Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-04-07 / 42. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 1928. április 7. Női és leányka tavaszi felöltő újdonságok oly nagy választékban van az alanti cégnél raktáron, hogy mindenki Ízlésének megfelelőt biztosan talál. _Az árak rendkivftl olcsók. Kertész J. Jenő úri- éet női divatáru üzletében Komárno (Komárom,; Nádor-u. 25. Úri és női divat, kötött és szövött áruk és minden egyéb raktáron levő cikkek mélyen leszállított árban lesznek kiárusítva. csak a házasfelekre fogják korlátozni. A végrendelkezési jog nem változik. Eddig a minisztériumban letárgyalták az úgynevezett nemzetközi magánj got, továbbá az építkezési zálogjogot. A tu'ajdonjogi jelzálog szintén megmarad A csehszlovákiai fürdők a Tátra törvény ellen. Mnt ismeretes, Tiso egészségügyi miniszter a Tá ráról tőrvényt készíttet elő, amelyben különleges rendszabá­lyokat tervez a fürdők es nyaralók te­kintetében. A csehszlovákjai fürdők köz ponti egyesületének minap ülésén fog­lalkoztak a Tdtra-törvény tervezetével, amely ellen erélyes állást foglaltak és elhatározták, hogy az egyesület ebben a kérdésben emlékiratot játtat el az illetékes minisztériumhoz. lain angol külügyminiszter diplo máciai utón, jegyzékkel fordult Be­­neshez és tiltakozva az ellen, hogy Csehszlovákia fegyvereket szállít Ki­­ndba, felszólította a republika külügy miniszterét, hogy ilyenfajta fegyver­szállítások elkerülésére a jövőben tegye meg a szükséges intézkedéseket. Benes erre azt válaszolta, hogy nem vál­lalhat ilyen irányú kötelezetiségef, tekintettel arra, hogy nincs nem­zetközi egyezmény, amely a Kíná­val való kereskedelmet eltiltaná ... Tökéletesen igaz, hogy nem filtja nemzetközi egyezmény a kínai fegyverszállítást, de az is tagadha­tatlan, hogy a Kínában érdekelt ha­talmaknak és elsősorban Angol­országnak nemcsak, hogy nem tesz szolgálatot, de valóságos ellenséges gesztus számba megy minden olyan cselekedet, amely a kínai belső vi­szonyok konszolidálását megnehe­zíti. Es épen ezért kellő tisztelettel kérdezzük, hogy érdekében állhat e Csehszlovákiának az, hogy a nagy­­antantbeli e hatalmas pártfogójának kihívja neheztelését épen akkor, amikor nagyon is rászorul a cseh­szlovák köztársaság támogatókra ? Bizonyára nem! Pertagentem azon­ban megemliíendőnek tartjuk, hogy Németország jószántából olyan tör­vényt hozott, amely a német alatt­valókat eltiltja attól, hogy fegyvert adjanak és német hajón fegyvert szállítsanak Kínának. Az országos képviselőtestület kinevezett tagjai. A kormány németnyelvű félhivatalosa úgy értesül, hogy a közigazgatási re­form életbelép'etése iránt a belügymi­nisztériumban megtették a lépéseket. Mindenekelőtt az országos képviselő­testületekbe kinevezendő tagokra nézve kér véleményt a belügyminiszter az egyes testületektől, igy fölszólította már a szlovenszkói gazdasági testülete­ket, hogy nevezzék meg delegáltjaikat az országos képvise'őtestületbe. A szlo­venszkói országos képviselütestőletnek 54 tagja közül 36 ot választanak és 18 szakembert a kormány fog kine­vezni. Az ipari és kereskedelmi testü­letek hat taggal lesznek képviselve a kinevezett szakemberek között. Agyár­iparosok szövetsége három madáiumot kap, mig a pozsonyi, besztercebányai és kassai kereskedelmi és iparkamarák egy-egy tagot jelölnek. A gyáriparosok delegáltjai közül az egyik a cukoripart, a második a faipart fogja képviselni, a harmadik tag mint az ipari delegá­ció tagja, a szövetség egyik tisztvise­lője lesz. A kamarák is úgy állítanak jelölteket, hogy a kereskedelem és ipar egyenlő arányban legyen képviselve. Reformálják a csehszlovák magánjogot. Már régebb idő óta dolgoznak az igazságügyminisztériumban az általános polgári törvénykönyv reformján. A re­form nagy vonásokban felöleli az örö kösödési jogot, amelyben nagyobb vál­tozások nem lesznek, a köteles részre vonatkozó szakaszok most vannak tár gyalás alatt és kérdéses, hogy S lo­­venszkón meghagyjak e az eddig ér­vényben levő magyar örökösödési jog rendelkezései*, mely szerint egyenes ágbeli örökösök hiányában az atyai hagyaték az atyai ági rokonokat illeti meg. Az örökösödési szerződés kötését lg; fi italit és szépít a ■II [QMLL-M COHüLL-szappan drogériában és Főlerakat: Minden gyógyszertárban, parfümériában kapható. „VÖRÖS RÁK“ gyógyszertár Bratislava. — Alapítva 1312. Tartományi és kerületi választások Soha sem mutatkozott a csehszlovák politikában még olyan nagybizony­talanság, mint most. A kormánypárti polgári koalícióban a miniszterelnök betegsége támaszt súlyos gondot, akinek hiányát az egész vonalon megérzik és akinek távolléte alatt sehogysem akarnak a dolgok úgy folyni, ahogyan azt a kormány po­litikája megkövetelné. A lakásvé­delmi törvényt és függvényeit sike­rült ugyan nagynehezen tető alá hozni, azonban a nagy probléma, a szociális biztosítás reformja, ma is érthető aggodalommal tölti el a kor­mányzókörök lelkét, mert ennek elintézése nagy befolyást fog gyako­rolni a küszöbön álló országos és kerületi választásokra is, amelyek, — úgy lehet, — a kormány ingatag többségét is megsemmisithetik A szocialista és kommunista pár­tok már megkezdték akciójukat a parlamenten kívül is. A legközelebb­ről érintett munkástömegeket sike­rült megmozdítani a novellázás ellen és el kell készülni arra, hogy az ünnepek alatt a különböző városok hangos tüntetések színhelyei lesznek, amelyeken tiltakozni fognak a szo­ciális biztosítás megreformálása ellen. A kormányhatalom ugyan kifogja rendelni karhatalmát, hogy esetleges komoly zavargásokat leszereltessen, azonban a tüntetéseket elhárítani nem lesz képes, mert azok végered­ményben a képviselőházban fognak kirobbanni Meg lehet tehát magya­rázni, hogy ha a kormány nagy ag­godalommal tekint a húsvéti szünet után megnyitandó ülések elé. De nem nagy bizakodással lehet eltelve a koaliciós kormány a köze­ledő választásokkal szemben sem. A közigazgatási reform, amely Szlo­­venszkó autonómiáját kurtán, furcsán elintézi, a törvény értelmében már julius 1-én életbelép s a tartományi elnökök és kerületi főnökök kine­vezése is megtörténik akkorra. Az volna a rendje, hogy a választások megtörténjenek a törvény életbelép­tetése előtt, hogy az országrészek Komárom, — április 7. kormányzásában a legilletékesebb faktor, a választóközönség is részt­­vegyen. Az uj törvény azonban úgy rendelkezik, hogy abban az esetben, ha a tartományi és kerületi képvi­seletek meg nem alakulnának, a közigazgatást az országos elnökök és kerületi főnökök vezetik és ez a rendelkezés a kormány mai helyze­tében nagyon is kedvező eszköznek kinálkozhatik arra, hogy a választá­sokat elhalasszák szebb és jobb időkre. Mintahogy erről egy időben gyakran esett szó. Arról tehát, hogy a választások tényleg meg fognak az idén és pedig julius előtt tartatni, dacára az újabb híreszteléseknek, semmiféle pozití­vumot nem lehet mondani, mert hi­szen a tak'ikázásáról híres csehszlo­vák kormány elhatározásait a poli­tikai hangulatok és kilátások szerint szokták irányítani. Félő, hogy az ismert zavaros és zilált politikai helyzetben könnyen él a törvény kibúvót mutató rendelkezésével és nem tartja meg a választásokat. Hogy ez demokratikus eljárás lesz-e vagy sem, az más kérdés, de ezen, ta­­asztalat szerint, adandó esetben önnyen túl teszi magát a kormány. Ez magyarázza meg, hogy a vá­lasztások kiírásának bizonytalansága miatt az ellenzék *em tesz még ko­molyabb előkészületeket a válasz­tásokra. Csak itt-ott lehet hallani egyes hireket, hogy megtették az intézkedéseket a szervezkedésre, azonban különösen számottevő moz­galom a cseh és szlovák ellenzéki pártok részéről még nem észlelhető. Az ellenzék soraiban a két magyar párt komolyan szervezkedik. A ma­gyar nemzeti párt és az orsz keresz­tényszocialista párt megtanulták már azt, hogy,a kormány taktikázása kiszá­­mithatlan és mint a hazárdjátékos, sokszor vetemedik meglepetésekre. Ezzel szemben készen kell állani mindenkor az ellenzéknek. A két testvérpárt a választások kérdésében teljes megegyezésre ju­tott és közös erővel, közös tisztával vesz részt a választási harcban. Mindkét párt a tiszta autonómia alap­ján áll és az országos választások legfőbb célja csak az lehet, hogy azok, akik mandátumot nyernek, az orsz. képviseletben híven szolgálják Szlovenszkó autonómiájának nagy horderejű ügyét. A kisebbségi sors megpróbáltatásai összekovácsolták a magyarságot,melynek egyesült erővel, teljes felkészültséggel kell tekintenie a jövendő események elé. Testvéries megértése, megbonthatatlan egysége csak biztosithatja a győzelmet szá­mára. (.—) Ä magyar-szlovák nyelvhatár Irta: f fachbarth Ernő dr. Az utóbbi időben behatóan tanulmá­nyoztam a magyar-szlovák nyetvhatár mai és régi alakulására vonatkozó köny­veket. Nemcsak Kőrösy József magyar statisztikus munkái, de Petrov orosz egyetemi tanárnak a cseh tudományos és művészeti akadémia kiadásában né­hány héttel ezelőtt megjelent müvének adatai is meggyőztek arról, hogy a ma­gyarság nemcsak a régebbi századok folyamán, hanem a legutóbbi évtizedek­ben is lépésről-lépésre, faluról-falura állandóan tért veszített. Feltétlenül megbízható és tudományos szempontból kifogástalan feljegyzések szerint a magyar nyelvhatár valamikor Pozsony megyében Nagyszombat mel­lett, Nyitrában Galgóc fölött, Barsban Kistapolcsánytót északra, Hontban a mai nyelvhalárnái magasabban, Nógrádban Divény táján, Gömörben a mostani ma­gyar éktől jóval nyugatabbra, Abaujban a megye északi határán, Zemplénben Gálszécs és Nagymihály fölött húzódott, sőt — amint a XVII. században az Ungarischer Simplizissimus följegyezte — Sárosban, amelyet ma a „legszlo­­vákabb vármegyének" szoktak nevezni, Kis8zebentő! félórányi járásra is magyar falvakat talált az utas. Ma ellenben a szlovák nyelvterület mindenütt jóval délebbre terjed és az elnémult magyar Prága, —április 5. harangokra csak a községek, a dűlők és a családok neve emlékeztei. Mik voltak az okai a magyar etni­kum e szörnyű térveszteségének ? A kérdésben benne van a magyar nemzet egész tragédiája. A török időkben ma­gyar vidékeken zajlottak le a határmenti portyázások, a szabadságharcok alatt itt vonultak föl és raboltak az ellenséges csapatok s egyik magyar falu a másik után lett a tűz martalékává és vesztette el magyar lakosságát. Mikor azután a török hódoltság megszűnt és az elpusz­tult falvakat újból építeni kezdték, szlo­vákok kerültek a dél felé költözött ma­gyarok üresen maradt helyére. A vallási viszályok is előmozdították a cserefo­lyamatot. Úgy katolikus, mint protestáns részről számtalanszor előfordult, hogy vakbuzgó földesurak elkergették a kál­vinista vagy pápista magyarokat, hogy katolikus vagy luteránus szlovákokat hozzanak a helyükbe. Meg azután az igénytelenebb szlovákok munkaereje is olcsóbb volt és ezért a jobbágyság megszüntetése után a földbirtokosok szívesen alkalmazták őket a magyar helyett. Nemesi községekben viszont a negyvennyolcas társadalmi átalakulás után szétszóródott a magyar köznemes­ség és elhagyott helyére szlovák gaz­dák kerültek. Központ: Bratislava. Alaptőke: Ke. 70,000.000-— Tartalékok: Ke. 51,000.000-— Slovenská Banka Komáméi Fiókja Lebonyolít mindennemű bankügyletet. 37 fióküzlet Szlovenszkón és Podkar. Rus.-ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom