Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-02-11 / 18. szám

ÄtSfyvenklleuoedlk évfolyam. IS. »z6m. Szombat, 1988. február lj. KOMAROMI LAPOK Mlttuetéii ár caehnlovák értékben: Self ben éi vidékre portai icétkAldéiiel: Xsén évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. - Külföldön 150 Ki. •yei «én árat 80 fillér. POLITIKAI-LAP ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. Sierkeeetöeég ée kiadóhivatal; Hádor-u. 18., Megjelenik hetenkint háromiaon kedden, csütörtökön és szombaton. POLITIKAI SZEMLE Komárom, —febr. 10. A magyarság megkönnyebbülten lélegzett fel 1926, nyarán, amikor megalkotta a parlament az uj ál­lampolgársági novellát; azt hitte, hogy ezzel lényegesen segítve lesz az itten káiváriázó magyar tízez­rek sorsán. 1927. évben, amikor már a novella alapján igen sokan beadták kérvényeiket az állampol­gárság elismeréséért, felbukkant egy-egy fehér holló, aki megkapta az állampolgárságot a lex Dérer alapján. Kevesen voilak és csak minden szent időben hal ottunk olyan esetről, hogy a kérvény nem bukott el az akadályon és simán váltak az itt négy ven-ötven éve élő magyarok csehszlovák állam­polgárokká. A parlamentben a munkapiac védelméről szóló törvény tárgya­lása közben Dérer Iván szociál­demokrata képviselő mondott nagy beszédet, amelyben kitért az ál­lampolgársági törvények végrehaj­tására, amelyről lesújtó bírálatot mondott. Ha ezt más ember mondja el és nem Dérer a volt teljhatalmú miniszter, akit magyar barátsággal is igen bajos volna megvádolni, hát egyszerűen nem adnának hiteit szavainak. Dérer azon­ban igen megfontolja, hogy mit mond és igy az állampolgársági kérvények sorsáról moudott bírá­lata is a legteljesebb érdeklődésre tarthat számot. Dérer szerint az eddig benyúj­tott hétezer kérvényből mindössze csak háromezret intéztek el ked­vezően a prágai belügyminisztéri­umban, négyezret pedig elutasítot­tak. Dérer erre vonatkozólag is hoz fel példákat. A kiskorúság egyik akadálya kérvények kedvező elintézésének. Tehát, ha valaki itt élt és 1906. év körül még nem érle el nagykorúságát, annak a kérvényét nem intézik el kedve­zően, holott a törvény nem tett különbséget kiskorú és nagykorú között, hanem csak az ittlakást jelölte meg a jog kritériumául. Ha valaki katonai szolgálatot teljesített ezekben az években, az szintén hiba a belügyminisztérium szemé­ben és kifogás alá esik, pedig a törvény nem vette ki a katonai szolgálatot teljesítőket sem a tör­vény kedvezései alól. A belügy­minisztérium tehát ezt a törvényt, amelyet alkotmánytörvényképen minősített parlamenti többség emelt törvénnyé a Benes-Hrusovszky cso­port szavazatai kivételével, nem kiterjesztő, hanem ellenkezőleg megszorító módon hajtja végre. A törvény végrehajtásának a fnikéntjét mindenkor a felelős kor­mány állapítja meg. Ez a végre­hajtási rendelkezés azonban nem Komárom, — febr. 10. Molota János dr. képviselő a régi nyugdíjasok illetményeiről. A képviselőház szerdán kezdte meg a régi nyugdíjasok illetményéről szóló törvényjavaslatot, amelynek vitájában résztvett Holoia János dr. magyar nemzeti párti nemzetgyűlési képviselő is, a nyugdíjügyek alapos ismerője. A képviselő tartalmas felszólalásá­ban rámutatott a javaslat hibáira és hiányosságaira és kijelentette, hogy a beterjesztett javaslat csak pro­vizórium és semmiképen sem felel meg Englis pénzügyminiszternek az általános nyugdíjtörvényre vonatkoró nyilatko­zatának s nem felel meg a törvény­­hozás határozatában kifejezésre juttatott utasításoknak. Felhívja a minisztert, hogy legyen eleget ama utasításoknak és haladéktalanul terjessze be az összes nyugdijakat unifíkálo általános nyugdíj­­törvényjavaslatot. Majd rámutatott arra, hogy a javaslata vármegyei, járási nyug­díjasok és jegyzők nyugdijaira nem vonat­kozik és me gjegyezte, hogy feltűnő, hogy a legnagyobb animőzitással viseltetik még mindig a kormány a volt magyar var­megyei alkalmazottakkal szemben, úgy­szintén a felekezeti népiskolák tanítói, a közép és fe sőiskolák tanárnyugdlja saival szemben. Nyomatékosan emeli föl a képviselő szavát a volt magyar közalkalmazottak érdekében és sürgeti azok nyugdíjügyének igazságos és a többi nyugdíjasokkal egyenlő elbánás szerint való elintézését. Hogy a kormány ellenséges indulattal visel tetik azok iránt, legjobban mutatja az, hogy a magyar nemzeti párt által az elbocsátott volt magyar közalkalma­zottak nyugdíj ügyeinek revíziója tár­gyában még 1926. évben beterjesztett s a parlamentben kiosztott részletes törvényjavaslatot m9Í napig sem tűzte napirendre. Nagy figyelemmel hallgatott lehet olyan, amely a törvény szellemével és a törvényhozó aka­ratával ellenkezik. Dérer erre mu­tatott reá felszólalásában. A törvényhozónak akarata az volt a jelen eselben, hogy mind­azokat állampolgársághoz juttassa, akiknek ittlakásuk folytán erre igényük nyílt meg, akik tehát az 1906—1926 évi húsz évi ittlakás hitelt érdemlő formábaD, esetleg tanúvallomásokkal igazolni tudták. Megdöbbentő, hogy a kérvényeknek 67 százalékát a belügyminisztérium nem találta alkalmasnak arra, hogy állampolgársági jogot adományoz­zon a több évtizeden át itt élő magyar családoknak. A csehszlovák kormány azt a nyilatkozatot tette ismételten is, hogy az itt élő magyar nemzeti kisebbségnek állampolgársági kér­dését rendezte és megoldotta. Dérer előadásából ennek épen a homlok­­egyenest ellenkezője látszik. De azt kérdezzük, hány állampolgárság marad még mindig rendezetlen, amelyet nem oldott meg a lex Dérer? Hány ezer és ezer magyar ember él itt, aki nem 1906 év előtt, h«uem az után költözött ide és itt él a hatóságoktól idegeneknek beszéde végén kijelentette, hogy mivel a törvényjavaslat a régi nyugdíjasok járandóságait nem rendezi kielégítően, a többi nyugdíjasokat pedig figyelmen kivül hagyja, a volt magyar elbocsá­tottakról pedig egyáltalában nem in­tézkedik, csak egyes szakaszaiban haj­landó a javaslatot megszavazni, egyéb részeiben nem fogadja el. Beterjesztették a lakóvédelem módosítását. A kormány a képviselőház csütörtöki ülésén beterjesztette a lakóvédelemről és az építkezés előmozdításáról szóló törvények meghosszabbítására vonat­kozó javaslatokat. Mindkét módositandó törvény hatályát 1929 március 31-ig kívánják meghosszabbítani. A lakóvé­delmi törvényen eszközlendő újítások között szerepel a felmondási időnek a több mint három szobás lakásra való kiterjesztése és újabb 40 százalék emelése az 1914 évi alapházbérnek. 1928 július 1 ével ismét 20 és 1929 január 1-vel újra 20 százalékos emelés tehető. A felmondási okok között sze­repel az is, ha a háztulajdonos saját vagy házas fia vagy leánya részére szükségeii a lakást A lakóvédeiem azonban a magas jövedelemmel bíró egyénekre nem vonatkozik, épen úgy kivétetnek az alól azok a személyek is, akikre a törvény kihirdetése előtt legalább 100 000 korona jövedelem után vetettek ki adót. A lakóvédelemről szóló új törvényt terv szerint rövidesen letár­gyalják, hogy még a régi törvény lejárata előtt életbeléptethessék. A szocialisták Serédi ellenes in terpelláeiój ára. Srámek miniszterelnökhelyettes a kormány nevében válaszolt, amelyben figyelmeztette az interpellálókat, hogy a hercegprimási iroda megcáfolta Serédi állítólagos levelének elküldését Wolf nyilvánítva és külföldieknek minő­sítve. Az uj munkavédelmi törvény következtében ezek, ha munkások, elvesztik alkalmazásukat és kere­setüket. Azt kell ismét kérdeznünk, hogy megfelel-e ez annak a mél­tányosságnak, amelyet az itt kö­telezettségeket teljesítő magyar pol­gárok részére kijárna, akik itt sú­lyos adózási kötelezettségen felül még katonai kötelezettséget is tel­jesítenek ? A hétezer-háromezer aránya gon­dolkodóba kell, hogy ejtsen ben­nünket is, a kormányt is. Akkor, amikor minden alkalommal azt hangoztatják, hogy a kisebbségi jogok végre vannak hajtva és a kisebbségeknek sokkal jobb dolguk vao, mint volt a saját hazájukban, ez az elbánás nem látszik argu­mentumnak emellett az állítás mellett. A magyar állampolgársági kérdés megérett arra, hogy gyöke­resen rendeztessék nem novellával, hanem a békeszerződéseknek és az alkotmánylevél szellemének meg­felelően, amely egyenlő jogokat igér itt minden nemzetiségnek. A jogokban benne van az állampol­gári jog is. ezredeshez. Ez a levél apokrifnek te­kinthető. Az interpellációban fölemlített többi kijelentés hasonlóan nem ered hivatalos forrásból, úgy hogy a hiva­talos közbelépésre nincs semmi alap. A kormány most arra törekszik, hogy pontos és tárgyilagos értesüléseket kapjon és nem fogja elmulasztani, hogy a kérdésben is úgy járjon el, mint ahogyan az állam érdekei megkívánják. Újabb adat a túróczszentmártoni deklaráció dolgában. Még mindig nem csillapodtak le a hullámok, amelyeket Tuka dr. újévi cikke zavarl föl a politika sivár vizein. A szo­ciáldemokratáknak vehemens támadása, Tuka és vele kapcsolatban a szlovák néppárt és a magyarok ellen nagy iz­galmat váltott ki a parlamentben, de végre is úgy látszott, hogy napi­rendre térnek az ügy felett, azonban a kommunista újságban Bolen kommu­nista képviselő a sokat vitatott dekla­ráció ügyben részleteket tesz közzé, amelyek újra előtérbe hozzák a kér­dést. Bolen közlése szerint Markovié Milán dr. volt miniszter, a csehszlovák szociáldemokrata párt tagja, 1920 feb­ruár 27-én, a forradalmi nemzeti kon­­ventben az alkotmányvita folyamán kö­vetkezőket jelentette ki: Turóczszent­­mártonban azt a határozatot hozták, hogy a szlovák nemzeti tanács nem illetékes Szlovenszkó autonómiájának kérdését megoldani. Erre a konferencia összes részivevői abban egyeztek meg, hogy Szlovenszkó autonómiájának kér­désében Hz év elmúltával Szlovenszkó választott képviselői döntsenek és ezt a döntést tiszteletben kell tartani. Most már tehát Markovié Milánon van a sor, hogy nyilatkozzék. Mayer és Hanreich képviselőket megfosztották mandátumuktól. Három napi tárgyalás után a válasz­tási bíróság Mayer és Hanreich nem­zetgyűlési képviselőket megfosztotta mandátumuktól. Ismeretes dolog, hogy a két képviselő, aki a Band der Land­wirte német parlamenti clubba tarto­zott, amikor a club belépett a kor­mányba, nem tettek eleget a club egyik határozatának, amiért a párt or­szágos vezetősége kizárta őket a párt­ból. Nemsokára azután a Bund der Landwirte vezetősége beadványt inté­zett a választási bírósághoz, ahol a ki­zárt két képviselőnek mandátumuktól való megfosztását kérték. A választási bíróság helyt adott a kérvénynek és mindkét képviselőt megfosztotta man­dátumától, A bíróság kimondotta, hogy mivel a képviselők a klub határozatának eleget nem tettek és ezzel a reverzális­­ban vállalt kötelezettséget megsértet­ték, kötelesek lettek volna mandátumuk­ról lemondani. Mayer es Hanreich a múlt év őszén a magyar nemzeti párt és a szepesi német gazdasági párt kö­zös parlamenti klubjának lettek tagjai. Velők a parlamenti ellenzéknek két ér­tékes tagja maradt ki a képviselőház­ból. Hdyökbe Glasser mezőgazda és Freysing brünni középiskolai tanár ke­rülnek. Az igazségtaian ítélet, amely a kormánytámogató Bund der Landwirfé­­nek szomorú „vívmánya", nagy fel­háborodást kelt ellenzéki körökben. A Népszövetség és a kisantant démarsa. A népszövetség tájékán meglehetősen ideges a hangulat, legalább erre lehet következtetni a Daily Telegraph párisi jelentésébe1, amely szerint a népszö­vetségi köröket erősen nyugtalanítják azok a diszkussziók, amelyeket a kis­antant a szentgotthárdi eset tárgyában kezdeni szándékozik Ugyanis a vég­lull in.

Next

/
Oldalképek
Tartalom