Komáromi Lapok, 1927. július-december (48. évfolyam, 79-157. szám)

1927-11-29 / 143. szám

^«firyvennyoloadik évfolyam, 143. szám. Keddi, 1937. november 29, USfuetéii Air esehczlovAk értekben; ^alybeo *■ vidékre poitai *iétkűli3é»*«l: 38íbs évre 80 I, félévre 40 K, ttegyedévM «0 Z. - íölfflldÖD 150 se. * .Aw* ** ííO KU£»*, ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS, Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA ár. Szerkmfő: BÁRÁNYÁT JÓZSEF dr. Sxerkesztőtég é* kiadóhivatal; Nádor-n. 88,, Megjelenik hetenkint háromszori kedden, csütörtökön és szombaton,. POLITIKUS SZEMLE Kom álom, — nov, 28. A költségvetési vitából kima­gasló eseményként keli elkönyvel­nünk Szülő Géza beszédét, mely­ben a kü politika mai irányát és a köztársaság külügyminiszterének po nikai rnód-zerét vette bonckés aiá. Ha sonasem Í3 leheltünk elra­gadtatva Benesnek külpolitikai si­kereitől, úgy most teljesen tisztán látiuk nem csak az eredményeket, hanejn cselekedeteinek rugóit is. A magyar kisebbségi kérdés Benes számára a maga komolyságában soha sem létezett; vagy azt mondta róla, hogy a magyarság meg van elégedve helyzetével és nem kíván­kozik a régi anyaországhoz, vagy pedig ennek az ellenkezőjét Alii­­tot'a, hogy mi, magyarok a kon­­ssolidációnak kerékkötőt vagyunk és irredenta álmokat kergetünk. Szüllő kimutatta, hogy egyik áditás olyan hamis, mint a másik. A csehszlovák parlamentben nin­csen egyetlen magyar képviselő sem, akt a kormányt támogatná, pláne, aki magát Benes politiká­jával azonosítaná, de vakmerő ki­találás volt mindenkor a csehszlo­vák nacionalizmus vesszőparipáját alkotó magyar irredenta meséje is, amelynek egyetlen tárgyi bizonyí­tékát sem szolgáltatta a magyar nemzeti kisebbség, mely az állam törvényei alapján áll. Ennek elle­nére azonban sem az állam tör­vényei, sem a békeszerződések rendelkezései javunkra végrehajtva nincsenek. Ha ezekért harcol a magyarság, az szomorú fényt vet arra a kormányzatra, mely itt ti­zedik éve folyik az állampolgári egyenjogúság devizája, a demok­rácia jelszava alatt. Ebből a beszédből meglálhalja a küllőid, hogy ami itt folyik, a csehszlovák köztársaságban a ma­gyarság részéről, az teljesen jogos önvédelmi harca a fajától elszakí­tott népnek, mely nemzeti öntuda­tát elveszteni nem akarja és faji jellegét az arnalgamizáió törekvé­sekkel szemben elszántan védel­mezi meg. Minden mese szétfosz­­lik ezen beszéd után a gyengébb idegzetüek számára kitalált, irre­denta-mumusról és egyébb naciona­lista vádakról, hisz ezeknek leg­­•sattanósabb cáfolata az, hogy a magyar a köztársaság legjobb ka­tonája és legjobb adófizetője is. Mig igy Szüllő kristálytisztán körvonalazta a helyzetet, amelyben élünk a köztársaságban, egyúttal megmutatta nekünk Benesnek lelki alkatát is, a hangulatok politiku­sáét és a Jánus-arcu külügymi­niszterét, mely egyszerre tud hide­get és meleget fújni szájából asze­rint, amint azt úgy kívánja a helyzet. Valamikor a Vatikán ellen Komárom, — november 28. Kinevezik az új kereskedelmi minisztert. A kereskedelmi minisztérium élén, mint az köztudomású, hivatalnokember áll. A cseh nemzeti demokrata párt ugyan támogatja a kormányt, azonban ezideig nincs képviselve a kormányban. Már régebb idő óta hiresztelik, hogy a demokrata párt végre is belép a kor­mányba és eziránybau Kramár dr. á párt vezére több Ízben folytatott tár­gyalásokat Svehia miniszterelnökkel, A tárgyalások eredménnyel jártak, mert mint Prágából Írják, Matousek dr cseh nemzeti demokrata képviselőnek keres­kedelmi miniszterré való kinevezése vég­legesen elintézett dolog. A kinevezés a költségvetés letárgyalása után fog meg­történni. Akikkel meg kell alkudni a kormánynak. Furcsa parlamentáris kormánya van Csehszlovákiának. A szavazáshoz szükséges többség meg van ugyan papiroson, de valahányszor tető alá akar valamely nagyobb horderejű államügyet juttatni, mindannyiszor alkudoznia kell egyik vagy másik párttal. Az állandó egyezkedés, kom­promisszum jellemzi a Svehla-kor­­mányt amely csak úgy képes kor­mányozni, hogyha az őt támogató pártokkal előre megegyezik, vagyis világosabban szólva csak akkor, hogyha a pártok a miniszterelnök­nek szegzett alkalmi követeléseit ho­norálja. Ez a pártok részéről csak ügyes taktika, amit gyakran szoktak alkalmazni. Különösen a szlovák néppárt az, amely minden fontos kérdés eldöntésénél követelésekkel áll elő és órákon át tárgyal a mi­niszterelnökkel, akivel végre is meg­egyezik. Lám a mostani állami költ­ségvetés részletes vitájának megkez­dése előtt megint csak nagy tárgya lások folytak, úgyhogy már politikai körökben kisebbszerü szlovák válság ról kezdtek beszélni. A szlovák nép párt ugyanis az utolsó pircben több tüzelt, ma a Vatikánnal való meg­egyezés mellett van, itt azonban nem használnak a modern diplo­mácia segédeszközei, itt szint kell vallania. A csehszlovák diplomáciá­nak azért nem lehet maradandó sikere, mert arra az állhatatlanság bélyege van rányomva. Elmulasz­totta a jó barátok megszerzését és csak üzlettársakat keresett micden­­kor a benesi külpolitikai koncepció. A másik nagyjelentőségű beszé­det a szociáldemokrata Dérer mondta el, akinek nehéz feladat jutott osztályrészül: Szüllő érveinek a megdöntése. Hogy ez Dérernek sehogy sem sikerült, az természe­tes. Mert Dérer azt az egyetlen érvet sütötte el Szüllővel szemben, hogy a magyarországi szlovákokat elnyomják a magyarok. Azonban a bizonyítékokkal adós maradt. Mivel tudna bizonyítani? Hallott már egyetlen konkrét panaszt? Ugyebár nem ! Mi sem hallottunk és nem is olvastunk iiyet. Többi szónoki érvei mind a Szüllő állí­tásának megerősítését szolgáltatták. gazdasági természetű, követelés teljest tésétöl tette függővé a szavazást Hlinka Hpdzsa és Ensjlis dr. miniszterekkel órákhosszat tárgyalt, mi* végre a szlovákok megbékültek és a több­séggel szavaztak. Bizonyára sikerült Hlinkának újabb ígéreteket kapnia. Védelmi intézkedést követelő ipari javaslatok. Csehszlovákiában a kisipar hely­zete igen súlyos, sőt egyes vidéke­ken válságos is. Egyes iparágakat a gyáripar annyira sújt, hogy mahol­nap kénytelen lesznek a kisiparosok százezrei mesterségüket beszüntetni. A legnehezebb helyzetbe került a cipész- és a szabóipar amelynek érdekében a politikai nyolcas bizottság napok­ban tartott ülésén a cseh iparospárt képviselője védelmi intézkedéseket követelt a fenti kisipari ágazatok részére a gyáriparral szemben. Be­jelentette, hoey pártja legközelebb néhány javaslatot fog beterjeszteni a cipész és szabóipar védelmére és többek között követelni fogják, hogy a gyáraknak tiltsák meg javitóműne lyek létesítéséi és fentartását és hogy az eladási fiókok számát legfeljebb lizre korlátozzak. A javaslat szerint a gyárak csak a 20.000-nél több la­kosú városokban állíthatnak fel fiókot. Dérer volt miniszter a magyarok nak is földet követel Csehszlová­kiában. Dérer Iván dr. a csehszlovák szociál­demokraták megfogyatkozott pártjának vezére a képvheiőház költségvetési tárgyalásánál fels ólait és hosszabb beszédet mondott. B szédében érintette a földr- form végrt hojtá-at is amit, is­merve Derer Ivánnak m nta'itását, szük­ségesnek tartunk leszöge/ni. A volt miniszter beszédébe elismeri, hogy a földreform egyik legnagyobb szociális vívmánya a kö/tár^asáyn-k, azonban a magyar tömegeket csak úgy lehet az állam szamára megnyerni, ha Cseh­szlovákiában földhöz juttatják őket. Hibája a kormány .k, hogy nem igy cseleks ik. A fö dh - al »ég ma sem Szemrenanyásl tett a kormánynak az állampo'gárjiagi törvény végre­hajtásáért. E-i jogo-an. Most adták közhírré nagy garr*i, hogy a kassai „nagymegyében“, am ly egész or­szágrészt jelent, mar tizenkilenc egyén megkaptt az állampolgársá­got a Dérer-törvénv alapján. Nagy­szerül Azt nem adjak tudtul, hogy hány e/ren folyamodtak a kassai nagymegyébői és hányé nincsen elintézve hónapok óta. Amit Dérer a földreformról mondóit, az súlyos kritika, nemcsak a', agrár-párttal szemben, de a kormánnyal is. Ki­nyilatkoztatta, hogy ennek atörvény­­nek egy párt szedi ie minden elŐQyét. Ha azt követelte, hogy a földreformot a magyarokra is hajtsák végre, az annyit jelent, hogy eddig abból a magyarokat kizárták. R »ihermere j és a Ddil-Mail kell tt ehhez a meg-j állapításhoz? Nem, mi szerintünk \ elegendő lett volna az igazság j gondos mérlegelése is. és az á'iam- j polgársági egyenlőség elvének tisz­­telelbenlartása, mely a demokrácia ; első és legfontosabb parancsa. hozta nyilvánosságra azok névjegyzékét akiket földhöz juttattak és akik mara­dékbirtokot kaptak. Pedig ez a jegyzék mentő volna azok számára, akik fele­lősek a földreformmal kapcsolatban történt bűnökért. Mert nálunk nem az állam érdekeinek szemelőtt tartásával, hanem pártérdekek szerint osztot ák szét a földeket. Az igazságos földosztás közelebb hozná a magyarokat a szlo­vákokhoz, nálunk azonban úgy tör'ént, hogy a magyar dzsenhitől elvett földet cseh vagy szlovák dzsentrinek adták át. Ezen a helyzeten föltétlenül változtatni kell. Kiváncsiak vagyunk, hogy mi a háttere ennek a hirtelen támadt ma­gyar támogatásnak Szüi!o:„Csetisziovákián ik mintaállaninak kellene lennie“. — nov. 28. A képviselőház költséqvefési vitá­jának során Szüllő Géza nagy be­szédei mondott, melynek során ki­tért az összes jelentősebb bel- és külpolitikai kérdésekre és leszögezte a magyarság álláspontját az újabb eseményekkel szemben. Először Csehszlovákia külügyi vezetését bí­rálta : — Az antant Csehszlovákiának fele kézzel adott mindent, amit az követelt és hogyan sáfárkodtak ez­zel a lökével az állam vezetői ? Benes nem parlamentáris miniszter, pártja ellenzékben van. Ezt az or­szágot úgy kellett volna vezetni, hogy mintaállam és megelégedett­ség legyen Benes beszéde után azt kell hinni, hogy ebben az ország­ban nincs konszolidáció. Belügyi kérdésekben megállapítja Szüllő : — Az állam igenis különbséget tesz államfentartó első osztályú és másodosztályupolgárokközőtt.Szüllö nagyvonalú átfogó beszéde általános feltűnést keltet A háború szelleme. Komárom, — nov. 28. Mikor a világháború végén a fegyverszünetet megkötötték, a hatal­mak kijelentettél-, hogy olyan békét fognak kötni, amelyet semmiféle em­beri erő sem lesz képes megdönteni. És a következő évben megkötötték a Páris környéki békeszerződéseket, amelyekkel a legyőzött nemzeteket előbb széjjeldarabolták, a megma­radt kis területek népét pedig gúzsba­­kötötték. Nem elég, hogy a termé­szet törvényem követtek el erősza­kot, amikor geográfiái és gazdasági egységeket romboltak szét, de azon­felül a szétmarcangolt államokra ki­mondhatatlan nagyságú hadisarcot vetettek ki, amelyet ezek a szeren­csétlenek a hangzatos „jóvátétel“ cimén évtizedeken keresztül fizet­hetnek. Ezeket a világtörténelemben eddig páratlanul álló súlyos feltételeket a megcsonkított államok fogcsikorgatva voltak kénytelenek aláírni, mert hi­szen erre rákényszeritették őket s különben sem tehettek mást, mivel ezeket a szerződé eket a magukat győz eseknek kikiáltott hatalmak a gyűlölet és bosszú jegyében hozták létre idegen katonaság által meg­szállott államok ellen. így kezdődött a világbéke, amely az egész embe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom