be Pap Elemérné, az egyesület lángbuzgalmu, közliszteletben álló elnöke. Michalko a szombati tárgyaláson Sikorskyt vádolta Vörösmarty Margit meggyilkolásával. — május 7. Vörösmarty Margit gyilkosainak ügyében a szombati főtárgyaláson először Sikorskyt hallgatta ki az elnök néhány pótkérdésre vonatkozólag. Utána Michalko Jánost vezették elő. A szenzációs bünper fövádlottja feltűnően hegykén és mosolyogva állt az elnöki emelvény elé, láthatóan lenézte az esküdtszék tagjait s mindenképpen igyekezett fölényes lenni. Kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. Vázolta, hogy Iglón járt gimnáziumba, ahol erős szlovák érzelmei miatt s mert résztvett a diákmozgalmakban is, amelyeket annakidején Apponyi gróf üldözött, negyven társával együtt kizárták a középiskolákból. Később Pozsonyba került az evangélikus teológiára, de innen is kizárták szlovák érzelmei miatt. Az esküdtszék elnöke itt erélyesen leintette a vádlottat, hogy ne politikai érzelmeit vázolja, hanem védekezzen, mire Michalko kihívóan kiáltott: — Nem hagyom magam védekezésemben korlátozni. Ez ide tartozik, mert az eküdteknek tudnia kell, ki áll előttük 1 A déli szünet után folytatták Michalko kihallgatását, amikor Vörösmarty Margitot durva és brutális nőnek irta le. Az Opera- kávéházbeli beszélgetésre vonatkozóan, ahol megbeszélték a gyilkosságot, azt állítja, hogy ez mind Sikorsky kitalálta hazugság. Erre szembesítették Sikorskyva), de fentartotta vallomását. Utazáshoz a jegyeket Sikorsky szerezte be. A gyilkosságra vonatkozóan azt állítja, hogy Vörös-
