Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-03-03 / 27. szám
4. oldal. Komiromi Lapok 1998. március 3. Megérkeztek a tavaszi n^_é^Jeánjka_kak^ok igen nagy választékban Kertész J. Jenő Ari- és női divatáru üzletében Komárno (Komárom,) Nádor-u. 25. fc_________________________________________M esetre kell bizonyos időpontot tartalmazni, amelyben a burkolat szakértők közbenjötiével átvétetik. Ezek a szakértők bizonyára tudni fogják annak idején kötelességüket és gondosan átnézik az utcák burkolását. A közönség érdekében hívjuk fel a város figyelmét arra, hogy az aszfaltburkolás r ém felel meg a várakozásnak, a belé fekte ed milliók tehál nem látszanak igy jó és hasznos befektetésnek Azonb .n kétségtelen az is, hogy a vá ros is nagy mu asztást követett el, amikor az u ciközlekedést nem szabályozz és eng die azt, hogy a katonai au'ók harminckilométeres sebességgel, továbbá a vidék malmainak teherautói a 40—50 métermázsás megierhelCssel védő gumiabroncs nélkül szagu'dozzanak az aszfalton anélkül, hogy kövezetvámot fizetnének. ;■ M-*ga a katonaság annyi kárt tesz az aszfalttal burkolt u'cákon, hogy egészen helyénvalónak látszik a katonai kincstárnak bizonyos kártérítéssel való meg terhelése Ezeket a teherautókat és a deszkákkal, fenyőkkel megrakott széké reket ki kell tiltani a Nrdor-u caból, ahol semmi keresetük sincsen, mert egészen jól elvonulhatnak a Dunaparton vagy az Eötvös- u cán is. A Nádor utca aszfaltja ma már megállapiiha'óan olyan karban van, hogy annak helyreállításáról gondoskodni kell. Mivel pedig a városnak is köielessége lenne intézkedni a burkolat megkiméléséről, a közönség joggal elvárhatja, hogy rendőri utón olyan határozatot hoz a városi tanáca, amely a teherautókat és a teherkocsikat az aszfaltról eltiltja. A magyar képviselőház melegen ünnepelte Horthy Miklóst kormányzóvá választásának nyolcadik évfordulóján. A magyar képviselőház csütörtökön, március 1 én ünnepi ülést tartott, amelyen Horthy Miklós kormányzóvá történt megválasztásának nyolcadik évfordulóját ünnepelték. Az ülésen a kormánytámogató pártok tagjai teljes számban megjelentek, képviselve volt a baloldali ellenzék is, csupán a szocialisták maradtak távol. A kormány tagjai közül megjelentek Bethlen Ltván gróf minis-Welnök, Vass József, Búd János, Pesthy Pál, Hermann Miksa és Mayer János miniszterek. Az ülést Zsttva) Tibor képviselőházi elnök a következő szavakkal nyitotta meg: — Halával, hűséggel és reménység gél tekintünk fel ezen a napon, amikor vissza emlékezünk Horthy Miklósnak nyolc évvel ezelőtt történt kormányzói megválasztására. Ez a reménység a magyar jövő felé fordul, amelynek Horthy kormányzóvá való megválasztása óta fáradhatatlan munkása. Az ő példájából új erő és új hit fakadt a megpróbáltatásokban edzett lelkekben. — március 2. A nemzet hivására jött, hogy a káoszban rendet teremtsen, a cs; ggedőknek hitet, életkedvet, a szenvedőknek vigaszt, a munkának megbecsülést, jogot, békességet és igazságot, a nemzetnek pedig új életet adjon. Oiy hatalmas munkatervvel jött, amelynek méreteit valódi nagyságban c*ak a történelem emberöltős távlatából lehet majd fel becsülni, de amelynek eddigi eredmé nyeit máris háládatos szívvel ismeri el minden magyar ember. Ez ünnepi órákban örök hálával gondol a nemzet első választottjára. Az elnök szavait, amelyeket a képviselőház tagjai állva hallgattak meg, lelkes taps és éljenzés kisérte. A kormányzó délben 1 órakor kihallgatáson fogad* a W assies Gyula báró felsőházi elnököt és Zsitvay Tibor képviselőházi elnököt, kik a parlament szerencsekivánatait fejezték ki a kormányzónak a neves évforduló alkalmából. Siaautójárat indul meg Komárom és Pozsony között. Az elhagyott Csallóköz is belekerül a világforgalomba. A sinautók gyorsvonat! sebességgel fognak haladni Egyéb tervek és kívánságok A világ összes vicinális vicceit elmondták már a szegény csallóközi vasútra, de bezzeg ezek a viccelődök nem tudják magukat visszaképzelni abba a mu'tba, amikor még nem volt meg ez a s ázszor leszólt csallóközi vicinális, mert ha tudnák, hogy a vasút nélkül Csallóköz olyan elzárt országhoz hasonlított, mint Tibetország és a Csallóköz közepéből beutazni Komáromba, vagy Pozsonyba nem tartozott a kis feladatok közé még annak sem, akinek volt lova, kocsija. Hát mit szólhatott akkor a vidék értelmisége, a pap, tanitó, és hasonlók, akik közül kevés dicsekedhetett azzal, hogy van fogata és akkor ül kocsira, amikor tetszik. Eiekuek a fogat nélküli falusi lakó* soknak egy-egy pozsonyi, vagy komáromi ut terve valóságos megfejthetet len keresztrejtvény nehézségével nyomta igen sokszer a lelkűket, mert hiába volt az illetőnek pénze fúvarra, aki ismeri a falu gazdasági életét, az nagyon is jól tudja, hogy vannak idő szakok a faluban, amikor a falusi gazda a világ minden kincséért be nem fogna. Aki Pozsonyba, vagy Komáromba akart menni, annak valósággal szimatolni kellett, hogy melyik gazdának lesz múlhatatlanul szüksége a városba való bemenetel, mondjuk törvénybe lévén beidézve. Ehhez hasonló alkalmatosságra kellett lesni s aztán megkérni a gazdát, hogy ha valahogyan felféroe a kocsira, hát egy kis helyet szorítaReumatikus és izomfájdalmakat, valamint végtagok szakítását a legjobban csillapítja a , / * V * Dl. MEMEHflE IKES Pl EMI yíjy ! Óvakodjunk utánzatoktól! Valódi csak < ^ 1 a „RICHTER“ névvel és „VuRÖS HORGONNYAL“ ellátott. Ára : Ke y rA 20—, 12'—, 1‘50. Ahol nem kapható, közvetlenül küldi : Dr Richter gyógy- 1078 szertár, Prága I, Revolucní 5/551. nának neki Ezért a kegyért aztán bőségesen meg kellett vendégelni a szives gazdát bent a városban. Ez az adózás nem egyszer többe került, mintha rendes fuvart fizetett volna a nagykegyesen felvett utas, akinek ezenkívül nagy hálálkodással meg is kellett köszönni a szívességet. Ez a fuvar fejében kijáró vendéglátás nem csak bent a városban volt szokásban, hanem útközben is. Az utbaeső kocsmánál meg megálltak a kocsik, hogy a torok ki ne száradjon, A Komáromba igyekvő kocsik lovait már nem is kellett a gyeplővel a nagykocsmák udvarára beigazitani, azok már ösztö nős megszokásból magútól bekanyarodtak oda. A nagymegyeri, a bogyai, a nagytanyi, az aranyosi és az őrsujfalusi nagykocsmák udvarai állandóan televoltak ilyen állomásozó kocsikkal A fürge és rendesen jóképű kocscnárosné már nem is várta a megrendelést, hanem vitte ki a megfelelő számú pohár borokat a kocsin ülőknek. Ha nagyobb távolságról jöttek, akkor útközben meg is kellett állni etetni. Ilyenkor az utasok bementek a kocsmába. Az úri népség a kocsmáros úgynevezett »tiszta“ szobájában helyezkedtek el, az egyszerűbbek az ivóban, ahol kocsisok, fuvarosok, hajcsárok, lókupecok, üvegesek, drótosok, borovicska árulok, „mindenárus“ olaszok, marhakereskedők, ha elég lármásan is, de ^békésen megfértek, A kocsma udvara is elég népes volt Tele volt szántói savanyóvizes, oroszlányi meszes, kamocsai hagymás, zöldséges, kamocsaiassan „gyökeres“, negyedi, farkasdi káposztás, a néhai nagytanyi cukorgyár jegec cukros, gztai almás, nyitramegyei szilvás, pozsonyi boros, csallóközi portékás, tatai és komáromi fazekas, komáromi fazsindelyes, léces, deszkás, pozsonyi és komáromi csizmadia, tatai pokrócos, pápai cipész, gúrai paprikás, szilasi, ekecsi, szerd helyi len, vagy tökmagolajos, komáromi szekeres gazda szekerekkel és kocsikkal. Vásárról jöttek, vagy vásárra mentek. A vasút nélküli csallóközieknek különösen nagy gondot adott a tanév kezdete, amikor a család szemefényét vitték Pozsonyba, Pápára vagy Komá romba az iskolába és helyettük nem egyszer egy-egy szőke leányt, egy német kis Lincsit, vagy Málcsit hoztak cserébe. A mai generáció már azt se tudja mi az a csere gyerek, legfeljebb a „Deb recenbe kéne menni* kedves operettből ismeri ezt a régi gyermekneveltetési módot. Szóval a tanév közeledtével DŐttek a gondok és nem kis dolog volt akkor kocsit fogadni, amely Csalló közből egész Pápáig lement Rendesen több szülő összeállt, közösen fogadtak kocsit, amelyre felrakták a csemetéket nagy könyhullaj’ások között. Ez a pár kép is élénken illusztrálja azt a keserves helyzetet, amely a vasút nélküli Csallóközben súlyosbította a csallóköziek amúgy se nagyon rózsás életét. Ne viccelődjünk tehát a csallóközi vicinális bőrére és rovására, hanem örüljünk, hogy megvan. igen ám, örüljünk a meglevő vicinálisnak, mondom én, de a nagy igényűek az mondják, hogy haladjunk a korral és ne nyugodjunk bele, hogy csak vicinális döcög végig az öreg Csallóközön. A mai rohanó kor százszor a fülünkbe sivitja az amerikai intelmet, hogy az idő pénz és takarékoskodjunk vele. Aki pedig a lassú vicinálison utazik, az épen nem takarékoskodhatik a pénzt jelentő idő vei. A kor haladásával természetesen a jó csallóközieknek is megnőtt az igényük és nagyon szeretnék, ha gyorsvonatot is kapnának, amely hamar végig repítené őket a régi Aranykerten. A csallóközi vasút pályája harmadvagy negyedrangu pályatest, amely csak vicinális vasutak sebességét birja ki. így tehát gyorsvonatról hiába ál modozunk, mert az kivihetetlen. Át kellene építeni az egész pályatestet, ami horribilis összeget emésztene fel. Ahol azonban legnagyobb a kívánság az óhaj, ott rendesen jelentkezik valami megoldás féle is. A csehszlovák államvasutak vezetősége ugyanis elhatározta, hogy a nyár folyamán, májusban és júniusban huszonöt vasúti voaalon fogja bevezetni a sinautójáratokat, amely például Magyarországon pom pásan beválit. Komárommal, szemben odaát az esztergom—győri vonalon is állandóan közlekedik ilyen sinauté, amely nagyon elegáns berendezésű. A sinautőknak igen nagy előnyük a mozdonyos vasutakkal szemben, hogy a sinautó kevesebb tüzelő anyagot fo* fogyaszt, mert a mozdony befutásét már félnappal előbb el kell kezdeni. A sinautót csak az elindulás pillanatá ban gyújtják meg. Az állomásokon való időzés alatt a gőimozdonyokat állandóan kell fűteni, pedig az inprodukliv fogyasztása a tüzelő anyagnak, mert hiszen a vonat áll. A sinautó vezetője, amint befut az állomásra, azonnal beszünteti a fűtést és az állomáson nem fogyaszt semmi benzint, ami igen nagy előny. De van a sinautónak még egy óriási előnye, ami z csallóköziek álmait a gyorsvonattól, könnyen megvalósíthatja. A sinautó ugyanis gyorsvonati sebeséggel is haladhat, de ezzel a a sebességgel nem rongálja a pályát úgy, mint a nagy gőzmozdonyu gyorsvonatok. A sinautó e jó tulajdonságainak köszönhetik a jó csallóköziek, hogy gyorsvonathoz jutnak. A csallóközi vasúton júniusban, vagy talán már májusban megindul a sinautó közlekedés Komárom és Pozsony között, amely gyorsvonati sebességgel fog végigsiklani a pályán. A sinautó olyan könnyű jármű, hogy a gyors iramodása nem okoz bajt a csalóközi harmad, vagy negyedrangu vasúti pályatestnek. A nyáron meginduló csallóközi sinautó egy vagy két kocsibó fog állani és egyszerre 90 ember fog beltférni. I Ha a nyáron meginduló forgalom arról ' tezz bizonyságot, hogy 90 embernél több lesz állandóan az utas, majd be állítanak másik járatot is. A Bilato -, melletti vasúton is álladóan robognak a fűrdőszezon alatt a sinautók, akár a nagyvárosokban a villamos kocsik. Ha valaki lemarad, nemsokára megy a másik. A félszázaddal előbb még elzárt országnak tartott Csallóköz, ahol a szomszéd faluból valót már lenézték és „gyütt-ment“-nek tartották, ime igy kapcsolódik bele a nagy-nagy világforgalomba. A sinautó forgalmat bele kellene kapcsolni a gutái vasúti forgalomba is, valamint a guta— negyedi vasút kiépítése is nagyon égetően sürgős. Ezekkel egy legközelebbi cikkünkben foguak érdemlegesen foglalkozni, (b)
