Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-07-02 / 79. szám

6. oldal. Komáromi Lapok 1997. július 2. többen megujhodnak lelkűkben. Adja Isten, hogy úgy legyen! Az előadót lelkesen megtapsolta szép tanításáért a konferencia, majd Boross Kálmán és Bácsy Qyula hoz­zászólásai után Sörös Béla elnök mondott köszönetét a kiváló előadónak. • Délután 4 órakor az akadémisták megtekintették a várost és nevezetessé­geit, 5 órakor pedig a ref. templomban folytatták a konferenciát Sörös Béla elnöklete mellett. Az első előadó Kenessey Kálmán dr. ógyallai meteorológus volt, aki „A mo­dern természettudomány és a vallás“ címen tartott magas színvonalon álló tudományos előadást. — Előadásában, amely tudományosan szakképzett hall­gatóságot kívánt meg, szembeállította a különböző materialista, modern világ­­fe.fogásokat a szentirással, amelynek igazságait a mindent kutató tudomány, bármennyire is mutatkozzék úgyneve­zett fejlődés különböző területein, nem képes megdönteni és kénytelen azokat elismerni. Az előadáshoz Galambos Zoltán és Kiss János lelkészek szólották, majd az előadó szólalt újra fel s végül Sörös elnök mondott köszönetét az előadásért. Bácsy Gyula Iflkész „A családi hit­életiről beszélt, amelynek hiányossá­gait feltárta és példákkal igazolta. Azért boldogtalan a legtöbb esaládl élet, mert a házasságoknál nem Isten akarata nyil­vánult meg. Csakis Istennek megmuta­tása által lehet békés és boldog a csa­ládi élet s csakis akkor, hogyha élő hit lakozik a szivekben. Az előadáshoz Kiss János, Galambos Zoltán, Pap Jó­zsef lelkészek, Kenessey Kálmán dr. és Czirok Béla szóltak hozzá, mely után az elnök a konferenciát szombatra ha­lasztotta. A konferenciát a Kollégiumban folytatják és délig tart. Délután az ógyallai csillagdát tekintik meg az akadémisták. Zsemlye Lajos szívből szárnyaló gyö­nyörű imája után a „Mindig velem Uram" kezdetű ének hangjaival zárult be a konferencia első napja. Komáromi levelek. A bubifrlzura problémája még mindig gyötri a női lelkeket, már t. i. csak azokét, akik ilyen fontos lé­pések előtt előbb mérlegelik magukban, hogy levágassam-e a hajamat vagy sem ? Azok a nők, akik vakon követik a divat hóbortjait, azok persze nem nagyon tusakodnak a levágás előtt, divat, tehát levágják. Vannak azonban mélyebben gondol, kodók és ezek nem olyan könnyen mennek el a borbélyhoz, hogy onnét mint rövidhaju, bubifrizurás fejüek jöjjenek ki. És érdekes, hogy a hajlevágás előtt alaposan meggondolók nem az öregebb nők között keresendők, hanem az egé­szen fiatal, csitri, bakfis leányok között. Eléggé bizonyítja ezt az alábbi ked­ves levél, amelyet a napokban hozott a posta. Hangzik pedig imigyen: Kedves Faun bácsi! Önhöz fordulok egy nagy kéréssel. Levágjam-e hajam bubira vagy nem? Barátnőimnek is rövid hajuk van és szekálnak hosszú hajamért. Sokszor tetszik a bubifrizura, sokszor pedig sajnálnám dús hajamat levágva papírba látni. Ellenben Anyuskám tiltja hajam le­vágását. Pedig én csak bubira vágat­nám, elonról szó sincs, az nem szép, sőt csúnya. Anyuskám mondja: „nem elég ha férfiak borbélyhoz járnak, még te is akarsz?!“ Ilyen nagy bajba va­gyok. Anyuskám is dorgál és barátnőim is. Ha levágatom a hajam, lesz legalább rövid hajam, hosszú eszem I Faun bácsinak tetszik ugye a rövid haj ?! Válaszát szombati számban várom. Üdvözli Egy Komáromi Bakfis. Hát kedves kislány mindjárt azzal kezdem, hogy a bubifrizura évekkel, sokszor 10, néha 20 évvel megfiatalítja az arcot. A bubifrizura ezen tulajdon­sága miatt se szabad magának levágatni a szép, dús haját. Hát akar maga még a‘ mostani koránál is fiatalabbnak látszani? Hiszen akkor maga karon- Ülő kisgyerek korba esik vissza. Ezt csak nem akarja ? Olyan korban, mint maga van, nem fiatalodni akarnak a kis lányok, hanem azt szeretnék, ha már nagy leány számba vennék őket az ismerősök. Hogy maga még hála Isten olyan fiatal korú és ártatlan gyermek lélekkel bir, nem abból állapítom meg, hogy bakfis álnevet irt a levele alá, hanem ebből a kérdéséből, hogy: „Faun bácsinak tetszik ugy-e a rövid haj?“ Ha egy kis lány a hatezer éves Faun­tól kérdi ezt, akkor annak lelke gyér meki ártatlanságban szendereg még, amilyen gyermeki ártatlanságot világkó­borlásom alatt sajnos olyan ritkán láttam, azért szinte jól esik a maga levelét olvasni. Ahol már a lélek nem gyermeki ár­tatlanságban szendereg, oU nem az öreg Faun bácsitól kérdezik meg, hogy tetszik-e a bubifrizura, hanem a Pistától, Lajostól stb. tői. Fogadjon szót tehát e kérdésben is a kedves anyukájának és adjon sok­szoros hálát a jó Istennek, hogy van anyukája, kinek jó tanácsaira hallgathat. A bubifrizura kérdését tolja ki arra az időre, amikor az évek majd leperegnek az örökkévalóság homokóráján és 30—40 éves korában sem tud ellentállni a hiú­ságnak és 10—20 évvel fiatalabb szeretne lenni. Igen ám, mondja magában kedves kis bakfis, hogy ha én Faun bácsinak és az anyuskámnak szót fogadok, ak­kor meg állandóan ki leszek téve a bubifejes barátnőim gáncsolásainak. Ki véd meg a gáncsolások ellen. Hát én kedves komáromi bakfis, én a hatezer­éves Faun. Sőt már itt is közlök egyet­­mást, amelyet a maga védelmére fel. hozhat. Hogy a bubifrizura egyes arcoknak jól áll, az tagadhatatlan, de ha vala­kinek szép, dús haja van, mint írja — magának is, azért a fenti előnyért kár feláldozni a nő egyik legszebb testi ékességét, a szép hajat. A szép dús haj királynői, fenséges külsőt köl­csönöz a női arcnak, a női haj fénye, szine, valóságos dicsfénnyel veszi kö­rül a női arcot, amelynek szépségét határozottan emeli. A fenséges női szépség egyik főkelléke a szép, dús haj korona. És minden női szívben fellép egyszer a vágy, hogy királynője legyen egy férfi léleknek s ez a női hajkorona nagyban elősegíti ezt a vágyat, mert a női hajból is szövődnek a lelki hálók, amelyekben foglyul esik a férfi lélek. Azt mondja Bródy Sándor A tanító­nőben, hogy minden leány királynőnek születik, de később a rossz szellemek megfosztják a királynőségtől. Én még azt teszem hozzá, hogy ha meg is fosz­tották ezeket a kiralynőségüKtől, de azért némelyiknél ott felejtették a ki­­rálynőiség szimbólumát: a szép, dús hajkoronát, amely sokkal szebb, mint a világ összes drágakövekkel ékesített koronája. Hiszen a szép dús haj még a férfi fején is szép. Nézze csak meg II. Rákóczi arcképét Máayoki Ádámtól. Isten kisértés ilyen sz&p, dús hajat levágni és papircsomagban eltenni. A papircsomagba eltett, levágott haj min­dig szomorú, lehangoló érzéseket kelt a lelkekben, mert a fiatal halottak ha­jából is leszoknak vágni és emlékül papírba téve a család, mint ereklyét őrizi meg. Maga a fiatalság, az élet, a kacagó napsugár, miért akar a levágott hajával olyan szomorú érzéseket, gondolatokat támasztani, aminőket akkor érzünk, ha fiatal halottat kisérnek ki a temetőbe. Mint már fentebb írtam, a bubifri­zura fiatalít. Már ugyan minek akar maga még fiatalabbnak látszani? En­gedje át ezt a jogot az öregedő nők­nek, akik azt hiszik, hogy a bubifrizura hatása alatt az emberek elfeledik, hogy valójában hány évesek. A bubifrizurás fej önkénytelenül a következő gondolatokat támaszt a szem­lélőben : 1. Az illető öregnek érzi, tartja ma­gát és meg akarja hamisítani életkorát. 2. Az illető kényelmes, mondjuk lustálkodó és inkább az ágyban tölti reggel azt az időt, amely a hosszú haj megfésülése, rendbehozása, a frizura elkészítése igényel. 3. Az illetőnek csúnya, molyette, hulló haja volt, amelyből igazán csak bubifrizurát lehet alkotni. 4. A bubifrizurások egy csekélyebb részének határozottan jól áll ez a haj­ELEGANs FÉRFI INGEKr MÉRTÉK SZERINT NŐI FEHÉRNEMŰEK LBABY KELENGYE A G Y N E M Ü VÁSZONÁRU viselet és ezeknek van talán legtöbb jogcímük erre a frizurára. 5. Az illető vakon követi a divat hó­bortjait. Hogy némelyik arcnak határozottan pompásán áll a bubifrizura, az nem dönti meg a mi tantételünket, legfeljebb csak azt igazolja, hogy nincsen szabály kivétel nélkül. Mi öregebbek a rosszul álló bubi­­frizurára nem valami jó érzésekkel le­szünk eltelve. Mi hozzávoltunk szokva, hogy bohózatokban, vígjátékokban, a szeleburdi, izgága, gyerekes, kelekóla, hányaveti, lóti-fűti leányok megszemé­lyesítői mindig bubifrizurával jelentek meg a színpadon. És mi, tudja Isten, eimek a hatása alatt állunk és a bubi­­fejjel nehezen tudjuk összeegyeztetni a komolyságot, önkénytelenül olyan gye­rekesnek vesszük az illetőt. Elismerjük, hogy ez sokszor alapta­lan előítélet, de hát nehéz tőle meg­szabadulni. Pár évtizeddel ezelőtt is volt egy-két bubifrizurás, de ezek bizonyos szánal­mas érzést váltottak ki az emberekből, mert rendesen azok viselték, akik sze­gények tifuszbetegségben szenvedtek és kihullt a hajuk, de ezek addig voltak bubifejüek, amíg ki nem nőtt a hajuk. Aki tifuszbetegségen átment, az mindig szánakozást keltett már ősidők óta s a bubifrizura ilyen résztvevő érzést csal ki most is az öregebbekből. Régebben a 8—14 éves lányoknál, ha bubifrizurára került a sor, az ren­desen azért történt, hogy az illető kis­lány iskolatársai között voltak olyanok, akiket otthon nem gondoztak eléggé és bizony, fejükben megjelent a féreg és ez játszás, tanulás közben áttelepe­dett más leánykák hajzatábe is. A dús, hosszú hajból ezeket az undorító és kellemetlen jövevényeket, helyesebben mászölványokat bizony nehezen lehetett kiirtani, hát a gondos anyai kéz elő­vette a nagy ollót és rövidre vágta az e miatt érzékenyen pityergő kis leány haját, hogy jobban meglehessen tisztí­tani a hajat. Az ilyen rövid haj aztán sajnos az iskolában a csúfolódások célpontja volt, mert az egész iskola tudta, hogy miért történt a kisleányok­nál a hajnyirás, amely sok sok sírás­nak lön az okozója a sok csufolózás miatt, pedig hát ma nekem, holnap neked, mert túlzsúfolt, különösen falusi iskolákban alig volt gyermek, aki egy­szer kétszer ne rémiteite volna el ott­hon a gondos anyát a reggeli fésülés közben, Ezeknek a visszaemlékezéseknek a hatása alatt aztán nem csoda, hogy az öregek a rosszul álló bibífrizüra láttára bizonyos viszketegséget éreznek és ön­kénytelenül megvakarják a. fejüket. De még szomorúbb érzéseket is vált ki az öregebb emberekből a bubifej. Hány­szor megtörtént, hogy egy egy szegény földhözragadt munkás embernek több 8—14 éves leánya volt, amikor a kér­lelhetetlen sors elragadta az édesanyju kát, aki reggelenkmt fésülgette őket Az apára szakadt a reggeli fásültetés kötelessége is, de neki a munkába kel­lett sietnie, hogy a belevő falatjukat, a száraz kenyeret megkeresse, neki ninca ideje és gyakorlata a hosszú leányhajakat rendesen megfásülni, rö­vidre vágta tehát a leánykák haját. A rövidre vágott hajak láttára tudta az egész falu, hogy a szegény apjuk nyo­morúságos helyzetében volt kénytelen ezt cselekedni. Nem cscda tehát, ha az öregebbek szivét fájó érzés futja ál, ha 8-14 éves bubifrizurás lányokat látnak, mert az jut az eszükbe, hogy hát ha ezek­nek sincs gondos édesanyjuk, aki reg­gel szépen megfésülné őket. Hogy azért a bubifrizurások elitélen­­dők-e? Szó sincs róla. Hiszen ők csak rabszolgái a világ legnagyobb hatal­masságának : a divatnak. De az a körülmény, hogy a bubifrizura divat, s hogy egyeseknek határozottan jól áll, nem ok arra, hogy ne küzdjünk a túl­hajtott divat ellen. E harcban a mi oldatunkon is van nagy nagy hadsereg és igazán nagyon örülök, hogy magát is e hadseregben üdvözölhetem kedves komáromi bakfis édes anyuskájával együtt, akinek fogadjon csak szépen szót és világért se vágassa le dús haját. Végleges elhatározásáról mindenesetre értesítse a Faun bácsit. Szívélyesen üdvözli öreg barátja: Faun. A komáromi. választók száma. Komárom, 1927 julius 1. A júniusi választói összeírás érdekes eredményeket mutat fel. Ez az első választói névjegyzék, amelyben már az időközben meghozott törvény alapján a katonai szavazók nincsenek felvéve sem pedig a csendőrség tagjai. Komárom négy választói kerüle­tében jelemzően erre a városra a női szavazatok vannak túlnyomó többségben. A választók számát az alábbi kimuta­tások tüntetik fel: a) képviselő választók (21 élet­évüket betöltötték) Kerület férfi nő összesen I. 1035 1243 2278 II. 875 1068 1943 III. 1024 1176 2200 IV. 995 1265 2260 Együtt 3927 4752 8681 b) szenátor választók 26 évüket betöltötték) J (élet-Kerület férfi nő összesen I. 845 1015 1860 11. 755 908 1663 III. 908 1033 1951 IV. 875 1066 1941 Együtt 3383 4019 7405 A képviselőválasztók között tehát 723, mig a szenátor választók között 1636-tal több női szavazat van, mint férfi, akiknek jelentékeny része a do­hánybeváltó idegen munkásnőiből rekrutáiódik, A katonaszavazatok hiánya leginkább a kommunista és a cseh pártokat érinti, mig a többi pártok aránylag, ezen a cimen nem vesztenek a kisebb oszt­­szám mellett a községi aválasztáson elenlegi birtokállományukból. Ez azért sem következik be, mivel a szövetséges pártok közös listával mennek a válasz­tási küzde! ''be. MOZI. Egy psre éjfél előtt, Luciano Alber­­íini szenzációs kalandordrámáját mu­tatja be a Modern Mozi szombaton és vasárnapon. Luciano Albertini ezúttal is beigazolja, hogy Harry Piel méltó riválisa, sőt szédületes attrakciókban híres vetélytársát sokszor felül is múlja Luciano Albertini fényesen sikerült uj filmjével Harry Pielnél is nagyobb népszerűségre tett szert, amiről a ko­máromi bemutató szintén tanúságot fog tenni. A szerelem éjszakája csodaszép szerelmi regény a lovagkorból, valódi nagy slágerfilm, hétfő és kedden a Modern Mozi műsorán, A fehér apáca óta nem aratott amerikai film hasonló sikert, ami abból is nyilvánvaló, hogy a férfi főszerepet újra a daliás Ronald Holman alakítja, mig a női sztár Li­lian Gish helyett ezúttal a ragyogó

Next

/
Oldalképek
Tartalom