Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-07-21 / 87. szám

Nögyvennyolcadik évfolyam. @7. szám. Csdtörtök, 19S7, jnlius 31 P OLITIKA1*LA P. SiiCfuFitési ár caehniovák értékben: ftalyben 6« vidékre poitsi ixétkfildéiael: Gttin évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 C. — ífllföldön 150 Ki. vei »»ém Ara t 80 Riiír, ALAPÍTOTTA: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. Bxerkeiztdiég é* kiadóhivatal: Nádor-n. S»„ Megjelenik hetenkint háromszor i kedden, csütörtökön és szombatos. „Ha Csehszlovákia visszaél azzal, amit kapott, ' up el kell készülnie arra, hogy Anglia barát­sága és érzelmei teljesen elfordulnak tőle“ — h ja lord R other mere Benes külügyminiszter cimére küldött nyílt levelében, amelyben visszautasítja Benesnek a prágai parlamentben elhangzott vádját, hogy háborúra szít az utódállamok között, , — julius 20, 1 Ési kiüli Komárom, — julius 20. A forradalom viharja elült Bécs­­ben és a szociáldemokrata vezérek leszálltak a lóról: váratlanul el­fogadták a kancellár békefeltételeit, melyek a tárgyalások felvételének előfeltétele gyanánt a sztrájk le­szerelését jelölték meg. Azt kérdezi ezek után mindenki: miért is kel­lett nyolcvanhét vagy talán iga­zabban ötszörennyi embernek meg­halnia a bécsi kövezeten, miért kellett napokra megállítani a mun­kát és megzavarni Európa nyugal­mát ! Hiszen a Bauer Renner- Seitz társaságnak arra is kellett számítania, hogy Ausztria szom­szédai nem nézik ölbetelt kezek­kel a vörös államcsínyt és Olasz­ország dél felől, Magyarország kelet­’ utrakószen -áll, hogy a ve­­met megelőzze, mert annak átcsapása ennek a két oéá/ 'nak belső békéjét zavarta Vcjja E?ek á nagyo^, is pozitív hírek szerelte' 1.^ a ^*bénsi szociálde­mokraták támadó kedvét a való­színűség szerint é3 késztették a kapitulációra. A hirtelen lehűlésre senki sem számított és a taktika nagymestereinek ez a gesztusa meglepte a felfigyelő Európát. A vesztett csata természetesen az osztrák jobboldali pártokat erősí­tette meg és a kormány helyzetét tette teljesen szilárddá, amely ke­ményen állta a terror minden hul­lámverését. Európa azzal is tisztába jött, hogy a felelőtlen kommunista puccsról szóló mosakodás a mesék országába tartozik, mivel a sza­bályos menetben felfejlődött több százezer szervezett munkás aligha véletlenül fogta körül a rendőr­igazgatóság palotáját, majd egy­idejűleg a rendőr- és katonai ka­szárnyákat és vágta el a telefon összeköttetéstől. Ez a szabályosan kidolgozott haditerv nagy felelős­séget varr Seitzék nyakába, aki a szorongatott és halomra gyilkolt rendőrségnek segítséget sem enge­dett küldeni és egyetlen védőőrt sem mozgósított. A bécsi forradalom a szociál­demokrácia vereségével végződött, ez kétségtelen minden szimpátia gyűlés ellenére és az általános sztrájk, amely csak egy napig volt általános, erős sebet ejtett magán a vezérkaron, amely utolsó tét gyanánt minden aduját kijátszotta és a játszmát feladni volt kény­telen. Ez a vereség megerősíti az ausztriai polgári pártokat, amelyek ebben a gyászos emlékű forrada­lomban teljesen passzív szemlélő­désre voltak kárhoztatva. Európa államai erősen figyelnek a bécsi eseményekre és Genfben lesz kérdezni valójuk is egy és má3 Az a mozgalom, amelyet az igazság szerető angol pubíiciszíavezér, Lord Rolherrrere indított meg a tr anoni békeszerződés revíziójáért, egyre hatal­masabb visszhangra talált nemcsak a magyarság körében, úgy az anyaor­szágban, mint az utódállamokban is, de a többi külföldi nemzet politikai életében is. Most érdekes újabb fejezethez érke­zett lord Rothermere akciója. A belgrádi angol követség vasárnap egy hosszú táviralot kapóit Londonból, amely igy kezdődött: — Kérjük a követséget, hogy az alábbi táviratot szíveskedjék a leg­sürgősebben lovábbilani Az Est szerkesztőségének Búd pest, Rá­kóczi- ut — a mi költségünkre. Daily Mail. ' .\ bí... .-p;- miatt a Daily Mail, amelynek tudvalevőleg Lord Rothermere j a tulajdonosa és főszerkesztője, nem’fu­­dott másként érintkezésbe lépni Az Estlel, kénytelen volt a táviratot Bel­­grádba küldeni és továbbításra az ot tani angol követséget felkérni. A távirat továbbítására az angol kö­vetség a Magyar Távirati Iroda belgrádi tudósítóját kérte fel Lord Rothermere és a Daily Mai! nevében. A távirat a következőképen szól: felől, nevezetesen a politikai me­nedékjog értelmezése és a szociál­demokrata védőőrség szerepe felől, amely a legnagyobb veszedelem­ben nem volt sehol se látható. A további kérdések a bécsi kommunista központra fognak vo­natkozni és igen valószínű, hogy a történtek után itt is kimérik a Az Est Budapest. #&Lord Roíhermere Az Est lapok londoni todósitójával folytatott két órás interjújában a legnagyobb szeretettel emlékezett meg magyar­országi útjáról, legerélyesebben til­takozott az ellen, hogy állásfogla­lásában magyar befolyás vezette volna. Hogy ennek látszatát is el­kerülje, nem lépett egyeben magyar politikussal sem érintkezésbe. A magyar ügy ereje annak igazságá­ban rejlik — mondotta — és ő a harcot, amelyet megindított, min­denkivel szemben folytatni fogja. Egyidejűleg átadta Benes külügy­miniszterhez hétfőn reggel kül­dendő levelének alálrott szövegét, válaszul arra a támadásra, amit cikke miatt Benes a parlamentben ellene intézett, Daily Mail. Az Est lapok londoni tudósítójának interjúja a bécsi vasúti sztrájk miatt még nem érkezett meg Budapestre. De megérkezett az a levél, ameiyet a belgrádi angol követségen keresztül, az Est utján küld Lord Rothermere Benes külügyminiszter cimére. A levél szövege a következő: házhelyet e nem épen kellemes idegeneknek a londoni Arcos min­tájára. Talán Bécsnek sincsen fel­tétlen szüksége akkora szovjet­propagandára, mint az eddig folyt, az igazságügyi palota felgyujtására és a rendőrök hekatombájáig ve­zetett. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — július 20. „Alkalmi szövetség“ Csehszlovákia, Ausztria és Magyarország között. A francia kormány egyik lenagyobb külpolitikai problémáját képezi Ausz­triának Németországhoz való csatlako­zási kérdése, amelyet Franciaország minden áron meg akar akadályozni. Franciaország nem csinál titkot e tö­rekvéséből és minden alkalmat meg­ragad arra, hogy ez a reá nézve vesze­delmesnek látszó kérdés úgy oldódjék meg, hogy a csatlakozás egyszer és mindenkorra elimináltassék. Erre vo­natkozik legújabb terve, amelyről abszo­lút megbízható forrásból nyert értesülés szerint a kővetkezőket közölhe'jük. A francia kormány a nyár végén felhívást fog intézni Csehszlovákiához, Ausztriá­hoz és Magyarországhoz, hogy „alkalmi szövetségre“ lépjenek egymással, vagyis olyan gazdasági államalakulatot alkos­sanak, melynek tagjai köicsönösen vám­­mentességet élveznek, vagy a legjobb esetben is egymás között preferenciális vámok rendszerét vezetik be Ez a szö­vetség nagy ünnepélyességgel alakulna meg és nyiltan Franciaország égisze alatt működnék. Franciaország tervei szerint ehhez a középeurópai állam­­alakulathoz rövid időn beiül csatla­kozni fog Jugoszlávia, Románia és Lengyelország is. Ez a terv, ha meg­valósulna, megszüntetné Ausztria csatla­kozását Németországhoz és nem volna más, mint a sokszor emlegetett dunai konföderáció megteremtése Franciaor­szág protektorátusa alatt. De azt is mondíiatnók, hogy a tervvel hetyreállna a régi osztrák-magyar monarchia, ame­lyet Franciaország szakgatott széjjel. Ehhez a tervhez azonban még sok té­nyezőnek keil hozzájárulását megnyerni, hogy valóra váljék. Népies előadásokon fogják ismertetni az uj törvényeket. Englis pénzügyminiszter egyik cseh lapnak nyilatkozott az uj adótörvények­ről és nyilatkozatában kijelentette, hogy a közönség tájékoztatása szempontjá­ból elhatározta, hogy az uj adótörvé­nyekről és az azokkal összefüggésben levő teendőkről, valamint az adózók­nak a bejelentések és vallomásokra vonatkozó rendelkezésekről népies elő­adások tartassanak. A pénzügyi tiszt­viselők részére e célból megfelelő szak­könyvet szerkesztenek, amelynek alapján fognak a tisztviselők a községekben népszerű modorban az egész adóeljá­rásról előadásokat tartani. A pénzügy­miniszternek ezzel az a célja, hogy az adózó közönség az uj adótörvények minden kis részletébe beavattassék és a szabályszerű eljárás vonatkozó ren­delkezéseire nézve teljes felvilágosítást nyerjen. A szociális biztosítás módosítá­sával várni akar a kormány. A polgári koalíció sürgetésére a kor­mány programjába vette a szociális biztosításról szóló törvény módosítását is és a népjóléti minisztériumban már meg is kezdték a módosításra vonat­kozó javaslat kidolgozását. A tavasszal még azt korpoltálták, hogy a módosító javaslat az őszi ülésszak elején a kép viselőház elé kerül, most azonban olyan hirek kerültek forgalomba, amelyek sze­rint a módosítás elodázást nyer. A Li­­dové Noviny jelentése szerint nem felel meg a valóságnak, hogy a népjóié i minisztérium a szociális biztosítás mó- I dosiió javaslatát már a koalíciós pár­­’ toknak átnyújtotta volna. A kormány Benes külügyminiszter őexcelenciájának Prága. Kegyelmes Uram! Értesültem, hogy szenátusi beszédében azzal vádolt meg, hogy háborút szitok az utódállamok közölt. Ez teljesen ellenkezik céljaimmal. Háború szitása helyett éppen az igazi békét akarom előmozdítani fellépésemmel. Sokkal jobb véleménnyel vagyok Ecxeler.ciád államférfiul képességeiről, minthogy hihessem, miszerint Ön higyjen tartós béke lehetőségében olyan magyar területek vissza­adása nélkül, mindenült, ahol ők abszolút többségben vannak. Exelenciád éppen úgy tudja mint én/ hogy a trianoni béke mai formájában azért jöhetett létre, mert a nagyhatalmak képviselői teljesen tájékozatlanok voltak a területek komplikált nemzetiségi és politikai viszonyai felől. Rendelkezései épen ezért nem tekinthetők véglegeseknek. A prágai parlamentben számos olyan kerület képviselője foglal helyet, melyeket soha sem lett volna szabad Magyarországtól elszakítani. Nem azért halt meg egy millió brit katona, hogy haláluk árán a jogtalan­ságot tegyék úrrá Európában. Ilyen kiáltó igazságtalanságokat nem lehet szót­lanul nézni. Magyarországnak vannak barátai, akik nem nyugszanak, mig az egész világ tudomást nem szerez a vele történt igazságtalanságokról, arról, hogy az utódállamok mennyire elnyomják, jogaikból kirekesztik a hozzájuk csatolt ma­gyarokat. Kérem Excellenciádat, hogy mindig tartsa eszében, miszerint Anglia és Franciaországnak barátsága és áldozatai nélkül Csehszlovákia nem is léteznék. A győzelem azonban, miért Anglia annyit áldozott, nem szolgálhat igaz­ságtalanság és jogtalanság takarójául. Ha Csehszlovákia visszaél azzal, amit kapott, úgy el kell készülnie arra, hogy Anglia barátságos érzelmei teljesen elfordulnak tőle, helyüket csalódottság és közömbösség foglalja el.- Elvárom Excellenciádtól, hogy levelemnek olyan publicitást ad, mint szenátusi beszédének. Lapjaimban egyébként újra visszatérek a dologra. Excellenciád alázatos szolgája Lord Rothermere.

Next

/
Oldalképek
Tartalom