Komáromi Lapok, 1928. január-június (49. évfolyam, 1-78. szám)

1928-02-04 / 15. szám II. kiadás

6 oldai.

Komáromi Lapok

1928. február 4.

Az Újság (1924. márc. 2) |

Az énekszámok között egy fiatal, alig tízéves fiuCska zongorázott. Neve Földes B ndi. Igazi csodagyermek, de nem a szó elkoptatok, rosszabb értelmében. Játékából nem a betanultságot, hanem az ösztönös mu ikalitast és a korán megnyilvánult nagy zenei tehetséget érezzük ki.

Nem mindennnrpi zenei intelligencia’ teljes megértés és korához képest meglepően gazdag érzésvilág sugárzik k előadásából. Lelkesen ünnepelték és 1 több iáidást követeltek és kaptak tőle. j A ráadások sorában egy ügyes és ta- í lantumos saját *szer;eményét is eljat- I szotta. Nem hisszük, hogy csalódnánk, } amikor azt mond|U'r, hogy ez a kis fiú helyes vezetés mellett igen nagy művésszé fog fejlődni.

Esti Kurír (1924. márc. 2)

Hangversenyén egy alig tizéves kis zongoraművész, Földes Andor, működött közre.

Csodagyermek, de nem abből a fajtából, amilyen minden pesti családban akad. Érleimes, céiudios, Beethoven vagy Mendelssohn müveit korához mérten bámulatos érzékkel ad a elő és ha játéka a nagy mesterek szellemét nem is tükrözi még vissza, máris látható, í hogy ez nála nem tehetség, hanem f csakis eleikor kérdésé N tgy, őszinte i sikert aratóit.

Pesti Hapló (1924. mire. 2) ,

A hangverseny tulajdon^époem ér- ] dekessége a tizéves Földes B mdi közre- f működése volt, aki hh'teilen elmélyedéssel, a legérettebb művészek formai j ésmu ikális biztosságával adta elő ' Bee hoven Fisz-dur szonátáját.

A fiatal rrűvés?ben, kinek zenei nevelését Senn Lén páratlan kőiültekintéssel irányítja. Dohnányilegmétióbb utódját véljüx fe.fedezni.

Itt nemcsak rendkívül technikai készséggel, csodálatos mu ikális kap citással vandolgun-;

Földes Bandi máris költő, akinek zongorázása Beethoven egyik legmélyebb zenekölteményét igazi élménnyé varázso ja, akinek pianiszlikus érzéke a kitűnő iskolán túl máris egyéni szint mutat Tökéletesen fogja a ritmust, minden frázisa szerves, lekerekített egész, ösztönösen megérzi a stílust s j még felépítési fantáziája sem marad el a kiforrott művészeké mögött, A kő > zönség lelkesen ünnepelte a kis pianis- ; tát, aki m?g Albenis egyik szerzemé- j nyét, Mendelssohn R >ndo a capricció- \ ját játszotta, ráadásul pedig saját i szerzeményei közül egy kis foimás, * ügyes f-moll opuszt.

Világ (1924. márc. 2.)

Földes Andor. A művészeti rovatok reklámtengerebei, a kriiika kis szigetén nem szere jílk a „cimnevekei“, de a jövő magyar előadózene legszebb reménységének, Fóldé3 Andornak nevét meg kell jegyezni. A tízéves Földes Andornak ugyan ma még inkább a Bandi név dukál és igy emlékeztünk meg róla mi is a múlt évben, mikor a Fodor-vizsgán beszámoltunk szenzációs sikeréről. Vasárnap délután Radosné Bock Hilda dalenekesnö koncertjén mfi<ödött közre Beethoven Fisz dur \ szonátáját játszotta mozarti zsenialitás- : sál, technikán felül a kompozíció bámulatos megérzésével.

Nincs kedvünk a csődigyerraekproblémák befejezetlen vitáihoz a Földes Bandi esetével kapcsolatban ujibb érveket felsorakoztatni, ‘ csak lelkes örömmel akarunk hirt ; adni arról, hogy a sors, mely Lengyel Ernő, Pártos Pista, Nagy Jancsi tragikus hiláiával olyan kegyetlenül sújtotta a magyar rr u'.sikál, most nagyszerű aj ind kkal tesz bizonyságot ennek a városnak páratlanul gazdag zenei tehetségtermeséről.

*

• *

A kis Fö’des Bandi Schumann, Debussy, Bortkievic, Mendelssohn müveit fogja interpretálni zongorán. Az est iránt már most igy nagy érdeklődés nyilvánul meg. ezért ajánlatos jegyekről előre gondoskodni. •

Vidám rovat

A színész: Elhatároztam, hogy otthagyom a színpadot és filmszínész leszek.

A színigazgató: És tud majd közönség nélkül jits ani?

A színész: így is állandóan anélkül játszom.

*

— Hallotta, hogy egy Doppler nevű bécsi orvos a vérkeringés gyersitásával uj fiatalító éljá ást talált föl?

— Érdek es. Es mi van a paciensekkel?

— Megifjodv«, remekül ér/ijt magukat. A vérkeringésük azonban úgy meg van gyorsítva, hogy ha véletlenül a napba néznek, hát a — tyúkszemük kezd hunyorgatni...

*

— Kérlek borzasztó, hogy feleségein mennyi pénzt kér tőlem 1

— Éi mit csinál azzal a sok pénzzel?

— Azt sem tudom. Mert soha sem adok neki egy vasat sem.

Biró: Miért loptad el a koronát?

Fiú; Kérem, mo/iba akartam menni, hogy megnézzem a „Tízparancsolat“ Című filmet.

*

— Irtózom a jaz tói és a mozitól.

— Micsoda maga kérem?

— Jizzbandista vagyok egy moziban.

*

— Milői olyan dagadt ennek az embernek a képe?

— Tegnap éjjé1, mikor haza ment, a felesége virágokkal dobálta meg.

— Ugyan, ugyan?

— Len, de nem vette ki a cserépből.

Farsangi naptár.

Február4 Diákbál a kul'u'palotában.

Február 4. A Vas- és Fémmunkások

jelme^estélye.

Február5, Az Iparoskor bálja a kultúrpalotában.

Február 11. A Komáro ni Hidirokkantak Egyesületének mgy Karnevál estélye a Dósa-féle Vigadóban.

Febr. 11. A Zsidó Egyházi Énekkar hangversenye a kul urpalotában Vajda Lili operaénekesnő és Földes Bmdi zongoraművész felléptével.

Február 12 A komáromi katolikus Legényegylet á'atcos karton b Ija saját helyiségeiben.

Febr. 19. A Katolikus Egyházi Éiekkar tánccal egybekötöit nagy műsoros daíestélye a Katolikus Legényegyletben.

Február 21. A K F. C. nagy Karneválja a Vigadóban.

Régi utazások Komárom vármegyében.

A legrégibb időktől a múlt század közepéig.

Irta: Dr. Baranyay József.

(Folytatás.)

1671-ből is van egy külföldi adatunk, Skinner János említi a kocsit s annak magvar eredetét.

Még a XVIII. században is nagy a külömbség a magyar kocsi és a külföldiek között. Éléggé bizonyítja ezl Hofmannsegg gróf. aki 1793—94. években Magyarországon tartózkodóit és sokszor keresztül utazott Komárom vármegyén. Élményeiről, tapasztalatairól levélben szokta érte siteni nővérét, aki Kleist porosz huszárszázados felesége volt. E levelekben nem győzi dicsérni a magyar kocsi kényelmességét. A grófnak ez a véleménye annál fontosabb, mivel világlátott ember voll, bejária Német-, Francia, Spanyolországot, Portugáliát, tehát sok különböző jármüvet látott már s mégis a magyar kocsinak adja az elsőségei

1793. július 3-án Budáról kelt levelében Így ír: „Múlt (jun.) hó 23-án utaztam el Bécsből. Lehetetlen jobb postakocsi szolgálatot kívánni, mint ebben az országban van. Csak ilyen intézmény mellett lehetséges két nap alatt és pedig reggel 5 órától este 9-ig fartó utazás után 36 mér-ELEGAwS FÉRFIINGEK

MÉRTÉK SZERINT

NŐI FEHÉRNEMŰEK BABY KELENGYE

o€.ji t? -tt --H'-i'

földnyi utat meglenni, mert ilyen messze van Buda Bécstöl, mégis a második nap este már ott voltam.“

Érdekes, hogy a XVIII. századbeli angol Johnson ethymológiai szótárában Kocs község nevétől származtatja az angol coach (kocsi) szót.

Az ellentábor még azzal érv 1, hogy nincs igen okiralos emléke annak, hogy Kocs komárommegyei községben valamikor virágzó kocsiipar lett volna. Ennek könnyű okát adni, A Kocsról való szekér, azaz kocsi hamar meghódilotta az orszá got, a hire, neve, megmaradt akkor is amikor Kocs községet porrá égellék a törökök. A háborús forgatagban elpusztult minden emlékévei a kocsi szekér ipar, amely lehet, hogy csak rövid ideig virágzóit, de a kocsi mintája megvolt széjjel az országban, utána csinálták s egész Európa kalapot emelt Komáromvármegye hires találmánya, a kocsi jó tulajdonságai előtt.

II.

A viziutak bősége. - A komáromi hajósok, hajóácsok — A szárazföldi áthaiózás. — Xerxes és Hannibál követői. — A hun királyok hatói — A gázlók — A hajóvontatás. A rabszolgák.

— Ha által nincs, jó az ember is. — A követek, hírnökök és kémek utazásai — A tatai és igmándi gyógyforrások a rómaiak idejében. — Az avarok gyászlemetője: Csallóköz —Tevék.

— Egy csallóközi vadászat a XII században. — A szerzetesek utjai a vármegyében. — Birtokösszeírások, határjárások Egy római sir. —

Elpusztult községek.

A szárazföldi fő közlekedési eszközről, a kocsiról mondottak ulán illő dolog a vízi jármüvekről is röviden megemlékezni, mert hiszen Komárom vármegye a vizi utakban a leggazdagabb vármegyék közé tarlozott és mint Kocs község hires volt az ö szekér iparáról, éppen olyan híresek vollak a komáromi hdjókészi ők. hajóácsok és superok. Hiszen a hagyomány szerint a komáromi őslakosságot, ezt az ősi hajós répet Ketel vezér a Kuma folyótól teltpitette le Komáromban. A Kuma egy része az asztrachání tartomány határfolyója. A komáromi hajós népek és a komáromi hajó ácsok már régó'a és messze földön híresek voltak. Bár Komárom nagy nevű történész szülöll je, Takáts Sándor túlzoitnak mondja Szent kláray azon állítását, hogy Komáromban valamikor nagy hajógyár is volt. de annyi biztos hogy a komáromi hajóácsok műhelyei nem egyszer vetekedtek holmiféle kisebb hajógyárral.

Hogy a vármegyét kereszlülszelö folyókat már az ősidőkben használták utazási célokra, fényes bizonyítékai ennek a már fentebb említett hajóroncsok a föld alatt. A vármegyén végig haladó vizi utazások legrégibb emlékei ezek.

A rómaiak már korán felismerlék a Komárom megyén is keresztül haladó Duna fontosságát nemcsak utazási, kereskedelmi, hanem hadászati szempontokból is, hiszen az ifjabb Cato már K. e. negyven évvel sürgette a dunai hajóhad létesitéséf. A rómaiak a Duna egyes állomásain hajógyárakat lélesiteltek, amelyek feleslegessé (ették az itáliai hajók behozatalát a nehézkes szárazföldi utón. Attilának is volt hajóhada és érdekes, hogy a szárazföldi hajógyárból szekereken, guruló szálfákon szállilja a Rajnára és a Dunára Ezt nevezlék szárazföldi hajózásnak, amit Attila elótt Xerxes, Hannibál és Octaviánus Is megkísérelt már, A kütrigur hun királyról tudjuk, hogy 558 559 ben a vizi csatákban nádból készilett kas szerű tulajokon harcoltak az alattvalói. Miníegy 150 ilyen primitiv csatahajói készítettek.

A honfoglaló magyaroknak legegyszerűbb átkelésieszközea tömlő, amelyet az első hun király, Balamir is használt már 374 ben. Az uj haza felé közeledvén, felszerelik magukat vizieszközókkel, hídkészletekkel, dereglyékkel, tulajokkal, ladikokkal. A hidverésben olyan ügyesek a magyarok, hogy Maurikos az ó taktikájában példaképen állítja a görögök elé. A magyarok — mondja — amíg egy részük a hidat veri, a másik részük már deszkázza le.

A magyarok által használt tömlők ökör vagy kecskebőrből készüllek. A hadipodgyász és egyéb holmival való átkelésnél fontos szerepet játszónak a qázlók. amelyek a nem szabályozott folyóknál száraz időben gyakoriak vollak.

A törökök elől sok szerb kajósnép vándorolt Magyarorszagba, igy többek között Komáromba is.

1538 ban hire fut, hogy a török szultán Buda és Bécs elfogjalására ment. Erre a hírre a komáromi dunaparton népes és zajos hajóács telepeket rögtönöznek,ahol uj naszádokat készítenek és a régieket kijavítják. A komáromi hajósok jó hírnevét az is bizonyítja, hog a komáromi hajóépítő céhtől kérnek a bécsi hajógyár számára pallérokat és munkavezetőket.

Szentklaray szerint 1542 ben a a messze földön hires Kréta szigetbeli hajósok közül ezren akartak letelepedni Komáromban, hogy a magyar hajóhad szolgálatába álljanak, de a terv megvalósításáról nem tudunk.

1552-ben a mármarosi hegyekben Szolnok számára 40 tiszai gályát ácsollak össze. Hajóépítő mestereket Komáromból küldött oda a király.

1553 ban egy Bécsben készüli uj szerkezelü naszádot mntalnak be a komáromiaknak, amely nagyon megtetszett e naszádosoknak.

A törökök bivalybörből is vertek hidat a Dunán

Már a Hunyadiak korában használtak vérles, páncélos hajókat. Voltak leherhordó, hombáros, vagy portékáshajók,amelyeket II Rákóczy Ferenc padlózott hajóknak nevez. A hadihajókat nedves bivalybörökkel is lefedték Az evező és vitorla mind a kellő ősrégi eszköz. Az első vitorlákat bőrből készítették. Nagyobb terheknél nem volt elég az evező és a vitorla A hajókat vontalni kellett lovakkal, vagy szarvasmarhákkal az erre a célra készitetls a folyammal párhuzamos vontató utakon. Voltak hajóvontató társaságok, amelyek még kincstári hajóhad vontatását és bor, valamint gabonaszállitásokat is elvállallak.

A lörökök a hajóikat rendesen török fogságban sínylődő keresztény rabszolgákkal vontatták fel Viddintől egész Komáromig.

A XVII. században már nemcsak rabszolgákat alkalmazol! a török erre a baromi munkára, hanem a Duna mentén hat mérföldön belül eső községek népeit is berendelték hajóvontatásra. Természetesen azt a hat mérföldet bőven mérte a török és nem egyszer a kétszeresét is kitelte. Ez volt a legnehezebb szolgálat a hódoltság területén és a nép a „császár müvének“ hívta.

Komárommegye földrajzi fekvése, a keletet nyugattal, a délt északkal összekötő helyzete hozta már magával, hogy a vármegyén keresztül mindig nagy voll a nemzetek, a népek és egyesek járása-kelése. Sok kisebb-nagyobu nemzet lakott hoszszabb-rövidebb ideig ezen a területen, amelyeknek fejedelmei, vezérel, hirnökel, futárjai, kémei sok-sok