Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-04-14 / 45. szám
4. oldal. Komáromi Lapok 1928. április 14. ÁPRILIS 1 V G. 6. Palm arum 2 H Paul, F. hv. 3 E Rikárd pk. 4 Sí Izidor pk. 5 Cs Nagycsütörtök 6 P Nagypéntek 7 Sz Nagyszombat 8 V G. Huavétwas. 9 H Húsvéthétfő 10 K Ezekiel 11 Sz 1 Leó pápa 12 Cs Gyula p. 13 P Hermeneg vt. 14 Sz Jusztin vt. 16 V G. 1. Quasimod. 16 H Labr. B. József 17 k Anicét pk. 18 S* Apollonius vt. 19 Cs Emma 20 p Tivadar hv. 81 Sz Anzelm 22 V G. 2. Miseric 23 H Béla pk. vt. 24 K György 25 8 Húzások kezdete aö Cs Killt és Marc. 2/ P K Péter eg. t. 28 Sz Kereszt P hv. 89 V G. 3. Jubilate 3 H Sienai Kát. 294 n\\^ Amint értesültünk a 18.osztálysorsjáfék4.osztályának Ke lOO.OOÜ-ás főnyereménye a Knapp Szerencsebanknál, Komáromban vásárolt 77841 számú sorsjegyre jutott és egyébb nagy nyereményekkel együtt lelt a szerencsés nyerőnek kifizetve. Ez bizonyítja, hogy a „Szerencsebank“ cím használata teljesen jogos. Azonnali rendelés esetén még kapható néhány sorsjegy az 5. osztályra, amelyben majdnem Kő 50.000 000 kerül kisorsolásra a felmondásra, sem a beremtlésre vonatkozó korlátozó intézkedései többé alkalmazást nem nyernek A törvény bozás erre a nagy leépítésére azér> határozta el magát, mert a gyakorlati élet tapasztalatai arra a meggyőződésre vezették a hangadó köröket, hogy a háztulajdonosok megörült lakásaikat el titKoljás és nem szívesen adják bérbe h-lyiségeiket általában, mert kedvűket veszi a bérlők védelméről szóló tör vény. S minthogy az uj bérlőkre már e védelem nem fog vonatkozni, joggal elvárható, hogy a háztulajdonosok bér beadható lakásaikat és helyiségeiket ezemul nyíltan fel fogják kínálni. b) Nem vonatkozik a lakóvédelem 1928 október 1 tői kezdve azokra, akik terhére az 1924—26 adóévekre legalább 100 000 Kő-nyi jövedelem után Íratott elő a jövedelemadó; nem szűnik meg azonban a lakóvédelem ezen lakónnál az esetben, ha helyiségeiket azelőtt és most is egészben vagy részben hivatásaik, ipari üzemeik és nem lakás céljára használták és használják. A felszabadításnak ez az esete abban leli indokát, hogy miután a lakásszerzés — a lakásínség dacíra — legtöbb esetben pénzkérdés, a lakók ezen csoportja van abban a helyzetben, hogy magának a mai viszonyok között is lakást biztosítson. c) Megszűnik végül a törvény hatálya teljesen a 2000 nél kevesebb lakósságu községekben, ha ezzel a községi képviselőtestület összes tagjai több ségével egyetért és ezt a határozatot az országos hivatal jóváhagyja. d) Azon községi stb. házakra, me lyek 19l8 november 1 tői már a község tulajdonát képezik, melyekre a bérlők védelméről szóló törvény már 1925 óta nem vonatkozott, annyi váltóztaiás eszközöltetett, hogy a felmondás hatályosságához nem a községi képviselő testület, hanem a tanács jogerős határozata szükséges. Részleges fölszabadítás. Azon eseteken kívül, amikor a törvény a lakást a védelem alól teljesen kiveszi, ismert ez a törvény olyan eseteket is, amikor a felmondási korlátozások hatályukban fennmaradnak és csak a bér összegének megállapítása tétetik szabaddá. Ezeket a rendel kézé seket kiterjeszti a törvény arra az esetre, amidőn a bérleti szerződést 1928 már cius 31 után legalább négy évre lekö tik. Ha t hát az 60 90 százalékig terjedhet, itt tehát elég jelentékeny. Hatályban maradnak a különös indokokon alapuló emelések pl. adótöbbletek, kéményseprési dijak stb. emelkedése okából, mig a javítások áthárításának mértéke bizonyos korlátozásoknak van alávetve. Fontos kedvezmény a bérbeadók javára, hogy az 1925—1927 években megengedett 30 százalék és a most engedélyezett 40 százalék erejéig a házbéradó alól mentes és mentesek ez alól a fentebb érintett különös okokon alapuló emelések is. Ezek az emelések nem számíthatók be a házbéradó alapján kivetett leadá sok kivetési alapjába sem az 1928— 1929 években. A-oknak bére, kiknek jövedelemadója 60000 K t meghaladó jövedelem után van kivetve, a követezőképp eme hető általános alapon: 1928 juiius l-án az alapbér 170 százalékáig, 1929 január 1-én 190 százalékáig. Tulfizelett bérek. Nagyon gyakori volt azon eseteknek száma, amikor a bérlők a báibadókkai való megegyezés alapján tényleg ez éveken át nagyobb béreket fizettek, mint amilyeneket a bérlők védelméről szóló törvény szerint követelni lehetett. Gyakori voit az ezen tulfizetett bérek visszakövetelésre irányuló perek száma, melyek eldöntésénél az egyes felső bíróságok egymással ellenkező jogi álláspontot foglaltak el. Az uj törvény most kifejezetten érvényre juttatja a felek szerződési szabadságát annyiban, hogy a mulira nézve megegyezés alapján fizetett bértöbbletek visszakövetelését meg nem engedi. Ha tehát valaki a bér szabályozása iránt fog a bírósághoz fordulni, az ilyen határozatnak csak a jövőre lesz kihatása, mig a béreket is visszakövetelni nem lehet. Ennyit e cikk keretében. Az itt kifej tett szemelvények meggyőznek bennünket arról, hogy a törvényhozás n gyón óvatosan oldotta meg az átmeneii szabályozást és hogy tényleg nem látta a gazdasági viszonyokat éretleknekarra, hogy messzebbmenő váltóztatásokat eszközöljön. Ki kell tehát várnunk a jövő évre bejelentett végleges és hosezúíejáralu rendezés módozatait. Addig is a bíróságok feladata, hogy a vitás ügyeket a törvényhozás intenciójának megfelelően oldják meg. SZÓMBA T. Az „Izrael barátai“ téritő társaságot, amelynek az volt a feladata, hogy a zsidókat a katolicizmus kebelébe térítsen, a pápa feloszlatta, mert a szövetség tevékenysége nem állott arányban tetemes költségeivel. * A Népszövetség történetéről és munkáidról a legközelebbi jövőben filmfelvételeket fognak készíteni. A film propagandafilmnek készül és először Franciaországban fogják bemutatni. * Einstein professzort, akit évekkel előtt a stockholmi tudományos akadémia a Nobel díjjal kitüntetett, a svéd akadémia külföldi tagjává választotta meg A „Bremen“ startolt Amerika felé, nyugateurópai idő szerint csütörtökön reggel 5 óra 38 perckor. Fedél zetén hárman vannak: Kohl kapitány, a pilóta, báró Hühnefeld és James Fritzmaurice, az ir állam lég hajózási osztályának főnöke. Az idő kedvező és a jelek arra mutatnak, hogy a vakmerő vállalkozás ezúttal sikerülni fog. MarceHházán egasz utcasort pusztított ei a tűzvész A kár közel kétmillió koronára becsülhető. — április 14, Marcellháza községben a tegnap^ölti szélviharban, mikor a falu gazdanépe kinn dolgozott a mezőkön, iftz keletkezeit, amely hamarosan lángolóbban í tolt egy egész utcasort. A tüzet csak f kétségbeesett erőfeszítéssel sikerűit lokalizálni, igy 13 huszonegy ház égett porrá a hozzájuk tartozó gazdasági épületekkel együtt. * A kár közei kétmillió fcoronára becsülhető. I A füzet valószínűleg gyújtogatás i okozta. A nyomozás megindult. 8|30 HP RENAULT a kis francia haícylinderes „MONAS1X,, Nagy feljusilőirépesség, n>u godt menet, gazdaságos, elegáns és kényelmes — 500 Ke útadó. Szállítja: M. J. Certiy, Bratislava Bognár- u. 1, Telefon 21—39 Régi utazások Komárom vármegyében. A legrégibb időktől a múlt század közepéig. Irta: Dr. Baranya? József, (Folytatás) A minket érdeklő részi Ev'ia Cselebi török világutazó leírása nyomán ill közöljük. A pénleki imádság elhangzása után megharsantak a trombiták és az izlam sereg megindult Esztergomból a Duna mentén ésNyergesujfalura érlek. Ez az esztergomi alajbégnek a faluja. Innen elindullak és Sültő, Neszmély, Almás falukon haladtak át, a Duna pariján sürü erdőségeken és némely búvóhelyen átmenve, a tatai mezőkön egy faház mellett azon a helyen állapodlak meg, ahol a Fényes forrás a Dunába szakad. A Dunán közben megérkezeti a dunai diszhajó kiséret, a követ pasának 20 élelemszáliiló hajója, a budai kapitánynak 10, a visegrádi 3, az esztergomi kapitány 6 hajóval jölt. Az összes hajók árbócait, vitorláit, evezőit feldiszifetfék, zászlókat, lobogókat, lámpákat, puskákat raktak a hajókra, A pasa követ sátora előtt egy üteg ágyúval díszlövésekel adlak le A kapitányokat a basa díszruhákkal ajándékozta meg. Mint már előbb emlitellük, ilt tudta meg a török követ, hogy a német követ csak még most érkezett meg Komáromba, tehát várni kelleit a megérkezésére. Ez idő alatt nézíe meg Evlia Cselebi Tata és Vitán várát, mely utóbbinak csak némi romjai láthatók ma már. Tatáról megírja, hogy a magyar királyok épitellék. Most (1665-ben) a német császár tulajdona. Egy magas halmon épült ötszögalaku erős vár. Környező magaslata nincs. Egy nagy templom van benne, amelynek égig (?) nyúló harangtornya kilátszik. Evlia Cselebit a belső várba nem engedték be, de a várkapitány az alsó vár kapuja közelében a lő rökökef gazdagon megvendégelte. Az alsó várat, amely igen nagy külváros, megnézhették. Egynéhány temploma bazárja, kétezer deszkaletejü háza és három kapuja van. Köröskörül sorompóval, árokkal ke rilelt erős külváros ez a Bakony hegyei felé számtalan szöllője van — írja Evlia Cselebi. Tata várának megszemlélése után a kapilányíól ajándékokat és kíséretei kaplak és Vitán várába men tek. Ezt a várat Szulejmán khán el pusztilotta, de az ellenség újból felépítette, írja Cselebi. A Balcony hegy szélén erős, négyszögü meredek vár. Van temploma, bazárja. A várknpitány Evlia Cselebit ebédre hívta meg és nagyon megvendégelte. A gazdag ebéd után Evlia Cselebi a rábámelléki ütközetben magyar fogságba eseti Musztafa efendi után kérdezősködött, hogy véletlenül nincs-e a vitánvári török foglyok közölt? A vár börtönből 600 mohamedán foglyot hoztak elő Evlia Cselebi elé, aki jól szemügyre t velte őket, de a keresett Musztafa efendi nem volt közöttük. Majd búcsút vesz a kapitánytól, aki ajándékokkal és kiséreüel látja el és Pápa felé veszik útjukat. Majd leirja Cselebi a fizitő melletti határjelzői. A Dunapariján a törökök magas halmot hordtak össze A török és a magyar oldalon 7—8 méter magas fenyő oszlop voll leásva a domboldalán. E két oszlop közölt még egy magas fenyő ge renda volt leásva. Ezt hívták határjelzőnek. E határjelző körül folyt le a két követ találkozása igen hosszadalmas szertartások között, több ezer magyar és török katona jelenlétében ágyú és puska diszlövések közepette. Aztán a török követ kisérefe és Evlia Cselebi Füzitötői elindultak és Szőny faiuba érkeztek. A török utazó azt írja Szőnyröl, hogy a Duna mellett fekvő csinos falu. Az esztergomiak adót szednek tőlük és ha az adót meg nem adják, akkor az esztergomiak feldúlják a falut. Magyar falu ez, amelynek kertje és szép temploma van. Szönyből, Komáromba érkeztek. Komárom városáról igen sokat ir Cselebi. Beismeri, hogy III Murád szultán idejében a kövér Oszmán basa győri parancsnok négyezer katonával hónapokig hiába ostromolta ezt az erős várat. Azt mondja, hogy a török kövei liszlelelére annyi ágyul elsütöttek, hogy a számát csak az Isten tudja A sziget csúcsán lévő vár és külváros között mély árkot ástak és abba a Duna vízéi engedték. A várnak egyetlen, nyugatra néző kapuja van, amely a külvárosba vezet. A vár kerülete 3000 lépés, 10 bástyája van, a házak nincsenek benne sűrűén, ház gyanánt több emeletes hosszú, katonai szobák vannak. A várudvaron igen nagy templom van. A várban egy nagy térségen van az óraház és a harangforony. A bástyafalakon négy kocsi elfér egymás melleit. Az alapfalak alatt boltívek vannak. Nagy ágyú és lőszerraktárok vannak a várban. Igen szép épület a magyar kapitány háza. A házakat mind deszkazsindely fedi. A poklok mélységes fenekéhez hasonlóak a vár börtönei Evlia Cselebi ilf is szerette volna látni a török foglyokat, de a várkapitány nem teljesítette kívánságát. Komárom várának külvárosa a várárkon túl a hídfőnél terült el. Nem valami díszes hely. Kétezer deszkafedelü ház van benne. Volt 7 temploma és ‘300 boltja és iqen sok kertje. Aztán megemlili még Evlia Cselebi, hogy a komáromi szigeten, azaz Csallóközben 300 falu van. A fal vakban egy nagy táborhelyet ástak, amelyben százezer katona elfér. Akkor Komárom várában 15 ezer katona volt Evlia Cselebi szerint Komárom vára Újvár felül a leggyengébb, olt könnyű a Dunán hidat verni és a várat megostromolni. Itt említi meg aztán Evlia Cselebi, hogy ők Érsekújvár ostromakor tíz ezer tatárral a kisebbik Duna vizét lovakkal álvszlallák és bejutottak Csal óközbe, amelyet elpusztítottak és hatezer foglyot és igen gazdag zsákmányt ejtettek és vittek magukkal A komáromi vár megtekintése után másnap tovább folytatták ufju kát és keresztül haladlak Acs községen. Evlia Cselebi azt Írja, hogy ez a király komornyikjának, vagyis főszolgájának a faluja volt. Ugylátszik, a király parancsára történt, hogy a közbeeső falvakban a kapukat és házakat olyan fehérre meszelték, ' mint a hatlyu és az utcákat tisztára
