Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-02-18 / 21. szám

/ ll928. február 18. Komáromi Lapok 5. oldal. Az útleírásokkal vetekedtek a birtok összeírások. IV. Béla király megbízásából 1240 ben Albeusz mester, királyi prisztaldus, nyitrai főesperes, esztergomi kanonok ösz­­szeirja a pannonhalmi apátság bir­tokait és ilyen minőségben több­ször is megfordúl a vármegyében. Egy ilyen utjának leírásában említ Komárommegyében egy Jenő, Imö nevű községet, ahol az apátság szol­gái laktak, akik kötelesek voltak az útban levő apát szekereit, kocsijait vontatni, vinni sátrait, konyháját, málháit és élelmi szereit. Ez a Jenő, vagy Imö község némelyek szerint Imely községnek felel meg, mások szerint ez a község már elpusztult, de annyi tény, hogy e község lako­sai nagyon gyakran igénybe voltak véve, mert az apátok sűrűén utaz­gattak. így például ludjuk, hogy Uros pannonhalmi apát csaknem szüntelenül utazott és utaztatta em­bereit, priorjait, ispánjait, követeit, hírnökeit. Útjában lovas jobbágyok kisérték a kocsikkal, szekerekkel. Vitték az apát házi kápolnáját, hogy útközben bárhol misézhessen Vit­ték a bőrsálrakat és a többi málhát. A szerzetesek lóháton utaztak lassú lépésben, mert közben olvastak. Egyesben szerzetes nem lehetett utón A rendtag csak az apát en­gedélyével utazhatott és a kitűzött időre vissza kellett térnie, ha nem tért vissza, mint szökevényt keres­ték. Utazásra jó meleg ruhával lát­ták el. Elindulásakor és megér­kezésekor áldásban részesüli. Az ilyen utazó rendtagok úti éleményei azonban nem válhattak közkinccsé, mert a kint látott és hallott dolgok­ról a rendházban hallgatniok kellett és csak az apátnak számolhattak be, Az útleírásokkal minden tekintet­ben vetekednek a határjárások, ha­­tárkiigazitások, illetve az azokról felvett okmányok, jegyzőkönyvek is. Ilyen határleirást tartalmaz IV. Béta király 1268-ki nagy diplomája, amely tüzetesen leírja a komáromi várhoz tartozó birtokokat. Ebben a diplo­mában a birtokok határainak leírása olyan pontos és részletes, hogy va­lósággal nyomon követheliük az ak­kori határokat. Ebben megtaláljuk egész komárommegyei Csallóköz pontos leírását. Sok község elpusz­tult azóta. Emléküket legfeljebb csak egy dűlőnév őrizte meg. Érdemes a megemlítésre, hogy ez az 1268-ki okirat Tany határában egy római sirt említ (Sepulchrum Else.) Ennek a sírnak azonban már semmi nyoma. A Komárom és vidékének XIII. szá­zadbeli földrajzához felette fontos adatokat tartalmazó okiratot magyar fordításban kiadta Ipolyi Arnold (Uj Magyar Muzeum 1858) és Rováts Albin (Komáromi Lapok 1902, 7—6). Sok érdekes adatot találunk ez ok­mányban, Megtudjuk, hogy akkor egy Máglya nevű község létezett Bogya mellett, Tany mellett a Haraszt nevű dűlőn hasonnevű falu, meg­tudjuk, hogy Bálványszakállason a templom Szent György tiszteleiére emeltetett és e községhez tartozott a Kengyellé nevű halastó; Izsa ha tárában említ egy ma már nem lé­tező Kürlh nevű községét. Gellér határában pedig egy Malomhely nevű földet, ott, ahol most semmi *viz sincs már. Megyer határában 16 halastavat sorol fel. Felsorol még sok elpusztult községet, amelyek részletezésére itt sajnos nincs terünk. „Komdrommegye eltűnt, elpusztult köz­ségei“ cimü, kéziratban levő mun­kámban ezekkel részletesen foglal­kozom. i> v Már 1287-ben említik a nagy or­szágutat, amely Ácsrót Bábolnára visz. • Megemlítjük, hogy a főközlekedési útvonal az Árpádok idejében a Duna jobb partja volt. Már áz első keresz­tes hadjáratban a hadak a jobb parton vonulnak Belgrád felé. Sansa­­wir Walter, továbbá Bouillon Gott­­frtetNs a Duna jobbparlján halad. A II. keresstes hadjáratban VII La­jos szintén a jobbparton megy. VII. Lafjos iródiákjay'Odo de Deuil (Dió** ezatázás'kapcsánmegemlé­­;zik erről az útról, lotag kísérő. — Akkor is kenni kellett a kereket, hogy jobban forogjon. — Jó Fülőp főkonyha­mestere. — Öt ezer ló egy rakáson. — Egy vánkos, amelybeu királyi korona van. — Bon­­lini utazásai. — A tatai és komáromi tündér­világ. r A gólyák, mint jósok. — A finnyás királyné, akinek a hagyma jobban ízlik, mint a remek magyar gyümölcs, — Pápai követ Ko­máromban. Hogy Csallóközben sokszor még az előkelő urak is veszélyeztették az utazást, azt szomorúan tapasz­talta 1420 ban, Jabab, az első ismert komáromi káplán, aki ez év február­jában békésen kiindult Komáromból és Aranyoson, Tanyon, Ekecsen át igyekezett Pozsonymegyébe. Szerda­hely táján azonban a két Amadé testvér (az Amadé grófok ősei) kard­dal támadtak rá, véresre verték és Karcsán fogságba vetették, ahonnét csak nagynehezen tudott kiszaba­dulni. Szegény Jakab káplánt, aki ép bőrrel menekült meg a csallóközi rablók, ulonállők, s a csallóközi ut­­menti nádasok veszedelmes fene­vadjai, a réti és nádi farkasok elől, éppen ott érte a veszedelem, ahol nem is sejtette. Később pert indított az Amadék ellen, amelynek kimene­telét azonban nem ismerjük. 1424-ben Zsigmond életrajzírója, Windeck Eberhard! többször jelen van Tatán tehát a tatai udvarról, mint szemtanú beszélt. Tafur Péter előkelő spanyol volt, aki 1435—1439. igen sokat utazott az akkor ismert három világrészben. Igazi globetrotter volt, aki azért uta­zott, hogy világot lásson. Tafur meg­­iordult Magyarországon is, 1439- ben körülbelül újév táján utazik Bécsből Budára, s majd vissza. Egy lovaggal, aki már előzőleg járt erre a Dunamentében. Komáromvárme­­gyén utazik keresztül Budára. Ko­­máromvármegyét és a környékét igen népesnek találja Budáról Bécs­újhelyre mentés ezúttal is keresztül utazik vidékünkön. Tafur élményeit részletesen megírta, amelyeket 1874- ben adtak ki Madridban. 1440 tavaszán Pozsony város követet küld Komáromba az ott tartózkodó királynéhoz, hogy tőle segítséget kérjen a rozoga pozsonyi hid kijavítására. A követ Jungettl Péter volt, aki komáromi élményei­ről levélben számol be a pozsonyi tanácsnak. Jungetíl Péter, aki 8 arany irtot és egy írt. bécsi dénárt kapott útiköltségre, Írja, hogy egy szerdai napon érkezett Komáromba. Csütörtökön az úti fáradalmakat pi­hente ki és a várost szemlélte meg. Másnap pénteken délután fogadta a királyné komáromi udvarában. Megígéri a hidra nézve támogatását, s a városnak fegyvereket és mo­zsárágyukat ajándékoz A követ a királynő környezetét is meg akarja nyerni s az! írja Komáromból a tanácsnak, hogy Cilley Ulriknek, il­letve konyhamesterének 2 mázsa olajat, 1 mázsa fogét, János kan­cellárnak pedig 100 darab szép he­­ringet és édes borokat küldjenek. Előzőleg már küldtek Komáromba a királynénak a pozsonyiak, mikor az gyermek ágyba feküdt két 18 akós hordó bort Kunigsfelder Lajos követ által A fentebb említett Jún­­gettl is vitt egy hordócska édes görög bort, malvasiát. (Folyt, köv.) melyek ezután a vizet kiszivattyúz­ták és lehetővé tették, hogy a hajót ismét kiegyensúlyozzák. Az anyagi kár félmillió márka. A jugoszláv kormány vezetését ismét Vu'sicsevics veszi át. A parla­menti helyzet kialakulása nagyon ne­hezen haladt előre, de remélik, hogy sikerülni fog a koalíciós kormányt létre hozni a radikálisokkal és demo­kratákkal. * A btüxi szénbányászsztrájk ügyében a bányatulajdonosok és a bányamun­kások megbízottai együttes ülést tar­tanak. A sztrájkterületen egyébként teljes nyugalom uralkodik. Két tárnát kivéve a biztonsági munkálatokat tel­jes mértékben felvették. iJfVIV III A XV. slázad. — Jakab káplán kalandos «fia Csallóközben. — Egy spanyol vllágláró. r- A SZOMBAT. A genfi leszerelési konferenciát az előkészitőbizottság elnöke március 5 re hívta egybe. Áz ideiglenes napi­rend^ következő hározh pontból áll : 1. A biztonsági és döntőbírósági bi­zottság munkálatainak állása. 2. A szovjetkormány 1927 november 30-án beterjesztett leszerelési javaslata. 3. A leszerelési konferenciát előkészítő bi­zottság munkálatának állása.-4 1 -**■-«• • ‘;v- •' ■ 1 / > wir v* A „Los Angelos" amerikai motoros / .l.v i * haján, ; * amely a hamburgi • kikötőben kigyul­ladt, teljes: 40 óra hosszait-'pusztított a tfiz. Az oltáéi munkálatok folyamán felhasznált óriási vízmennyiség ; miatt féloldalt dőlt hajó * mellé különleges szivattyugőzösöket kellett állítani', a HIBBK. — A pozsonyi Toldy Kör kitüntető választása. A pozsonyi Toldy Kör leg­utóbbi közgyűlése a Pozsony-Komárom közti bultur kapcsolatokon való mun­kásságáért dr. Alapy Gyulát, a Jókai Egyesület főtitkárát választmányi tagjává választotta meg és erről meleghangú levélben értesítette. — A ref. egyház számadásai és költségelőirányzata. A komáromi ref. egyház kedden tartott presbiteri ülésén foglalkozott az egyháznak 1927. évről szóló zárószámadásaival és az 1928 évre vonatkozó költségvetéssel. A Galambos Zoltán lelkész és Fülöp Zsigmond fő­gondnok együttes elnöklete mellett tar­tott ülésén Szendy Pál egyházi pénz­táros terjesztette elő a kÖ2pénztárnak, az alapítványi pénztárnak, az egyház fentartó alapnak és a temetőpénztárnak múlt évi zárószámadásait. A presbité­rium a körpénztár számadásait 106940 kor. 12 fill, bevétellel, 106673 kor. 51 fii). kiadással és 266 kor. 61 fill, pénz­tári maradvánnyal egyhangúan tudo­másul vette; az alapítványi pénztár 242375 kor. 02 fill, rel, az egyházfen* tartó alap 23730 kor. 06 fii).-rel és a temetőpénztár 38281 kor. 25 fillérrel zárult, amelyeket szintén tudomásul vett a presbitérium. Majd Igó Endre főszámvevő terjesztette elő a pénztár­vizsgálatról és a megejtett rovancsról szóló jelentését, amelynek tudomásul vétele után a piesbitérium a főgondnok javaslatára Szendy Pál pénztárosnak és és Igó Endre főszámvevőnek buzgó és lelkiismeretes munkálkodásukért jegyző- ; könyvileg is elismerő köszönetét szava- j zott Majd az 1928. évre szóló költség- j vetést terjesztették elő a pénzügyi bizottság idevonatkozó javaslataival. A költségvetés tételeit Fülöp Zsigmond főgondnok ismertette beható részletes­séggel és alapos indokolással, amely után a presbitérium a javaslatokat ma­gáévá tette és az 1928. évre a költség­­vetést 112062 K szükséglettel állapí­totta meg, amelyre a rendes bevéte­lekből 67828 K, kivetendő egyházi adókból pedig 44234 K nyújt fedeze­tet; Az egyházi adókulcs a presbitérium javaslata szerint az előző évi marad, de felhívja a presbitérium áz adózó egyháztagokat, "hogy adóhátralékaikat mielőbb befizetni szíveskedjenek. Mivel pedig az uj adótörvény végrehajtása következtében az adókivetés az idén előrelát hát óan késedelmet fog szenvedni, az egyháztágok felkéretnek, hogy egy­házi adójukat áz előző évi kivetés ará­nyában szíveskedjenek megfizetni. A költségvetést a presbitérium végleges jóváhagyás végett az egyházmegyei stámvévőszékhez terjeszti föl. A köz­gyűlés határnapját február 26, illetve március 4-én, délelőtt 10 órára tűzte ki az egyháztanács. -— ÜJ püspöki titkár. A nagyszom­bati apostoli adminisztrátor dr. Kör per Kátoly volt érsekujvári főgimn. hittanárt és nagyszombati teológiai tanárt, aki eddig a pozsonyi központi katolikus irodánál működött, titkárává nevezte ki. — A prágai menzának. Kérő sza­­vunkra a prágai menza javára a követ­kező újabb adományok érkeztek: B.B. 100 K. Az eddigit adományok összege 1075 K, nagyié 215 ebéd. Hálás köszö­nettel nyugtázza és rendeltetési'helyére juttatta- dr, Alapy Gyula, - <« — Schmidthauer Lajos orgonahang-vereenye. A komáromiak tegnap este nagy őrömmel keresték Budapestet a rádión és hallgatták Schmidthauer Lajos orgonaművésznel:, Komárom hírneves fiának hangversenyét, mely este tiz órakor kezdődött a Zeneakadémia nagy­termében. Az orgonahangversenynek ezúttal kiváló érdekességet adott az operaház zenekarának közreműködése. Schmidthauer: Bach, Händel, Reger, Rheinberger és Franck Cézár műveit játszotta, melyeknél kétszer szerepelt a zenekari kiséret. Duprés Cortege et Litanei cimű nagy kompozícióját szin­tén zenekari kísérettel játszotta. Schmidí­­hauer fölényes muzikalitása és virtuóz játéka fényesen érvényesült ezen a hangversenyen is, mely a kiváló művész­nek nagy sikert szerzett. A hangver­senynek nagyszámú közönsége lelkesen ünnepelte a kitűnő művészt szereplése alkalmából. — Schmidthauer orgona­­hangversenyéről így ir a Pesti Hírlap: Nem látjuk az okát, hogy miért fo­gyatkoztak meg az utóbbi években nálunk annyira az orgona koncertek. A külföldiek csaknem teljesen elmarad­tak, a nagy Bössi meghalt. Straube Sitta nem jön, de az otthoni is sokkal kevesebb alkalommal ülnek le a ki­rályi hangszer játékasztalához. Hiszen igaz, hogy a Zenemüv. Főisk. hatal­mas orgonájának fogyatkozásait a két év előtti hosszú igazításnak sem sike­rült teljesen kiküszöbölnie, de azért az orgona minden esetre van olyan állapotban, hogy a legnehezebb müvek hatásos interpretálására is alkalmas. A közönség pedig mindig örvend, ha egyik legkedvesebb hangszerét hall­­hallhatja. Sch. L. estélyei meg ép­pen kitűnnek látogatottságukkal és a népszerű művész mindig nagyon komoly, magasrendü műsorral és mű­vészi játékkal hálálja meg lelkes pub­likumának érdeklődését. A mai est meg éppen különösen szépen sikerült. Rékai Nándornak, az Operaház kar­nagyának vezénylete alatt az Opera zenekarának közreműködésével meg­tartott estély szakadatlan láncolata volt a meleg ovációnak, A műsoron néhány Bach-száma mellett Reinberger G moll versenye, Händel D-moll ver­senye, Frank Cézár és Duprés kom­pozíciók szerepeltek és Sch. L. szí­nes, változatos, de mindig ízléses re­gisztrálással, kitűnő technikával, mű­vészi előadásban adta azokat. A sok tapsban Rékai karnagy és az orchesz­­ter is osztozott. (p. /,) — Egyházközségi közgyűlés. A ko­máromi református egyházközség 1928 február 26 án, vasárnap délelőtt 10 órakor a Kollégium nagytermében köz­gyűlést tart a következő tárgysorozat­tal: 1. Elnöki jelentés az 1927. évről. 2. Az 1927, évi zárószámadások be­mutatása és a presbitériumnak idevo­natkozó határozata. 3. Az 1928. évi költségvetés. Ha a február 26 ára ki­tűzött közgyűlésen az egyház szavazatra jogosult tagjai a törvény által megba­tározott számban meg nem jelennének, akkor a közgyűlés 1928. március 4 én vasárnap, délelőtt 10 órakor fog meg­tartatni, mely esetben a közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nél­kül határozni fog a kitűzött tárgyak felett. r ví — Tőrök est a Toldy Körben. Jövő vasárnap a Toldy Kör Tőrök estet ren­dez a primáspalota tükörtermében és ezen a bevezető előadás megtartására dr. Alapy Gyula komáromi írót kérte fel, aki a török-magyar kapcsolatokról fog megemlékezni előadása keretében. f — Aranylakodalom. Ritka szép csa­ládi ünnepélynek voltak tabui Somorján Nagy Károly somorjai gazda tisztelői, akik nagy szeretettel vették körűi Nagy Károlyt és feleségét a most megtartott aranylakodalmuk alkalmával. Az arany­lakodalmas párt számos gyermek és unoka szeretete benső melegséggel töl­tötte el áz ismerősök, rokonok és 'jó­barátok szerencsekivánatain kívül. — Áthelyezések. ‘Mokry Emil duna­­szerdahelyi járásbirósági jegyzőt Turóc­­szentmártonba, Zamecsnik István járás - bírósági tisztviselőt Dunaszerdahelyről Zsolnára, Skladányi János hivatalszoi** gát pedig a besztercebányai járásbíró­sághoz helyezték át. — UJ laányegyesfllot. Dunaszerda­helyen megalakult az „Aguda“ zsidó leányegyesület, amelynek tisztikarát is megválasztották. . «

Next

/
Oldalképek
Tartalom