Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-03-31 / 39. szám

6 . oldal. Komáromi Lapok 11*28. március 31 napját s azok a szavak, melyekkel a szimbolikus Akadémiát üdvözölte, pom­pásan találnak az egész bontakozó nemzeti művelődésre. „Nem mi öregek vagyunk hivatva az új kornak ez insti­­tutióját megtermékenyíteni: ez ifjú iva­dékra néz a teher és becsüle*; ne fe­lejtsétek, hogy az csak úgy fog reálok is díszt sugározni, ha tőletek kap. Én nem foglak együtt látni; de lelkem irigység nélkül fogna titeket ott látni, hol én és az én kortársaim tétlen ven­dégek volnának/ Mennyi apostoli {élek szól ezekből a mondatokból l Azt lehetne hinni egész élete programját sűrítette beléjök, hitét a jövendőben, szózatát a jövendőhöz, tehát a jövendő eszményi prófétálását, mely apostoli munkán, az ő és társai apostoli munkáján épül. író, újságíró, könyvkiadó, szinházpártoló, művészetet támogató, könyvtárt gyűjtő, társadalmi feladatokra buzdiló, maga köré rokon­­leikeket csoportosító élete — elejétől végig oktató, tanitó, eszméket kellő és szolgáló, buzdító és péidaadó, lelkesítő és áldozatot tevő élet, tehát valósággal apostoli munka volt. Ha a bibliai parabola a mustármag­ról valaha csodát teremteff, Kulisár volt ez a mustármag s a miénk, elsősor­ban a miénk. Nem pusztán a véletlen ajándékaként, hogy Komáromban szü­letelt, tanult és itt szívta leikébe a jö­vendő igéit és itt fejlesztette talentumát, hanem főképpen azért, mert szive utolsó dobbanásáig komárominak érezte ma­gát s ennek ékes tanúságát adta, mi dőn könyvtárát Komáromvármegyének fölajánlotta, — „egy Komáromban köz­­hasínálásra megnyitandó bibliotheca fölállítására.“ „Mélíóztassék a Tek. N Vármegyének nemcsak ajánlásomat, hanem annak felsőbb célját is tekin­tetbe venni“ — írja tovább s egész élete munkásságával mindig csak a maga fensőbb célját tartotta szeme előtt és szolgálta minden cselekedetével. Kultsár valósággal a cselekvő hazasze­retet hőse és példája. Mert kivételes jelenség, hogy valaki, . akinek kiütik a kenyerei kezéből, ka- j láccsal kínálja embertársait s lelkének soha kinem fogyó olajos korsóját hagyja a jövendőnek — nemzete nagysága biztosítására. Pályája és munkássága akkor virágzik ki a maga csodálatos teljességében, ha tőle, mint kiinduló ponttól nézzük százesztendős haladá­sunkat Mivé lett Magyarországon e száz esztendő alatt, a színház, a művészet, a közműveltség, a könyvtári tudomány, az irodalom, a társadalmi élei s főként a zsurnalisztika? Igazán csoda ez a mustármag, de még nagyobb csoda az az eredmény, amely belőle fakadt, iz­mosodott és m3i pompájában előttünk áll. Kicsiben itt van például Komárom, Kultutházávai s abban Kultsár könyv­tárával, múzeumával, Jókai Egyesületé­vel, tudományos, irodalmi, művészeti tevékenységéve', Íróival és műkincsei­vel, hírlapjaival és szellemi világának képviselőivel, Jókaival, Konkoly Miklós­sal, Beőthyekkel, Beliczay Gyulával, Schmidthauer Lajossal, Feszty Árpáddal és régebbi és fiatal nemzedékek kitűnő tagjaival. ^Az évforduló napján azonban ne csak emlékezzünk, hanem cselekedjünk is. Nem elég fennen hánytorgatni kitűnő és hálás fiunk és föidink dicsőségét, ezt a dicsőségét érezhetővé, péidaadóvá, lelkesítővé, szóval csak cselekvő szel­lemmé kell átteremteni Kultsár István­nak emelendő emlékkel. Szemünk elé kell állítani alakját, vagy testben érzé­keltetni szellemét. Hadd legyen az egy­felől el nem múló hálánk jele, más­felől kétségtelen bizonyságtétel arról, hogy álmai megvalósításához mi is segí­tettük. Ő a külföld emelkedését nagy­részben közkönyvtárai után mérte és magyarázta. Ma más után is mérik és magyarázzák: szobrok, emlékművek, ily céh szolgáló művészi alkotások után. Ha városainkat, azok jelentőségét vizs­gáljuk, ne csak kereskedelmi, ipari, termelési viszonyait keressük föl, ha­nem közművelődési alkotásait is. Mert azok, szolgálván az anyagot, az anyag múlandó természetének vannak alávetve; ezek azonban szolgálván a széliemet, azzal együtt élnek túl nemzedékeket, labilis alakulatokat, időket é3 anyagi dicsőségeket. Péida megint Komárom. Virágzó gabona , fakereshedelmünket elvesztettük, vueinkj halbőségben, ró­nánk gyümölcsben megfogyatkozik; de Páczeliák és Komáromi tudós meg kell társaság halhatatlan. S ha Komárom minden fiának, aki reá dicsősége! árasz tot', emléket rak, olyan várossá lesz, amilyent keveset találunk. Arról, hogy az emlék milyen legyen, hogyan jöjjön léire s hol álljon: gon­dolkodni ráérünk, de arra, hogy az emlékmű létesítését elhatároztuk, nem érünk rá Ezt haladéktalanul tenni. Tekintetünk a Jókai Egyesületre irányul Jól iudjuk, hogy ez a nemzedék bő ven el van látva tennivalóval s heg; tehetősége korlátozott. De ha a szegény ember garasának nagyobb értéke van ott közei, mint a tékozló forintjának, ezt a garast már most le kell fenni. Az a garas magáiéi fog nőni, gu-u'ni fog benső erejétől és saját erejen. El fog jutni a színházakhoz, tartsatok egy­­egy előadást az árva magyar színészet első pesti patronusa emlékére. Az újsá­gok és sajtóintézmények kapuján be gurul: ősööket neh gyjátók emlékleíe nül. Elmegy a művészekhez: adjatok eszmét és formát lelkes barátotok visz­­szaidázésére. Fölkeresi a társadalom intézményeit és vezelői': szaporítsátok kis tőkémet nehány garassal ti is. Meg­állítja a könyvfárbalépőt: csak egy fil­lért a könyvtáralapitó szobrára azért az élvezetért és tanulságért, amit onnan ingyen kaptok. Egy ilyen cíodatévő garas gurulását ki tudná kiszámítani, hátha oda gurul vissza, mint a mesebeli garas, ahonnan elkerült: Kultsár utódai szí /éhez, hazaszeretetéhez. Vajha oda találna I Borsai. 33 Vasaljon villannyal 1 óra = Régi utazások Komárom vármegyében. A legrégibb időktől a múlt század közepéig. Irta: Dr. Baranyay József. (Folytatás) 1609-ben és 1610-ben perzsa kö­vetség vonul keresztül Komáromon. Ajándékokat is visznek a kirá'ynak: egy keresztet Salamun király (?) jeriyzsálemi templomából, egy indiai királytól darab fái, amelyből hacsak egy parányit is be vesz az ember, a gyomrot megerősíti, egy követ, amely használ a pestis ellen Ezen­­kívül még meg nem nevezhető pikáns ajándékokat is vittek Bécsbe a ki­rálynak Neitzschitz Krisióf 1634. január hó 16 án d. u. 3 órakor indul el Bécsből, jan. 18 án reggel 4 órakor 24 evezős sajkán Győrből Komáromba jutottak, ahol azt remélték, hogy az előbb elindul! követet még utolérik, de csalódtak, az már nem volt Komá­romban. Reményeikben csalódva jan. 20-án d. u. elindultak hajókon Komáromból és este 6 órakor Nyer gesuj faluba érlek. A XVII. század negyvenes évében átvonuló tatárkövetséget is lát Ko­márom megye. De ezek olyan ron­gyosak voltak, hogy előbb fel kellett őket öltöztetni, csak azután mehet­tek a király elé. Az első tatár kö­vetségnek egy dominikánus szerze­tes volt a vezetője. A sok-sok köveíjárást felsorolni szinte lehetetlenség 1644-ben Czernin követsége indul Komáromból a portára. Külön disz­­hajója van a követnek. A pince, éléstár, konyha, ruhatár, stb. mind külön hajón van elhelyezve. A lo­vakat, kocsikat dereglyéken szállí­tották. A követség legénysége 124 emberből állt. 1645 ben 120 főből álló török követség érkezik Tatára, de onnét nem Komáromba megy, hanem Győrbe. E követség ellátá­sában szerepel először a kávé. Schermin Hermann gróf portai követ 1644-ben maga Írja le azt az érdekes találkozást a török követek­kel a Zsilva torkolatánál. Meghivta a Duna közepén horgonyzó hajójára a török béget és ott pazar ebéddel vendégelte meg Amint Balogh Elemér tudós po­zsonyi ref püspök írja: Pozsony városának főterén az 1871. évben a rendkívüli törvény­szék egyik borzaszló ítéletét haj­tották végre. A hóhér Drabik Már­tonnak, a 83 éves, rajongó lednici poszlókereskedőnek vágla le jobb kezét, majd a fejét ütötte le pallo­sával; azufán az aláhállol! fejből ki­vágta a nyelvet és a biíófára sze­gezte. Ez még nem volt elég. Drabik holttestét fejével egyőtt a dögszeké­ren kiviüék a város végére s olt máglyán elégelték nemcsak a holt­testet és a fejet, hanem Drabik Mártonnak azt a könyvét is, ami a vesztét okozta. Ennek a könyvnek „Lux in íenebris“ (világosság a se­­télségben) volt a cime, tartalma pe­dig az ö jóslatainak gyűjteménye, amelyekben a Habsburg ház végső romlását s az erdélyi fejedelemség nagy hatalomra jutását helyezte ki­látásba (Folyt, köv.) SZÓMBA T. Az óceánon dühöngő vihar miatt a „Bremen“ hajónak ismét el kellett halasztania az indulást. Dublini jelentés szerint Kohl kapitány már készen volt a startra, a Bremen több mint kétezer liter benzint vett fel és a német pilóta Hünefeld báróval együtt úgy tervezte, hogy csütörtökön reggel 5 óra 30 perc­kor fog utnakindulni, Egy kalandos hír szerint Kohl kapitánnyal nem báró Hüoefeld teszi meg az utat, de Frigyes Vilmos volt német trónörökös. * Budapest lesz Középeurópa legolcsóbb tőzsdéje szombattól kezdve, mert a pénzügy­­miniszter most kiadott értékpapír for­galmi adó leszállítására vonatkozó ren­deletben a halasztó ügyietek után az adót még alacsonyabb szintre szállí­totta le, mint ahogy eredetileg kérték. Békében a halasztó ügylet adótélele egyezett az egyéb ügyletek adáterhével, most pedig az u. n. prolongációs üzlet után épen az adótételek felét kell majd fizetni. így a budapesti tőzsde lesz a legolcsóbb a középeurópai piacok kö­zött, sokkal olcsóbb lesz a bécsi tőzs­dénél és azon a szinten fog állni, ahoi a prágai tőzsde, amelyről köztudomású, hogy a legolcsóbb tőzsdéje Európának. * Véres diáktüntetéseket rendeztek Przemysliben egy öngyilkos gimnazista diák teme­tésén a napokban, akit a sir fölött az egyik osztálytársa mint az iskolai ifjú­ság mártírját magasztalta. A temetés után a diákok kövekkel betörték az iskola minden ablakát és a tantermek berendezését öss'ezuzták. A lengyel közoktatásügyi miniszter hivatalos vizs­gálatot rendéit el. * Hatvány Lajos bíró szabadlábra helyezéséről pár nap múlva dönt a budapesti ítélő­tábla. A törvényszéki ítélet most került az iratokkal együtt a táblához, ahol már ki is osztották az ügyet és a na­pokban fognak foglalkozni a szabad lábrahelyezési kéréssel, ami után kitű­zik a táblai főtárgyalás terminusát is. * A római Auguter színházban Fieischer Antal megyar hangversenyt rendezett most. Kizárólag magyar szer­zők müveit vezényelte ezen a h ing­versenyen. E'őadták Liszt, Bartók és Dohnyáni müveit, a Hunyadi László nyitányát és Radnay Miklós kisebb darabjait Berlioz Rákóc. i indálója zárta le a hangversenyt. Az olasz közönség nagy ünneplésben részesítette FieLchert és a magyar szén ők müveit, * A szlovenszkói Cobrug birtokok meg­vásárlásáról számol be a Pr&ger Presse legutóbbi száma. Ezek a hírek a különböző szío­­venszkói érdekeltségeknél, akik Cyril herceg örökösödési perének szerencsés végzésére számítottak, most nagy nyug­talanságot váltottak ki mivel az ítélet és az állami birtokvásárlás megsemmi­sítették Cyrill herceg örökösödési ki­látásait, úgy hogy azok a pénzintézetek, melyek nagy összegeket hiteleztek Cyriil hercegnek a kilátások reményében, üres kézzel állnak a bírósági döntés és az állami vásárlások előtt. G <D JQ ND NI CD-j—» u. ND CO L U CT > N K* a S NI CO — VCD Ö N * «" co TI .5, u G N G u C (j :C Ö3 £ O u u <3 > A Csehszlovák Vörös Eereszt Egyesület kosáron» fiókja. —március 30. Komárom városnak sok szociális egészségügyi problémáját lesz hivatva megoldani a Csehszlovák Vörös Ke­reszt Egyesület komáromi fiókja, mely­nek megalakulása érdekében serényen folynak az előkészületek. Hezey János dr. főorvosnak és Kalvariszky Jenő dr. gyermekorvosnak, mint a mozgalom megindítóinak, sikerült az előkészítés munkájára Komárom város társadalmá­nak jelentősebb egyéniségeit nemzeti­ségre és felekezetre való külömbség nélkül megnyerni. Az előkészítő bizottság körlevelet bocsátott ki szlovák és magyar nyelven | a város minden fórumához, egyesüle­téhez, testületéhez, vállalatához stb. azzal a kéréssel, hogy a fiók részére a taggyüjtést indítsák meg. A tagsági dijak olyan szerények — az egyesület az összes társadalmi erők együttmű­ködésére számit — hogy kivétel nélkül mindenki megtalálja majd a munkában való részvételre a lehetőséget. A taggyüjtő ivek visszaérkezése után még április hónapban megtörténik a fiókegyesület hivatalos megalakulása és ezzel kapcsolatban azonnal megindul a kománromi Anya- és Csecsemővédő intézet működése is. Az előkészítő bizottság tagjai: Alapy Gyula dr. népjóléti központ einöke, Bartos Frigyes bankigazgató, Boldoghy Gyula ipartársulati elnök, Csepy Daniné ; városi jót. nőegylet elnöke, Csizmazia György városbiró, Fried Jenő keres­kedők test. elnöke, Fried Miksa izr. szegényház bizott. einöke, Galambos Zoltán ref. lelkész, Gidró Bonifác gim­náziumi igazgató, Göndör Ábris dr. városi orvos, Grünfeld Mórné izr. jót. nőegylet elnöke, Horky Rudolf dohány­beváltó hiv. igazgatója, Jánossy Lajos prot. lelkész, Jávor Jenő áll. főjegyző, Jezo Márton tanfelügyelő, Kalvariszky Jenő dr. gyermekorvos, Kascsak Albin pénzügyig, kirend. vezetője, Krausz Mór congr. izr. hitk. rabbija, Kunovianek E k h (L> C1 a ^ NU t bJO a u aj > N cn <v > SCO • ¥■ k 1 c T S W O •#* tí o h .Síi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom