Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)
1928-02-18 / 21. szám
/ ll928. február 18. Komáromi Lapok 5. oldal. Az útleírásokkal vetekedtek a birtok összeírások. IV. Béla király megbízásából 1240 ben Albeusz mester, királyi prisztaldus, nyitrai főesperes, esztergomi kanonok öszszeirja a pannonhalmi apátság birtokait és ilyen minőségben többször is megfordúl a vármegyében. Egy ilyen utjának leírásában említ Komárommegyében egy Jenő, Imö nevű községet, ahol az apátság szolgái laktak, akik kötelesek voltak az útban levő apát szekereit, kocsijait vontatni, vinni sátrait, konyháját, málháit és élelmi szereit. Ez a Jenő, vagy Imö község némelyek szerint Imely községnek felel meg, mások szerint ez a község már elpusztult, de annyi tény, hogy e község lakosai nagyon gyakran igénybe voltak véve, mert az apátok sűrűén utazgattak. így például ludjuk, hogy Uros pannonhalmi apát csaknem szüntelenül utazott és utaztatta embereit, priorjait, ispánjait, követeit, hírnökeit. Útjában lovas jobbágyok kisérték a kocsikkal, szekerekkel. Vitték az apát házi kápolnáját, hogy útközben bárhol misézhessen Vitték a bőrsálrakat és a többi málhát. A szerzetesek lóháton utaztak lassú lépésben, mert közben olvastak. Egyesben szerzetes nem lehetett utón A rendtag csak az apát engedélyével utazhatott és a kitűzött időre vissza kellett térnie, ha nem tért vissza, mint szökevényt keresték. Utazásra jó meleg ruhával látták el. Elindulásakor és megérkezésekor áldásban részesüli. Az ilyen utazó rendtagok úti éleményei azonban nem válhattak közkinccsé, mert a kint látott és hallott dolgokról a rendházban hallgatniok kellett és csak az apátnak számolhattak be, Az útleírásokkal minden tekintetben vetekednek a határjárások, határkiigazitások, illetve az azokról felvett okmányok, jegyzőkönyvek is. Ilyen határleirást tartalmaz IV. Béta király 1268-ki nagy diplomája, amely tüzetesen leírja a komáromi várhoz tartozó birtokokat. Ebben a diplomában a birtokok határainak leírása olyan pontos és részletes, hogy valósággal nyomon követheliük az akkori határokat. Ebben megtaláljuk egész komárommegyei Csallóköz pontos leírását. Sok község elpusztult azóta. Emléküket legfeljebb csak egy dűlőnév őrizte meg. Érdemes a megemlítésre, hogy ez az 1268-ki okirat Tany határában egy római sirt említ (Sepulchrum Else.) Ennek a sírnak azonban már semmi nyoma. A Komárom és vidékének XIII. századbeli földrajzához felette fontos adatokat tartalmazó okiratot magyar fordításban kiadta Ipolyi Arnold (Uj Magyar Muzeum 1858) és Rováts Albin (Komáromi Lapok 1902, 7—6). Sok érdekes adatot találunk ez okmányban, Megtudjuk, hogy akkor egy Máglya nevű község létezett Bogya mellett, Tany mellett a Haraszt nevű dűlőn hasonnevű falu, megtudjuk, hogy Bálványszakállason a templom Szent György tiszteleiére emeltetett és e községhez tartozott a Kengyellé nevű halastó; Izsa ha tárában említ egy ma már nem létező Kürlh nevű községét. Gellér határában pedig egy Malomhely nevű földet, ott, ahol most semmi *viz sincs már. Megyer határában 16 halastavat sorol fel. Felsorol még sok elpusztult községet, amelyek részletezésére itt sajnos nincs terünk. „Komdrommegye eltűnt, elpusztult községei“ cimü, kéziratban levő munkámban ezekkel részletesen foglalkozom. i> v Már 1287-ben említik a nagy országutat, amely Ácsrót Bábolnára visz. • Megemlítjük, hogy a főközlekedési útvonal az Árpádok idejében a Duna jobb partja volt. Már áz első keresztes hadjáratban a hadak a jobb parton vonulnak Belgrád felé. Sansawir Walter, továbbá Bouillon GottfrtetNs a Duna jobbparlján halad. A II. keresstes hadjáratban VII Lajos szintén a jobbparton megy. VII. Lafjos iródiákjay'Odo de Deuil (Dió** ezatázás'kapcsánmegemlé;zik erről az útról, lotag kísérő. — Akkor is kenni kellett a kereket, hogy jobban forogjon. — Jó Fülőp főkonyhamestere. — Öt ezer ló egy rakáson. — Egy vánkos, amelybeu királyi korona van. — Bonlini utazásai. — A tatai és komáromi tündérvilág. r A gólyák, mint jósok. — A finnyás királyné, akinek a hagyma jobban ízlik, mint a remek magyar gyümölcs, — Pápai követ Komáromban. Hogy Csallóközben sokszor még az előkelő urak is veszélyeztették az utazást, azt szomorúan tapasztalta 1420 ban, Jabab, az első ismert komáromi káplán, aki ez év februárjában békésen kiindult Komáromból és Aranyoson, Tanyon, Ekecsen át igyekezett Pozsonymegyébe. Szerdahely táján azonban a két Amadé testvér (az Amadé grófok ősei) karddal támadtak rá, véresre verték és Karcsán fogságba vetették, ahonnét csak nagynehezen tudott kiszabadulni. Szegény Jakab káplánt, aki ép bőrrel menekült meg a csallóközi rablók, ulonállők, s a csallóközi utmenti nádasok veszedelmes fenevadjai, a réti és nádi farkasok elől, éppen ott érte a veszedelem, ahol nem is sejtette. Később pert indított az Amadék ellen, amelynek kimenetelét azonban nem ismerjük. 1424-ben Zsigmond életrajzírója, Windeck Eberhard! többször jelen van Tatán tehát a tatai udvarról, mint szemtanú beszélt. Tafur Péter előkelő spanyol volt, aki 1435—1439. igen sokat utazott az akkor ismert három világrészben. Igazi globetrotter volt, aki azért utazott, hogy világot lásson. Tafur megiordult Magyarországon is, 1439- ben körülbelül újév táján utazik Bécsből Budára, s majd vissza. Egy lovaggal, aki már előzőleg járt erre a Dunamentében. Komáromvármegyén utazik keresztül Budára. Komáromvármegyét és a környékét igen népesnek találja Budáról Bécsújhelyre mentés ezúttal is keresztül utazik vidékünkön. Tafur élményeit részletesen megírta, amelyeket 1874- ben adtak ki Madridban. 1440 tavaszán Pozsony város követet küld Komáromba az ott tartózkodó királynéhoz, hogy tőle segítséget kérjen a rozoga pozsonyi hid kijavítására. A követ Jungettl Péter volt, aki komáromi élményeiről levélben számol be a pozsonyi tanácsnak. Jungetíl Péter, aki 8 arany irtot és egy írt. bécsi dénárt kapott útiköltségre, Írja, hogy egy szerdai napon érkezett Komáromba. Csütörtökön az úti fáradalmakat pihente ki és a várost szemlélte meg. Másnap pénteken délután fogadta a királyné komáromi udvarában. Megígéri a hidra nézve támogatását, s a városnak fegyvereket és mozsárágyukat ajándékoz A követ a királynő környezetét is meg akarja nyerni s az! írja Komáromból a tanácsnak, hogy Cilley Ulriknek, illetve konyhamesterének 2 mázsa olajat, 1 mázsa fogét, János kancellárnak pedig 100 darab szép heringet és édes borokat küldjenek. Előzőleg már küldtek Komáromba a királynénak a pozsonyiak, mikor az gyermek ágyba feküdt két 18 akós hordó bort Kunigsfelder Lajos követ által A fentebb említett Júngettl is vitt egy hordócska édes görög bort, malvasiát. (Folyt, köv.) melyek ezután a vizet kiszivattyúzták és lehetővé tették, hogy a hajót ismét kiegyensúlyozzák. Az anyagi kár félmillió márka. A jugoszláv kormány vezetését ismét Vu'sicsevics veszi át. A parlamenti helyzet kialakulása nagyon nehezen haladt előre, de remélik, hogy sikerülni fog a koalíciós kormányt létre hozni a radikálisokkal és demokratákkal. * A btüxi szénbányászsztrájk ügyében a bányatulajdonosok és a bányamunkások megbízottai együttes ülést tartanak. A sztrájkterületen egyébként teljes nyugalom uralkodik. Két tárnát kivéve a biztonsági munkálatokat teljes mértékben felvették. iJfVIV III A XV. slázad. — Jakab káplán kalandos «fia Csallóközben. — Egy spanyol vllágláró. r- A SZOMBAT. A genfi leszerelési konferenciát az előkészitőbizottság elnöke március 5 re hívta egybe. Áz ideiglenes napirend^ következő hározh pontból áll : 1. A biztonsági és döntőbírósági bizottság munkálatainak állása. 2. A szovjetkormány 1927 november 30-án beterjesztett leszerelési javaslata. 3. A leszerelési konferenciát előkészítő bizottság munkálatának állása.-4 1 -**■-«• • ‘;v- •' ■ 1 / > wir v* A „Los Angelos" amerikai motoros / .l.v i * haján, ; * amely a hamburgi • kikötőben kigyulladt, teljes: 40 óra hosszait-'pusztított a tfiz. Az oltáéi munkálatok folyamán felhasznált óriási vízmennyiség ; miatt féloldalt dőlt hajó * mellé különleges szivattyugőzösöket kellett állítani', a HIBBK. — A pozsonyi Toldy Kör kitüntető választása. A pozsonyi Toldy Kör legutóbbi közgyűlése a Pozsony-Komárom közti bultur kapcsolatokon való munkásságáért dr. Alapy Gyulát, a Jókai Egyesület főtitkárát választmányi tagjává választotta meg és erről meleghangú levélben értesítette. — A ref. egyház számadásai és költségelőirányzata. A komáromi ref. egyház kedden tartott presbiteri ülésén foglalkozott az egyháznak 1927. évről szóló zárószámadásaival és az 1928 évre vonatkozó költségvetéssel. A Galambos Zoltán lelkész és Fülöp Zsigmond főgondnok együttes elnöklete mellett tartott ülésén Szendy Pál egyházi pénztáros terjesztette elő a kÖ2pénztárnak, az alapítványi pénztárnak, az egyház fentartó alapnak és a temetőpénztárnak múlt évi zárószámadásait. A presbitérium a körpénztár számadásait 106940 kor. 12 fill, bevétellel, 106673 kor. 51 fii). kiadással és 266 kor. 61 fill, pénztári maradvánnyal egyhangúan tudomásul vette; az alapítványi pénztár 242375 kor. 02 fill, rel, az egyházfen* tartó alap 23730 kor. 06 fii).-rel és a temetőpénztár 38281 kor. 25 fillérrel zárult, amelyeket szintén tudomásul vett a presbitérium. Majd Igó Endre főszámvevő terjesztette elő a pénztárvizsgálatról és a megejtett rovancsról szóló jelentését, amelynek tudomásul vétele után a piesbitérium a főgondnok javaslatára Szendy Pál pénztárosnak és és Igó Endre főszámvevőnek buzgó és lelkiismeretes munkálkodásukért jegyző- ; könyvileg is elismerő köszönetét szava- j zott Majd az 1928. évre szóló költség- j vetést terjesztették elő a pénzügyi bizottság idevonatkozó javaslataival. A költségvetés tételeit Fülöp Zsigmond főgondnok ismertette beható részletességgel és alapos indokolással, amely után a presbitérium a javaslatokat magáévá tette és az 1928. évre a költségvetést 112062 K szükséglettel állapította meg, amelyre a rendes bevételekből 67828 K, kivetendő egyházi adókból pedig 44234 K nyújt fedezetet; Az egyházi adókulcs a presbitérium javaslata szerint az előző évi marad, de felhívja a presbitérium áz adózó egyháztagokat, "hogy adóhátralékaikat mielőbb befizetni szíveskedjenek. Mivel pedig az uj adótörvény végrehajtása következtében az adókivetés az idén előrelát hát óan késedelmet fog szenvedni, az egyháztágok felkéretnek, hogy egyházi adójukat áz előző évi kivetés arányában szíveskedjenek megfizetni. A költségvetést a presbitérium végleges jóváhagyás végett az egyházmegyei stámvévőszékhez terjeszti föl. A közgyűlés határnapját február 26, illetve március 4-én, délelőtt 10 órára tűzte ki az egyháztanács. -— ÜJ püspöki titkár. A nagyszombati apostoli adminisztrátor dr. Kör per Kátoly volt érsekujvári főgimn. hittanárt és nagyszombati teológiai tanárt, aki eddig a pozsonyi központi katolikus irodánál működött, titkárává nevezte ki. — A prágai menzának. Kérő szavunkra a prágai menza javára a következő újabb adományok érkeztek: B.B. 100 K. Az eddigit adományok összege 1075 K, nagyié 215 ebéd. Hálás köszönettel nyugtázza és rendeltetési'helyére juttatta- dr, Alapy Gyula, - <« — Schmidthauer Lajos orgonahang-vereenye. A komáromiak tegnap este nagy őrömmel keresték Budapestet a rádión és hallgatták Schmidthauer Lajos orgonaművésznel:, Komárom hírneves fiának hangversenyét, mely este tiz órakor kezdődött a Zeneakadémia nagytermében. Az orgonahangversenynek ezúttal kiváló érdekességet adott az operaház zenekarának közreműködése. Schmidthauer: Bach, Händel, Reger, Rheinberger és Franck Cézár műveit játszotta, melyeknél kétszer szerepelt a zenekari kiséret. Duprés Cortege et Litanei cimű nagy kompozícióját szintén zenekari kísérettel játszotta. Schmidíhauer fölényes muzikalitása és virtuóz játéka fényesen érvényesült ezen a hangversenyen is, mely a kiváló művésznek nagy sikert szerzett. A hangversenynek nagyszámú közönsége lelkesen ünnepelte a kitűnő művészt szereplése alkalmából. — Schmidthauer orgonahangversenyéről így ir a Pesti Hírlap: Nem látjuk az okát, hogy miért fogyatkoztak meg az utóbbi években nálunk annyira az orgona koncertek. A külföldiek csaknem teljesen elmaradtak, a nagy Bössi meghalt. Straube Sitta nem jön, de az otthoni is sokkal kevesebb alkalommal ülnek le a királyi hangszer játékasztalához. Hiszen igaz, hogy a Zenemüv. Főisk. hatalmas orgonájának fogyatkozásait a két év előtti hosszú igazításnak sem sikerült teljesen kiküszöbölnie, de azért az orgona minden esetre van olyan állapotban, hogy a legnehezebb müvek hatásos interpretálására is alkalmas. A közönség pedig mindig örvend, ha egyik legkedvesebb hangszerét hallhallhatja. Sch. L. estélyei meg éppen kitűnnek látogatottságukkal és a népszerű művész mindig nagyon komoly, magasrendü műsorral és művészi játékkal hálálja meg lelkes publikumának érdeklődését. A mai est meg éppen különösen szépen sikerült. Rékai Nándornak, az Operaház karnagyának vezénylete alatt az Opera zenekarának közreműködésével megtartott estély szakadatlan láncolata volt a meleg ovációnak, A műsoron néhány Bach-száma mellett Reinberger G moll versenye, Händel D-moll versenye, Frank Cézár és Duprés kompozíciók szerepeltek és Sch. L. színes, változatos, de mindig ízléses regisztrálással, kitűnő technikával, művészi előadásban adta azokat. A sok tapsban Rékai karnagy és az orcheszter is osztozott. (p. /,) — Egyházközségi közgyűlés. A komáromi református egyházközség 1928 február 26 án, vasárnap délelőtt 10 órakor a Kollégium nagytermében közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki jelentés az 1927. évről. 2. Az 1927, évi zárószámadások bemutatása és a presbitériumnak idevonatkozó határozata. 3. Az 1928. évi költségvetés. Ha a február 26 ára kitűzött közgyűlésen az egyház szavazatra jogosult tagjai a törvény által megbatározott számban meg nem jelennének, akkor a közgyűlés 1928. március 4 én vasárnap, délelőtt 10 órakor fog megtartatni, mely esetben a közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozni fog a kitűzött tárgyak felett. r ví — Tőrök est a Toldy Körben. Jövő vasárnap a Toldy Kör Tőrök estet rendez a primáspalota tükörtermében és ezen a bevezető előadás megtartására dr. Alapy Gyula komáromi írót kérte fel, aki a török-magyar kapcsolatokról fog megemlékezni előadása keretében. f — Aranylakodalom. Ritka szép családi ünnepélynek voltak tabui Somorján Nagy Károly somorjai gazda tisztelői, akik nagy szeretettel vették körűi Nagy Károlyt és feleségét a most megtartott aranylakodalmuk alkalmával. Az aranylakodalmas párt számos gyermek és unoka szeretete benső melegséggel töltötte el áz ismerősök, rokonok és 'jóbarátok szerencsekivánatain kívül. — Áthelyezések. ‘Mokry Emil dunaszerdahelyi járásbirósági jegyzőt Turócszentmártonba, Zamecsnik István járás - bírósági tisztviselőt Dunaszerdahelyről Zsolnára, Skladányi János hivatalszoi** gát pedig a besztercebányai járásbírósághoz helyezték át. — UJ laányegyesfllot. Dunaszerdahelyen megalakult az „Aguda“ zsidó leányegyesület, amelynek tisztikarát is megválasztották. . «