Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-01-14 / 6. szám

1928 január 14. 7 oldal. Komáromi Lapok — Janos Vitéz. Mint már je'efcíűk, a Kaih. Legényegylet fe uji jí K^csóh gyönyBrüsíép da!játékát, a jatios vitézt. A darab már szereposztás ala t van és mindegyik szerepéje egy meglepetés lesz a komáromi közönségnek. A J mos vitéz parádés előadásai bizonyára ismét sorozatos sikerek lesznek, — Uj«éoiré nyert» meg á fényerő­mé-yt. A párisi „Credit National“ sors­­jegyjátékának 500.000 frankos főnyere­ményét egy távirati iroda tudósítója nyerte meg. A boldog nyerő első kéz­ből kapta az örömhírt, mert éppen őt küldték ki, hogy a húzásról referáljon. — Töröttéit nagy karneválja. Az embertársaink vagyoniért védelemre mindenkor önzet énül készehálló tűz­oltók bt idei farsargban is megrende­zik az évek óta n*gy sikerrel záródni szokott karnevált. Bijtársias pgyetér és­­ben a mentőkkel együtt jan 22-én. jövő vasárnap este 8 órakor rendezik a D ha­lálé Baross u cai Vigadó összes helyi­ségeiben a nagy karnevált, amelynek tiszta jövedelme a két derék emberba­ráti intézmény fejlesztésére szolgái, amennyiben a fennman-dó összeget részben a Komáromi Tűzoltók és Men­tők s részben a 45. sz. Járási Tűzoltó SiöVetségtüzobóés mentő fdszerelésé­­nek pó lására fogják fordítani A tánccal egybekötött, nagy népszerűségnek ör­vendő mulatságon a ttrezenét a tűs­­oltó zenekar és Csicsó Rudi hírneve* cigányzeaek?ra szolgáltatja. Belépőd j szémélyjegy a vigalmi adóval eeryüu 6 K csaiadjegy (3 személyre) 15 K. Felül fi-eléseket a jótékony, humánus célra köszönettel fogad a rendezőség. — Óvónöválasztá* Porbebm. A komá­romi községi óvodához vezetőóvőnőnek megváJasztoU Füiöp Etei-ka lemondása folytán me^üresed'.rtt perbetei községi óvónői állásra, az ovoda feiügyeiő bi­zottsága Nagy Katalin okleveles óvónőt választotta meg. — A komaromi iparosi Sr fares ngi báljáról. E lapok hasábjain előre már jeleztük farsangi naptár elnevezés alatt a városunkban, a farsang ban rendezendő mulatságokat, azóa célból hogy min­denki, aki mulatni akar, félre akarja tenni pár órára a mindennapi e ren­dezetlen, általunk belátható világ ke­­vésbbé kellemes eseményei?, valahogy le ne késsék erről» Ahogy áttenkintjük a farsangi napi árt, a szemünk a komá­romi iparoskörnek február 5-én rende­zendő tánccal egybekötött estélyének jelentésén akad meg. Szinte önkénte­lenül. Ezt a pár sort nem azért újuk és emeljük ki ezt á mulatságot, mintha a többi ott felsorolt nem sikerülne, vagy nem lehetne ott oly jól mulatni, mint az Iparoskörén, hanem még élénk emlékezetünkben él, a tavaly rendezett mulatság, amely az elsők közé soro/hátó volt erkölcsi siker te WinJet ében is, a többi rendezett mulat­ságok között. Ezt pedig anaak kö­szönhetik, hogy az érdemes rendezőség otthonossá tudta tenni a Kultúrpalotát minden résztvevő számára, Ezen a mulatságon a bál termét megtöltő közönség egy nagy család volt és igy megtalálták egymást. A most rendezendő bálnak is az a célja, hogy összehozzák az iparosságot és a rende­zőség meg van győződve arról, hogy vá­rosunk minden rendű polgárainak so­raiból támogatásra fog találni és a mulatságot megjelenésükkel meg­tisztelni fogják. Az estély rendezője Kaubek Frigyes mindent mindent elkö­vet az erkölcsi siker érdekében. A műsor összeállítása már megtörtént, Egy megnyitó projóg,- férfi négyes (magyar népdalok) tréfás egy felvoná­­sos színdarab, majd egy helybeli poéta szellemes aktuális kupiéi szerepelnek a műsoron. A meghívókat a napokban bocsátja ki a rendezőség. — Síinielőadás. A lőgérpatonyi mű­kedvelő gárda saját színpadja felszere­lése javára folyó hó 14 én és 22 én szinelőadást és 15-én sznielőadással egybekötött zártkörű táncmulatságot ren­dez. Színre kerül „A betyár kendője* népszínmű dalokkal 4 felvonásban. — Veszett macska. Eddig csak ve­szett kutyákról szokott szólani a kró­nika, de úgy látszik ez a veszedelmes állatbetegség most már a macskák kö­zött is mind jobban terjed. Csak nem rég irtunk egy megrázó halálesetről, amelyet egy veszett macska marása okozott. Újabb macskaveszettségről szól alábbi hírünk. — "113001 Lajos csölösztői lakost és kisleányát kedden reggel macskája megharapta. Miután az állaton a veszettség jelei voltak ta­­pas'talhatók, a megmert gazdát leá­nyával együtt a prágai Pasteur-inté­­zetbe szállították. — SzoAaur, eki a lífl'snönfcért ks­­■ háltál lógott el, Díze* Mária a Ber­csényi u-cái munkashtzban latik és bejelentette a rendőrségen, . hogy egy Furk Ottó nevezetű, magár aszlaloste­­génynek bejelentő fiatalember kibérelt nála egy szobái Fiirk mindjárt az első nap kölcsönkért tőle egy kabátot, azzal az ígérettel, hogy estére visszaadja. A kabtital eltűnt és azóta a szob inak nyoma veszett. A rendőrség a ravasz Ezobaur után nyomoztat.- A fég a komp»'. A régóta nem észlelt hideg tél ugyancsak sok bajt és pusztítást okozott így többek között á befa­gyott Kisduna jege a jókat kompot most már másodízben összetörte, ami a forgalom zavartalan lebonyo­lítása szempontjából nagy hátrányt jeleníin-krtítjí ß Jírvrd mén nsó ojfísooy — Veszett kutyák gazdálkodtok. A napokban Nagy légen és Szászon C-alló­­köztárnokon, Nagy és Kispakán, Bacs­­fán és Doborgazon egy-egy veszettség fordult elő a kóborló kutyák között — A síkos ut okozta szerencsébensóg. Berger Gábor, tejfalusi fuvaros kocsija Vereknye határában azúrokba csúszott és a lovakat magával rántotta oly sze­rencsétlenül, hogy az egyik ló lába el­törött, s igy a több ezer koronát érő lovon 100 koronáért kellett eladni. — A ingy J^o miatt. A Vágfolyam tudvalevőleg hetek óta teljesen be­fagyott. Felső folyásában feltorlódott a jég, melynek olvadása veszedelmet jelent a. pőstyéni híd pillérjeinek. E napokban 60 uiász érkezett Trencséö­­ből, kik esetleg robbantások utján kí­sérlik meg a veszedelem elhárítását. — A köilí?mt4s szérskozás szomorú vége. Megrendítő haiáleset hírét kapjuk Somorjáról: Idb. P u ier Jtnos somorjai tűzoltó tiszt pén eken este fél 9 órakor búcsúzott el tűzöl 6 tá saiiól az egyik vendéglőben, s lefekvése után félórával alvas közben érte utói a hylál Hdálát nagy részvétlej vette tudomásul Somaija lakossága. — A falusi asszony eflyügyüsá§8. Vari Ferencné naponta szolon reggel lejei hozni Komáromba Gúláról. A napokban egyik reggel, mikor a tejes­­kannával bement a Kossulh-tér 15. *,z. alatti házba ö;v. Biharúiéhoz, a rtt isül­­jét r akasztóba & kapu u cai íeJén lévő fogantyújára. Később, jóval egy félóra­­utsn, jnit<or a Rikóczi u'cán ment, jutott az etzebe, hogy a re tjküijét ott hagyta. Visszament a Kossu h lirre, ahhoz a kapuhoz, természetesen a reitikűlnek mar nyoma veszeti akkorra. A kézitáskában 370 korona volt és vasúti igazolványa. Feljelentést tett a rendőrségén az ismeretien tettes eüen, aki a táskáját ellopta. A rendőrség megkezdte a nyomozást, de előbb az együgyű falusi asszonyt kioktatta a könnyelműsége miatt. — Egy h ndu firvegyasszony mág'yán égette el magát, hogy kövesse fe j*t a hdálba. Londonból írják: Az indiai angol kormány már régen megtihptta a hinduknak az úgynevezett s?utti bor­zalmas és embertelen szokását, mely ősrégi fanatizmussal azt kivánja az özvegyasszonytól, hogy kövesse az el­hunyt férjét a halálba. Az angol rend­őrség szigorúan ügyel arra, hogy az özvegyek ne essenek áldozatul ennek a barbár szokásnak, mégis megtörtént most, hogy a putnai kerületben levő Barhban ilyen halálra kényszeritett egy fiatal özv-gyasszonyt a fanatizmus. A temetés után máglyát raktak a szutti fanatikus hívei és kényszerítették a védtelen özvegyet arra, hogy feküdjön a máylyara. A környékbeli rendőrség már későn értesült az esetről, mert amikorra két lovasszakassa megérkezett Barhba, a szerencsétlen asszony már megégett a máglyán. Maradványait le­szedte a fanatikus tömeg a máglyáról és ünneplés menetben a Gangesz folyó­hoz vitte és a vízbe szórta. Ruhájának foszlányait, am*lyek nem pusztultak el a máglyán, a fanatikusok apró dara­bokra tépték és szétosztották egymás közt, mert azt hiszik, bogy csodatevő tulajdonságuk van. Többen száz-kétszáz rúpiáért adták el ereklyéiket másoknak és a folyó pariján valóságos ereklye­­vásár volt. zlozimd — Mire j! a fogságban szerzett isroeri-taftg. Nem mindennapi esetről számol be alábbi hírünk. V. József külömbötő csalásokat követett el a népjóléti minisztérium hamisított bélyeg íőjével. Mint kivándorlási ügynök járta be vidékünkét és az 1926, évben sike­rült is, egy sereg embert megkárosí­tania Azzal hitegette őket, hogy ame­rikai vízumot tud szerezni, Prágába csalta embereit, ahol csúnyán meg* kopasziptta őket. Letartóztatták és másféiévi fegyházra ítélték, melyet Lipótváron töltött ki. itt mt gismerke* dett egy pőstyéni rabbal. Néhány nappal ezelőtt kiszabadult, első u?ja Pöstyénbe vezetett, hol felkereste rab­társa kedvesét, üdvözleteket hozott, majd népjóléti miniszteri bélyeg, övei ellátott okmányokkal igazolta, hogy ő miniszteri tisztviselő, jelenleg pénzza­varban van, és minthogy sokat s;git­­het az elfogott pőstyéni fiún — kivel hivatalos ellenőrző utján ismerkedett meg — 1000 K kölcsönt kér. Pár nap mu va majd Prágából visszaküldi. A lány raár-már iépre is ment, az utolsó pillanatban azonban gyanút fogott és feljelentette V I, Letartóztatták. — Lopott c pöben czavareg. Szertd­­vinics Z igmond Panddtó u. 26 szám alatt lakó munkásnál albérletben tar­tózkodott e^y Bajza Géza nevű, a rend őrség eiőtt már közismert rovoMmunu egvén,|aki ellopott a házigazdájától egy 60 K értékű Cipő», azután eltávozott Komárom bői. A rendőrség nyomoztat utótag aogéliv fatomé «> .uibsaáBsS — UJ körömdivslot kreáljak a* ptő­­kelő 'ord v t hölgyek. Az előkelő tár­saság hölgyei nagyot változtatlak mostanában a köröm-divaton. Való ságos eseménye ez a manikürmü­­vészelnek. A kis kerek körmök divata helyei új körömdivalot kreál­tak : a hosszúra nőit körmöket jelentelték ki szépeknek, Körmüket most megnövesztik, végén három­szög formájúvá vágatják le a végét kerekre csiszoltalják és gyöngyformájára présellelik. A mani­­kürmüvészet ezután megadja ennek a gyöngyforrtiáju körömvégnek a gyöngy színét és csillogását is. A körmök szépen esilo jnak a villany­fényben és azt a csalódást keltik, hogy igazi gyöngy van rájukfíizve. Az új körömdivatnak csak az az egyetlen és nagy hibája van, hogy csak hosszú ujjú kezekre illik, töm­zsi kezeken komikusán hat. Ezért a hibájáért alkalmasint nem sokáig marad uralmon : a tömzsi kezű nők hadat fognak üzenni ellene. Irodalom. Mécs László. Alapy Gyula dr -uak, a Jókai Egye* ulet kiváló főtitkárának megnyitó előadása a 1928 jan. 11-ikl Mécs estén. 1923-ban Sdovenszfeó szűkösen el­határolt irodalmi éleiének eseménye vott egy verskötet megjelenése, amsly távol az irodalmi központoktól, Ungvári látott napvilágot. A Hajnali harangsző szerzőjéről csak annyit sikerült meg­tudnunk, hogy fiatal premontrei kano­nokrendi szerzetes szerzetes és az egy­házi pályán működik Kárpátoroszország egvik magyar falujában U.igvárhoz közei. Szlovákra magyarsága, mely elzárt­ságában türelmetlenül áhította az itteni magyar irodalmi élet vérkeringésének megindulását, felfigyelt az uj költőre, aki a próféták erős hitével tárt szivet az emberségében megalázott és méltó ságából kivetköztetett |ember szerete­­tének. A szivének piros harangját kon-Íató költő szava mindegyre erősebben angzott és nem telt bele sok idő, amikor egész Szlovenszkó tapsolt a beérkezett Mécs László első könyvének és mohón várta a másodikat, a többit. Mécs Lászlóval először Losoncon találkoztam, a Madách centennárium alkalmával, ott az ünnepség lezajlása után Petőfihez irt ódáját szavalta fehér asztal mellett sokaknak unszoló kíván­ságára és ekkor markolt bele elő­ször szivembe ez a fehér pap. ■ Ennek öl esztendeje lesz nemsokára. Mécs Lászlónak az elmúlt öt esz­tendő alatt három könyvé jelent még, említett első kívül a Rabszolgák éne­kelnek és egy évvel ezelőtt a Vigasz­taló. A pálya ez alatt az öt esztepdS alatt magasra ivei», költői alakja már messzire látszik, elsőnek ismeri meg a kis Magyarország, majd a bérces Er­dély és a Vajdaság síkjain lakó ma­gyarok, akik nemcsak olvasták, de hal­lották is verseit és alkat ruk volt megis­merkedni a költőben ölelkező művésszel. Ez a btly és az idő nem volna al­kalmas arra, hogy kritikát mondjunk Mécs lászló költészetéről, vagy irodalmi helyére elskatulyázzuk; ne beszéljünk arról sem, hogy Ady követője vagy rokona Ma ünnepi estére gyűlt össze ! Komárom ősi városának magyarsága, ; hogy ezzel tanúságot Jegyen a kö tő | eiőtt nemzeti irodalmunkhoz ragasz­­j kodó szeret étéről. i Megelégszünk azzal, hogy a leszűrt | eredményekre utaljunk Mécs László j költészetét illetőleg. N ;m vitás az a , tény, hogy eredeti, ős-tehetség, mely gazdag lelkének szinpompáját egyre | jobban bontogatja. Költői munkássága Demcsak a s/lovenszkói, de az egyete­­' mes magyar irodalom viszonylatában j is a legelső, legféltetteb értékek sorába ! tartozik Költői o»ure-j*nek tartalom- i gazdasága vetekedik sokszor kápráza­­| tos kiffjezésbeli értékeivel, j Legfőbb témája az ember, a szeren­­í csétien sorsra jutott, a háború borzal­­j maitól megmarcangolt és ebbe bele­­> fásult ember, a bűnös ember, akinek lelki mélységeibe bevilágít köl'ői intui­­j dójának reflektora, akit Krisztustól örökölt örökségével, szereidével, vagy | divatosan szólva rendkivüi fejlett szo- I cíálís érzékkel ölel magához és igy ; költészete bizonyos mértékben a kol­­; lektivizmus eszmei világához kapcso­lódik, mert u'áné^ző s ivében minden j emberi fájdalom és igazságtalanság ! tövise fajdal aasan rezonál. Aí emberi élet mélységei v rnzzák a legjobban, de e mellett rajong a gyermekért, meg­értője a fehér leányálmoknak, az anya­ság szent misztériumának, az emberi l megpróbáltatások és szenvedés mellett ; érző szívvel halad el, megejti lelkét a természetnek minden kis titka éslaut­­húrjai egyformán erősen zengik az élet sok piros örömét és a halál I fenséges és zord jelenéseit, a végen 5 tu i fét hitének tanúsága szárnyaló zso­­; Józsuákká magasztosul verseiben. Mécs költpszetp a szegénység apo­­! téma. E nberi ideálja az asszúi szent, i akinek sriklasziiárd hite és eget ost- I romló imái elérték a termékeny lelkek glirjdag aratását és legendákat szőttek 1 körüiöte. Akiknek körében éli napjait, I hívei,a poveri di Christo, Krisztus szegé­­* nyei, ezek állnak leikéhez legközelebb. A 1 Hernád mellett töltött gondtalan ifjúság jj erős családi érzést oltott szivébe ezzel \ adekvát mértékben jelenik meg költé­­| szetében a szent papi hivatás kihang­­| súlyozása, magyar lelkének tüzében ; fogantak megrázó erejű versei, kisebb* ségi sorsunknak hangos sikolyai, melyek örökbecsű gyöngyei maradnak min­denkor a magyar költészetnek. Mécs László, mint iróművész mindig a formaszépség tökéletességére törek­szik, s inte korlátlan ura a nyelvnek és képekben jellem ő ereje a kifejezés ritka készségével párosul és ez az oka, hogy versei az olvasóban nemes k rokonérzést ébresztenek, hanem sok­szor lelkesülést is keltenek. A vers azonban jelenjék meg a formaszépség bármily ékes köntösében még nem élő valóság, életre csak akkor kel, ha az eleven szó szárnyain lép elénk. Költőnk második Istenadta adománya verseit előadni a művészet erejével, hogy az nemcsak lekösse a tömegek figyelmét, hanem ellenállhatatlanul so­dorja is magával a meggyőzésnek fas­­cináló őserejével. Kassán éreztem ezt az érmést elő­ször 1925 ben, a Kazinczy T ársaság jubileumán és azóta többszőr is meg­ragadta telkemet ennek az erősebb be­hatásnak ingere, mely mindenkor fe­­lejt hét len élményem marad. A Hajnali harangszó, Vadócba rózsát oltok, Rab­szolgák énekelnek, Megláttam a férfit, Rohanás a tavaszban, Borkóstolás, Bu­­zaszentelés, Tűz volt, Alázat csodá­latos szépsége felejthetetlenül dombo­rodik ki a művész egyéni, minden is­kola nyűgétől és modorától függetle­nül lendülő előadásában. Eddig tart a bemutató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom