Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-01-07 / 3. szám

1928. január 7. Komáromi Lapok 7. oldal. — Oálamerikai magyarok. Két uj magyar újság indult meg most ősz­szel Délamerikában Ami mutatja, hogy a magyarság: mennyire szét­szóródik a világban, de mutatja azt is, hogy mennyire megőrzi a ma­gyarságát. Megható látni ebben tér jedelemre kicsiny újságban is mily szeretettel szemelgetik ki az otthoni híreket, hol boldogan dicsekedve el egy-egy maeyar sikerrel, hol búsul­va egy-egy balsikeren vagy szenve­délyes megjegyzést téve a magyarság ellenségeire. A régibb a kettő közül a Magyarság. Szerkesztői Wolf S. Rudolf és Hegedűs Péter Mont évi deoban. Uruguay fővárosában je­lenik meg. A Rio Grande Ma­gyar Híradó, Rio Grande do Sul első és egyetlen magyar új­ságja, a Porto-Alegrei Magyar Egye­sület hivatalos lapja, október 22-én jelent meg elsször Porto-Alegreibeo. Szerkesztői Királyhegyi Endre dr. ottani orvos, Rottmann Hugó dr és Bunzlau József, aki eg>ben a lap kiadója is. Az újság magyar szedőt keres. Eddi# szemmel láthatóan spanyol szedők szedik derekasan, érthetően, de különösen a szavak elválasztásában már elárulják az idegent elválasztva még a hogy ot is igy: ho-gy. De ez is kedvesen hat az újságban. Megható, amit a Rio Grandei Magyar Híradó a leg­régibb rio-grandei magyarról ir, aki 84 éves és hazavágyik, Kuhl Felix­­nek hívják és 16 éves korában in­dult el a világba szerencsét próbálni. U volt az első magyar ember, aki másik négy társával, köztük Berta Jánossal, a „Berta“ gyár megalapí­tójával együtt Rio Grande de Sül­ben letelepedett. Kuhl Félix szaki tott a mesterségével. Porto Alegre közelében, Le,eadoban üzletet nyi­tott s ötvenkilenc évvel ezelőtt meg­nősült. Azóta a Kuhl-családból már a harmadik generáció nőtt fel ma­gyar szellemben, magyar nevelésben. Az egyik fiú, Kuhl Ede Porto Alegre egyik ievnagyobb vaskereskedő cé­gének főnöke s a rio-grande ma­gyarság megértő barátja. Maga Kuhl Felix — jó magyar képű öreg ur, a porto alegrei magyar újság az arc­képét s a felesége, fiai arcképét is közli — boldogan él legeadoi birto­kán, élénk érdeklődéssel v seltetik minden iránt, ami magyar s nincs más vágya, mint még egyszer visz­­sza menni szülővárosába, Kapos­várra. — Az aggkor) gyengeség általános fáradtság érzetét kelti. Az izmok ernyedtek, az idegek feszültek. Masz­­szirozza magát alPa menlhol--ós­­borszesszel, ez frissíti a vérkerin­gést, erősíti az izmokat, frissíti az idegeket és növeli a munkaerőt. Permetezze lakását és mellékhelyi­ségeit, ezzel fertőtleníti a levegőt. Kérjen kizárólag csak eredeti AlPa sósborszeszf, sértetlen plombával. — Óriási viráo'öm-fl8k«t szállítanak minden esztendőben a erassei, fran­ciaországi parföm gyárakba. 1500 ton­na jázmint, 200 tonna rózsát és 2500 tonna narancsvirágot dolgoznak fel ott a párlómühelyekben. — A zsidó«, a je-sui'ak és a sza­badkőművesek— hóid »rmészetűek. Lu­­dendorff tábornok felesége ismét a nyil­vánosság elé lépett. Münchenből jelen tik, hogy a hires generális sémita szár­mazású neje cikket irt a „Deutsche Rundschau“ ba s kifejtette férje leg­újabb nézetét. — Az én férjem véle­ménye szerint — irta többek között — a zsidók, a jezsuiták és a szab dkő­­művesek közöd voltaképp n semmi különbség nincs. Valamennyinek hold­természete van. Mit kell e/en érteni? Azt, hogy amint a hód mindig csak az egyik oldalát fordítja a fö d felé éppen igy a zsidók, a jezsuiták és a szabadkőművesek is lényüknek mindig csak az egyik oldalát mutatják a világnak. Ez az oka annak, hogy hiába harcoltak eddig ellenük. — Most azonban kipattan'ottuk a nagy titkot, —folytatja Mathilda Ludendorff — most mar tudjuk, hogy a zsidók, a jezsuiták és a szabadkőművesek holdtermészetüek. Csak az szük­séges, hogy a természetüket megfordít­suk sakkor a világ másik oldalukat is látni fogja. Minden attól függ tehát, sikerül e forgásba hozni a természetü­ket: igen vagy nem? Az egész német nép oda fog állani a kurblihóz és for­gatni fogjá, akkór a lényük másik ol­dalát is sikerül majd megpillantani. — Vigyázzon azonban a nemet nép, — figyelmeztet a tábornokné — a kurblit ne forgassa nagyon sebesen, mert ak kor nem fog jól látni. Lassan, de sza­kadatlanul keil forgatni a kurblit, akkor azután a zsidók, a jezsuiták és a sza­badkőművesek nem menekü'hetnek A világ a maguk mivoltában fogja őket láthatni. — Még fajvédő körökben is mo­solyognak ezen az értelmetlenségen. — Egv sísróny ké'egető. Nem a megszokott „Kéremalássan“ ártatlan szavakkal kéregetett Dunamocson Seidl 4/ilmos 56 éves koldus, hanem sokkal agresszívebben lépett fel, mert késsel támadóit rá Gergely La­jos dunamocsi lakosra és család­jára. Sikerült azonban ártalmatlanná tenni, Letartóztatták és átadták a bíróságnak. — Elfogtak egy eiketnáma gyilkost, akit a komáromi eiketnóma intézet tanerőivel hallgattak ki. Tavaly ok­tóber elején Kúrát községben Szokol Péter 42 éves siketnéma koldus több fejszecsappal meggyilkolta az ugyan­csak siketnéma nővérét, aki nem akart vele szerelemben élni. A gyilkos akkor nyomtalanul ehüot és a legszorgosabb nyomozás ellenére sem tudták tartóz­kodási helyét megállapítani A napok­ban, egyik este, a csendőrjárőr Léva környékén felismerte a gyilkost, akit azonnal lefogtak és a párkányi járás bírósághoz szállítottak. Kih Ugatása nagy nehézségekbe ütközik és ezért átszállították a komáromi államügyészség fogházába, ahol a siketnéma intézet tanerőivel hallgatták ki, hogy a gyil­kosságra vonatkozólag megtudjanak valamit. — Még mindig hoznak a ráolvasás­ban. Elég sajnos, hogy a nép nagy része még mindig hisz a baboná­ban és a cigányok bübájosságában. Ezt bizonyítja az alábbi eset is, amely Párkányban játszódott le. Nagy Mária földmivesasszony súlyos be­tegen feküdt ágyában, midón be­­sompolygott hozzá egy Kovács Máli nevű cigányasszony, aki rövidesen elhitette a beteggel, hogy ó ráolva­sással megtudja öt gyógyítani. A gyógyítás megkezdéséhez 100 koro nát, egy téli fejkendöt és egy tollal jól megtömött vánkost kért és ka­póit. Elkezdte a hókusz-pókuszt, majd látva, hogy a beteg jártányi erővel sem bir — szép nyugodtan össze­csomagolt mindent és kereket ol­dott. A csendőrség iparkodik őt kézrekeriteni, — A nagy családok gyermekei jobb tanulók, mint a kisabbake. Ezt a meg­állapűást Huntington, a Connecticut állambeli Yale egyetem tanára teszi egy most megjelent értekezésében. Ki­mutatást közöl arról, hogy az egyetem hallgatói közül, kik a legjobb tanulók s összefoglsláskepen azt mondja, hogy az iskJai évek alatt a nagyoób csalá­dok gyermekei végeznek minden tekin­tetben jobb munkát. — Aki lőccsel kedveskedik a felesé­gének. Súlyos testi sértés címén indí­tott eljárást a csendőrség Bedik L jós kurali lakós ellen, aki e^y családi per­patvar alkalmával lőcsöt ragadott és su ly08an megsebesítette feleségét a fején. A tettes azzal védekezik, hogy ittas volt. — Wsisziovits Emil fe'oyoayult N igy­­váradi jelentés szerin1 Weiszlovits Emii, a nagy 'áradi Park Hoiel tulajdonosa, akit a román diákok súlyosan megsebe­sítettek, felgyógyult. — Megcsonkított műemlék. A ko­máromi vár a városnak egyetlen épi tészeti műemléke. Ennek a hatalmas épületnek a nagy Dunára néző két hegyes bástyafalát let rágták és azok most csonkán állanak. Mi nem ragasz­kodunk a várhoz, sem p dig nem lel­kesedünk érte, mert az egy nagy darab anakronizmus a repü őgjpek korszaká­ban De a vár, különösen az óvár falai a XVI, század várépitésének tipikus képét mulattak. Most ebből a képből lényirtak egy darabot, állítólag a kikötő miau. Adják oda az egész várat a kikötőnek, ha területre van szüksége, és rontassák le az egészet, ennek volna értelme, de darabkákat elszedni belőle, még sem méltó eljárás. ügy tudjuk, Pozsonyban van egy országos műemlékhivatal, mely sokszor haszontalan ócskaságok érdekében is közbe szokott lépni és megakadályozza értéktelen lim-lomok kivitelét. Mikor a Szent András templomot restaurálták még a színeket is meghatározta, hogy milyenre fessék be annak külsejét. En­nek a hivatalnak a hozzájárulását kel­lett volna kikérni, mielőtt a csákányo­kat belevágtak az öregvár bástyáinak az oldalába. Ez a möemlékpusztitás újabb bizonyítéka annak a materialista szellemnek, amely mindent elpusztít ami útjában van, A körülmetélf komá­romi vár, mint műemlék, látványossága lesz Komáromnak. — Nyugdíjazzák az antiszemita Cuza tanárt. A bukaresti hivatalos lap de­krétumot tesz közié, amely szerint a kormány Cuza tanárt, a román anti­szemitizmus ismert vezérét nyugdíjazza. A nyugdíjazás állítólag Cuza öregsé­gére való tekintettel történt, a valóság­ban azonban az az oka, hogy a roman kormány mérsékelni akarja az antisze­mita mozgalmat, mielőtt a külföld be­avatkozna. Nyugdíjaztatása által az antiszemita vezér elveszíti a kapcsolatot az egyetemi diáksággal. — Sikerűit zároh J’óvadászat A ko­­máromszentpéteri III. sz vadászlár­­saság folyó évi január hó 3-án tar­totta meg nagy sikerrel záróhajfó­­vadászatáf. A vadásztársaság, mely­nek élén Szabó Boldizsár elnök, Kelkó Sándor jegyző Mitola János pénztáros és Ondrusek Imre vadász­területkezelő állanak, nagyon szép eredménnyel vezette le a záró hajtó­vadászatot amely valósággal meg­koronázta az őszi szezon jeleníős eredményét A társaság az őszi évadban 1300 foglyot, 60 vadkacsát, 17 fácánt, 45 vadludat. 397 nyulat és számos ragadozót lót. A hajtó­vadászat Ondrusek szakszerű és körültekintő vezetésével folyt le. A vadászat befejezése után Pusztai Sándor jóntvü vendéglőjében sike­rült társasvacsora volt amelyen a vadásztársaság tagjain kivül meg hivott vendégek is resztvettek. A tár­saság a jó barátság és egyetértő összetartás jegyében Farkas Gyula zenekarának szép nótái mellett a reggeli óráig maradt együtt és a jelenvoltak a legszebb emlékekkel gondolnak a hangulatosan szép vadásznapra. — A vonat kerek»! alatt. Megdöb­bentő esetnek voltak tanúi a n-ipokban a párkányi vasútállomáson tar ózkodók. A Pozsony felé induló gyorsvonat már mozgásban volt, amikor egy idősebb ur fel akart arra ugrani. A !■ pc bőkről azonbm lecsúszott és a lassan mozgó kocsik alá kerül). A kerekek már majd­nem testét elérték, amikor Piachy L. rendőrőrmester odaugrott és saját testi épségének kockáztatásával megmentette őt az elgázolastó). — Befagyott a Feriőtó. S proni tudósítás szerint a Fertő, tó b fagyott. Az ötven centiméter vastagságú jégén bonyoliiják le a gyalogforgalmat. — Amikor a tolvajok a ház éber őrét iopj k el. Nem mindennapi eset történt Ipoysáeon. Ismeretlen n-ivajok jártak B einer Sándor birtokos házában. A betörődet azonban valami nesz meg­riasztotta és odébb álltak, mindössze a ház eber őrét, az 500 K értékű far­kaskutyát vitték maguskal. — Básekong espzu i lasz Idán H igá­ban. A békeszerződések revíziójával foglalkozó bizot ság nem t->r ja meg Hágában a feb utr 3 ára és 4 re hit detett tanácskozását. Ezzel szemben még ebben az évben általános bene­­kongress/ust tartanak a hágai béke palotában. — Magyarországon tilos 18 áven alu'iakna« sz8->ZS* italt kimarni. A belügyminiszter rendeletet bocsátott ki, amely szerint 18 éven a üli kiskorúak­nak tiios bárminemű szeszesitalt ki­mérni A rendelet január 12 én lép életbe A rendelet megszegőit szigorú büntetéssel suj ják. — Az agrárbank újra bslápstt a bankuarmibe. A csehszlovák agrá b tnk, amety szintén felbontotta bankkartelli szerződését, most újra megegyezett a kartell vezetőségével és belépett annak kötelékébe. Közgazdaság, tatul kukorica koróból is fognak papirost gyártani. Műselyem harisnya kukoricából. — január 6 án. Dorner MÁV. mérnök kapta meg a szabadalmat arra a nagyjelentőségű találmányra, amely a kukoricakoróból tud papírgyártáshoz szükséges nyers­anyagot produkálni. A találmány hasz­nosítását Schikenn Miksa vette meg. A konzorcium azt tervezte, hogy Ercsi­ben (Magyarországon) létesíti az első ilyen gyárat, amelyet azonban meg fog előzni az amerikai gyár üzembehelye­zése, mert az idei év folyamán sikerült egy nagy tőkeerejű amerikai társaság részére eladni a szabadalmat. Ez a társaság két millió költséggel felépítette a gyárat, amely az idei év elején üzembe is serül. A gyár a Missisipi partján, a kukorica termő vidékek központjában létesült, amely óriási mennyiséget tud majd előállítani. Előre­láthatólag felálitják az első ilynemű magyar gyárat is, de tárgyalások vannak folyama ban azirányban is, hogy Oaz­­országban, a Pó vidékén is létesüljön egy ilyen gyár, amely kukoricából átli­­| tana elő papirost. Megfelelő vegyi­­? művelet utján a müseiyemgyártáshoz is kiválóan alkalmas anyagot tudnak előállítani az uj szabadalom révén és csináltak is már kukoricából műselyem­­harisnyát. A müselyemgyárak körében ezért élénken érdeklődnek az uj sza­badalom sisere iránt. Emelkedik a szénfogyasz­tás Magyarországon. — jdhuár 1. Többször felmerült az a hir, hogy nemzetközi szénegyezmény készül és hogy ennek érdekében tárgyalások vannak folyamatban. Legújabban Lon­donon keresztül érkezett az a hir, hogy a nemzetközi egyezmény bevezetése­ként elsősorban német—angol meg­egyezést akarnak létrehozni Düssel­dorfból. a német nehéz ipar központ­jából, ezzel szemben most ismét a leghatározottabban kijelentik, hogy ilyen tárgyalások egyáltalán nem foly- Dak és semmiféle megegyezés nem készül. A magyar szénpiac helyzete a hideg időjárás következtében erősen megszilárdult.- A magyar szénbányák teljes mértékben foglalkoztatva vannak és bár a most elmúlt évben nem merült fel olyan rendkívüli jelenség, mint amilyen a nagy angol szénbányász sztrájk volt, a széntermelés az előző évhez képest 8 százalékkal emelkedett. Magyar­­országon a szénfogyasztás már elérte a háború előtti nívót. Az árak és munkabérek változatlanok. X A Komáromi Koronabank igaz­tt“'o*aei üi«»e. A Komáromi Korona Bank tegnapelőtt tartotta meg újjá­alakulása óta első igazgatósági ülését, amelyen megjelentek Po­zsonyból Hurna Rikárd dr egyetemi tanár és Közti Jaroslav, a pozsonyi Légióbank fiók igazgatója, mint felügyelőbizotlsági, illetve igazgató­­sági tagok. Az igazgatóság és felügye­lőbizottság ezután megválasztotta elnökeit, éppúgy ezek helyetteseit is, ami egyhangúan történt meg. Majd több, a bankot érdeklő bel­­üggyel foglalkoztak és a tisztvi­selői kérdést végleg megoldot­ták. A bank vezetése a Legióbank égisze alatt ezáltal megint a rendes kerékvágásba jutott és minden remény meg van ahhoz, hogy a Koronabank újra a régi jelentőség­hez fog jutni Komárom közgaz­dasági életében, X Ejv nnitio hnszázezer koronát te» fi-kki anov»mo«ri sztnjuok folytan elmaradt munkabarek. A statisztikai hivatal most tette közzé a novemberi sztrájKstatiszt'kát, amely szerint Cseh­szlovákiában novembeiben 27 sztrájk volt, ezek közül 17 sikerült, 3 pedig sikerelenül végződött, 7 sz'rá|knak az eredménye ismereilen. A sztrájkok foly­tán elmaradt munkabérek egymiliió­­hatez'zezer koronát tesznek kj. k «lerkeixtAiért a tö*zerte»ztő a felelő». Lapkiadó: Spitxer Béla. lyomatott SpiUn Sándor könyvnyomdájába* Komárom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom