Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-12-31 / 157. szám

6. oldal. Komáromi Lapot 1927 december 31 azokban mennének mulatni gondtalan jókedvvel. Mérlegünk így nagy lendü­letet venne. A mulatság előtt ugyan sok zivatar lenne, de azok elvonultával nem lennének borús napok. Az anyák hivatása a divat túlkapá­sait mérsékelni, — ők fojthatják el lányaik fénytíaési hajlatjait. Anyai in­tésük érvényesül bizonnyal ha meg­magyarázzák leányaiknak, hogy mérsé­kelni kell igényeiket, élvvágyukat, mert az Én — ha nőnek névmása — nem az első személy, hanem igény tekinte­tében az utólsó. Féltő gonddal kell Őrködnünk nekünk anyáknak, hogy leányaink csak addig hódoljanak a di­vatnak, mig az lányi erkölcsükben nem rombol, mig leányos bájukat nem űzi el. Ha a fényűzést, élvvágyat kiküszö­bölhetjük leányaink szivéből, bevonul oda a kötelességérzet és áldozatkész­ség. Napjainkban kell, hogy nélkülöz, hetetlen legyen nálunk nőknél az áldo­zatkészség. Igaz, sokszor halljuk: meg­élni sem tudunk, hogyan áldozzunk közcélra? Ha igényeinket lefokozzuk, ha az élvvágyat kiküszöböljük, akkor az azokból megtakarított összeg elég arra, hogy társadalmi kötelezettségünk­nek kulturális és jótékony egyletekben eleget tehessünk. Ha a feleség s a család leányai egész lelkét, szivét, éle tét, nem tölti be a divat, nem rabjai a divat hóbortjainak, akkor lelkűkbe szinte észrevétlenül bevonul a kötelességérzet, amely kedélyüket nyugodt-békéssé, vi­dám-megelégedetté teszi. A „Követel“ rovat egy súlyosabb tétele: a házi tevékenység. Dédanyáink bevált közmondása volt: „Gazda szeme hizlalja állatait“. így van ez a háztar­tásban is. Hej, pedig de sokszor halljuk: Van cselédem, minek legyek a kony­hán, minek takarítsak? Megyek a strandra, a korzóra!“ Megfontolt beosztással azt is meglehet tenni, hiszen mi régi asz­­szonyok is szórakoztunk lánykorunk. ban és anyáink is szórakoztunk lány­korunkban és anyáink is szórakoztak, — hiszen mindig ismert volt nálunk magyaroknál a mulatós kedv, a vendég­­szeretet. Talán egyetlen nemzet vagyunk akik sirva is mulatunk. De anyáink életében csak akkor nyert helyet a szórakozás, ha már eleget tettek a kötelességnek. Ők azt tartották, hogy asszonnyá válva egy hatodik érzéket kaptak: a feleség érzetét. Büszke önér­zetükké vált, hogy uracskájuk kedvenc ételét, feketekávéját, no meg csibukját, senki úgy, mint asszonykájuk, elké­szíteni nem tudja. Innét maradt ránk leányaikra az a mondás: Az asszony a háznak lelke, ő tartja az otthont rendbe. Hogy mérlegünk pontosan mutasson, figyelnünk kell, hogy abban bmnfog­­laltassanak: a türelem, megelégedés, engedékenység, jó kedély, szolgalom s főképpen otthonunk szeretete. Ha mér­legünket az év végén átvizsgálva, azt látnánk, hogy abból ezen tételek vala­melyike is hiányszik, erős akrattal igye­kezzünk azt az uj évben pótolni és nagyon hasznos lesz, ha követel rova­tunkban az alaptőkét: kötelességérze­tünket felemeljük. Akkor tartozik rova­tunk nem lesz túlterhelve rosszkedv, idegesség, háztartási zavarok, elégedet­lenség által s mérlegünk a boldog családi élet egyenlegét fogja mutatni. Komáromi asszony. Éjjel is nyitva lenne a Dnnahid a forgalom részére, ha a komáromi rendőrség létszámát 47-ről 60-ra emelnék. Beszélgetés Machácsek Pál rendörtanácsossal Komárom közrendészeti viszonyairól. elhajtás és a halottad született gyermek, körülbelül minden héten előfordul egykét eset. Ép igy a munkaközben ért balesetek szma is nagy, ami abban a körülméy­­ben leli magyarázatát, hogy a munká­sok ugylátszik nincsenek eléggé kiok­tatva munkájuk felől, vagy hogy nem szakmunkásokkal dolgoztatnak. A prostitúció titokban még mindig erősen burjánzik, a prostitúciót megszüntető törvényt, mint csak a legutóbbi na­pokban jöttünk rá, nem hajtották itt végre teljesen. A prostitúciót elősegitik itt a katonák is, de iegfőként az, hogy kikötőváros lett újabban és nagyon sok ilyen nő csak átmenetileg keresi fel a várost. Komárom, mint határmenti város ad e munkát a rendőrségnek politikai ellen­őrzés szempontjából — kérdeztem. — Annak ellenére, hogy a két or* szágbeli város összlakossága sűrűn érintkezik egymással, rendőrségünket nem foglalkoztatták nagyobb politikai bűnesetek sem. Legfeljebb a Rothermere akció elején voltak kisebb ügyek, leg­inkább kihágások de általában mond­ható, a Rothermere akciót az itteni magyarság a legnagyobb nyuga­lommal fogadta s a törvényekkel szemben korektül viselkedett, ami a magyar nép józanságára vallott. Bizonyos, hogy hasonló akciók ese­tén is még jobban lehet számolni már az itteni magyarság higgadtsá­gával, noha a köztársaságban ez a legmagyarabb város. Aztán a komáromi rendőrség beren­dezéséről beszélt a recdőrtanácsos A modern bűnügyi szolgálat minden tech­nikai vívmányával fel vannak szerelve, úgy hogy a rendőrség jó munkát tud fi végezni, még külön rádiójuk is van Saját tudósítónktól. — Komárom, december 30. erre a célra. — A legnagyobb baj az — folytatta Mahácsek tanácsos a beszélgetést, — hogy a rendőrlegénység száma csekély. Mindössze 47 rendőr van, pedig legalább is 60 rendőrre lenne szükség, hogy a város közbizton­ságát tökéletesen lássuk el. Tulajdonképen ahhoz, hogy éjjel egy ember álljon szolgálatban, a szolgálati beosztásunk szerint négy ember kell mert a szolgálat többször felváltva történik, különösen most a nagy hidegden. így fordulhat az elő, hogy éjszaka az egyébként nagy kiter­jedésű városban fegfeljebb három rendőr lehet szolgálatban és cirkáló járőröket sem tudunk felállítani A legnagyobb gondot és nehézséget éppen a rendőri létszám csekélysége adja, ez az oka annak is, hogy a Duna­­hidat éjszakára ie keli zárni. A túloldal részéről szívesen vennék, ha a hid éjszaka is nyitva lenne s mi is hozzájárulnánk, de a nehézség abban rejlik, hogy ehhez nincs elegendő rend­őrünk, akiket szolgálatba állíthatnánk, perifériákra is kellene még egy két rendőr állandó szolgálatra. Machácsek rendörtanácsos ezután részletesen elmonta, hogy milyen ujitást fog behozni a Pero közbiztonsági álla­potának a rendbehozatala érdekében. De mivel megkért, hogy amíg nem va­lósit ja meg, ne Írjak erről, igy hát nem Írok és megvárom, mig a Peroban beáll államfordulat. Akkor majd meg­az *irom amilyen érdekes ujitást hozott be a Peroban Machácsek Pál rendőrta­nácsos, akinek működése iránt valóban csak a legnagyobb bizalommal viseltet­hetik a lakosság. Miért késik a délszlovenszkói falvak villamosítása ? Komárom az államfordulat következ­tében határmenti város lett, majd pedig kikötő városi szerepet kapott. Ebből a két körülményből az következne, hogy Komárom kriminilisztikai és politikai szempontból is jelentős hely, ahol a rendőrségnek ugyancsak ébernek kell lennie és valóban a hivatása magas­latán kell állnia. A múltban többször tettük szóvá a hiányos közbiztonsági állapotokat, amelyek különösen az éjjeli életben voltak tapasztalhatók. Csaknem napirenden voltak a garázdál­kodások, hiszen ezekre legjellemzőbb eset volt az, mikor még egy rendőrt is életveszélyesen megszúrtak. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy pár hónap óta a közbiztonsági állapotokban javulás állott be, noha még mindig nem mondhatjuk teljesen megfelelőnek, de Iegfőként olyannak, amilyennek Szlo­­venszkó jóformán harmadik legnagyobb városában kellene lennie. Ez azonban korántsem a komáromi rendőrségen múlik, amely most komolyságuknál fogva is arra termett vezetők irányítása mellett működik. Munkatársunk beszélgetett Mahácsek Pál rendőrtanácsossal, aki rövid ittléte alatt már eddig is megmutatta, hogy a rendőrségi hivatást a szó legne­mesebb értelmében kívánja a gyakor­latban megvalósítani. —Elsősorban valahogy azt kellene — megértetni a közönséggel — mondta Machácsek rendőrtanácsos készsége­sen — hogy a lakosság a rendőrség­ben ne mindig a mumust lássa, amitől félnie kell, hanem valóban a rend őreit, akik testi és vagyoni biztonsá­gukra őrködnek. A rendőrség minden intézkedésé­ben csak a közönség érdekeit szolgálja egyedül s igy minden tekintetben a közönség részéről is megérdemli a legmesszebbmenő támogatást. i társai érdekében. Igaz, mondják, hogy hiszen ez a kenyerük, azért kapnak fizetést, de még mindig nagy áldoza­tot hoznak a kötelességen túl is a a köznek, mert ez a foglalkozás a leg­nehezebbek egyike. A rendőr sokszor életének kockáz­tatásával is teljesíti kötelességét, láthatták ezt legutóbb Komáromban is, amikor Seitel rendőrt szúrták meg csaknem halálosan egy éjjel, de leg­­szembetünő példákat a júliusi bécsi forradalom mutatott, amikor a köteles­ségüket teljesítő rendőrök közül többen áldozatul estek, azért, mert a csőcse­lékkel szemben a lakóssság érdekében, és a rend őrzéséért síkra száltak. A közönség sokszor szidja a rendőrseget egyik másik intézkedéséért és nem látja be, hogy az ő keze is bizonyos mértékben kötve van s máskép nem cselekedhetik éppen a közönség érde­kében. , A rendőrség intézményé még máig sem tudott kivergödni abból a népszerűtlenségből, amellyel a kö­zönség viseltetik iránta s amelynek legtipikusabb jelensége az, hogy a kisgyerekeket, ha valami rosszat csele­kednek, mindjárt a rendőrrel ijeszt­getik meg, és ahelyett, hogy a közön­séget már a gyerekcipőben a rendőrök munkája iránti megértésre és megbecsü lésre nevelnék, ilyen kijelentésekkel, már gyerekkorukban elvetik bennük a rend­őrség iránti bizalmatlanságot. Machácsek rendőrtanácsos ezután el­mondta, hogy Komáromban aránylag feltűnően kevés a nagyobb arányú bűnügy, csupán a kisebb bűnözések gyakori. A közönség talán nem is tudja, hogy mikor a rendőr órákig posztói 24 fokos hidegben éjjel, mialatt ők nyugodtan alusznak, mennyi áldozatot hoz ember-Mintegy másfél éve annak, hogy a Délszlovenszkói Villamosmüvek r. t. megalakult abból a célból, hogy a vidéket villamos energiával lássa el. A villamosmüvek megalakításában aktivan részt vett a környék csaknem vala­mennyi községe is, mindegyik jegyzett kisebb nagyobb számú részvényt, hogy a vidék villamosítását ily módon elő­mozdítsa. A Villamosművek megalakulásuk után élénk tevékenységet fejtettek ki és egymás után építették ki távvezeté­keiket. Csaknem aY egész környék be van már hálózva. A vezetékek az egyes falvak mellett vezetnek el, de a fal­vakban hiába keres az ember villanyt. A komáromi és ógyallai járás 38 községe közül eddig, mindössze 2 köz­ségben Gútán és O Gyallán van be­vezetve a villany, mig Udvardon most épitik ki a községi hálózatot. Mi ennek az oka. Ki a hibás, hogy a falusi lakósság nem kap áramot, a Délszlovenszkói Villamosmüvek vagy a községek maguk. A Délszlovenszkói Villamosmüvek a komáromi és ógyallai járás csaknem minden községének tettek már aján­latot a villamosításra, de az említett három községen kívül eggyel sem jött létre a megegyezés. A Délszlovenszkói Villamosművek ugyanis azt kívánják, hogy a község villamosítására szüksé ges invesztíciókat az illető község viselje. Ez az álláspont részben meg­okolt. Tudva levő dolog, hogy a falusi Komárom, december 30. közgazdaság és az általános jólét fej­lődésében a viiamositás. És mind addig, m'g a község ügyeinek vezetői nem győződtek .meg arról, hogy mennyire hasznos befektetés az amit a villamo­sításra áldoznak, nem szavazhatják meg e-célra szükséges kiadásokat. az lakósság áramfogyasztása oly minitná lis, hogy az abból folyó bevételek nem fedezheik az invezticiók kamatjait és Faun levelei. szama Legtöbb a kisebbfajta lopás, tűzifa élelmiszer és hasonló lopások, amelyeknek okai sokszor a nagy munkanélküliségből származó nyo­morra vezethetők vissza. Ezeknek a kisebb bűneseteknek 90—95 százalékát kinyomozza a őrség. Nagyon sok ezenkívül átlag rend­a magzat­éi hálózat karbantartását is. Ezért álta­lánosan bevett eljárás nem csak nálunk, hanem külföldön is, hogy a község fedezi az invesztíciókat illetve azok kamatait, mig a Villamosmüvek a há­lózat karbantartásáról gondoskodnak. A mi községeink azonban nem szí­vesen áldoznak pénzt ilyen befekteté­sekre, annak ellenére, hogy legtöbbje nincsen annyira megterhelve, hogy ne áldozhatna ily hasznos célra, mint a villamositás. A mi népünk és képviselői, akik a községek képviselő testületéiben ülnek nem tudják mennyire fontos tényező a cn (V N in cn :0 N OS cő a S 3 3 Mindenekelőtt fontos tehát, hogy a falusi néppel a gazdákkal megismer­tessük a villamosság használatát, egy­részt a házban, másrészt a gazdaságban. Úgy a Délszlovenszkói Villamosmüvek, mint a község vezető emberei a jegy­zők és tanítók vegyék kezükbe a nép ezirányú kioktatásának munkáját. Rendezni kell előadásokat, amelyeken lehetőleg praktikus példákkal mutassák be a villamosság használatát és annak előnyeit, hogy ily módon a valóság alapján győzzék meg a népet, a villa­mositás szükségességéről. Ez a munka meg fogja hozni a maga gyümölcsét, mert a mi józan népünk nem fog habozni egy percet sem, hogy valamely célra pénzt fektessen be, melynek hasznáról meg van győződve. I I ( I I ÍS O c pb c o c & CT e o á s c c Ja Kedves szép szőke asszony, kénytelen vagyok itt, a nagy nyilvá­nosság előtt megköszönni Önnek, hogy volt szives engem megvédel­­mezni, amikor valaki kifogásolta az én szatirikus, cinikus, ironikus han­gomat. Hiszen — mondotta ön na­gyon okosan és bölcsen, — ez a hang Faun lényege, s a gúnyos, csipkedő, ostorozo hang mögött a legszebb intenciók csillannak fel: kigunyoini a társadalom, a világ féiszegségeit, bűneit, hogy ezzel ja­vítson. Ha Faun nem gúnyosan ima, akkor azt már nem is Faun írná, mert Faunnak ez a lényege és amint Madách Luciferje mondja: Nem ad­hatok mást mi lényegem, Faun sem adhat mást Amint Faun lírikus hang­ba csapná* át, akkor Cyránö lenne inkább, mint Faun, — mondotta ön energikusan és szép — különben mindig szelíd kék szemével hara-

Next

/
Oldalképek
Tartalom