Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-04-21 / 48. szám

48. Bzám. Szombat, 1988. április 21. BlStiseté«! ftr esehailovik értékbec: !*i?fcí.n é* vidékre poctai **étkflldé»»sl: mim évse SO K, léíévre 40 K, negyedévre 30 K. - Külföldön 150 Ki. »)M «(ám Arat 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÄL GYULA dir. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Sxerkeiitfaéi é* kiadóhivatal: Nádoron. 3Ü„. Megjelenik hetenkint háromszor I kedden, csütörtökön és szombaton POLITIKAI SZEMLE Az ideges franciák Komárom. — április 20. .VtrancTa ^nemzet beteges hiú- | sága és dicsőségvágya azt hitette el velük a háború végén, hogy a legyőzött nemzetekkel úgy bánha­­tik, ahogyan akar. Legelső sorban a németekkel számolt le Versailles­­ben és ebben a szerződésben, ame­lyet rájuk kényszeritett, politikai és gazdasági bilincseket kovácsolt reá. A németektől félt legjobban, fél ma is és félelme nem fog megszűnni sohasem. Erre a szerződésre Ame­rika szenátusa azt mondta, hogy nem ratifikálom, mert ez nem a békének, de a háborúnak az alapja. A páriskörnyéki többi békében is főként a francia nemzet borzu vágya elégült ki legelső sorban. Európában uj államokat rajzoltak ki és fantasztikus, úgynevezett jóvá­tételek megfizetésére kötelezték a központi hatalmakat ésvoit szö­vetségeseiket. — Erre Amerika azt mondta, hogy őrültség és a franciáknak abba is bele kellett nyugoduiok, hogy a jóvátételeket alaposan megnyirbálták. Az uj bé­kék idestova már tiz esztendeje vannak érvényben. Briand komoly államférfiu és a békét igazán akarja, de dogmákat hirdet és mindent a népszövetség­től vár. A párisi dogma a béke­­szerződések örökkévalóságán és sértetlenségén sarkallik. Róma lassanként felülkerekedik a diplomáciában és Páris riadozva látja, hogy kicsúszik a kezéből a diplomácia vezető fonala. Rómába indulnak a külügyminiszterek sorra tanácskozni Középeurópa vezető hatalmával, amely egyszersmind az antantnak is tagja. Páris nem számíthat a másik hatalomra, Angliára sem, amely csak a fran­cia—német ellenlétek kiküszöbölé­sére vállalt garanciát Locarnoban, külömben Anglia a kontinensen érdektelen. Németországnak keleti határait nem garantálja senki, nyitott kérdés maradt, amint nyi­tott kérdés a Balkán is, ahol a békeszerződés szintén nem végzett teljes munkát. A békeszerződés negyvenmillió nemzeti kisebbséget teremtett Európában és ezek is életjelt adnak magukról időrői időre, a világ tudomására hozzák helyze­tüket és sorsukat. Páris, a világ fővárosa, nem Komárom, — április 20. A tartományi választások elhalasztása. A koalíciós nyolcas bizottság csütör­tökön ült össze ülésre, amelyen meg­indult a tárgyalás a küszöbön álló vá­lasztásokról, mint amely kérdés most legfőbb gondját képezi a koalíciónak. Az ülésen megjelent Böbék miniszteri osztálytanácsos is, aki a közigazgatási reformot szerkesztette és fdviiágositá­­sokkal szolgált a bizottság tagjainak arra vonatkozólag, hogy elhalaszthatók-e a választások és elhalasztás esetén szük­séges- e a közigazgatási törvény módo­sítása a törvényhozás álfai.Mível a válasz­tások kiírásának kérdését ezek a szüksé­gesnek mutatkozó változtatások kompli­kálják, számolni kell azzal, hogy a tár­gyalások elhúzódhatnak. A vélemény e kérdésben a pártok között még nem alakult ki. A legtöbb koalíciós párt arra hajlik hogy az országos és járási választanoknak idejét kitolják s valószí­nűnek látszik, hogy a választásokat nem júniusban, hanem a jubiláns ünnepek után novemberben fogják megtartani. Ez abban az esetben történik meg, ha a közigazgatási törvényt nem módosít­ják, mert ha a módosítás terve meg­valósul, akkor csak a jövő év tavaszán tartják meg a választásokat. Benes dr. külügyminiszter Londonban. Minden csehszlovák hivatalos cáfol­­gatás ellenére a londoni Reuter ügy­nökség jelend, hogy Benes dr. cseh­szlovák külügyminiszter szerdán este neje kiséret ben Londonba érkezett. A külügyminisztert a pályaudvaron Braf dr, követségi tanácsos és a követség tisztviselői fogadták. akar semmi áron belenyugodni abba, hogy ne vezessen, olyan mint a vénülő asszony, aki még mindig szépnek akar Játszani és hódítani akar. Pedig hiába. Az idő minden felett eljár és senkit nem ; kiméi. Évezredek alatt eltemette a piramisokat is Egyiptomban, a tör­ténelem pora lerakódik mindenre, igy a békemüvekre is. A nagy termelő államok kény­telenek üzemeiket redukálni, mert nem tudják gyártmányaikat el­helyezni. A nagy Németország még mindig gyarmatok nélkül áll és helyzete egyre súlyosabbá válik j gazdaságilag. Egy szép napon meg- ! szűnik a jóvátétel, mert nem lesz képes megfizetni. Uj háborús ok, megszállás mindhiába. A dogma csődöt mond, a munkanélküliek enni akarnak és gazdasági élet­­szükséglet követelései dörömbölnek majd a dogmákat őrző franciák ; A tartományi elnökök kinevt se. A közigazgatási reform életbeléptetése következteben a törvény rendelkezése szerint a tartományok elnökeinek kine­vezése is esedékessé válik. A lapok erre nézve többféle kombinációt közöl­tek már, amelyek különböző politikai pártok köréből nyert értesülések voltak, hivatalos megerősítést azonban nem nyertek. Most a Pravo Lidu jelenti, hogy a kormánypártok már megegyeztek a tartományi elnökök kérdésében úgy, hogy a kinevezések már a jövő hónap­ban megtörténnek. A lap a kinevezé­sekre nézve úgy értesül, hogy a követ­kezőket jelölik tartományi elnököknek; Csehországban Kubát dr.-t, a cseh or­szágos közigazgatás eddigi elnökét, Morvaországban és Sziléziában Cerny dr. jelenlegi belügyminisztert és Szlo­­venszkó és Ruszinszkó részére Szlávik György dr. kassai zsupánt. A német szociáldemokraták a törvényhozás összehívását követelik. Az utóbbi napokban a német szociál­demokraták élénk mozgolódást fejtenek ki. A párt szenátorainak klubja a régi nyugdíjasokról szóló törvénynek a sze­nátusban való folytonos halogatása miatt aljjá ital fordult a szenátus elnökségéhez, amelyben azt követelik, hogy azonnal hívja egybe a költségvetési bizottságot a javaslat leíárgyalására és azután sür­gősen üljön össze a teljes ülés, hogy a javaslatot elintézze. A német szociálde­mokrata párt elnöksége elhatározta, hogy a parlamenttől a nyelvkérdésnek törvény­­hozás utján való újrarendezését fogja követelni, amikor is hivatkozni fognak a közigazgatási bíróság ismételt dőnté­ajtaján. A világ nem tud és nem is akar úgy berendezkedni, mint azt a francia szellemes szónokok tervezik, szalonszocialisták, kirakat­radikálisok és egy becsületes dip­lomata, Briand, aki hisz is a dog­mákban. Európa fordulópont előtt áll. Választania kell Páris és Róma között. Ma inkább úgy látszik, hogy a béke kérdése Rómán for­dul meg. A francia bajonettek fénye egyre homályosabb lesz és a nyers hatalom helyébe mintha uj megfontolások lépnének a béke érdekében. Az örök Város uj fényben úszik és ismét az európai országok élére áll. A franciák idegesek, amin nem is csodálko­zunk, hiszen nagyszerű valami a hatalom, de ez magában nem elég, mert a hatalommal élni és bánni is kell tudni. sére, amelyek igazolják a párt által ele t jétől kezdve képviselt álláspontot. A pár. szervezetei több helyen népes gyűlésé^ két tartottak, amelyeken a páriámén azonnali egybehivását követelték és til­takoztak a szociális biztosítás novellá­­zása ellen. Volt oiyan határozat is, amelyben azt követelték, hogy a kor­mány mondjon le és Írjanak ki uj vá­lasztásokat. Városépítés. Komárom, — ápril. 20. A városi képviseletnek a magyar pár­toktól elvi és nemzetiségi ellentétekkel elválasztott pártjai nagy meglepetéssel hallották a város őslakosságát és teher­hordozó rétegeit képviselő pártoknak a városépítésre nézvs tett indítványait. Meglepte őket az indítványoknak ko­molysága és egyúttal az a kétségbe nem vonható tendenciája, hogy a rnai lakásviszonyokon akar is segíteni. A képviselőtestület távszőnokai sem tud­tak semmit ellenvetni és ha a felocau­­dás uián nem következnek gáncsveté­sek, ez a program meg is fog való­sulni. Mi okozta a komáromi nagy lakás­ínséget? Hiszen innen ezrével vándo­roltak ki az őslakosok az államváltozás alkalmával. Ez igaz, de viszont ezek helyébe ezernyi bevándorló érkezett. Főieg a munkásbevándorlás öltött olyan mérvet, ficgy az a várost is veszéllyel fenyegeti, mert lakásínséget idézett elő és mindenki a várost ostromolja laká­sokért. A banktőke és a magántőke nem igen kap nagy kedvet az építke­zésre, mert nem szívesen egyezik bele, hogy lakókat fogadjon be, akik a lakó­védő törvények őtaima alatt a háziurak felett álló jogot gyakoroljanak anélkül, hogy tőlük szabadulni módjukban állana. A város, mint háziúr, eltűr mindent, mert reá nézve közömbös, hogy a lakó hogyan viselkedik, a fődolog, hogy ne maradjon adós a házbérrel. A városnak, sajnos, háziúrnak kell lennie, mindig többszörösebb háziúrnak, mert a lakás­ínség nem szűnik, hanem növekedik. A magyar pártoknak javaslatai azt célozzák, hogy az uj beruházások ne jelentsenek terhet a városra, hanem ellenkezőleg, azok a városnak jövedelmet hajtó vállalkozásai is legyenek. Ebben külömbözik a mostani javaslat azoktól a javaslatoktól, melyeket a szociálde­mokraták és a kommunisták tettek. A drágán megépített munkáslakások nem jövedelmezik a befektetett tőkének egy százalékát. Az államsegélyt csak Ígérték, de sohasem folyósították. Állí­tólag a pozsonyi zsupán biztatására épültek ezek a házak, aki azután az államsegély kiutalványozása körül nem igen támogatta és biztatta tovább a várost. Más kérdés, hogy adnak-e magyar városoknak államsegélyt az építéshez? Ezt a kérdést fel kell vetni, mert szo­morú tapasztalataink vannak arról, hogy a kedvezményekből nekünk igen kevés HOFBADER ANDOR bútoráruháza = Jókai Mór-utca 16. Romárat). Óriási választék: háló-, ebédlő-, úriszoba- és szaionberendezésekbfcii. SAJÁT MŰHELYEK. Díjtalan csomagolás. Kedvező fizetési feltételei*­Értesítem a t. közönséget, hogy üzletemet meg­nagyobbítottam mintatermekkel. Ahol állandó kiállítást rendezek a modern bútoripar remekeiből. Megtekintés vételkényszer nélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom