Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-02-23 / 23. szám
gyrenkilenoedik évfoly am, 313. fiizAm. O^ttt&rtök, 1088. február 33, POUTUEAKAP. 316fj*etó*i ix sflob«»lo?ák értékben: l«iftiec éi vidékre postai aaétkftldéviel: 'fjAm évre $5© X, féiérr* 4© X. «iPSVídévR» it) K. — Külfölden 150 Ki ;»■ J1«» wá?» ífa j 8fö ÍKSéí". A csehszlovák főidre' form és a döníoMrósag Kómáról), — február 22. Pár héttel ezelőtt a cseh lapok nagy lel (rendezéssel közö ték, hogy a döntőbíróság elutasította Hadik Barkőczy Endre felperesnek a csehszlovák állam ellen indított keresetét és ezzel a földbirtok kisajátítás-tényét legalizálta minden külföldi birtokossal szemben. Most az derül ki, hogy ez nem volt egyéb a. közvélemény becsapásánál, mert a döntőbíróság az ügy érdemében még nem döntött és ítéletet nem hozott, ellenben elutasította a f felperesnek azt a javaslatát., hogy a csehszlovák állam ellen .biztosító intézkedéseket tegyen foganatba. Ez a közbeszóló intézkedés még nem itéiet és a döntőbíróság nem mondott ki semmit az ügy érdemében: joga voit-e az államnak idegen állampolgárok birtokát elvenni és a tulajdonost annak forgalmi értékén mélyen alul, a tényleges érték égy kis hányadrészével kielégiteni. Mivei pedig a lefoglalt birtokokra vagyondézsmát is vetettek ki, amely a legtöbb eseiben meghaladta a»t a kisajátítási árat, amelyet a földhivatal fizetni akart, felmerült az a kérdés is, hogy jogos eljárás-e a vagyondézsma előzetes behajtása. Ebben a kérdésben igen érdekes a csehszlovák kormány képviselőjének nyilatkozata, aki kijelentette, hogy a vagyondézsma kifizetésére ; halasztást adott a kormány az át- j vételi ár kifizetéséig és mindazok- ! ban a kedvezésekben bajiandó része- ; siteni a felperest, melyekben eddig másokat is részesített. Eddig ezt a hangot egyáltalán nem hallottak a földbirtok lefoglalások körül és e helyett inkább fenyegetések hangzottak el a földtulajdonosokkal szemben úgy a sajtóban, mint a ; földhivatal részéről. A döntőbíróság Ítélete bizonyára az anyagi igazságot ki fogja keresni ebben az ügyben és pártatlanul fog dönteni a külföldi vagyon jogi védelme tárgyában. Nagyon jellemző azonban ennek az ellenséges sajtónak az öröm ujj ongása abban a tudatban, hogy a magyarságot ismét egy kedvezőtlen itéiet sajtja, amely szentesíti az idegen birtokok kisajátítását is a belföldiekkel szemben alkalmazott árakon, tehát a forgalmi árnak egyötödrészén. Mivel a földreform a magyar nemzeti vagyont devalválta értékében és mivel a földreformból magyarok eddig nem részesültek, tehát a csehszlovák nemzeti vagyon emelkedett, a föld- j reform a nemzeti kisebbség gazdasági életének létföltételeit nehezítette meg egyrészt a föld kisajátításával, másrészt az azokon alkalmazott magyar gazdasági cse-5 ALAPÍTOTTA -t TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő:.: «GAAL GYULA. é*. Szerkesztő: BÁRÁNYÁT JÓZSEF dx. Bxerke3*t8*éj és kiadóhivatal; Nidor-c <■£„ Megjelenik betenkint háromsBD?: kedden, csütörtökön és szombatot lédség szélnek eresztésével. Ez a magyar nemzeti kisebbségnek súlyos gazdasági serei me és egyúttal elnemzetienilésének egyik gyakorlati eszköze, mivel a lefoglalt magyar ibirtokokra eddig nagyrészt cseheket és szlovákokat telepítettek, hogy ezzel a magyarok álfái .lakott részek nemzetiségi jellegét megváltoztathassák. A dentőbiróság a politikai szempontokat nem vizsgálja és nera mérlegeli, de mérlegelnie kell azokat az okokat, ameiyek a tulaj- I. dón védelmére vonatkoznak. A I mesék országába tartozik az, hogy La földreform szociális célokért sa-.; | játitja ki a földet, mert akkor i abból elsősorban azokat, kellett ! volna részesíteni, akik azt a földet ! mívelték. Mivel pedig ezekről gondoskodás nem történt, ezek a kommunizmus karjaiba kerültek. Ez a szociális reformnak árnyékos oldala. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — február 22. BLjesor 'képviselni Pertóefí. és Zsiqárdwi. <1 \ F. hó 19 én a Magyar Nemzed Párt ) nagyszabású gyűlést tartott Pered és * Zsieárd községekben, A gyűléseken • Koczor Gyula nemzetgyűlési képviselő j jelent meg és tarrott nagyszabású be; szédekef & megjelent nagyszámú haífgaj tóság előtt. A megdönthetetlen érveken s felépült beszédeket mindenhol nagy > lelkesedéssel fogadták és az a leikek í mélyén mély nyomokat és erős mag| gyflződést hagyott 'hátra s ez sbban f összpontosul, hogy az itt élő magyar- i eágnak minden feü'önbséget félre kell I tenni s egy erős táborban keli ősyze fognia, mert cs&k igy folytathatja eredményesen önvédelmi harcát. A zsigárdi gyűlésen felszólalt a keresztényszocia lista part részéről Mihalik János titkár is, aki szép beszédével az egybefogás szükségességét hangoztatta, JS-épgyüiés Oiggán. A napokban impozáns népgyülése volt a magyar nemzeti pártnak O'gya községben, ahol Fässy Kálmán nemzetgyűlési képviselő a tőle megszokott magyar fajszere'ettői áthatott lelkes előadásában tartotta beszámolóját. CJtásia Méhes Rudolf titkár tartotta meg lelkes programheszédjét a tőle megsaoko*t energiával ostorozva a msgytw széthúzást, mint minden bajunk okozóját. A gyűlést Csivre János helyi elnök vezette le. Gyűlés után az olgyai helyi szervezetnek zárt értekezlete következeit melyben a tiszlujitást is megejtették, mely a következő: Elnök Ozsvald József, alelrtök Józan Páier, penztárnok Krivosik Imre, ellenőrök Józan Károly, Csivre Endre, jegyzőid Varga József, váleszímány ifj- Vargha József, Józan Ferenc. Olgysy József, Vargha Ferenc, körzeti választmány Csivre János, Józan Károly. A perrendtartás reformja. Az uj perrendtartás nagy vonásokban már elkészült. Rövid időn belül hozzáfognak a haíszáz paragrafusból álló törvényjavaslat végleges megszövegezéséhez. A politikai vétségek miatt elitélteknek nyújtandó kedvezmények kérdését is az uj perrendtartás keretében fogják megoldani. i A köztársaság vatikáni követét Jiécőbö nevezik ki* A csehszlovák köztársaságnak a Va- iíkánnsSi megkötött modus vívendíje folytán a Vatikán már kinevezte a prá! .gaí uj íísanctust és így a csehszlovák kormány vatikáni «öveiének kinevezése ústahuíslissá vált. A kormány azonban »egyelőre még nem nevezi ki a vatikáni követet, hanem csak negyedév múlva fogja a kinevezést megejteni, amine« egyik oka tz is, hogy ßenes fcüiügysainiezíer nem tartózkodik ezidőszerinl r köztársaság ;íerü!eíén és legalább két hónkig tesz külföldön. A Vatikánnál most (Jelen követség! tanácsos vezeti az ügyeket, de rövidesen Roztocil miniszter! tanácsosi fogják Romába kinevezni követségi tanácsosnak, aki a követ kinevezéséig a vatikáni csehszlovák követség ügyvezetője lesz. Véglegesen ^megszövegezik a szociális biztosítás novelláját. Parlamenti körökből nyeri értesülés szerint a koalíciós pártok nyolcas bizottsága kedden tartott ülésében befejezte a sziciáiis biztosítási törvény reformjáról éarioit tárgyalásait. A tárgyalások eredménye most már léheí tévé teszi, hogy a .novella végleges szövegéi megállapítsák, A módosítás egyes súlyosabb kérdéseikre nézve is íélrejöttek a megállapodások, úgy hogy a leginkább vitas részletekre, mini az üzem és gremiális betegbizto sitó pénztárak felldllitására nézve az érdekelt pártok között alapvető megegyezést sikerült elérni. A novella részleges szövegezésében rövidesen a plénum elé kerül, amely azután jogérvényesen fog határozni a régóta orvoslásra váró kérdésben. A franda-csehszlovák kereskedelmi szerződés. Franciaország és Csehszlovákia közli t a legKözelebbí napokban megkezdődnek a tárgyalások a két ország között fennálló kereskedelmi szerződés revíziója céljából. A tárgyalás megkezdését a csehszlovák kormány sürgette, aminek oeát főkép abbar. a körülményben lehet keresni, hogy a köztársaságnak^ Franciaország felé irányuló kivitele évről-évre apad. A köztársaságnak ez a kivitele 1922 ben még 868 millió korona volt, 1927-ben azonban már csak 240 millió koronát tett ki. Ezzel szemben Franciaország behozata Csehszlovákiába úgy', ti ezen idő alatt fofyon növekedett. Négy évvel ezelőtt Francia ország még csak 445 millió korona értékű árut szállítóit Csehszlovákiába, viszont 1927-ben már 701 millió értékű bevitele volt. Amig tehát négy év előtt Csehszlovákia külkereskedelmi mérlege francia viszonylatban aktiv volt, azóta deficitessé vált. A szerződés revíziójától Csehszlovákia a külkereskedelmi forgalom javulását várja és ezért sürgeti az erre vonatkozó tárgyalásokat. A Népszövetség uj székhelye. Komárom, — febr. 22. Pár nappal ezelőtt látogatást tett Seipel ér., Auszírialanceliárja Prágában <és a látagatás alatt megbeszélést folytatott Benes dr. csehsz ovák külügyminiszterrel. A tárgyalásról kiadott hivatalos kommüniké homályban hagyta a tanácskozások lényegéi és Benesnek .külügyminiszteri expozéja keretében adott beszámolója sem árulta el az osztrák kancellárral folytatott beszélgetés legfontosabb tárgyát. Benes azóta Genf be utazott, ahol Acél hónapig fog maradni és a belföldi sajtó is napirendre téri a látogatás felett, amelyet politikailag nem tartott fontosnak. Most azonban bécsi híradás folytán kipattant a titok és nyilvánosságra ju tód, hogy Seipel kancellár azért járt Prágában, hogy Benessel megtárgyalja a Népszövetség székhelyének Bécabe leendő áttételére vonatkozó terve*. Az európai sajtóban többször volt már erről «zó s mint ismeretes, másfél évvel ezelőtt Benes vetette föl ezt a gondolatot s azóta is minden elkövet, hogy a terv testet öltsön. Mindenekelőtt magával Ausztriával kellett tisztába jönni és a közgazdasági előadás ürügye alatt Prágába érkezett Seipelíel behatóan megbeszélhette a tervet. Jói értesült forrásból eredő hírek szerint az osztrák kancellár a Népszövetségnek Bécsbe való költözése melleit határozott, azonban ezzel az ügy még nincsen véglegesen eldöntve, mert ebbe beleszólnak még a különböző osztrák pártok is. Annyival is inkább, mert a székhelyáthelyezés mögött rendkívül fontos politikai kérdés húzódik meg. A Népszövetség mostani székhelye Genfben van és pedig kifejezetten azért, mert ez a város politikailag semleges területen fekszik. Ha a székhelyet Bécsbe teszik át, akkor azzal nemcsak Bécset, de magát Ausztriát is semlegesítik, ami teljesen uj helyzetet teremt az osztrák állam számára. A Népszö vétség székhelyének Bécsbe való áthelyezése egyszer s mindenkorra véget vetne annak a politikai lehetőségnek, hogy Ausztria Németországhoz csatlakozzék, ami elsősorban Csehszlovákjának és Franciaországnak okoz nagy gondot. Mikor Benes ezt a tervet kieszelte, a csatlakozás kereszíüivile.tének megakadályozásara gondolt, mert Csehszlovákiának inkább kedvesebb egy töredébállam, mint az Ausztriával megnagyobbodott német birodalom, arnefy félkörben fogná körül a csehszlovák köztársaságot. A csatlakozás ellen Benes eddig :s mindent elkövetett s most, hogy Seipel Prágában járt, kedvező alkalom Kínálkozott a tervnek az osztrák kancellár által való elfogadására. Benes azonban minden ravaszsága mellett nem számolt Ausztria politikai pártjaivá és általában az osztrák nép felfogásával, amely bármely pillanatban készen áll arra, hogy Ausziria csatlakozzék Németországhoz. Ausztriában Seipel prágai látogatása nyomán újra h?ngoí adnak a csatlakozás gondolatának és bár a politikai pártok ezidőszerint nem akarnak nyíltan fellépni a csatlakozásnak törvényhozás utján való kimondásával, bizonyos, hogy abban az esetben, ha a Népszövetség szék helyének Becsbe való áthelyezésére kerül a sor, igen kevesen lesznek Seipel mellett ebben a kérdésben. A szánalomraméltó módon megcsonkított Ausztria jövendő sorsa meg van pecséíeive. Egyetlen ut áll fenn részére, amelyen biztosíthatja jövőjét s az a csatlakozás útja. Bármint mesterkedjék is Benes és bármennyire is megbarátkozott Ssipél a bécsi székhely gondolatával, azon az áron, hogy Ausztria elől a csatlakozás lehetősége egyszerűmindenkorra elvágassék, nem igen fognak akadni, akik lemondjanak az áilam önrendelkezési jogáról. De az uj székhely kérdésében a Népszövetségben sires meg az egyöntetű álláspont és bár a döntéshez csak szótöbbség szükséges, biztosra vehető, hogy a legközelebbről érdekeli nagy hatalom, vagyis Né - metország, teljes befolyását fogja érvényesíteni a kérdés megoldásánál.
