Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-04-17 / 46. szám

4. oldal. Komáromi Lapok 1928. április 17. Jegyezze meg magának ELBERT divatáruháza Nádor-utca 19. tavaszi szenzációs uj árait! Poupplin divat ing 2 gallérral 38'— Munkás zephir ing 16‘— la Kemény dupla gallér 4*80 la Félkemény « > 4‘80 Kötött divatzokni 2*50 - 3'— Kötött divat selyemzokni 6'50 la Köpper alsónadrág hosszú 12ó0 Rövid alsónadrág zephir 13'50 Selyem magánkötő 850 Gumi nadrágtartó 7'50 Selyem harisnya 11*— Mosó Berber Belyemharisnya 21—24 Selyem alsónadrág la 22‘50 Gyermekzokni 3-— Gyermektrikó 5'— Gyermek trikóalsóuadrág 5'— Manzsettás cérnakeztyü 12 — Rádió gyermekhavisnya 3‘— Tavaszi divatpulover 70 — Flór harisnya női 10'— Dús választékban szekrény- és sport-gyermekkocsi, selyem férfi ing, színes nadrágkombine, bőr retikÓI, flór férfi harisnya és sokni, francia batiszt zsebkendő, sétabotok stb, 242 központi egyesületbe, amit a Beseda meg is tett. így később megulakult a prágai námorná spolocnost fiókegye­­sülete Komáromban. A komáromi fiói­­egyesület ettől kezdve több akciót indí­tott meg, igy pld. az 1922. évi mátcius 14-én a csehszlovák viziszállitások meg­beszélése ügyében összehívott munka­­ankétot, amikor a kereskedelmi és vas­­utügyi minisztérium megbizottaivál egy gőzhajón a Dunán tanulmányi kirán­dulást tettek és az összes fontosabb kérdéseket még a helyszínen tárgyalták meg, 1923-ban a csehszlovák mérnökök és építészek kassai összejövetelén a komáromi fiókegyesület a csehszlovák viziszállitmányok céljáról és az azokhoz szükséges feltételekről küldött be elő­terjesztést. 1924 ben a komáromi fiók­egyesület indítványára tanulmányi kirán­dulást tettek a Dunán Romániába, Ju g08zláviába, Bulgáriába és Törökor­szágba. 1925-ben a námorná spolocnost komáromi csoportjában elfogadtak egy indítványt, hogy a Vág folyó hajóz­hatóvá t tele és vizierejének kihaszná­lására szolgáló egyesület ügyében ala­kuljon megy egy előkészítő bizotlság, amely meg is alakult. Az előkészítő bizotlság 1925— 1928-ig tanulmányozta a megala­kuláshoz szükséges körülményeket, 1928. év elején először röpiratok­­kal, hírlapi cikkekkel felhívta úgy a szlovenszkói mint a morva és cseh érdekközösségnek a figyelmét a megalakuló egyesület létesítésére, amely sikerre) járt. A röpiratokhoz mellékelt bejelentő lapokon az ér­dekelt közönség minden rétegéből jelentkeztek egyesületek, politikai alakulatok, kerületek, városok, köz­ségek, bankok, gyárosok, üzlet­emberek, sőt egyszerű munkások is, vallás és nemzetiségre való te­kintet nélkül az egyesületbe való belépésre úgy, hogy minden jel arra engedett következtetni, hogy az előkészítő bizottság munkája eredményes volt. Ahhoz, hogy vizi utakat létesítsünk, (u’ajdonképpen először azzal kell tö­rődni, hogy azokon legyen mit szállí­tani. Szükséges tehát, hogy legyen a szállításhoz áru, legyen meg a hozzá­való tőke, amely nélkül úgy az áruk előállítása, mint a csatornámunkálatok elkészítése lehetetlen. Evégett szüksé­ges, hogy a megalakulandó egyesület bizonyos meghatározott munkaprogram és költségelőirányzat szerint karöltve dolgozzék a már létező hasonló célt szolgáló egyesületekkel és testületekkel Csehországban már évek óta létezik több ilyen hasonló egyesület, mig Szlovén szkóban ezideig csupán a pozsonyi talajjavító egyesület áll fenn. A Vág folyó hajózhatóvá tételére és vizi erejének kihasználására ala­kult egyesület igyekszik alkalmaz­kodni a helyi nemzetiségi viszo­nyokhoz, hogy ezzel is megnyerje az összes érdekeltek támogatását, és leküzdje a kezdet nehézségeit. Ez az igyezet kifejezésre, jut az |egye­­sület alapszabályaiban is, amelyek sze­rint a szükségnek megfelelően minden nyelven lárgyalnak. — Az előké­szítő bizottság jelentése utalt arra, hogy az uj egyesülettel Szlovenszkóban életbe lép éppen a jubileumi évben egy uj nyilvános tényező, amely gazdasági alapon eltünteti a politikai ellentétes nézeteket. Az előkészítő bizottság jelentését az alakuló közgyűlés tudomásul vette, majd pedig 2iliréán mérnök az alapszabá­lyokat mutatta be, ami körül egy kis vita támadf. Reviczky István földbirto­kos szerint az alapszabályok lényege­sen is kifogásolhatók, eltekintve néhány jelentéktelenebb változtatás szükséges ségélől. Az alapszabályok első pontja megemlíti, hogy az egyesület gondos­kodik a szükséges völgyzárlatoknak kiépítéséről, a vágvölgyi vizierőknek és vizitartalékoknak ipari és föidmivelési célokra való kihasználásáról. Ez részint az ármentesilő társulatok feladata, más­részt az illetékes gazdasági egyesültek dolga. Az alapszabályok második pontja megemlíti, hogy a befizelett dijak és szabad adományokból egy alapítványt létesítsenek, melynek segítségével ke­resztül lehetne vinni az összes előmun­kálatokat, amelyek egy közhasznú rész vénytársaság megalakításához szüksé gesek. Kérdi, hogy az egyesület felosz­tása esetén, mire fogják felosztani az egyesület vagyonát? Indítványozza, hogy ebben az esetben felerészben szlovák, felerészben magyar kulturális célokra fordítsák az egyesület vagyonát. Legjobb lenne, ha az alapszabályokat egy bizottság mégegyszer revízió alá venné, mert tökéletesítésre szorulnak. Hasonló értelemben kifogásolja az alap­szabályokat Sümeg mérnök is. Étlincán Imre felszólalásukra azt válaszolja, hogy az alapszabályok később még mindig módosíthatók lesznek, azonban, ha most nem fogadja el a közgyűlés, ugyiulaj­­donképen az egyesület sem alakulhat meg a gyűlés keretében. Indítványozza, hogy az alapszabályokat azzal a válto­zással, hogy az egyesület feloszlatása esetén vagyonát felerészben szlovák és magyar kulturális célokra fordítják, fogadja el a közgyűlés, ami meg is történt. Ezután következett az egyesület tiszt­viselő karának megválasztása. Elnökül Praniczky József magyarszakolcai agrár­párti képviselőt választották meg, akinek a múltból hasonló közmunkálatok miatt érdemei vannak és szaktekintélynek örvend. Az alapszabályok szerint három h. elnök lesz, ezek pedig: Forgó Ignác, a vágjobbparti ármentesitő társulat elnöke, Bálint István műszaki lanác-os és Spinka Károly mérnök. Titkárok a következők lettek: Louda dr. főmérnök és Kucera mérnök. A választmány húsz tagból áll. Ezek között a községek és városok kép­viseletében Komárom, Gúla, Érsekújvár és Galgóc, továbbá Pöstvén járási vá­lasztmánya képviselnek *egy-egy tagot. Egyesületek és társulatok nevében a vágseliyei ipartársulat, a komáromi já rási ipartársulat és a trencséni és pös tyéni ipartársulat, járási iparíársu’at vesznek részt. Egyes cégek és vállalatok részéről választmányi tagok: Feuermann Árpád Vágvecse, Pollacsek Antal Illává, a komáromi Slovenská Banka, lpovitz József, Dosztál Jakab, Weisz János, Broczky István, Braun Andor, Pisko Nándor, Petr meg Valento mérnökök. Fried Miksa javasolja, hogy a vá­lasztmányba föltétlenül vegyék be a hajózási társulatok és pedig a csehszlovák dunahajózási társaság, az Első Duna Gőzhijőzási Társa­ság és a MFTR. egy egy tagját, mert elsősorban ezeknek az egye­sületeknek az érdeke a Vág folyó hajózhatóvá tételének a kiépítése. Zilincán mérnök megjegyzi, hogy eze­ket az egyesületeket felszólították be­­f lépésre, azonban mig nem lépnek be, nem lehetnek tagjai a választmánynak, amelyet később úgyis ki lehet mejd bőviteni. Az elnökség megválasztása után Spinka elnökhelyettes átvette az elnök lést és megköszönte a bizalmat. Ezután a tagdíjak megállapítása következett. A tagságidij egyes személyek részére évi 15 Ke, egyesületek részére évi 50 Ke cégek részére évi 50 Kő, bankok és nagyobb vállalatok részére 100, 200 Ke, községek részére 5000 lakosig 50 Ke, ölezren felüli lakosú községek részére évi 100 Ke. A tagsági dijak megállapí­tása után Spinka mérnök kijelentette, hogy a námorná spolocnost’ komáromi fiókja az újonnan megalakult egye­sület részére 2000 Kc-át ajándé­kozott, amit a közgyűlés jegyző­­könyvi köszönettel vett tudomásul. A közgyűlés tárgysorozatának letár­­gyalása után Vogel mérnök a távollevő Forgó Ignác helyetleselnök értekezését olvasta fel nagy érdeklődéssel, amely a Vág folyó közgazdasági jelentőségével foglalkozott az uj egyesület céljainak megfelelően. .A német repülők mégis átrepülték az Óceánt! — április 15. Szombati számunkban megírtuk, hogy a Bremenről szóló első hírek, melyek a repülőgépnek Ntwyorkbs való leszá­­lását jeleztek, valótlanná bizonyultak és mindenütt nagy elkedvetlenedést idéz­tek a tomboló ötöm ulán. Szerencsére azonban újabb hírek érkeztek, hogy Bremen Greenly Islandban leszállásra kényszerült. A repülőgép a leszállásnál ugyan könnyebben megsérült, de a gép utasai egészségesek és sértetlenek. Greenly Island kisebb sziget Ujfundland északnyugati pariján. A szigeten nagy­kanadai halásztelepek vannak. Déli partja kopár szikla. A Bremen péntek esti 7 óra 6 perckor szerencsés megérkezése után báró Hühnefeld a Norddeutscher L'oyddal táviratot vál­tott, hogy tüzelőanyaghiány, ellenszél és köd miatt kényszerültek leszállásra. Junkers tanárnak, a gép építőjének leánya, a Bremen testvérgépén Greenly Islandba repül, hogy fogadja a diadal­mas repülőket. Amikor a Bremen meg­érkezésének hire elju'ott Ottavába, a kanadai alsóház félbeszakította tanács­kozásait. A magyar akadémikusok műsoros estje. Komárom, — április 16. Szombaton este teljesen megtelt a kultúrpalota lelkes közönséggel, amely szívesen és örömmel nézte végig a ko­máromi magyar akadémikusok műsoros rendezését, amelynek során szavalatok, egyfelvonásos vígjátékok, tánc- és énekszámok váltakoztak. Az estnek ki­magasló pontja volt, amely messze elütött az egyébként könnyű fajsúlyú műsorból, Hajdú Lukács dr. megnyitó szavai, akinek nagyszerű beszédében volt egészen uj és egészen tökéletes mondanivalója annak a Krisztusként kál váriátjáró nemzetnek az arculatáról, amelynek szenvedéseit csak akkor lát­nék meg igazán, ha egyszer egy Ve­ronika nyújtaná keszkenőjét feléje. Na­gyon szépen és nagyon őszintén beszélt Hajdú Lukács tanár, akinek szavai nem maradtak hatás nélkül. A műsor többi részének szereplőiről ezúttal csak annyit mondunk, hogy valamennyiük tudásuk, tehetségük, szor­galmuk, kedvességük legjavával járul­tak, hogy a műsor mindenképen első­rendűen sikerüljön, ami igy is történt. Schwartz Imre nemes egyszerűséggel szavalta el Ady Endre, Győry Dezső, Mécs László egy egv versét. Igen szép sikere volt Mihola Gyuszi magyar nó­táinak, melyeket a szerző cigányzenekara kíséretében énekelt Keblusek Irma ked­ves közvetlenséggel, úgy hogy a kö­zönség kívánságára meg is kellett is­mételni azokat, a legzsjosabb sikert az amerikai görlánc aratta, amelyet az akadémikusok jazz zenekara mel­lett Seress Rezső aki egyúttal a láncot is betanította, kitűnő zenéjére, lejtette el hét komáromi leány bájosan: Ka­­thona Magda, Csizmazia Manci, Kál­­nay Lóry, Laky Muci, Mihola Baby, Soós Pucus és Tóth Iza. Az egyfelvonásos színdarabokban pe­dig a következők szerepellek szép si­kerrel: Kálnay Lóri, Tóth Iza, Czizmazia Manci, Soos Pucus. Laky Muci, Wald­­hzuser Hugó (az Ö.iképezde vígjáték­ban), Czirja Rózsi, Erdélyi Gáspár, Lrgát József és Sümeg Miklós (A Ló­vásár c. parasztkomédiában), Bartha Magda, Luka Bála dr. és Ru (.Bicska József (a [Gang c. drámában), Haun­­zwickel Any, Koray Lajos, Legát József, Zsombor György, Renner István, így fiatalít és szépít a «ll-CBÉI [MII-PUB EOBILL-szapgan Minden gyógyszertárban, drogériában és parfümériában kapható. Fólerakat: »VÖRÖS RÁK“ gyógyszertár Bratislava. — Alapítva 1312. Schwartz Imre és Bartanusz István (a Dávid contra Góliát c. bohózatban) Az éjfélig elhúzódott műsor után tánc következett, mely a hajnali órákig tar­totta egyben az ifjúság barátait jó han­gulatban, kedélyesen. lityi [ebit koporsó, biti tebeiautó virág és végeláthatatlan tömeg a milánói loia­­mráylat áldozatainak temetésen. — április 16. A milánói bombamerénylet áldozatait szombaton temették el. A merényletnek tizenkilenc halottját — és nem mint szombati számunkban huszonhármat jelentettünk — a milánói dómban rava­talozták fel, köztük négy fehér koporsó volt, amelyek az elpusztult gyermekek holttesteit rejtették magukba. A be­szerelést Tosi szenátor végezte el fényes papi segédlettel. A dómból végelláthatatlan gyászmenet vonult ki a temetőbe. A koszotúk és a virágok szállítására húsz nagy teherautó kellett. Milano nem emlékszik impozánsabb temetésre. A bombamerénylettel kapcsolatos ügyek lebonyolítására a rendőrfőnök­ség és ügyészség külön tárgyaló hiva­talt létesít, amely egységes vezetés alatt lesz és arra fog törekedni, hogy kinyomozzák a bűnösöket. Ezzel kap­csolatban 60 bűnügyi rendőrből álló külön ideiglenes rendőrségi osztályt szerveztek. Egy milánói polgár százezer lirát küldött a város polgármesterének, annak megjutalmazásául, aki a rendőr­séget nyomra vezeti. HÍREK. — Személyi hír. Pongrácz Gusztáv dr. a pozsonyi rendőrigazgatósdg igaz­gatóhelyettese vasárnap meglátogatta a komáromi rendőrség vezetőségét. Délu­tán a város megtekintése után Pon­grácz dr. visszautazott Pozsonyba Révész Sándor A magyaror­______________szági vidéki hir­iapirásnak mélységes gyásza van. Egyik leglelkesebb, legpuritánabb, legjelieme­­srbé képviselője: Révész Sándor, a Győri Hírlap felelős szerkesztője, április 12 én délelőtt ernyedetlen szorgalommal végzett munkásságban eltöltött életének 63 ik évében elköltözött az élők sorá­ból. Évtizedeken keresztül tiszteletre­méltó példányképe volt az újságírói karnak, pályájának kezdete összeesett a vidék napi sajtó gyermekeivel, aminor a vidéki városokban nagy kockázattal lehetett csak napilapot alapítani. A heti­lapokból napilappá alakult s ma már virágzó vállalatot képező Győri Hírlap­hoz a múlt század kilencvenes évei vé­gén került Szávay Gyula, a lap költő főszerkesitője mellé, akivel együtt ala­pozták meg a népszerű és elismert napilapot. Szávaynak Győrből való tá­vozása után ő lett a lapnak vezetője s mint felelős szerkesztő irányítóba a nemzeti irányzat szellemében a lapot,

Next

/
Oldalképek
Tartalom