Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-11-26 / 142. szám

1927. november 26. Komáromi Lapot? / „ OÍUfei. co ^co cs • 1-^ -J--—­voj Ä ö/j s C/2 ^ • ~ G/3 Öű VCL e í? í—( 'VQJ *So £ *kL> "O *o ^ fi 0. : £ ! c i £? ■+-> ■ CQ bű c CL i-H vctf o o o 0 0) & H® "0 u u > u U < u — j Hi »neu Viktor | ^z. ® «?«“■ 1---------------! retbe foglalt egy­szerű név egy régi komaromi iparos­nak, Hitirich ViKlor órásmesternek a gyászos elmuását jelen1!, aki munkás életének 74 ik évében pinent el csen­desen a komáromi küzkórház egyik t< ülőn szobajábirt, ahol a gondos ápolás sem tudti visszadni az életnek. Tulaj dobképpen többet jelent ez a név egy öreg, erdemes iparosnál: egy darab regi Komáromot jelent, amely el «öltö­zött a mai zűrzavaros élet színpadáról. A régi Komáromot jelentette azoknak, akik ismerték, szerették, megbecsülték ezt a kis öreg urat érdeme szerint, aki nem panaszkodott soha, ds dolgozott mindig, csak a régi jobb napokat só­hajtotta vissza bizalmasabb társaság­ban és környezetben, amikor több be­csülete volt a szorgalmas mesterember­nek, mint a mai világban. Ezek közé a szorgalmas mesteremberek Közé tar­tozott H.ttrich Viktor, aki a mestersé­gét jól megtanulta, ahogyan kevesen érteitek hozza, de tudományává! soha­sem hivalkodott és Kötelességének tar­totta, hogy becsületes és jó munkát végezzen ismerősnek, idegennek egy­aránt. Hittrich Viktor a város egyik régi polgárcsiiádjának a sarjadéka volt, az órasmesterséget a Trcffler (sésőbb Terfi) családnál tanulta, aki szintén hírneves komáromi órás volt. Felesége is Téify leány volt és így űr. Térfy Gyula volt kúriai tanácselnök, aKit a niu t évben emelt miniszteri rangra a kormányzó és Térfy Béla volt magyar közélelmezési miniszter sógorai voltak, ugyancsak sógora Térfy Dezső buda­pesti tanácselnök is Boldog es szép családi éleiét egyetlen fianas, Hittrich I Jenőnek tragikui sorsa zavarta meg, aki jeles előmenetellel, elvégezvén a komáromi főgimnáziumot a világ­háború első halottjai közé került a nagy förgeteg forgószelében. Majd sáerető hitvesét gyászolta meg. Szerető nővére, Hittrich Emma, akivel egy ház­tartásban fit, testvéröccse dr. Hittrich Ödön, a budapesti ág. h. ev. főgimná­zium tudós igazgatója leánya Hittrich Margit, Fiizy Elemér szétsesfúvarosi műszaki tanácsos felesége gyászolja meg a legjobb édesapát férjével es két kis gyermekükkel Füzy 0 ivérrel és Nórával, ezen kívül Hitirich József vá­rosi főpénziáros szeretett unoKaoáiyját és felejthetetlen jó rokonát. Egy háza, a Komá­romi ág. h.ev. egyház is gyászt öltött ha­­lala hírére, melynek buzgó egyháztaná­­csosa volt. A jobboldali szeihddés, amely a napokban erte a szorgalmas férfiút, s aminek következtében a kórházba szál- IFották látszólag javulni engedte álla­potai, de utóbb szivgyengeséő folytán végelgyengülésben fejezte be szerdán reggel munkás életét. Hitirich Viktor életének órája örökre megállt és most ott van Mindenhatója kezében. A régi Komárom igaz szivvel gyászolja meg hűséges, jó fiát, akit holnap nyugvó­­helyere kísér, szeretett hitvese mellé. Temetése holnap, vasárnap délután 3 órakor lesz a katolikus temető halottas házából. Izsap- és Sárkánypusztai tea­vaj. Római maroni, Almem-szöliő, he­tenként kétszer friss Graham-kenyér. Sajtkülönlegességek. Legfinomabb kár páti málna szörp. Dessert bonbonok. Torta- és ostyalapok. Olajos és konserv halak, rák, kaviár, francia szardíniák, valamint a legfinomabb francia Oliva olaj. Horniman angol és orosz teák. Bel- és külföldi rum, iikőrküiönleges­­ségek. Asztali és Palugyay fajborok., Pezsgők. A legfinomabb fajkávék na­ponta frissen pörkölve kaphatók: Berger F, Vilmos csemegeüzletében Komárom, Városház-ucca. 751 — Szemléltető* oktatás. Az állatni {polgári leányiskola 111. A. osztályának tanulói Mittelholzer Ágoston osztályfő­nök és Bátyainé taniiónő vezetése mel­lett f, hó 22-én megtekintették a Hor­váth- féle pekmüheiyt. A jó Horváth bácsi nemcsak szemléltette és elmagyarázta, hogy hogyan készül a ropogós kifli és zsemlye, de friss süteménnyel meg is vendégelte az egész társaságot. A bol­dog, mosolygó arcok mutatták, hogy az ilyen szemléltető oktatás okoz a leg­nagyobb őrömet a tanulóknak, ahol a hasznos össze van kapcsolva a kelle­messel. — Wimpassingl ha- és sársipő ere­deti gyári árban ELBERT-nél. — * í»a va írja Korányi egyetemi tanár — igen sokat hasz náltam tüdőbaj oknál, majd hidegen és tisztán, majd melegítve s tejjel ve­gyítve és kitűnő hatást nyújtott a kiválasztásoknak előmozdítása és a táplál t emelése által. — Pirthivuiiik f yy ion ma. Az 1928 évreszóló keresztényszocialista nap­tárak és tagsági igazolványok a ko­máromi titkársághoz (Komárom, Klapka tér 9 szám, bejárat az ud­­varbaa hátul jobbra) megérkeztek. Felkérjük párihiveinket, hogy azokat a pártirodaban minél hamarább ki­váltani sziveskedjenek.Belépní óhajtó tagok vasárnap kivételével napon­ként délelőtt 9—12 és détu án 2—6 óra között jelentkezhetnek. Keresz­­tényszocialisia párt titkársága Ko­márom. — ^ailva-s hiday v.utóra időjá­rás nagy kin a rheumásoknak. Dör­zsölje magát orvosi tanácsra eredeti menthor-sósborszesszel- Az „Aipa“ bedorzsölés nagy megköny­­nyebbdlést, élénkebb vérkeringést, izomerősödést és az idegek felfris­sülését eredményezi. £*$ÄIU1 iláü. Áz Edénkért. Bsrnauer Rudolf és Oiterreicher Rudolf víg játéka. Csak egy nagyon kevéskét tévesztet­ték el a vidám Rudolf urak a házs«.ámot, amiére „Az Éieatcert“ nem lett operett. Mert ounden jel arra engedett Követ­keztetni: az összepárosított szerzők, a gyorsaa pergő felvonások felépítése; meiiákaiakok, kórusok jönnek a szín­padra, a harmadik, felvonásban kirob­ban a nagy drámai fiaálé, de már ek­kor sfcjtjüK, mint az operetteknél szok­tuk, hogy hát ne vegyük komolyan az egeszet, ne nyugtaiaakodjunk, mert amúgy is rendbejon minden, a szerel­mesek egymáséi lesznek. Szinte KikiVánkozik a Rudolf urak szövegére a zene s kész a legügyesebb operett, amiben szentimencaiizinustól kezdve a diszkrét komóinéig minden megvan, ami a szerelmet azzá ieszi, ami. De igy, ahogy magyar fordításban ke­rült színre, előbb a budapesti Vígszín­házban, most pedig a mi kultúrpalota* színpadunkon is, ha véletlenül nem lenne az első felvonás végén a komolyabb természetű dulakodás és a harmadik felvonásban nem rángatná ie magáról Erdődy Lili kedves kombinében kedves temperamentummal a ruháját, talán egy kis merészséggel kötelező olvasmány­nak is lehetne előírni a felsőbb osz­tályú gimnazistaiányok részére. Szó se tóla, a dajrab eléggé „zimerrein“ és a brettii táncosnő sikere tanulságos, bár igaz, hogy ez a téma nem tuieredeti es már nem is lulszimpadkus. Régi klisé már a iokáltáncosnöből hirtelen urileáaayá avanzsált ártatlanság, aki, mikor esküvőjén egy régi ismerőse megzsarolja letépi magáról a ruháját, hogy a kínos botrány után mégis csak a szerelmesének felesége legyen. A Ru­dolf urak érdeméül legyen írva: a da­rabot tagadhatatlanul sok ötletei és szellemességgel írták meg, ha néha bru­tálisak is lepek, mint ahogyan a német vigjátékirók nagyrésze beleesik ebbe a jellegzetes tulajdonságukba. Az előadásról nagyjában azt lehet mondani, hogy kifogastalan volt. A kis táncosnő szerepében Erdődy Lili a tár­sulat egyik tehetséges színésznője állta ki drámajátékaóan a próbát. Eszközei­ben megtisztult és leegyszerűsödött, egy-egy mozdulatával vagy hangrezgé­sével mindent ki tudott tejezni. Vdrady Lajos félszeg és mimóza lelkű tanár típusa derű és ötlet volt, hogy ne mondjam: bájosan játszott. Révész Ilonka a vezető harmadik szerepben karakterizáló erejével moz­gásba hozta a legfásultabb n;Vető­­izmokat is. Ungváry Ferenc a zsaroló vendég antipatikus alakját elfogadhatóvá szor­­dinozta át: egyik legjobban játszott szerepe volt. Tanka Dóra jó volt a mulatóhely­­tuiajdonosnő komisz figurájának meg-I személyesítette meg a tanar nagyoatyja szerepét és hallatlanul mulatságos tudott lenni. , . Farkas Pali az öreg Horovitz pincér szerepében minden dicséretet megérdemelt. Marossy Lajos, Turóczy Gyula, Némethy Zoltán, Cierényi Adél, Botay Ferenc, Heocty Sándor és a többiek mind megfeleltek a kisebb szerepekben és a legjobbat igyekez­tek nyújtani. A szerdai háromnegyednyire megtelt ház közönsége az előadáson jól mulatott és sok tapssal köszöntötte a színészek j átékát. Repülj fecském! Farkas Imre operettje. Csütörtökön zsúfolt ház hirdette a FarKas operett népszerűségét. Csakugyan, nagyon népszerű tudott lenni Farkas Imre operettje, me ynek úgy a szövegét, mint a zenéjét ő irta. Népszerűségének oka azonban a háború utáni időben rejlik. Farkas ügyes kézzel ■ nyúl a zenében épugy mint a szövegben a regi szép, napok feleleve­nítéséhez, akárcsak Krúdy Gyula az ő hangulatos irasaiban. A nagy titka pedig az, hogy lelki óhajt eiégit ki, mert ez lett a messzire tűnt, háború előtti időre való nosztalgia. Ma már tudjuk, nagyon messzire maradt mö­göttünk az a pár évtized, amkor még ilyen lehetett az élet, mint Farkas Imre operettjében, amikor még olyanok le­hettek az emberek, mint Hublbauer sör­gyáros voit, vagy mint az öreg Schön­­tiurg Dengelengi György báró. Hol vannak azok az idős, lóverseny Nyí­regyháza és Bics között, a hadnagy, íisziiszoígája és a ló megkapóan embert együttérzése, a zsenin fiú és á polgári leány romantikusan idillikus sze­relme stb. Mindez már csak Farkas Imre operettjében él a maga kedves, drága figuráival, az éietoől ezt a ke­délyességet kiradírozta gaz idő. Nap, fény, derű, egészség, szépség, jóság, öröm árad szét Fartcas Imre operettjé­ben, a szövegben és a muzsikájában egyaránt és mi csak örülni tudunk annak, hogy valakiben még ennyire úrrá tud ieani a közvetlenség és en­nyire spontánul tudja kifejezni a régi boldogabb idős melegszívű hangulatait. A társulat az operettet igyekezett a legjobb előadásban bemutatni, ami csak­nem mindenben sikerűit is, noha olyan . kis színpadon, midi a Kultúrpalota szín- { pada, szinte emberfeletti munkát kivan ez a színésztől. Vágó Artur Habibamer sörgyárosa csupa szív volt, melyen érző aíakuás, amilyen díszére válhat a íeg­­kitünőoö fővárosi színésznek is. Bol­dogtalan házasságai után leányát ra­­jongóan szerelése az egyszerű ember nek életteljesüiést adott, amit Vágó élethűen játszott meg. Liesi leánya Kornély Maria voit, aki nagy ambíció­val fektette De tehetségét szerepébe s ennek eredménye iett a szép játéka, mely közvetlen volt és drága, mintegy elkényeztetett szerelmes poigárleányé, énekében kifogástalan, táncában gra­­ciózus. Rohonczy Mihály hadnagya fü­lig vök szerelmes a csengő bongó hangjával az eddigi eredméayt is felül­múlta táncában előkelő volt: szere­pében brillírozott. Horváth Bőskéről és Bellák Miklósról csak annyit: elkép­zelhetetlen, hogy szerepüket még ná­­íuknál is kedvesebben lehetett volna eljátszani. Turóczy Gyula pékmestere igazi nyárspolgár volt, Henczy Sándor­nak jól állott groteszk szerepe és az ügyes Bókay Ferenc a tejfelesszáju ka­­dettban eltalálta szerepét. Boros Ica alig tudta elhitetni, hogy táncosnőt játszik. Révész Ilonka Man nénije ön­tudatos színészi alakítás volt a Harma­dik felvonásban, éppúgy Horváth Ernő Varga Zugsfirerje is eieveaul hatott az első felvonásban A kiállítás várako­záson felül szép volt és az igazgató áldozatkészsége mellett bizonykodott. A közönség kitünően érezte magát a színházban és az újrázásoknak se szeri se szama nem volt. Először lehetett tulajdonképen megérezni, hogy a komáromi közönség, amely idegen­kedve fogadta a színészeket, már összeölelkezett velük a szeretetben és méltánylásban. Bohózat egy párisi szállóban. \aszary János és Szántó Armand vig­­játéka. rajzolásában. { Péntek este a „csak felnőtteknek“ Justh Gyula (aki egyútal kitünően | jeligéje mellett került színre a bohózat, rendezte meg a darabot) mesterien * melyet két magyar szerző irt. A cim tokát árult el *6 a pikanté­riát sejtett mögötte. Ez tálán nem is lenne különös, hiszen joga van a di­rektornak ilyen darabokkal kísérletezni, a pénteki előadás mégis legtöbbjüknek csalódást okozott. Mert nem minden vilik még francia ízűvé azáltal, ha Pá­riában játszódik ie. A két szerző két­ségtelenül sok ötletességgel, sőt franciág könnyedséggel nyúl a témához, amely három felvonáson keresztül nyúlik széj­jel. A téma pedig egy író ötlete, aki be akarja bizonyítani, hogy a szerelem minden férfit eivakit. Az írónak igaza lesz, a színésznő jól játszotta szerepét és a férfi csakugyan szerelmes lesz belé a harmadik felvonás vegén, mi­előbb számos bonyodalmon ment ke­resztül. Természetes ez az ötlet nem egé­szen alkalmas arra, hogy egy három­­felvonásos vígjátékká nyújtsák, ha az iró (meri kettejük közül az egyik bi­zonyára csak az ötletet adta) még oly tehetségesen dolgozza is fel. A bohózat igy hát nem kerülhette el azt, hogy a friss indulás után időnként .a sablonos helyzetkomikumok áltál ne váljék unal­massá, sőt hellyel közel lapossá, annyira, hogy sokszor már a néző türelmét is igénybevette. Száz szónak is egy a vége: nem éppen a legszerencsésebb darabválasztás volt ez most, különösen ha csak egy hónapos a sziniszezon. A színészek játékukkal mindent elkö­vettek, hogy a bohózat laposságát el­tüntessék. Különösen Mágory Mária szines játéka volt dicséretre méltó, aki mos! is megragyogtaita színésznői kva­litásainak legjavát, amivel szerepét megszépítette. Partnere Justh Gyula a rutinos színész játékát adta ezúttal is, bár mintha kissé tuíságossan kikarika­­turázta volna szerepét, ami sokszor hatástalanná is vált. Vágó Artur, ezút­tal is a legjobbat nyújtotta. Várady Lajos precíz alakítási adott. Boros Ick elfogadható volt és jó volt meg Ung­­vary és Tanka Dóra is. Henczy es Bókay figurájában is megvolt a hely­­zetKornikumhoz illő groteszzség. Farkas Pali, az öreg rögeszmés akadémikus szerepében most is százszázalékos mű­vész tudott lenni. A közönség, ha a darabban csalódott is és nem elégítette is ki igényeit a szer­zők munkája, a színészek játékában némileg kárpótlást kapott ezért. (fa csak pipálj Ladányi!) Kevés vig­­: játék aratott olyan tüneményes siken, mint Csathó Kálmánnak ez a bájos vigjáteka. Az igazgatóság nagyon helyt I sen ezt a végtelen bájos vigjátéko még egyszer műsorra tűzte és pedL ma szomoai délutánra ős még noz2a féihílyárakkal. Reméljük, hogy mi déiutan telt ház fog tapsolni a pompás előadásnak. (Az arawyhaittyu,) A mai operettiro­dalomnak egyik legnépszerűbb termét: Szilágyi László és Vincze Zsigmond bájos zenejű operettje, Az aranyhalt) u című, amelynek meséje is szövevénye és Amerikában, a szertelenségek hazá. jíban játszik E pompás operett m szombaton és holnap vasárnap este keiül bemutatóra és fellépnek benne a közönség kedvencei: Kornély Mari >, Kacsőh Magda, Horváth Böäke, Ro honczy, Bellák, Várady, Vágó, Marpsy Bókay, Ungváry, Turóczy és az egéí z upeiett személyzet. (A lejjebbik Horváth lány). Ez a bájos Zarkovtiz operett olyan nagy ii kert aratót: Komáromban is, hogy nem lehet levenni a műsorról és holmj vasárnap délután mérsékelt helyárakf újra szinte kerül. A közönség bizonyé r siet megragadni az alkalmat és rim nézi ezt a népszerű operettet, mert m r ez a kedves darab e szezonban ne ? kerül többet színre. Bellák mester, mi t propeller kapitány fog mókázni. Feli p Kornély Márta, Horváih Böske, Bon ^ Ica, Révész Ilonka, Várady, Vágó, M rosy, Turóczy, Farkas Pali. A szerep * a legjobb kezekben vannak és a r. > zönság nagyon jói fog mulatni. (A oiborrubás asszony) A légnél szerű bb opereit zeneszerzők közé U-. tozik Jean Gilbert, akinek bájos zen­ismert és kedveit az egész főldsen ségén. Ennek a zseniális és világh szerzőnek egyik bájos alkotását. A ’ borruhás asszony című operettjét n tatja be a társulat hétfőn és kedd A fülbemászó zene mellett az ope meseje is izgalmas és érdekfeszitő, szén Katalin cárnő benne a főszerei > és ez már maga mindent elmond. Ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom