Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-03-10 / 30. szám

4. oldal.

Komáromi Lapok

1928 március 10.

Megérkeztek a tavaszi

női- és leányka kabátok

igen nagy választoltban

Kertész J. Jenő

úri- és női divatáru ftzletében

Komárno (Komárom,; Nádor-u. 25.

rokoni látogatás alkalmával vadászkaiandiáiról felolvasást, illetve előadást tartott afrikai élményeiről és nem egy szer életveszélyes és h*jmeresz ő vadász kalandjairól, A lebilinc-eiő előadást szebbnél szebb vented kép díszítette. A komáromi közönség is elragadtatással hallgatta lebilincselő elő. ását.

Hiszen egyébként ia a XX század kui'uremberének le'kében ou él a kalandvágyó ősök kóborló ösztöne Ez az ösztön vadászembernél többnyire az exo ikus, nagy és veszélyes vad vadá szara u áni vágyakozásban merül ki. Az öröklött vágyat csak kevesen elégíthetik ki, Kevés emberben van meg az a tud is és akaraterő, hogy jóformán anyagi eszközök hijján, lemondással szerezzen kielégülést atav3S2|ifcus vágyának. Még kevesebb emberben Fj tödnek ki aiu án a lemondrs, nétküiö zés és szenvedések közepeste azok a tulajdonságok, a tudás és megfigyelő képesség, melyből az emberiség öszszességenek és a tudománynak is haszna van

A Nemzeti Muzeum sovány anyagi támogatásival hu-zonnégy év előtt ment ki Kittenberger Kálmán N:met-Kelet Afrikába. Gyűjtött, vadászod, megfigyelt, nélkülözöd, szenvedett és a tudomány érdekében néha néha az életével játszott.

Öt, egyenként évekre terjedő expedíciójának megfigyeléseit, kalandjait, leszüíődöt« tapasztalatait pompás kiállítású, „V dász és gyüjtőu un Kelet Afrikában 1903 — 1926.“ c könyvében fogfalta össze. Szépítés nélküli, va ó képet fest a titokzatos „fúkeie földrészről,“ a nagy és veszélyes vadról, a káprázatos és szinponpás afrikai f un tnak élet módjáról, vadászatairól, az oltani nép fajok szokásairól és nem utolsó sorban a kutató fehérember kü/delemteljes, veszélyes, de talpig férfi éleéről.

Magyar nyelven hasonló munka még nem jelent meg, de a külfő di irodalomban is ritki'ja párját. A diietiáns utazók sablonos „Afrika leírásaihoz“ nem is hasonlítható. Aki ezt a munkát irta: „öreg efrikander“, akinek hosszas tapasztalatok és kalandok által megerő sitett, évek hosszú során át folytatott, gyűjtött- £s feldolgozott „meglátásai“ nem fűtő megfigyelések, hanem tudó mányos források. Törhetetlen akaraterővel, nagy ambícióval, tudással, de főként nyílt szemmel és fejjel járta Kittenberger az abikai Szaharákat, S’eppékeí, az őserdők páratelt homályát. Amit tapasztalt, amit megfigyelt, az maradandó természetrajz i és etnográfiai éltek, tudományos forrásmunka.

És van Kittenberger könyvében tartalmán kívül még valami, ami megkapja az olvasót: a stílusa tömör, élvezetes. Egy felesleges S2ót sem ir, de amit leirt, az maga a kőbe véshető igazság és a megtestesült szerénység. A könyv olvasásakor az olvasónak szinte az az érzése: Mit mesélhetne ez az ember, mikor egy könyvbe tömörít annyi tudást, megfigyelést és átélést, amiről más egy könyvtárat irt volna össze. És épen szerénységében lebilin cselő, pompás és haiározott tollú leiró. Az olvasó színié maga is küzd a vadászlázzal, mikor követi a szerzőt a bivalyok nyomán, vagy elefántcserkésze ten a „tmga-finga“- k elefantfüvesei közé ; keze remeg a láztól, mikor szerzővel együtt, chinintől elgyötörve, maláriával kü/dvén, de fehér ember uralkodásra hivatottságáva! gyengeséget

nem mu'atva, a sanseveria bozót szélén a „simba“-t (oroszlár) várja . ..

Könyvét, mtlyet a szerző a vadászoknak és természetbarátoknak ajánlott, minden vadász és természe' kedvelő örömmel veszi kezébe s ha elolvasta, az az érzése hogy sokat élvezett és élvezve sokat tanúit,

A nagy magyar vadásziró Bársony István, a többek között igy ir erről a könyvről: „Az illusztrációkkal együtt ötszázegynénány olda ra terjedő, nyom dd előállítása tekintetében is elsőrendű könyv van előttem, két»záz remek illusztrációval, eredeti fényképreprodukciókkal díszítve, melynek minden bitijét elolvastam s amikor most ezzel a nagy élvezetemmel végeztem, íegjob ban szeretném újra kezdeni az egészet, amit egyébként már meg is tettem A könyv K ítmberger Kálmán műve. Nekem a legkedvesebb olvasmányom azok közt, amelyek ebbői a mfif jból a kezembe kerültek. Ennek okait a következőkben váolom. Afrikának vadászati nézőpontokból kimeri heteden tündér világába visz, ahová eljutni fiatal éveim s éviized-im leggyönyörüségescbb álma volt. Eivisz pedig oda a tdivér f rfiu s igaz ember lehitelesebb s legbiztosabb ka'auzoiásával; nem ismerve lehetetlenséget s leküzdve minden akadályt, még a legnehezebbeket is. Nagyszerű vállalkozásainak oroszlánrészét egymagára támaszkodva éli végig olyan impo riáló elszántsággal s öntudattal, ameiyeí cs-k a kiváló koncepciójú emberek mondhatnak magukénak. Elsőrendű megfigyelő kitartása szinte páratlan; elszántsága több mint bátorság; feltalálása néha a hihetetlenséggel határos; hidegvére a lepváságosabb pillanatokban is példaszelű ..." A mü a „Komáromi Lapok“ kiadóhivatalában rendelheiő retg Komárom Nadoruca, a Spitzer-fele könyvesboltban, ahol előnyös részletfizetésre is kapható

SANATORIUM

Dr. Hugo Selye

Komárno, Deák F. utca 3.

Sebészeti és nőbetegek részére

Hü, Quarz. Dialberuiia.

Telefon 68. 484

Régi utazások Komárom vármegyében.

A legrégibb időktől a múlt század közepéig.

Irta: Dr. Baranyay József.

(Folytatás)

A fentebb említett Cuspiniánus Jánosnak a Komárom vármegyében látott gazdag föld emléke sokáig lelkében él s a külföldi fejedelmekhez irt szózatában — a mohácsi vész felett keseregve — nagy lelkese déssel beszél e gazdag földről. „Szólókban, mindennemű terményben, hegyekben, gyönyörű kertekben és a legtermékenyebb földben anynyira bővelkedik, hogy Itáliával is versenyezhet,“ Dicséri a gazdag lóállományt A magyar lovak gyorsak, kitartók és Magyarországból

renqefeg lovat hajlanak fel Bécsbe.

1510 julius hó második felében a magyar fóurak nagyrésze már elhagyja Tatát. Csak a király marad olt kevés kísérettel és Pasqualigo, a velencei követ. A félelmetes rém, a pestis azonban mindegyre közeledett sőt már Tatán is szedte áldozatait A megrémült király Komáromba menekül kíséretével, idejön a velencei követ ts A király a komáromi kis (a mai Erzsébet) szigetre vonult, Pasqualigo pedig Komárom városában lakolt és itt kezdi irogatni üli naplóját.

Komárom 1527. évi oslromáról egy akkori szemtanú. Urrinus Veltica csodálkozással jegyezte fel, hogy az ostromló német tüzérség „hallatlan gyorsasággal" 5 óra alatt 30, sőt 35 lövést is tett. (Mit irt volna szegény Urrinus például a piavei pergőtűzről?)

1529 ben Szulemán török szulíán kétszer is végig vonul hatalmas seregével a vármegyén. Bécs ellen vonultában és mikor Bécs alul viszszalér. Ekkor dúlja föl Dunaalmás községet is. A szullán bécsi hadjáratáról utinaplót vezeítek, amelyben említve van a vármegyén ke resztül megtett ut is.

A napló minket érdeklő részeit itt adjuk: „Bécsbe menet szepf. 13-án pénteken Komárom vára közelében szállanak meg Igen szoros helyeken és egy nehéz járatú hajón átkelvén, megszáliának. Felette messze való szállóhely Vize a Duna Takarmánya és elesége sok van. Másnap, szombat, oki. 14-én a Duna partján száliának meg. Középszerűen messze való szálló'iely. Eqyenes utak vannak. Jahja-pasaoghlu foglyokat ejtvén, azokat megküldi. Vasárnap már Győr közelében járnak. Bécsből visszajövet, old 19 én, pénteken Komáromnak átfedeneben egy tó melleit megszáliának Fölötte meszszevaló szállóhely, már este lön, csak nehezen érének oda Másnap, szombalon Tala nevű vár mellett elhaladván, a Duna partján megszállának Középszerűen messzevaló szállóhely. Az említett szállóhelyhez csatlakozó egy m csaras erdőn, hogy átmenőnek, a hadseregből számtalanoknak marhájuk etsülyedvén, többé elő nem kerüle. Olyannyi nyomorúság lön, hogy megmondhatatian. A rend is felbomlik, mire a haragra lobbant padisah többet foglyul ejt, különösen sok timárt. A Duna túlsó partján néhány hitetlen mutatkozik.“

Az útleírásokkal veszi fel a versenyt Oláh Miklós kir he ytarló, hercegprímás Magyarország általános és részletes leírása annál is inkább, mert maga a szerző is sokszor hangoztatja, hogy ö maga is látta az előadottakat, mert Magyarországot s igy a vármegyét is többször beutazta.

1536 ban Oláh Miklós leirja, mint szemtanú a komáromi, gútai, naszvadi vizahalászatokat. Szerinte fogtak 10 mázsás „őrhalal“ is, amelyet a sekélyebb vízben furkósbolokkal verték agyon, mint az ökröket.

Az idegenjárást nagyban fokozta a vármegyében az első póstajárat megnyitása, amely hamarosan szeméiyszáltitással is foglalkozott de azért egy uj bűntényt és uj veszedelmet is forgalomba hozott, a postarablást, amely naqyon gyakori volt.

1540 ben nyitotta meg FaxisMátyás az első nagyobb poslavonalaf, amely Bécsújhelyből Komáromba és onnan Esztergomba menf, mig Komárom ból Győrbe a külön küldönc minden járatért egy forintot kapott.

(Folyt, köv.)

ti. I JF& B3 K.

Utolsó kiáltás

Utolsó kiáltásom, az legyen;

Hogy hiszek Te benned Istenem! Mert egész életemen át,

Élveztem szived jóságát 1 Engem vezéreit szent karod,

A halálban is, — Tied vagyok l — És a mindenhatót, arra kérem,

Örök világosságban legyen részem.

B. 1.

— R formátus leikészválaotas Cs. Ar»i yasű'i. A csallókö aranyosi református egyháznál nyugdíjazás, illetve elhalálozás folytán megüresedett lelkészi állásra a dunáninneni egyházkerület püspöke pályázatot hirdetett, amely nemrégiben járt le. Az állásra beadott pályázatokat az egyházmegye minősítési bizottsága Gyalókay László esperes elnöklete alatt tanott ülésében felülvizsgálta és Valamennyi pályázót minősítette Az egyházmegye esperese a lelkészválasztást f évi március hó 25 ik napjának, délelőtti 9 órájára, a cs. aranyosi ref. templomba tűzte ki, amely alka ómmal az istentisztelet után közvetlenül tartják meg a lelkészválas'tó közgyűlést az erre kiküldött egyházmegye bizottság elnöklete mellett. A lelkészi állásra hatan pályáztak és pedig Kóczán Mór csiluradványi, Földes L jós bátorkeszii és Veres Lászió borii ref. lelkészek, Lelkes Ferenc apácaszakállasi h, lelkész, Kovács Káro y ipolypásztói

: és Molnár Gyula rimaszotnbaii segédlelkészek. Mint ismeretes, a csal óközaranyosi ref. lelkészi választást az egyhá kerületi biróság megsemmisítette, amire 1927 ben újra kiiriák a válaszj tást, amikor Tóth Bélát tekintélyes szótöbbséggel újra megválasztották lelkésznek. Ezt a válásztást az egyházkerület is jóváhagyta, azonban az if ú lelkész elhalálozott, még mielőtt elfoglalhatta volna állását. Így került a sor most újra ieikészválasztásra, amelyen hat pályázó vesz részt.

— N u<|(J jasok egyesülete. Igpn 80^ komáromi., aitami és megyei nyugdíjas

felszóli'ást kapott szlovák nyelven, amelyben tagul való belépésre szólt'jak fel. Mivel ebben az ügyben sokan fordultak hozzánk kérdéssel, felvilágosításul közöljük, hogy Pozsonyban már kilenc éve mö.ödik kormány hatósági jóváhagyással ellátóit alap sz abályokkal az „Á samt civil nyugdíjasok tgyesü- Ice“, amelynek Komárombin is van 50—60 tagja. Ez az egyesület mindenkor készségesen megvéd'e a nyútdíjasok érdekeit. Komáromban dr. Némeih Dezső nyug. főszo'gabiró, Igó End e nyug. adóhivatali főpénztáros és Aiapy Gyuia dr, nyug. főkveltáros ennek az egyesületnek választmányi tagjai. A másik egyesület, amely most tagokat ioboroz és a régi egyesületből való kilépésre akarja azokat rábírni, két éve alakult, csak szlovák és cseh n elven levelez. Az előbb említett egyesü tfnefe köze! ezer tagja van, mig az újabb nyugdijegyleinek körülbelül kétszáz a tögtéiszama.

— S ereMvendégség, Jövő vasárnap, március 18 áa rende i a Komáromi Protestáns Jótékony Nőegylet második szeretet vendégségét a Kollégium nagytermében Az egyesület szegényeinek segélyezésére rendezendő szeretetvendégség magas színvonalú műsorral van egybekötve, amelynek vallásos részét Csekes Bála szapi ref lelkész bibliamagyarázata és Kenessey Káimán dr. meteorológus, egyházmegyei tanácsbiró előadása tölti ki. A közönség vendéglátása után a műsor művészi rés/e következik, amelyből kiemrijük Vöröss Edi'hke zongoraszámát, Göttl Erzsiké melodráma szavalatát, Nagy Mariska és Tárnok Iius négykezes zongorajátékát és Bazilidtsz Iván szavalatát A műsort a Ref. Ifjúsági Egyesület és a Ref. Konfirmált Lányok körének tagjaiból aiakult vegyeskar énekszámai egészítik ki, amelyeket Tóth István karnagy vezetése mellett ad a fegyelmezett kar elő, A fényes sikerűnek Ígérkező szeretetvendégség iránt nagy érdeklődés mu'atkozik. Részvételi dij személyenként 5 korona, kezdete este 6 órakor.

— Az adózók figyelmébe. A helybeli állami földmérő hivatal közhírré teszi s a földadó kataszteri törvény értelmében tudomásul adja mindazon ingatlan tulajdonosoknak, akiknél birtokos, vagy adótárgybeli változások állottak be, hogy folyó évi március 15- tői 17-ig, továbbá április 2 tői 4 ig a kataszteri földmérő hivatalnál Komárom, Nádor utca 8 szám alatt naponta d. e, 10 órától 12 ig hivatalos napokon ezen váltó ásókat bejelenteni és kellő okiratokkal igazolni tartoznak.

— A dunaszerdahay kát. nőegylet. A Komáromi Lapok a dunaszerddhelyi katolikus nőegyle'ről Írva dicsérettel emeli ki, hogy az ruhivarró tanfolyamot rendez kebelében. Annak a megalíepi-