Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-04-12 / 43-44. szám
fl«gyvenklleneedik évfolyam, 43-44. szánr. Csütörtök, 1928. április 12, SlSfisetégi ár nehislOTák értékben: Inlyben é* vidékre poitni **étküldé**el: <S«éas évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 150 Kö. Fgyu irim árai 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBi, JANOS. Felelős főszerkesztő: GAAI GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Sxerkeistöeég ée kiadóhivatal: Hádor-o. 89., Megjelenik hetenkint háromixort kedden, csütörtökön és szombaton. lieldisaHia Komárom, — ápr. 11. A köztársaság elnöke beszélgetést folytatott Csapek Károly íróval, aki bizalmas környezetéhez tartozik és igen fontos és érdekes politikai közléseket tett előtte, amely belekerült a sajtóba i?, hogy a közvéleményre irányitó hatással legyen. Előttünk igen fontos a köztársaság elnökének minden megnyilatkozása a demokrácia szempontjából, amelyet ő nemcsak magas állásában, hanem mint iró és tudós a legtisztultabb formában lát s amelynek eszménye előtte életének és működésének csúcsain bizonyosan kikristályosult. A köztársaság elnöke nagyon fontosnak tartja a politikában minden agresszivitás elkerülését. Csehszlovákia földrajzi helyzete olyan, hogy ez conditio sine qua non. A politikai agresszivitást bizonyára a külpolitikára érti ebben a fogalmazásban a köztársaság elnöke. Mindenesetre alkalmas arra, hogy Benes levonja belőle a konzekvenciákat, aki Locarnókat ajánl és emellett egyáltalán nem törekszik arra sem Németországgal, sem Magyarországgal, sem Olaszországgal, hogy normális viszony fejlődjék ki ezekkel az államokkal. Benes működése nem arra vezetett, hogy a köztársaságot kü'politikailag barátokkal erősítse meg, politikája lejárta magát és a Hradsinnak fel kellene ismernie azt a helyzetet, amelyet ez a baloldali államférfiu teremtett. Nyilatkozatának további részében a köztársaság elnöke kifejtette baloldali meggyőződését, amelyet soha sem titkolt. Minden tisztelettel az elnök szocialista meggyőződése és világnézete iránt, csak tényekre hivatkozunk ezzel szemben. Csehszlovákia koalíciós kormányzatában tartósan vettek részt a baloldali pártok. Mikor a baloldal koalíciója vette át a kormányrudat, meg kellett állapítania, hogy az olyan terheket rakott a teherviselő rétegekre, amelyeken könnyíteni kell, ha a köztársaság gazdasági helyzetét krízis felé vezetni nem akarja. A köztársaság elnöke Oroszországra hivatkozik és az olaszországi példát nem ismeri el tartósnak. E felett lehet vitákat provokálni, de ennek mellőzésével utalunk a köztársaság legközelebbi szövetségeseire, a kisantant tagjaira: sem Romániában, sem Jugoszláviában nincsen baloldali kormányzat, de magában Franciaországban is Poincaré ez ellen küzd. A legérdekesebb azonban az, amit a köztársaság elnöke a politikai kritika szabadságáról mond. Teljesen elismeri a kritika szabadságát a kormánnyal és a köztársasági elnökkel szemben is, ami a demokrácia elvéből folyik. Nem lehet az ellenkező nézeteket kevésbé hazafiasnak tartani. Helye van a parlamentarizmus és a demokrácia kritizálásának is. Ez is igen helyes és okos elv. Az ellenzéki sajtónak úgyszólván minden kritikai éle ez ellen a két elv ellen irányul: a a parlamentárizmusnak csehszlovákiai formája és gyakorlata és a demokrácia ellen, amelyet nem lát százszázalékosan megvalósítva és az életbe átültetve, hanem mindkettőt a politikai uralkodó pártok káros befolyásától olyan mértékben megterheltnek ismer fel, amelyen az állam összlakossága érdekében sürgősen segíteni kell. A kisebbségi sajtó állandóan az egyenlő elbánást sürgeti, az állampolgári egyenlőséget, ami a demokrácia első feltétele, de nemcsak a demokrácia, hanem maga a csehszlovák alkotmány is ezt tanítja és hirdeti. És ezzel szemben mit kell látnunk: ennek az ellenkezőjét. Elég,hacsak a földreformra hivatkozunk és az állampolgárság kérdésére, amelyből a magyar nemzeti kisebbség tiz év eltelte után sem kapta meg azt a jogos részt, ami a törvények és a nemzetközi szerződések szerint megilleti. A demokrácia kritikája a legszükségesebb valami és örvendenünk kell, hogy a köztársaság elnökének erre vonatkozó meggyőződése teljesen egyezik a kisebbségek felfogásával. A kisebbségek az egyenlő jogokért küzdenek, amit részükre az alkotmány biztosit. Küzdelmük tehát törvényes alapokon nyugszik. A kisebbségek erről az alapról nem térnek le, amikor a kormányzat legkirívóbb tényeit bírálatban részesítik. Ahol sajtószabadság van, ami a demokráciának szintén előfeltétele, ez a szabad levegő feltétlen szükséges, bogy gondolatát bárki szabadon terjeszthesse írásban és szóval, feltéve, hogy az érvényben levő törvényeket meg nem sérti. A kritika jogának feltétlen elismerése f köztársaság elnöke részéről megm itó a kisebbségekre nézve, mivel en. 31 kiérzik a demokrácia minden külömbséget nivelláló hatása. POLITIKAI SZEMLE. Komárom, — április 11. Versengés az autonómiáért, Szlovecszkó autonómiáját legelsősorban Hlinkáék tűzték ki programul iránytűjének, azonban az évek folyamán, különösen amióta a szlovák néppárt belépett a kormányba, úgy látszik, hogy az iránytű valamerre másfelé férdűlt el, mintha valami csodálatos, mágneses erő a hatalom mindeneket üdvözítő verőfénye-felé fordította volna Ismeretes az autonómia kérdésénél szegre akasztása, amely Hlinkáéknal hitelét is kikezdte a szlovák nép előtt s csak ennek lehet tulajdonítani azt hogy a szlovákok között uj csoportosulás van keletkezőben, amelynél egyetlen és egyedüli célja Szlovenszkc autonómiájának kivívása. Autonóm» cimen lapot is indítottak és a lap szerkesztősége a húsvéti ünnepekbec akarta megalakítani Zsolnán az országos autonomista pártot. A jelzett hetilap szerkesztősége be akarta bizonyítani £ szlovák népnek, hogy egyedül ő í leghívebb harcosa az autonómiának, azonban az nem sikerült. Nem sikerűit pedig azért, mert Hlinka hívei megakadályozták autonómista testvéreiket abban, hogy az országos pártot megalakítsák. A szónokokat nem engedték, hogy elmondják beszédeiket, és nagy lárma közben záptojásokat dobáltak az Autonómia c. lap szerkesztője felé, majd előkerültek a fütykösök és a néppártiak alaposan helybenhagyták a gyülésezőket, hogy ily módon is dokumentálják az egész világ előtt, hogy egyedül csak Hlinka és pártja van hivatva az autonómia ügyét szolgálni. Az autonómisták pártja tehát nem alakulhatott meg, de legalább ünnepélyes alkalom volt arra, hogy a szlovák testvérek újra összemérjék fütyköseiket. Szlovenszkó autonómiájának ügye pedig egyelőre tovább aluszik... Miinka nem akar érsek lenni. Hlinka András, a szlovák néppárt elnöke, a húsvéti ünnepek előtt meghívást kapott Romától, hogy vállalja el az egyik kongregáció vezetését. Hlinka, mint a Lidové Noviny Írja, azonnal válaszolt a Vatikánnak, hogy a felajánlott méltóságot nem vállalja, mert továbbra is Szlovenszkóban akar maradni, hogy itt védje a katolicizmust. Ezzel bebizonyította Hlinka, hogy nemcsak mint katolikus pap, hanem mint politikus is, továbbra is Sílovenszkot, akar működni, aminek a szlovénszkói érsekség betöltésére nézve is nagy jelentősége van. nyomdászaink jubiláns ünnepe. Fényes erköl *si siker kisérte az ünnepség minden részét. — Saját tu ósitónktól. — A húsvéti ünnepek a nyomdászol egyesületének jubiláris évfordulójánál megünneplésével múltak el, amelj Komárom munkástársadslmának felejt heteden ünnepe marad. Ezen a helyer több Ízben is megemlékeztünk az évforduló jelentőségéről, melyet olyar férfiak méltattak, akik erre minden tekintetben hivatottak. A grafikai mun kások országos egyesületének komárom csoportja fennállásának határköve mészsze láthatólag magaslott ki a szürke hétköznapok köréből. Az ünnepről részletes tudósitásunt a következő: A vendégek fogadtatása Vasárnap reggel a Kultúrpalota előtt téren szokatlan sürgés-forgás volt észlelhető. A nyomdászok szakegyesületének tagjai gyülekeztek itt és egyutta csoportképen örökítették meg az egyesület tagjait. Kilenc óra előtt pedig Czill Ferenc elnök vezetése alatt Komárom, — április 10. pályaudvarra vonultak, hogy az érkező vendégeket üdvözöljék. Ide tartott az Egyetértés Munkásdaldrda hatvan tagja is, hogy a Komáromba érkező Typographenband daloskört üdvözölje. A pozsonyi vonat beérkezése után felsorakoztak a dalosok. A vonatról leszálltak az ideérkező vendégek: Kugelmann Gyula a nyomdászok országos egyesületének elnöke, Schulcz Ignác titkár, Orován Sándor a Typographia szerkesztője, Werner Jenő, a Szlov. Grafika szerkesztője, Winkler József karnagy vezetése alatt a Typographenbund hatvan dalosa, Vadász Ferenc érsekujvári nyomdatulajdonos és az érsekujvári nyomdászok szakcsoportjának tagjai. Az érkező vendégeket Czill elnök üdvözölte meleg szavakkal, majd a komáromi Egyetértés Munkásdalárda elénekelte üdvözlésül jeligéjét és utána a fehérsapkás dalosok adták elő jeligéjüket. Majd Kugelmann az országos 1 vezetőség nevében, Csizmazia polgár-HOFBAOER ANDOR bútoráruháza £ Jókai Mór-utca 16. Komárno. Óriási választék: káló-, ebédlő-, áriszoba- és szalonberendezésekbeu. SAJÁT MŰHELYEK. Lián csomagolás. Kedve: ő fizetési feltétel ek-Értesitem a f közönséget, hogy üzletemet megnagyobbitottar mintatermekkel. Ahol állandó kiállítást rendi zek a modern bútoripar remekeiből. Megtekin és vételkényszer nélkül
