Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-03-03 / 27. szám II. kiadás
1993. március 3. Komáromi Lapok oldal Nyomdászaink jubileuma. Komárom, —március 2 Rövid egy hónap választ el bennünket Komárom'egy jelentős kultureseményétől, a komáromi!nyomdász munkások egyesületének negyedszázados fennállásának évfordulójától. A grafikai munkások azok, akik alsajtó és az irodalom, de a művészethez is legközelebb állanak, aztujságírói hírszolgálat, az írói gondolátok és a művészi szellem termé-, keinek sokszorosítása révén. A könyv előállítása, a művészi reprodukciók sokszorosítása ma’már nem az az egyszerű feladat, ami volt a múltban a technika egyszerű eszközeivel, de valóságos művészi követelményeket tételez fel. Egy jó plakátnak megrajzolása és előállítása igen sok tekintetben egymáshoz egészen közel hozza a művészt és a grafikai munkást; a tervezőt és a kivitel emberét. Komárom negyedszázados nyomdai kultúrájának is ünnepe lesz ez a jubileum, amelyben az egyesület működése mellett alkalmi kiállítás keretében bemutatják "mindazt, ^ami a mai nyomdai technikával előállítható; bemutatásra kerülnek Szlovénszkó grafikai és sokszorosító iparának legszebb termékei! és emellett helyet kapnak a helyi nyomdaipar különféle termékei is. A’ komáromi múzeum is résztvesz ezen a kiállításon az elmúlt negyedszázad jelesebb nyomdatermékeivel, de bemutatja a komáromi nyomdászat égész múltját is és a* kiállítás ígv kapcsolódik bele'a kultúrtörténetbe, hogy a város ilyen irányú mívelődéstörténetének legyen beszédes’tanujává. Minden művelt embert egyaránt érdekelnek ezek a dolgok, hiszen a betű ereje az,"' amely ma összetart politikai pártokat, nagy lapok olvasóközönségét, a" könyvek erejében rejlik a műveltség, amelyet költészet, elbeszélő művek és drámák, valamint a tudományos irodalomból; szív fel. az olvasó. Mindez valamikor egyszerű köntösben került az olvasó kezébe. A technika szédületes fejlődése az irodalmat és az ipart is munkára késztette, hogy az olvasnivaló mindenkor szép külsőben jelenjék meg, sok könyv megjelenésének pedig egyenesen előfeltétele, hogy bennük szépérzékét is kielégítve találja az olvasó. Ezt az utat mutatja be a kiállítás, amilyen Komárom falai közt még zokogott föl az égő márványasszony — és újra a tied vagyok.. Egyetlen szökéssel a Nyilas Pista domború mellkasán volt A férfi nyakába fonódtak a márványkarok, mintha nem művészi kő, hanem paradicsomi csáb eleven kigyói volnának. A férfi ajkára tapadtak a kicsattanó, vonagló ajkak, min! ha nem modern értelem, ht nem ősősztönök szószólói volnának .. Nyilas Pista most se volt a márványhérosz, de a férfi se volt, aki nem tudja, rászakad vagy ölébe hull e az égbolt. A férfi volt, aki tudja, hogy az az égbolt nem égbolt, hanem csak förgeteggégyűlemlett felhődarsb, amely rombolva vágtat el fölötte is, hogy tovább üldözze a maga távoli célját. Csendesen elhárította és a saját rendíthetetlen férfiöklébe fogta a felhő asszony ölelő kezét. — Szegény Ernám, — mondotta gyengéden — magának sem könnyű az élet... Újra szabad és újra ott áll a válaszút előtt. - A régi szerelmes- e, vagy a régi törtetés e. A főispán-e, vagy Nyilas Pistáé... En is tudom, Erna, hogy odafönt én vagyok kiszemelve, de tudni akarom, Erna, azt is, azért szeret-e újra,most, mert Pesten ki vagyok szemelve?... Erna, választania kell, a főispán-e, vagy csak a régi szerelme-e. Én, Erna, nem megyek oda, ahová ki vagyok szemelve... — Hozzám se jössz... az én kedvemért se — vergődött az asszony —1 a csókomért, az ölelésemért se... Pista keményen felkapta a^fejét... — Nem addig, amíg nem tudom az a csók, az az ölelés az élő férfinak vagy csak egy asszonyi hiúságnak szól e ... — Hát semmi neked az én életem — sikongott az asszony... nem volt. A grafikai kiállításból meg fogja látni a közönség, hogy milyen szédületes fejlődést vett az "épen azokban az években, amelyeket a jubiláns egyesület működése felölelt 1903—1928 közt. A komáromi nyomdai munkásságot is megérintette a haladás és az ipari fejlődés szelleme, amely elől senki elzárkózni nem képes'és szervezeti életének eseményein kívül kifejezésre fogja juttatni ennek a fejlődésnek figyelemreméltó eredményeit is. A nyomdász jubileum Komárom városának is ünnepe lesz. A nyomda, a gondolat terjesztője és a város abban külömbözik a falutól, hogy nyomdái vannak, azok lapokat állítanak elő, könyveket nyomtatnak és a kultúra, a társas érintkezés és a gazdasági életnek azokat a formáit állítják elő, amelyek nélkül ez az élet el sem képzelhető. Emlékeztetjük a közönséget arra a versenyre, amelyet a mulatságok meghivóinak tetszetős kiállítása terén a nyomdák kifejtenek. A nagyvárosok meghívói valóságos beszédes példái a jó ízlésnek, amely már a meghívóról elősugárzik. A sokszorosító ipar tehát nem áll, hanem fejlődik és él. Ez az élet pedig abban nyilvánul meg, hogy mindig szebb és szebb formában állnak csatarendbe a nyomda ólombetűi jóleső látványul szolgálva szemnek, léleknek egyaránt. A nyomdai munkásság áll legközelebb a szellemi munkáshoz és egymásra való hatásukból származik a sokszorosító ipar fellendülése. A komáromi nyomdai munkásság életrevalóságát és haladását fogjuk megmérni azon a jubileumon, mely egy hónap múlva, husvét ünnepén zajlik le Komáromban és a nagyközönségnek olyan érdekes látnivalóval is szolgál, amely minden művelt embert egyaránt érdekel. A zsolnai Rémi szállóban egy nö meggyilkolta Diener Árpád töketerebesi malomtuiajdonost. A zsolnai Rémi szállóban tegnap rejtélyes gyilkos ág történt, amelynek áldozata Diener Árpád dúsgazdag főketerebesi malomíulsjdonos. Diener;két A férfi habozás nélkül felelt... — Az életedért az életemet adom... a férfi önérzetemet nem ... — A férfi hiúságodat nem — su sogta az asszony és lehanyatlottak a karjai... — Menj Pista, megmondtam, amit mondtam... A férfi összecsapta a sarkait — választottál, amit választottál... III. Háromszor zúgtak aztán a harangok... A főispán még aznap este meghalt.. Akkorra püspök zugatta végig az egész vármegyén a harangokat. Jött a nép, az egyletek, a küldöttségek, a koszorúk, virágok, szallagok, kandelláberek és fáklyák, ének, tömjén, harsogó mondátok... Hang, fény, füst, virág összefogott, hogy gyászolja a főispánt... — Főispánnak még meghalni is jó 1 — mondotta egy népszája körjegyző.. Az uj főispán meg egy hónap múlva jött meg. A selypeki gróf. A harangok akkor talán maguktól megkondultak... A nép, az egyletek, a küldöttségek, zászlók, fáklyák, virág, tömjén, hang, fény, füst összefogott, hogy üdvözölje a főispánt.. — Főispánnak még születni is jó — mocduUa kissé installációs pezsgősen a népszája körjegyző... És harmadszor akkor zúgtak a harangok, amikor a nászinduló búgott... Menyasszony volt újra a márványaszszony és a menyasszony újra márványasszony volt. A vőlegény meg újra a főispán volt és a népszája körjegyző is újra mondta: — Hiába... főispánnak még házasodni is jó ... napot töltött a szállóban egy feltűnően szép nővel. A nő hajnalban elutazott azzal, hogy férjét keltsék fel. Amikor délben bement a szálló személyzete Dienert hét revolverlövéslől holtan találták meg. Diener utitársrője Schusdek Frida 34 éves proppaui születésű nő, akinek nyomeveszett. A gyilkosság oka állítólag szerelem és féltékenység. Miért nem terjed el jobban Komáromban a villanyvilágítás. ,4 közönség drágának tartja az áramot — Pozsonyban most szállították le a villany árakat. — Miért nem követi ezt a példát a komáromi vlllanytelep isi — Olcsó árak mellett növekednék a fogyasztók száma. Komárom, —március hű 2. Olvasóink szinte megostromolnak bennünket azzal a kéréssel, hogy minél többször foglalkozzunk a komáromi villanyárakkal. Ez a kérdés nagyon is közügy, mert a fogyasztó közönség érdekeit van hivatva megvédeni. De ez a közügy egyben belekapcsolódik a villamos központ üzleti érdekébe is, meri az űzted éle', ábécéjéhez tartozik az, hogyha valamit olcsóbban adunk, megnövekedik a fogyasztó közönség száma, a nagy fogyasztás pedig a termelés kiterjesztésével jár, a termelés kiterjesztése meg csökkenti az egyes cikkek előállítási költségeit, tehát az alacsony árak mellett is többet keres a termelő. Ez a szabály áll természetesen a villanyáramra is, sőt kétszeresen áll. mert ha a nagyobb üzemre berendezett gépeket csak redukált üzemre használják fel, akkor a gépekbe és a beépítésekbe fektetett tőke nem hozza meg a kellő kamatot. De minek dolgoztassák teljes üzemmel a gépeket, ha a kis fogyasztás miatt arra semmi szükség sincs. Az okos üzleti belátásnak tehát í emelni kell a fogyasztást. A komáromi villamos központ többé ; kevésbbé még csak a fényüzési és a 5 konkurrencia által kívánt villamosáram j szükségletét elégíti ki. ami abból a j körülményből is látszik, hogy a villamos \ világítás csak a belvárosban van iga- ! zán elterjedve, mig a küivárosokDan és a perifériákon nagyon gyéren. Ez j azt bizonyítja, hogy úgy a vilianygyár, J mint a villanyáram fogyasztói nem . szükséglett cikknek tekintik a villanyt, ! hanem fényüzési, 'uxus cikknek. A belvárosban azért terjedt el csak a mai árak mellett a villanyos világítás, mert sok az üzlet és az üzleti konkurrencia valósággal rákényszeritette a kereskedőket, iparosokat, hogy ha j már a konkurrens cég bevezette, hát a többi se maradhat el. Ez valóságos kényszerhelyzet és erre igazán nem lehet üzleti tevékenységet alapítani. A belvárosi magánfogyasztók sem azért vezették be a villanyt, mert az olcsóbb, * hanem azért, mert divatba jött, igy ? hát ezek a bevezetések se szilárd ala- i pok, mert a divattal való haladás a fő indító oka. A fentiekből látjuk, hegy a komáromi villanyáram fogyasztók között alig van olyan, aki azért vezette volna be, mert az praktikus és olcsó, a komáromi közönség a villanyvilágítást lukszusnak. fényűzésnek tartja még eddig és nagyon J sajnos, hogy a villamos központ is ezen ] a nézeten van, mert a mai villanyárak I fényesen bizonyítják, hogy maga a központ is fényüzési cikknek tartja a vil- : lányt, mert ha közszükségleti cikknek | tartaná, akkor régen leszállította volna j az áramárakat és akkor Komárom félreeső kis u'cáiban is látnánk az ablakok- f ból kicsillanó villanyfényt. A közönség kívánságának teszünk ele*e», amikor erre a furcsa helyzetre felhívjuk a villamos központ vezetőségét, hogy a legsürgősebben foglalkozzék ezzel a közérdeket szolgáló kérdéssel, mert e kérdés elodázása nemcsak a nagyközönséget érinti, hanem magát a vállalatot is, mert a mai villanyárak mellett nem nagyon fog a komáromi fogyasztók száma növekedni, amíg olcsó árak mellett nagyon sokan bevezettetnék a villanyt. Utón-útfélen azzal fogadnak olvasóink, hogy ismételten hozzuk szőnyegre ezt a kérdést, amely ha kedvezően ol„Kedvelnek!" ~ mondja bői« k®ió -.Elárasztanak szebbnélszebb ajándékokkal. Mindig Őröltem tisztelőim figyelmének és leleményességének, de egynek praktikus főlénye meglepett: - RADION-t hozott!” Kíméli a ruhái! dódik meg, a fogyasztók száma hihetetlen módon emelkedni fog. A nagy fogyasztás az üzemi költségeket aránylag nagyon is csökkentené és ezzel nem csak a közönség kívánságának tenne eleget a részvénytársulat, hanem a saját jól felfogott üzleti érdekeit is hathatósan elősegítené. Reméljük, hogy szavunk, amely a közönség szava, kellő meghallgatásra talál és amit meg'ehetett tenni Pozsonyban, ahol most szállították le az árakat, az Komáromban se tartozik a lehetetlenségek közé. őszintén kívánjuk, hogy ez úgy legyen. A. komáromi aszfalt csődje. A Nádor-utcán véges végig feltör edezett az aszfalt és a kavicsréteg bukkant elő. Ez az aszfaltburkolás nem felel meg a kikötéseknek. — Saját tudósítónktól. — — március 2. A Komáromi Lapok legutóbbi számában érintette az aszfaltburkolás ügyét, rámutatva arra, hogy a burkolás legtöbb helyen megrepedezett és a felületen a kopások olyan jelei láthatók, hogy a legnagyobb aggodalommal nézhet a város közönsége ennek a burkolatnak az élettartama felől, A tudósítás nemcsak igaz és a tényeket mindenben fedi, hanem még nem is tartalmazza az uj aszfalt hibáinak teljes felsorolását. A legnagyobb hiba tényleg abban van, hogy az aszfalt alig félévi használat után feltöredezeit és abból a kavicsréieg kandikál elő. Ha pedig már a kavicsrétpg látszik, az annyit jelent, hogy a törések helye napról-napra elmélyül és rövid időn belül lyukakat fog alkotni. Ha megnézzük a Nádorutcát, azt látjuk, hogy az aszfaltburkolat közepe szakadatlanul ilyen törésekkel van tarkítva és ez a burkolat rövid időn belül annyira meg fog kopni, hogy lyukak lesznek az úttesten. Ezeknek a lyukaknak a széle az állandó kopás következtében letöredezik és igy az elmélyül, szóval az úttesten meg fog állni az esővíz, amely szintén ki fogja mosni a kivájt lyukat. Az aszfaltburlioláson ezenkívül láthatók olyan nagy repedések, amelyek az úttesten keresztben fordulnak elő. Ezek állítólag a nagy hidegek alkalmából álltak elő és a nyár folyamán a meleg következtében el fognak enyészni, ha nem is véglegesen,- hanem részben. Ezekbe a repedesekbe szintén behatol az esővíz és a pórázt ki fogja szélesíteni, kivájni, amivel az aszfaltburkolat elveszíti ruganyosságát. Nem ismerjük a város szerződését a vállalkozóval, azonban annak minden-
