Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-02-28 / 25. szám

Pl«8-yvenkilencedik évfolyam 95. szám. Kedd, 1088. február 88, POUMAHAP SlSíiaa'íési ár 8»eh**l0TÍk értékben: Selfbí'ű é* vidékre postai ssétküidéssel: iSgäss évre 89 K, félévre 40 K, negyedévre 20 S. — Külföldön ISO Ki. vyes «in ára i 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádoi-u. tBs Megjelenik hetenkint háromszor i kedden, csütörtökön és szombaton. II béke ellenségei Komárom, — febr. 27. Benes elemében van, a párisi lapok is meginterjúvolták és igy alkalma van nyilatkozni a békéről, amelynek ő egyik oszlopának kép­zeli magát. A magyarokkal nem igen rokonszenvező és a kisantant szubvencióját élvező Petit Parisien­­nek adott interjúban Benes a béke ellenségeiről nyilatkozott. Ezek a macedón komitácsik, a magyar faj­védők és a német nemzetiek. így egy csokorba kötve nagyszerűen hat ez a trifólium, de ezzel Benrs nem gondolta meg, hogy a saját presztízsének is sokat árt. A balkáni macedón komitácsik­­kal egy sorba helyezi a magyar fajvédőket és a német ultra nem­zetieket. Lássuk ezeket egyenként. A macedón komitácsik — elis­merjük — illegális módon és esz­közökkel küzdenek legázolt nem­zetük önállóságának elismeréséért. Tudvalevőleg Macedóniát a szerbek királyságához csatolta a békeszer­ződés, természetesen népszavazás és a macedón lakosság megkérde­zése nélkül. Hogy azután a szer­­bek ilyen eszközökkel pacifikáinak, arra válasz az a sok revolverlövés, amely ott elcsatíanik. A macedó­noknak adják meg nemzeli jogaikat és emberhez méltóan bánjanak velük, akkor bizonyára kevesebb lesz a merénylet is. Ami a magyar fajvédőket illeti, azok már odahaza is igen kevés vizet zavarnak és politikai befolyá­suk a nullával egyenlő. Magyar­­országon a békét akarja a nemzet egész közvéleménye és a kormány­nak is ez egyetlen progra mja. A fajvédők valamikor szerepet vittek a politikában is, azonban ez a leg­utolsó választások óta már meg­szűnt. Igen rosszul ismeri Benes a magyar fajvédők erőviszonyait és külügyi hírszolgálata igen gyenge lehet, ha erre a következtetésre jut. Azonban egyet meg kell jegyeznie Benesnek: Magyarországon sem fajvédő, sem egységespárti, sem szocialista, sem demokrata nem mond le a revíziónak a népszö­vetség alkotmányában b:ztositolt lehetőségeiről és nem szándékozik sem dunai szövetségnek, sem ke­leti Locarnónak alakjában függet­lenségét feláldozni. Azt hisszük, hogy sokkal átiátszóbbak ezek a csalétkek, hogy erre lépremehes­­senek. J - • A Balkán és Magyarország mellé odaállítja Benes a Dagy Német­birodalom ultranemzeti pártjait is, amelyek tudvalevőleg szintén nem akarnak Benes ur járszalagján, hanem a maguk lábán járni, akár kellemes ez Benesnek és Párisnak, akár nem kellemes. A német jobb­oldal pártjainak meg van a ma­guk jogosult célkitűzése és ezen az utón haladnak céljaik elérése felé. Hogy ez a cél a német csá­szárság restaurálása-e, vagy más, azt korai volna részletezni. A né­met nemzetiek, akikhez közel álla­nak a német fajvédők és ezek szervezete, a németek önállóságá­ért küzdenek és nem hajlandók továbbmenni egy lépést sem ezen a határon. Ne vegye nekik rossz néven Benes miDiszler ur, hogy ezek nem lelkesének a versaiilesi szerződés bö esességéért. A német nemzetiek ebben nem hisznek, de ismerik a történelmet, amely az ilyen dogmákat elég gyorsan fel­cserélte más dogmákkal. Benes szerint a macedón komi­tácsik, a budapesti fajvédők, a ber­lini német nemzetiek a béke ellen­ségei. Hogy Üszböbben miként gondolkodnak Benes nyilatkozata felöl, azt nem tudjuk, de Buda­pesten és Berlinben nem igen örülnek meg neki, az bizonyos. Mert elvégre nem az szolgálja a bé­két, aki azt mindig a száján hordja, hanem az, aki a béke sze­rint éi és ezért dolgozik. Benes túlsókat beszél a békéről és tul­­keveset cselekszik az érdekében. A békének egyik garanciája az is, hogy azt elégedett nemzet akarja. Ha Benes körülnéz a köztársaság nemzetein, igen sokat tanulhatna olyasmit, amit még el kellene vé­gezni addig, amig a békéről ilyen ellenmondást nem ismerő hangon nyilatkozik. Ha azoknak a nemze­teknek a véleményét kívánná is­merni, amelyek Csehszlovákiában élnek, igen sok disszonáns hangot hallana, amely elvenné a kedvét az ilyen dip’omaiikus érzéket nél­külöző Ítélkezésektől, amelyeket nem képes tényekkel alátámasztani. POLITIKAI SZEMLE Komárom, —február 27. Kedden ülést tart a szenátus. A szenátus a befejezéséhez közeledő ŐS2Í ülésszakban még néhány ülést fog tartani. Kedden délután lesz a legkö­zelebbi ülés, amelynek napirendjén a prágai illetőségű polgárok közkórházi gyógykezeltetésének dijáról és az útle­vélről szóló törvényjavaslatok szerepel­nek. Az ülés előtt fél négykor a klub­elnökök tartanak konferenciát. A parlament sürgős összehívása. Amint a prágai cseh lapok jelentik, a szocialista pártok tekintettel a bá­­nyászsztrájkra, a parlament azonnali összehívását akarják kikényszeríteni Az a szándékuk, hogy az elnökség elé indítványt terjesztenek, amelyben azt kérik, hogy az indítvány benyújtásától számított három napon belül hívják össze a parlamentet. Az indítványhoz szükséges aláírások gyűjtését már meg­kezdették. Hogy az indítvány a ház­szabályok értelmében benyújtható Igyen, ahhoz a képviselők két ötödének, tehát legalább 120 képviselőnek az aláírása szükséges. Fontos zsupánt tanácskozás. Kedden, január 28-án fontos poli­tikai tanácskozást tartanak, amelyen résztvesznek az összes szlovenszkói zsupánok. A tanácskozáson megbeszé­lés tárgyát fogja képezni többek között a megyei rendszer likvidálása és ezzel kapcsolatban a tartományi rendszer életbeléptetése, beleértve a tisztviselői személyi kérdéseket is. Tanácskozni fognak a tartományi választásról s, amelyet ezen a konferencián fognak előkészíteni. Amnesztia a jubileumi ünnep­pel kapcsolatban. Az idei őszön rendezendő nagy ál­lami jubiláris ünnepségekkel kapcso­latban s.éleskörü amnesztiáról beszélnek kormánykörökben. Az igazságügymi­niszter ugyanis egy rendeletet készít elő, amely az ez évi október 28 án tartandó állami ünnep alkalmával kibo­csátandó amnesztiát fogja tartalmazni. Még ugyan nem kész a rendelet, de értesülésünk szerint bizonyos, hogy a köztársasági elnök az évfordulóra való tekintettel, ebben az évben nagy számú elítéltet fog amnesztiában részesíteni. Az amnesztiában politikai elítéltek is fognak részesülni. Formális panaszt emel a kisantant. A szentgotthárdi állomáson elárve­rezett fegyveralkatrészek ügyében a múlt hét óta ugyancsak tombol a sajtóháboru, amelyből különösen a kis­antant szolgálatában álló francia lapok veszik ki a részüket Az affér a kis­antant korábbi jegyzéke értelmében úgyis a március 5-én megnyitandó népszövetségi ülés elé kerüi, azonban, amint hírlik, nem abban a formában amelyben benyújtották. Az Echo de Paris c. francia lap vezércikkírója sze­rint tekintettel arra, hogy súlyos vita várható a népszövetségben a szentgott­hárdi incidens körül, hír szerint a kis­antant Drummand népszövetségi főtitkár ösztönzésére formális panaszt fog elő­terjeszteni Magyarország ellen azzal a céllal, hogy Briand és Cseng Lo nép­­szövetségi elnök, a február 22 iki táv­irat aláírói joggal hivatkozhassanak az egyezségi okmány Il ik cikkelyére. A kisantautnak ez a lépése igen nagy felelősséggel jár a kisantant államaira, amelyek úgy látszik francia biztatásra nem rettennek vissza még attól sem, hogy a népszövetségi ülést botrányok színhelyévé degradálják. Megalakul a szlovák autonomisták pártja. Mint ismeretes, a szlovákok jelen­tékeny része nincs megelégedve a szlovák néppártnak a kormányba tör­tént belépésével, amely a párt legfőbb programpontjának, Szlovenszkó autonó­miájának feladásával történt. Az elé­gedetlen szlovákok Hlinka pártjától eltávolodtak és Autonómia cimen lapot indítva, politikai programúk tengelyévé az autonómia kérdését telték. Ez az uj lap legutóbbi számában utal am. hogy nem sikerült a szlovák néppártot visszavezetni az igazi aulonómista poli­tika útjára és ezért szükséges, hogy egy olyan párt alakuljon, amely az autonómiát Írja föl zászlajára. Az uj párt szlovák autonomisták pártja címmel alakul meg és osztály vagy felekezeti külön érdekek szolgálata nélkül egye­dül Szlovenszkó autonómiájáért fog küzdeni. A párt szervezését már meg­kezdték. Genfben ideges hatást váltott ki a Róma és Bécs között felmerült konfliktus. A Temps szerint Mussolini az olasz-osztrák vitát a szent­gotthárdi incidens ellensúlyozására vetette fel. Londoni diplomáciai körökben nagy nyugtalanságot keltett a Róma és Bécs közti feszültség, amelyet az osztrák kan­cellár beszéde okozott. A'ár régebben beszélik politikai körökben, hogy Seipel prágai látogatása és általá­ban a cseh-osztrák közeledés Bécset Magyarország és Olaszország ellen fogja crienálni. Ausztria már a szentgotthárdi esettel kapcsolatban ba'á'ságíalanui viselkedett Magyarországgal szemben és az osztrák gyűlölködés Oaszorszag és Magyar­­ország ellen még oda vezethető vissza, hogy 1921 ben ogy oiasz külügymi­niszter Magyarországnak ítélte Sopront. Benes Magyarország bekerítése céljából a kisantant körébe akarja vonni Ausz­triát. Az Olaszországgal szembekerült Ausztria olasz és magyarellenes politi­kájában a kisanlantra, a déltiroli németek ügyében Németországba, végül magyar­ellenes politikájában Franciaországra támaszkodik. Minden esetre ez afucsa csoportosulás nem kis veszélyt rejthet a dunaj Európa békéjére A Temps vezércikkében azt Írja, hogy Mussolini a tiroli kérdést s az osztrák-olasz vitát s szentgoiihárdi incidens ellensúlyozására vetette fel. A bácsi hpok azt Írják, hogy Mus­solini nem fogja beérni az osztrák kor­mány részéről bocsánatkéréssel, hanem biztos iiékot kér majd Seipel kan­­ce linói, hogy hasonló kirohanások nem lesznek többé Olaszország ellen a nemzeti tanácsban. —február 27. Állítólag a Brenneren összeütközések voltak az olasz-osztrák határjárőrök köz», bár Bécsben ezeket a híreket megcáfolták. Seipel kancellár egyelőre nem gondol arra, hogy az elhangzott parlamenti vádakból bármit is vissza­vonjon. Genfban a népszövetség dele­gátusainak kört ban, akik a bizottsági konferencián vannak együtt, kínos hatást váltott ki az osztrák—o'asz konfliktus. A hangulat amúgy is ideges volt a szentgotthárdi eset miatt és a déltiroli vita következtében még komorabbnak taitják a helyzetet most. Gondolatok egy műkedvelő előadáson. A komáromi ipariskola tanulói műked­velő előadása — A „Csirkefogói11 meg­ismételték a teljes siker jegyében. — Az előadás kulturmissziója. Komárom, — február 26. Már nagyon sok műkedvelő előadást láttam és nagyon sokat kellett konven­cionális elismerő bókokkal illetnem, hogy a műkedvelőknek ne vegyem et a kedvét, mert hiszen annyit csak meg­érdemelnek szegény műkedvelők, hogy agyba főbe dicsérjük őket, hiszen ez éppen úgy kijár nekik, mint a nősze­replőknek a csokor virág, azzal a kü­lönbséggel, hogy amig a virágok nem egyszer súlyosan megterhelik a költség-

Next

/
Oldalképek
Tartalom