Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-05-08 / 55. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 1928. május 8. *> Sport- és modern szekrény-gyermekkocsik nagy választékban — olcsó árban ELBERT-nél Nádor-o. 19. Ugyanott dús raktár női és férfi fehér­nemű, apach selyemkendő, ritikül, utazó bőrönd, gyermek-trikó és sokkerli, esőernyő, sétabot, nyakkendő, zsebkendő, selyem ingnadrág, mosó selyemharisnya stb. — Szabott árak! — 242 Tisztviselőknek és munkásoknak 6% engedmény. szempontjából is. A súlyos kérdés most az, hogy milyen külpolitika várható Poincarétől, a Franciaországra és Né­metországra egyaránt sorsdöntő négy politikai esztendő során. Poincaré a választási harc folyamán világos nyilat­kozatot adott erre nézve egyik beszé­dében, amikor bejelentette a locarnoi és thoiryi békepolitika folytatását, a német jóvátételt elviselhetetlen súllyal szabályozó Dawes terv revízióját, amely viszont a Rajna vidék kiürítése nélkül el sem képzelhető. Ez merőben Briand politikája, amelyet Poincaré is magáévá tett s amely a megkezdett békepolitika teljes kiépítését lesz hivatva Németor­szággal szemben végrehajtani. A francia kormány 150 főnyi több­sége mellett a választási győzelem azt is dokumentálja, hogy Poincaré külpo­litikája is biztos fölénnyel juthat ér­vényre és annak nemzetközi kihatása a béke megszilárdítására fog szolgálni. A francia választás élénk mementó azoknak az államoknak is, amelyek a sok demokratikus jelszó hangoztatása mellett politikai ténykedéseikkel alkal­mat szolgáltatnak a" balfelé való elto­lódásokra, amiket pedig a másik véglet, a nacionalizmus sem képes megakadá­lyozni. Poincaré győzelme a polgári világnézetek határozott megerősödését jelenti, amelynek nagy horderejűt lebe­csülni nem lehet, de figyeimeztető jel­ként kell fogadnia mindazoknak a faktoroknak, amelyek a polgári rend pozíciójának megerősítésére hivatva vannak. Károly román extrónörökös államcsínyt akart előkészíteni Londonban. Repülőgépeknek kellett volna szétárasztani Romániában az ex­­trónörökös röpiratait, amelyekben felhívásban forda! népéhez, hogy vissza akar térni országába. — májas 7. „Daily Express“ jelentése szerint Károly román extrónörökös londoni tartózkodását, mint utóbb kiderült, arra használta fel, hogy politikai államcsínyt készítsen elő. Karol extrónörökös 120.000 példányban röpiratot nyomatott, ame­lyeket repülőgépeken kellett volna Angliából Romániába szállítani ahol a városok s falvak lakossága közt repü­lőgépről szétosztották volna. Károly extrónörökös és bizalmasai számítottak arra, hogy a gyulafehérvári kongresz­­szus alkalma kedvező lesz részükre, annál is inkább, mert hiveiknek nagy része ottartózkodik most. Az angol hatóságok természetesen meghiúsították Károly extrónörökös kisérletét és a re­pülőgépek pilótáinak megtiltották az elszállást. A röpiratokban egyúttal Károly extrónörkösről fényképet is közöltek, amelynek kliséjét Károly saját költségén állíttatta elő a legnagyobb titokban. A röpiratban a volt trónörö­kös hosszú kiáltványt intéz a néphez, amelyben hivatkozik I. Károly és 1. Feidinánd román királyok érdemeire, majd megemlíti, hogy Ferdinánd halála után az országban az intrika szelleme érvényesül és Románia teljesen balka­­nizalódott az uralkodó kormányza; miatt. A kiáltványban 21 pontban fog­lalja össze azokat az irányelveket, amelyekkel országát ki akarja emelni mostani állapotából. Ezek szerint a jogrend, a szabadság, a nemzetiségi és vallási lürelmesség alapján kívánja országát vezetni. Kiáltványában meg­­emlékezik a nem román nemzeti kisebb - ségekről is, amelyeknek állampolgársági egyenlőséget ígér. Hivatkozik még arra, hogy országát kizárólag politikai mo­tívumok miatt hagyta el, nem pedig Lupescu asszony miatt ment száműze­tésbe. A Daily Telegraph szerint azt a palotát, ahol londoni tartózkodása alatt lakik a román extrónörökös, erős rendőrségi fedezet mellett őrzik. Ká­roly extrónörökös a laptudósitó előtt kijelentette, hogy saját maga kérte a kastély őrzését, mert tudomására ju­tott, hogy kastélya körül romániai de­tektívek ólálkodnak. A komáromi rendőrség letartóztatott egy duna­­szerdabelyi hentest, aki ellen az a vád, hogy segédkezett két katona megszökésében. — Saját tudósítónktól. — Komárom, május 7-én. Egyes tanuk állításaiból arra lehetett következtetni, hogy a szökésben is tá­mogatta őket. A komáromi rendőrség bűnügyi osz­tályából Czádra és Fiséra detektívek május 4-én Dunaszerdahelyre mentek és a komáromi rendőrségre vezették a katonák szöktetésével gyanúsított Kiss Györgyöt, aki a kihallgatása során előadta, hogy tényleg gyakran látogatta meg a kórházban a megszökött katonákat és hogy tudomása volt a szökésről, mivel a két katona közvetlen egy nappal a szökésük előtt megláto­gatták őt a Rákóczi utcai lakásán és elbúcsúztak tőle. Kiss határozottan tagadja, mintha a katonákat rábeszélte volna a szökésre vagy valamiképen is segítségükre lett A katonai hatóságok megkeresték a komáromi rendőrséget, hogy egy bizo­nyos egyén ellen folytassanak le nyo­mozást. Az illető ellen az a gyanú merült fel, hogy a katonai kórházból még márciusban Németországba meg­szökött Balogh és Sziler katonáknak segédkezett a szökésben. A leadott pontos személyleirás alapján a rendőrség gyanúba vette Kiss György 23 éves dunaszerdahelyi illetőségű, volt komáromi hentest, aki időközben Dunaszerdahelyen tele­pedett le. A katonai hatóságok ugyanis megállapították, hogy Kiss a két katonát megszökésük előtt nagyon sűrűn látogatta meg a kórházban és velük élénk barátságban volt. volna a szökésben. A rendőrség azonban Kissnél tartott házkutatása után birtokában van egy levélnek, ame­lyet a katonaszökevények küldtek Kissnek és amelyből a rendőrség azt állapítja meg, hogy a meg­szökött katonák Kssel együtt eszelték ki tervüket. Ennek alapján Kiss Györgyöt letar­tóztatták és átadják a komáromi állam­­ügyészségnek, amely az 1923-ban ki­adott köztársaság védelméről szóló tör­vény alapján eme! vádat ellene. A Protestáns Jótékony Nőegylet közgyűlése. Komárom, —május 6. A jótékonycéiu társadalmi munkának mindsn időben lelkes zászlóhordozója a Komáromi Protestáns Jótékony Nő­­egylet, amely ezelőtt 47 évvel alakult meg és közel öt évtized óta munkálko­dik önzetlenül és fényes eredménnyel a szegények, elhagyatottak es árvak megsegítésén. Az idők folyamán ez a nemescélu egyesület u^y a református, mint az evangélikus egyház vallásos és társadalmi életében áldásos munkás­ságával nélkülözhetetlen intézménnyé lett, amelynek eredményekben gazdag működése a legnagyobb elismerést ér­demelte ki. Az egyesület vasárnap, május 6-án délután tartotta a Kollégium tanácster­mében évi rendes közgyütét Pap-Kovách Elemérné elnöklete mellett. A közgyű­lésen a tagok nagyszámban vettek részt, ami fanyes bizonyitéxa annak, hogy a jótékonyság gondolatát meleg szeretettel karolják fel. A közgyűlés megnyitása után a tit­kári jelentést terjesztették elő, amely Igó Aladár dr. egyleti titkár gondos megszerkesztésében felölelte a nemes munka 1926. és 1927. évi főbb mozza­natait. Nagy elismeréssel szólott a je­lentés az egyesület tagjainak áldozat­­készségéről, a tisztikar és választmány bizalmáról és ars ót az eredményes mü ködésről, amelyet a szegények és az iskolásgyermekek segélyezése terén az egyesület kifejtett. 1926 ban 53, 1927- ben 57 pár cipőt osztott ki a szegény gyermekek között, havi segéllyel támo­gatta a szegényekét, amely 1927. évben 3300 K-t tett kis a Népjóléti Közpon­tot szintén havi segéllyel támogatta. Az egyesület mindkét evben nagy sikerrel rendezte meg hagyományos hírnevű nyári mulatságát, a Kóstolót, ezenfelül a téli évadban szeretetvendégségeket tartott, amelyeknek jövedelmei jelenté­keny eszközöket nyújtottak a jóiékony­­ság hathatós gyakorlására. A jelentés köszönettel adózik a szeretetvendégsé­­gen közreműködőiteknek és a rende­zésben buzgólkodó egyleti tagoknak. Végül kegyeletes szavakkal emlékezik meg dr. Antal Gábornénak, az egylet volt elnökének és alapitótagjának 1926- ban történt elhunytéról, akinek emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvében megörö­kítette és kegyeletének felállással adott kifejezést. A közgyűlés a titkári jelentést egy­hangúan tudomásul vette és jegyző­könyvbe foglalását rendelte, Igó Ala­dár dr.-nak pedig, aki másoldalu nagy­mérvű elfoglaltsága miatt titkári tisztéről még a múlt év őszén lemondott és ezen elhatározását, dacára a maraszta­lásra ismételten megnyilatkozott elnök­ségi kérelemnek, továbbra is fentartotta, a közgyűlés lemondásának sajnálattal való tudomásul vétele mellett odaadó, buzgó és önzetlen munkásságáért el­ismerő hálás köszönetét szavazott és ézdemeit jegyzőkönyvébe iktatta. Az 1926. és 1927, évi zárószámadá­sokat előterjesztés után a közgyűlés jóváhagyta, az alapok állagát elfogadta és megállapította, hogy az egyesületnek 1927. év végén a vagyona 80.348 K 70 fillért tett ki. A felmentményt a pénz­tárosnak és ellenőrnek, valamint az el­nökségnek egyhangúan megadta. Az 1928. évre szóló költségvetést 8000 K- ban irányozta elő a közgyűlés. Ezután a tisztujitásra került a sor, amelyet megelőzően Fülöp Zsigmond igazgató méltatta meleg, elismerő sza­vakban az elnökségnek, a gondnok­nak, a tisztikarnak és választmánynak kiválóan eredményes munkásságát. Mint a ref. egyháznak főgondnoka, külön hálás köszönetét fejezte ki egyhSza ne­vében az egyesületnek a református sze­gényekkel szemben gyakorolt jótékony­támogatásért és az egyház iránti sze­­retetért. Javasolta, hogy a lelépő tiszti­karnak és választmánynak szavazzon a közgyűlés köszönetet./dnossy Lsjosjevan­­géiikus esperes lelkész az evang. test­véregyház nevében fejezte ki háláját és elismerését és Istennek áldását kívánta az egylet további működésére. A köz­gyűlés a javaslatot elfogadta és a ve­zetőségnek jegyzőkönyvi köszönetét sza­vazott. Majd a főgondnok javaslatára a köz­gyűlés a Prot. Jótékony Nőegylet tiszti­karát és választmányi tagjait következő egyieti tagokból választotta meg egy­hangú lelkesedéssel. Einök Pap-Kovách Elemérné, aielnök Jánossy Lajosné és özv. Vargha Sándorné, gondnok Bátyai Mihályne, titkár Vásárhelyi Károly ta­nár, pénztáros özv. Végh Mihályné, el­lenőr Pethő Sándor, jegyző Salamon Juliska; a választmány tagjaiul a kö­vetkezők választattak meg: Bajcsy Fe­­rencné, Csizmazia Györgyné, özv. Csu­kás Ziigmondné, Czike Dinesné, Fülöp Etelka, Füssy Kálmánná, Galambos Zoltánná, Gőttl Jenőné, Hodossy Ist­vánná, Horváth Ferencné, Horvátn Gá­­borné, Kacz Lajosné, Kathona Sándorné, Kecskés Béláné, Kecskés Lajosné, Ke­lemen Istvánné, Keszegh Istvánné, Kos­sár Jánosné, ifj. Koczor Gyuláné, La­katos Károiyné, Laklóth József né, Luka Péterné, Marcsa Györgyné, Mészáros Klára, Nagy Sándorné, Pethő Sándorné, dr. Palinay Gyuláné, Ruhkay Béláné, özv. Szijj Jánosné, Takács Ilona, Tassy Mariska, Thtly Gézáné, Tóthxárolyi Lajosné, Tóth Istvánné, özv. Udvardy Gyuláné, Végh Istvánné, Virágh Vmcéné, Weiss Katinka, Weiss Kornélia, dr. Zsombor Mikiósne. Az uj vezetőséget Fülöp Zsigmond főgondnok üdvözölte meleg szavakban, a megválasztottak nevében pedig Pap- Kovách Elemérné elnök és Vásárhelyi Károly titkár mondott a közgyűlés bi­zalmáért köszönetét. Az elnök indítványára a közgyűlés Balogh Elemér dunáninneni egyházke­rület! ref. püspököt tisztelete és hálája je­léül a Prot. Jót. Nőegylet diszelnökévé egyhangú lelkesedéssel megválasztotta, amely határozattal önmagát tisztelte meg a derék nőegyesület. Ezzel a kedves és szép akkorddal végződött a közgyűlés, amelyet a megjelentek leikes éljenzése közben zárt be Pap Elemérné, az egye­sület lángbuzgalmu, közliszteletben álló elnöke. Michalko a szombati tárgyaláson Sikorskyt vádolta Vörösmarty Margit meggyilkolásával. — május 7. Vörösmarty Margit gyilkosainak ügyé­ben a szombati főtárgyaláson először Sikorskyt hallgatta ki az elnök néhány pótkérdésre vonatkozólag. Utána Mi­­chalko Jánost vezették elő. A szenzá­ciós bünper fövádlottja feltűnően hegy­kén és mosolyogva állt az elnöki emelvény elé, láthatóan lenézte az esküdtszék tagjait s mindenképpen igyekezett fölényes lenni. Kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. Vázolta, hogy Iglón járt gimnáziumba, ahol erős szlovák érzelmei miatt s mert résztvett a diákmozgalmakban is, amelyeket annakidején Apponyi gróf üldözött, negyven társával együtt kizárták a középiskolákból. Később Pozsonyba került az evangélikus teológiára, de innen is kizárták szlovák érzelmei miatt. Az esküdtszék elnöke itt erélyesen leintette a vádlottat, hogy ne politikai érzelmeit vázolja, hanem védekezzen, mire Michalko kihívóan kiáltott: — Nem hagyom magam védekezé­semben korlátozni. Ez ide tartozik, mert az eküdteknek tudnia kell, ki áll előttük 1 A déli szünet után folytatták Michalko kihallgatását, amikor Vörösmarty Mar­­gitot durva és brutális nőnek irta le. Az Opera- kávéházbeli beszélgetésre vonatkozóan, ahol megbeszélték a gyil­kosságot, azt állítja, hogy ez mind Sikorsky kitalálta hazugság. Erre szem­besítették Sikorskyva), de fentartotta vallomását. Utazáshoz a jegyeket Si­korsky szerezte be. A gyilkosságra vonatkozóan azt állítja, hogy Vörös-

Next

/
Oldalképek
Tartalom