Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-03-03 / 27. szám

2 oldal. Komáromi L&pox 1928 március 8. , J - 1 . .......... Régen bevált gyógyvíz ve»e és hólyagbajoknál, anyag­csere zavaroknál, terhes­ségnél, valamint szoptatós anyáknál. — Vértisztító és savoldó. — Legkitűnőbb ízű frissítő asztali viz. 815 legjobban szerelnék Udrzalt vagy Strdin­­kót miniszterelnökhelyetícfneK és most megindult a kulisszák mögött az akció a két jelölt valamelyikének miniszter­­elnöki helyettessé való megbízására. Hogy az agráristák milyen eredményt fognak elérni, még egyelőre nem fűd hatni, de annyi bizonyos, hogy a koa­lícióban Svehia betegsége óta na­gyon is nyugtalanná vált már a helyzet. Itt írjuk meg, hogy a cseh nemzeti demokrata párt képviselői határozati javaslatot nyújtottak be a kormányhoz, amelyben a közélelmezési minisztérium mielőbbi végleges megszüntetését kö­vetelik. A kisantant konferenciája. Szombaton kezdődik a kisantant konferenciája, amelynek legfőbb tárgyát a szentgotthárdi affér képezi. A kis antant képviselői szombaton és vasár­nap erről tanácskoznak, hogy Titulesku a népszövetségi tanácsülésen miképen képviselje a kisantamnak Magyarország ellen beadott invesztációs javaslatát. A román külügyminiszter tanácstag és a kisantant fel akarja hatalmazni arra, hogy a népszövetségi tanácsülésén a Mtgyaro’szág el ei beadott javaslatot a szükséghez képest egészifse ki újabb bizonyitási anyaggal, amelynek a kis­antant birtokában van. A szentgotthárdi affér ügye a tanácsülésen előreláthatóan nagy hullámokat fog fölverni. Középeurópai Locarno. Komárom, — márc. 2. A békeszerződések megkötésekor a feiülmaradt hatalmak büszke hangon kürtölték világgá, hogy Európa és a világ békéjét hosszú időre biztosították A rettenetes igazság'alanságok megren difő hatásától ebábult és megbénult középeurópai hatalmak legázol' tehe­tetlenségükben kényszerítve volt «k a halálos ítéletet aláírni, amelyeket a má­moros hangulatban levő antant hatal­mak a mélyen megalázott és meg­­gzebdalt államoknak meghal gatása nél­kül szerkesztettek s csak aláírás céljá­ból terjesztetlek eléjük. Az egyo'da'u békeszerződés papiro­son igen szépen festett, természetesen a győztesek javára, azonban a gyakor­latban hamarosan rá kellett * jönni arra, hogy a legfőbb cél, a világbéke, ezekkel az okmányokkal koránt sincsen még biztosítva. Rá kellett jönniük, hogy a békeszerződésekben az iga>ságtalan intézkedésekkel uj háborúk magvát hin­tették el és olyan mélyen ütő tek se­beket a megcsonkított és jóvátétellel megnyomorítod országok kimerült testén, hogy azoknak meggyógyitásához az orvosszerek nagy halmaza szüsségel­­tetik. Rövidesen tisztába jöttek a győztes hatalmak azzal, hogy a békeszerződések teremtette uj helyzet valahogyan nem azt a képet mutatja, mint amit remél­tek és hozzá kellett fogni a szerződések kiegészítéséhez és pedig olyan módon, hogy külön szerződések kötésével pró­bálkoztak az alapszerződések egyes sar­kalatos pontját biztosítani. Azt a dog­mát állították fői, hogy a békeszerző­dések érinthetetlenek és különösen francia oldalról h3ngozialták, hogy semmiféle revnió nem jöhet számításba és a hatalmak, amelyek különösképen érdekelve vannak a békeszerződésekben, uj egyezményekkel igyekeztek bizton, ságukat megerősíteni. Franciaország rá­bírta Németországot arra, hogy Locar­­nóban ismrrje el keleti határait, vjgyis mondjon le Elszász-Lothaiingiáról, ami­nek ellenében Németország keleti hatá­raira nézve Franciaországtól szabad ke zel nyert. A világbéke egy ik alapiadé pilléré­nek minősítették akkor a Locarnoban kötött szerződést és a béke hívei nagy lelkesedéssel irtaK és beszéltek erről a nevezetes egyezményről. Locarno azóta fogalom lett, amelyre mindenütt úgy hivatkoztak, mint a béke megszilárai tójára és mindazok az államok, ame­lyek a békesz rzédésekben találják meg létük alapjai, igyekeznek a Locarnóhoz hasonló szerződések el résére. így első­sorban a kisantant államai törekednek arra, hogy mai határaik elismerését biztosítsak és pedig az által az állam által, amelynek kétharmad terüietéből kap ák saját íerüleiük lényeges részét, | amelynek biztonságát nem látják Allan j dónak, különösen a mindinkább tért­­í hódító békereviziós gondolat erősödése j miatt, amely meg problematikusabbá > teszi a középeurópai helyzete'. | így születeti. meg a köz^peurópai \ Locarno te>va és a napokban összeülő ! népszövetség előtt ez a terv már kon í krét alakot fog ölteni Benes dr. külügy­­í minisz er koncepciója alapján. A kis- I antant és ve e együtt Franciaország a I közfpeurópai Locaruótól várják a heiy- I zet megszilárdulását, mert ha Magyar- * országot sikerül rábírni arra, hogy a i saját testéből leszabdalt területekről [ lemondjon, és a kisaníaftt államoknak j mai halárait elism rje, akkor azt gon­­j dolják, hogy Középeurópiban azonnal béke lesz és senki sem fogja a kisan­­j tarnt circulusait megzavarni, A kisantant i ezúttal nagylelkű akar lenni, amennyi ! ben gazdasági előnyöket ajánl fel Ma­gyarországnak, sőt a magyar nemzeti | kisebbségek helyzetére nézve is kész i Ígéreteket tenni/ j Azonban kelkőn áll a vásár. Az egész világ jól tudja,\hogy az a példátlan i^azságtalansáp, amely Magyarországot * A vármegyeház körül... Irta KUzely Gyula I. A vármegyeház körül makad am volt, de azt is szalmával hordatta meg a városbiró, a szolgabiró meg letiltotta a hetivásárt, a mely szintén a várme­gyeház körül volt A főispán bsteg. Tüdőgyulladása volt a főispánnak. Ami főorvos volt a vármegyében, tiszteletbeli, meg valóságos, konzíliumot tartott ágyánál. A méltóságos ur szer vezete kifáradt a vármegye dolgától, a betegség mindkét tüdőszárnyra átment. Ne adjon az Isten komplikációt, nagy nyugalomra van szüksége a méltóságos urnák. Harmadnap pesti professzort hozat­tak a főorvosok, nyolcadnap a bécsi specialistáért telegráfoztak... A nta­­kadam szalmáján szandíauferek, hintók, határok futottak fel és már a kapuban őrtálló strázshajdu jelentette bánatosan, leeresztett karddal a notabilitásoknak: „rosszabbodott, bizony megint rósz szabodott ..." Fent a vicispán elborult homlokkal fogadta az érkezőket, az előteremben, meg az özvegy, sógor és komaasszo­nyok már halk sírásba fogtak ... — Már a köpöly, meg a pióca se használ... Az Ur oltalmazza a mi jóte­vőnket .. , Egyik hozzátette: — ... és adjon erői Ernának ... Erna a méltóságos asszony volt. O a betegágynál fogadta, akiket a méltó ságos politika szerint ez a fogadtatás megilletett. Magas, karcsú testű, már­vány istennő volt. A krízis óráiban is valami törhetetlen vcrtanu gőggel emelte a látogatókra a fenséges szempilláit. — Az orvosok reményt adnak — mondta, mikor a selypeki gróf és a megyei püspök a beteg körül ültek. — Tiz perce, hogy eszméletlen volt, kő- I szőnie a vármegyének, hogy a kör. szeretet ilyen imponránsan nyilvánul meg. . — Pótolhatatlan volna — mondotta i a selypeki gróf.. . — Az Isten kegyelmes — mondta a meghatott püspök ... Akkor a vicispán jött be . .. Az arca, amint csak úgy az ajtónyiláson bedugta, most inkább elképedt, sem mint elbo­rult volt. ,. — Nyilas Pista van itt, — súgta be vigyázva — nem tudom, elküldjem, avagy bebocsássam... A gróf és a püspök összenéztek ... — Az ellenzék vezére — vélekedett a gróf. — Személyes ellenség is — csóválta fejét a püspök .. . A méltóságos asszony nem szólt... Tallérnyi piros folt jelent meg a már­vány arcán ... — Nem érdemli meg — találgatta fennhangon az alispán ... — Példát kell tenni — mondotta a püspök... —... és különbséget is kell tenni — keménykedett a gróf, .. Ekkor megszólalt az asszony. Valami elmerült és elszánt vonás ült az arcán ... — Ellenzék és ellenség — mondta büszkén búgó hangon — a politikai porondon és a külviiágbah... itt a betegszobában csak beteglátogató. Fogadni kívánom... Az urak most mind a hárman össze­néztek. — Ez a keresztényi álláspont — bólintott a püspök. A másik két ur is bólintott. Aztán mind a három ur búcsúzott . . . — Helyet csinálunk — mondották egymásnak. A vicispán azuián előre ment bekül deni N,ilas Pistát. A gróf pedig az előterem ablskfü'kéjébe vezette el a megyéd püspököt... — És ha mégis... Isten őrizz tőle — a te álláspontod szerint ki lenne az utód... — A megye érdeke feltétlenül téged kíván — felelte a püspök... A gróf beharapta az ajkát és a hom­lokát is redöbe vonta... — N;m tudom, hogy vállalhatnám-e — mondta fanyalogva — minden esetre azonban felmegyek a miniszterhez hol­nap ... Az urak könnyedén üdvözölték Nyilas Pistát, aztán kezet fogtak a vicispánnal.. — Nehéz a szereped — sajnálta a püspök... — Nehéz — felelte a vicispán és valami követelő fürkészés támadt a szemében, a mikor hozzátette: — hanem Isten engem, nem is szolgálok több főispánt. . A gróf és a püspök most nem néz­tek össze, Nyilas Pista után néztek, aki a betegszobába lépett... II. Akkor szembenálltak a márványhé­rosz-férfi és a márvány istenasszony, márványosan, lobogó tekintettel, rezgő orrcimpákkal és vergődő halántékkal néztek egymásra... — Telefonált Erna,,. Ahogy akkor Ígértem, itt vagyok, az első hívásra... Az asszony két királynő-lépéssel eljött a betegágy függönyétől... — Azt akarom, hogy megbocsásson Pista. Egyszer elhibáztam az életem, másodszor el nem hiházom... Azt akarom tudni, szeret-e még Pista... M Wer növény tálra sok orvos által ajánlva mint kitünően bevált háziszer. Rossz emésztés, ebből eredő fejfájás, eldugulás, májbaj, kólika,aranyér,vérszegénység, gyomorbaj és étvágytalanság, bélrenyheség és sárgaság ellen. Minden gyógytárban kapható. 1 üveg ára 5 Ke. Vigyázat a »VÖRÖS RÁK< védjegyre. Készíti: VÖRÖS RÁK gyógyszertár BRATISLAVA. érte, csak egyetlen egy módpif tehető jóvá: a trianoni szerződ^reviziójaval. Ez el fog következnj, tikár ejőbb, akár később, de egysapf elérkeziiOMa talán súlyos konfliktusokat okozná' még, de idők múltával ez elöl kitérni nem lehet. Magyaiország jól tudji ezt és azért nem h heiő, hogy a most felajánlott középeurópd Locarnoérí még csak tár­gyalásokba is bocsátkozzék. Ezt tudnia kell a kisantant irányitó fejének, Be­­nesnek is, aki pedig nagy vehemenciá­val vetette rá magát erre a kérdésre, amelynek megoldása elsősorban Cseh­szlovákiának lenne érdekében De azzal is tisztában kell Benesnek lennie, hogy az ő személye ebben a kérdésben min­den megoldásnak ütközője, mert az a politika, amelyet tiz tv Cta Magyaror­szág ellen folytat, csak a legnagyobb bizalmatlanságot érlelte meg vele szem­ben a Dunán túl elterülő, megcsonkított országban s minden kezde nényezés, mely részéről történik, elutasításra talál különösen, ha olyan feltételek kísérik azt, mint a középeurópai Locarno tervét. Azt máris meg lehet állapítani, hogy Magyarország nem fogja a Közép­­európai Loe*rnot megkötni, mert ez olyan kupi uláció voína, amellyel nem­zed létének sírját ásná meg. Erre pedig egyetlen egy önérzetes s faji erejében bízó áltam sem kapható____________ Lerakat Komáromban: Bárdos Jenő, Kovach Tihamér gyógyszertára, Kubányi Testvérek és Jliszdorfer Károly drogériában A férfi felvitele kemény áúát... — Az erényével és a hibájával és ha van, a bűnével szeretem Erna.,. A márványasszony homlokán valami nagy világosság támadt. Talán a vissz­fénye annak az erős ragyogásnak, amely most a szempilíái alatt égett... — Akkor siessen Pestre, Pista. En tudom, hogy odafönt maga van főis­pánnak kiszemelve. Az uram azért üldözte úgy... csak akarnia keli és akkor egymásé leszünk mindörökre... A márványasszony ekkor már nem volt márványasszony. Vagy ha nem változhat perc alatt az ember anyaga, hát izzó márvány volt, amelynek a kékleheietü erezése lázadva tombolt a a finom felület mesteri csiszoltsága alatt És Nyilas Pista sem volt a már­ványhérosz. Nyilas Pista a megkísértett férfi volt, aki annyi esztendő előtti vágya után érzi, hogy ölébe hull, vagy rászakad az égbolt. Halálosan édes és halálosan végzetes a másik... Az egyiktől a férfibecsület csorbul ki, a másiktól kicsorbul a férfiélet... Pista az asszonytól hátrafelé tett egy lépést. A betegágy függönyére intett, ahol még vergődött egy másik férfiélet. — Az ura. Erna, még él... erős férfi... Talán nem is hal meg.,, A márványasszony tovább izzott. A csiszolt felület alatt talán évek asszony­­kínjának felgyűlt zsarátnoka égett... — Az uram, — mondta megvonaglő, kicsattanó szájjal — még él, ha ez élet... De meghalt már, ha az eszmélet az élet. Nekem nem hallgatta el a professzor. A szive, amely kiszáradt életében, nem birja a lázt, porrá esik össze most. A papot kell hivni és a sírásót... — És én újra szabad vagyok —

Next

/
Oldalképek
Tartalom