Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-04-28 / 51. szám

4. oldal. Komáromi Lapok 1928. április 28. Nyolcvanezer koronát táncolt el egy cseh fiatalember a komáromi raktárszövetkezet pénzéből. A soviniszta cseh lapok tudásitója most a komáromi törvényszék foglya. — Saját tudósítónktól. — Komárom, —április 27. mert enélkül külön utakon kódorog­­nak, ami igazán nem kívánatos. Ha tehát van ifjúsági szervezet, akkor an­nak minden tagja minden tettéért fe­lelős, felelős a jól és rosszul sikerült mulatságokért is. Mert a magyar kö­zönség korántsem az a gimpli, aki ma­gát sokszor meg hagyná fogni Elég, ha egyszer-kétszer veszi észre a fegyel­mezetlenséget és a felelőtlenséget, Kaptuk a következő sorokat, melye­ket minden kommentálás nélkül, öröm­mel közlünk: Mindnyájan, akiket a komáromi szt. Benedek-rendi gimnáziumból vetett 'de a nagy szláv tenger közepébe a magyar éiet, megdöbbenéssel és jogos elkeseredéssel értesültünk azokról a sajnálatos excessusokról, amelyek oda­haza távollétünkben történtek. Igaza van Krepelka Eleknek — sőt ezt nem is kézlegyintéssel, hanem tu­domásul nem vétellel kell elintéznünk. De éppen, mert az inkriminált „röpirat“ kibocsátói elég vakmerőek voltak a komáromi magyar akadémikusok nevét írni a röpirat alá — kötelességünknek tartjuk, hogy ehelyütt ünnepélyesen ki­jelentsük, a legteljesebb mértékben el­üljük és megbélyegezzük azoknak az eljárását, akik ezt a tettet elkövették és a saját erkölcsi reputációnk helyre­­állítása érdekében előre is leszögezzük, teljesen távol állunk a kedvező kritika kierőszakolásának ilyetén módjától. 5 most azokhoz szólunk, akik nem átallották a komáromi magyar akadé­mikusok nevével illetni magukat. Ez a cselekedet sem nem magyar, sem nem akadémikus eljárás. Csak szégyenkez­­niök lehet, hogy ilyen eszközökkel kap­csolták egybe a „magyar“ jelzőt. Ha valaha szabály volt az, hogy „noblesse oblige“ — a nemesség kö­telez, — akkor ma százszorosán sza­bály az. hogy bennünket a magyarsá­gunk kötelez. Ez a magyarság pedig nem arra kötelez, hogy népgyülési eszközökhöz folyamodjanak, nem arra, hogy képviselőválasztási korteskedések re emlékeztető utcai plakátharcot foly­tassanak, de azt parancsolja, hogy belássák a magyarság kétségbeejtő hely­zetét és a nap és az éj minden órája számunkra eleven készülődés legyen, hogy méltó utódként tölthessük be azt a helyet, amit a magyar Sors kijelölt számunkra. Ez az uj arcú magyarság arra hív el bennünket, hogy egy európai látó­körű, a most felnövő generációnak pél­dát nyújtó őrtállói legyünk a szlovén­­szkói magyar éleinek. Csak óvó kiál­tásunkat juttathatjuk el a gimnázium padjaiban tanuló és bennünket az egye­temeken követő fiatalsághoz: Fiuk, ne kövessétek ezeket, akik igenis „far­sangi magyarok“. Mi olvastuk a Komáromi Lapok kritikáját és csak örömmel üdvözöl­hettük azt, mint első fecskéjét egy újabb vidéki újságírói kritériumnak, mely megelégelte már a műkedvelői előadások émelyítő szirupban feleresz­tett méltatásait és örömmel láttuk, hogy tán nincs messze az az idő, amikor szinháziéletes bombasztok helyett a szereplő végre objektiv kritikát kaphat. Hogy Krepelka Eleket tényleg az intrika vezette volna, mikor tényleg szűkszavú beszámolóját, megírta, nem tudjuk, de úgy érezzük, hogy ha tán viseltethetett is animozitással az egyes szereplők iránt, semmi esetre sem le­hetett rosszakaratuan elfogult a ma­gtárokkal és az akadémikusokkal s ...nben, mert ő is magyar és nem­rég még ő is közénk tartozott. De még ha a kritikát tényleg a rosszakarat szülte is, a legnevetsége­sebb, a leggyerekesebb cselekedetnek kell bélyegeznünk a „röpirat* kibo­azután elkerüli ezeket a rendezéseket. Ezt csak azért mondtam el, mert itt az alkalom, kipakolhatunk mindent, ami a szivünkön van. Ez pedig sokunk­nak a szivét nyomta idáig. Az ifjúság a jövő reménysége, mindent meg kell tenni érte, áldozni, lelkesíteni, pártolni: de ennek egy ellenértéke van, az ifjú­ság nemes nimbuszának megtartása. Régi arcú magyar. csátását, mely csak azt bizonyítja, hogy a kibocsátók még az úri viselkedés legelemibb szabályaival sem voltak tisztában. Végűi a komáromi magyarsághoz fordulunk. Kérjük őket, ne tekintsék ezt a „röpiratot“ a komáromi magyar akadémikusok megnyilatkozásának. Ez azoknak az éretlen és tettük kritikáját | magukon hordó akarnokok műve, akik I pár önképzőkori szezónversük után a 2 Dévénynél uj időknek uj dalaival be­törő Adyt legyezgették magukban, majd mert az elemiben Írni is megta­nították őket, mindjárt „zsurnalisták“­­nak képzelték magukat és most a színpadon végzett tevékenykedésüket Hegedűs Gyuláéval avagy Törzs Jenő­ével szeretnék tán egy vonalba állítani. Mi kérünk bocsánatot a komáromi magyarságtól, hogy voltak közöttünk hálátlanok, akik a komáromi magyarság kitüntető anyagi és erkölcsi támogatá­sával ily rút módon visszaéltek. Krepelka Elek tovább is vallbatja a maga fanatizmusát, ami a mi fanatiz­musunk is, hogy történelmi hivatásunk van és ez nem abban kulminál, hogy mit fog Írni rólunk a kritika, de abban, hogy mindig, mindenben és mindenkivel szemben a mi turániátkos, de mégis szent magyarságunkat megtartsuk és egy komoly, új generációval gazdagítsuk. Hogy a röpirattal magukat azonosítók ennek az eszmének nem harcosai, az most kitűnt és mi kérjük Komárom magyar társadalmát, ne azonosítson bennünket a röpirattal és a röpirat szerzőit a komáromi magyar akadémi­­kussággal. Prága, 1928. április 23. A komáromi akadémikusok Prágában időző csoportja. (Tizennégy aláírás). * A komáromi akadémikusok itteni csoportjának már megnevezett eljárása miatt támadt vitát ezzel a magunk részéről egyszersmindenkorra lezártuk. — Wuikán koffer 30 cm. 15, 35 cm. 20, 40 cm. 25 Ke kizárólagosan EL­­BERT-nél kapható. Megjelent | az ifjúság számára JV [ a legújabb J KASZÁS FERENC hires vőfély. Kapható és megrendelhető SPITZER SÁNDOR könyvesboltjában Komárom, Nádor-u. 29. Ara 5 korona. Kutilek Károly cseh levelezője volt a komáromi Raktárszövetkezetnek és ebben a minőségben rutul visz­­szaélt felettesei bizalmával. A fiatal tisztviselő korlátlan bizalmat élvezett igazgatója részéről és ezt felhasz­nálta bűnös szenvedélyének kielé­gítésére. Kutilek ugyanis „nagy“ életet élt és a komáromi Palais de danse nak volt törzsvendége. Hogy pénzt szerezzen, Kutileknek a hod­­zsafalvai telepesek jutottak az eszébe. Ezektől kiküldetései alkal­mával pénzeket szedett fel és ezt nem szolgáltatta be a szövetkezet pénztárába. A felügyelő bizottság több tagjá­nak gyanús volt Kutilek viselkedése és mikor Kulilek dolgai után akar­tak nézni, sohasem volt rendben a könyvelése. De gyanakodtak rá a hodzsafalvai telepesek is, bár nem tettek ellene feljelentést. Kutilek a sok pénzt elbározla és ott a táncos­nőkkel szórakozott, azonban még ott is adósságot csinált. A szövetkezet igazgatósága hala­dékot adott, hogy rendezze a sik­kasztást, azonban Kutilek csak pár száz koronát fizetett vissza, amire a raktárszövetkezeí megtelte ellene a feljelentést és Kutileket letartóz tatta a komáromi államrendőrség. Kutilek szerkesztő ur. Kutileknek azonban más is van a rovásán: ö volt a legsovinisztább cseh lapoknak komáromi levelezője és ebben a minőségben igyekezett az itteni magyarságot befeketileni. Ezzel ugyan nem sokat törődtek a komáromiak, de jellemző, hogy mi­lyen tudósítói gárdával dolgoznak az egyes cseh lapok. Egy időben Kutilek Károly szer­kesztette. bár nem nevének kiírásá­val, hanem mint csendes szerkesztő­társ, a Komáromban megjelent és időközben csendesen kimúlt „Juzné Slovensko“ (Délszlovenszkó) cimü lapot. A szlovákoknak sem volt sok köszönetük Kutilek szerkesztésében, mert igen sokszor kiszerkesztetle őket és kíméletlen erkölcsbirói tá­madásai miatt nagyon sok szlovák ember fordult el ettől a laptól és kedvetleneden el. Kutilek esetéből igen sok tanul­ságot lehet levonni. Ismeretlen fiatal­ember létére igen jó hivatalhoz jut, amikor annyian nagyszerű képesí­tésekkel állás nélkül vannak. Érde­mes volna kikutatni, hogyan került állásába. A teljesen ismeretlen fiatal­ember hírlapíró lesz, a lapokat nem informálja híven és végül a börtönbe kerül. Párizsban május elsején tilos a felvonulás. — április 27-én. Párizsban felhívást bocsátottak ki, amely szerint a hatóságok megtilta­nak minden utcai körmenetet és a szocialista szakszervezetek szövet­sége is a kibocsátott felhívásában arra inti a munkásságot, hogy tar­tózkodjanak a tömeges felvonulás­tól. Páris utcai képe így csak annyi­ban fog megváltozni, hogy az idén május elsején az összes autótaxik ünnepelni fognak. A vasút, a villamos és a földalatti vasút rendes forgalmat fog fenntar­tani, a nagy áruházak kivétel nélkül nyitva lesznek. Két fasiszta tisztet is gya­­nusitanak a milánói pokol' gépes merénylet tettesei között. — április 27. Az olasz lapok most közlik a milá­nói pokolgépes merénylet ügyében lefolytatott nyomozás első hivatalos jelentését. Eszerint összesen 560 sze­mélyt tartóztattak le, ezek közül mint­egy 300-at már szabadlábra helyeztek, 42 gyanúsított ellen még folyik az el­járás és többen alaposan gyanusithatók azzal, hogy részesek voltak a merény­let előkészítésében. A merénylettel kapcsolatban kihall­gatták a milánói fasiszta miiieia tagjait, akik a pokolgépes éjjelen teljesítettek szolgálatot, mert a vizsgálóbizottság­nak az a nézete, hogy a fasiszták soraiba árulók szegődtek be. A milicia tisztjei közül kettőt letartóztattak, egy­úttal elrendelték, hogy mindegyik fa­siszta köteles a merényletet megelőző 24 óráról alibit igazolni. — Likvidálni vagyunk kénytelenek a lapot, mivel a hozzá fűzött remények­ben csalódtunk. A magyar nemzeti pártnak vagyok a hive, de lapomban aktivista irányzatot akartam követni, mert ez az irány felelt meg meggyő­ződésemnek. Reményeim nem váltak be, mert úgy láttam, hogy az aktivista lap nem kell az itteni magyarságnak. Aki kimondottan kormányiapot akar olvasni, annak ott van A Reggel, az ellenzéki magyar közönségnek pedig meg vannak a maga régi lapjai. Én csak finanszáltam a lapot, de annak vezetésűt nem én végeztem. — A Magyar Újság nem az enyém, de annak fennmaradása is erősen kétes A Nap megszűnte után. A Magyar Újság helyzetét különben is komplikálja Kár­­páty Béla dr. feljelentése, amelyben a lap volt tulajdonosa csalással és cim­­bitoriással vádolja a lap mostani tulaj­donosait. tg; Malit és szépít a [ÓUL-MIÉ HILL-PB Minden gyógyszertárban, drogériában és parfümériában kapható. Főlerakat: »VÖRÖS RÁK“ gyógyszertár Bratislava. — Alapítva 1312. Megszűnik „A Nap“ cimü ujsájg. — április 29. Amint Pozsonyból értesülünk, hogy A Nap cimü politikai napilap, amely tavaly december elsején indult meg nagy aparátussal és reklámmal és ame­lyet Zay Károly dr. (gróf) alapított, hogy aktivista potitikai irányt folytasson, a mai napon már nem jelenik meg. A lap megszűnésének okaira vonat­kozóan Zay Károly a következőket je­lentette ki: Elkobozták a kommunis­ták falragaszait. —április 27. A komáromi kommunista párt, mint minden évben, most is falra­gaszok utján akarta felhívni a párt tagjait, hogy a május elsején meg­tartandó szokásos népgyülésen és az azt megelőző felvonuláson vegye­nek részt. A párt falragaszával most azonban egy kis baleset történt, mert a komáromi államügyészség rende­letére a komáromi államrendörség elkobozta a plakátot. A kommunista párt uj falragaszt nyomatott. A kom­munisták a Kossuth téren tartják meg a május elseji népgyülésüket délelőtt tiz órakor. Az uj lakástörvény Dr. Kovács Gyula fordításában ^ O Cl 1 olOtlf f és magyarázataival ellátva IIILcr / líl/íí • Ára 22 Ke. Kapható: a Spitzer-féle könyvesboltban Komárom, Nádor-u. 29. Utolsó válasz a komáromi magyar akadémikusok körül támadt hírlapi vitához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom